Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-23 / 44. szám
1939 FEBRUÁR 23. CSÜTÖRTÖK 2 TJL'MMDTVT •_ AUcfeRHiraas — Tizennyolc év után állok ismét erre a helyre. Akkor romok felett állottam, a rendes kormányzatnak előkészítőjeként, romok eltakarítására vállalkoztam. Ma tizenkilenc esztendős tapasztalat áll a nemzet mögött, de magam mögött is. Tapasztalat önmagámról, tapasztalat szomszédainkról, Európáról és a világról, lelkiekről és anyagiakról abban a világban és abban a korban, amely a világháború óta van kialakulóban. Akkor utat'kellett vágnom. Most úgy érzem: utat kell mutatnom és különösen az az érzés tölt el, hogy lelkeket kell útra vezetni. I Meg kell magyaráznom, hogy mért vállaltam e feladatot, mért ugyanazzal a programmal, mint elődöm, illetve elődeim, miért azzal a párttal, amelyek mögöttem, vagy Helyesebben mellettem ül. Egy nemzet csak történelmileg gondolkozhat Hogy az elsőt megmagyarázzam, kissé messze kell visszanyúlnom a történelembe, de egy nemzet csak történelmileg gondolkozhat. (Taps.) És egy nemzet,, melynek alkotmánya is íratlan lelki valóság (Helyeslés cs tups.), amely olyan törvények, jogszokások és lelki döntvények foglalata, amely a nemzet vérébe s szívébe ment át, az csak történelmi távlat- ban láthat, csak abban élheti életének döntő pillanatait is. (Élénk helyeslés.) És egy ember, aki ezeket átérzi cs mert úgy érzem, erre a helyre csak ilyen érzésektől áthatva szabad az embernek lépnie, csak a történelmi nemzettől áthatva gondolhatja át a maga feladatait és léphet a cselekvés terére. Évszázadokig magyarok lesznek ezen a földön 1— Tizennyolc évvel ezelőtt azt mondhatnám, hogy gyakorlati politikai tapasztalatok, különösen belpolitikai tapasztalatok nélkül álltam ide — folytatta a miniszterelnök. — Azóta politikai életünket távol a politikai élet zajgásától jobban figyelhettem minden síkon és vonalon. Távol a napi eseményektől, mégis közel nagyon sokféle emberhez. Amikor először használom itt ezt a szód, hogy társadalmi réteg, meg kell mondanom, hogy ismerek különbségeket ax emberek között. De azok, akik az én tudományommal foglalkoznak,' tudjak, -hogy a gránit ■van lenn a rétegek között. Az ■ emberek egyenlőségének hite tudománytalan. — .^liiit .mondottam, vissza kell nyalnom történelmi távlatokba. A bizonytalanságokkal toli világban a mind-.map kérdéseivel foglalkoznak az emberek és megértem, hogy a reklámoknak, mozigépeknek világában az emberek nem tudják az egyes dolgokat az egésznek a képében látni, legfeljebb a falusi utcáknak a széléről, az elkopott padkákról. És ez igaz történet, nem én találtam ki ezt a mr-dást: Miért sietnek az utcán az emberek ott Pesten, hagyjanak az urak minket lassan élni. Rá kell ébreszteni az embereket arra is, hogy a múlton kívül jövő Is van és nem az a fontos, hogy holnapután reggel minden rendben legyen, mint ahogy nem is lehet rendben, nem az a fontos, hogy két hét múlva jól éljünk, nem az a fontos, hogy a konjunktúra jó' legyen, hanem az a fontos, hogy mindenki úgy éljen és azzal a tudattal haljon meg, hogy további évszá zadokig magyarok lesznek ezen a földön. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Európában magyaroknak maradunk: ez a kötelességünk — Vissza és előre kell nézni a lelkí- ismeretvizsgálat e pillanatában, amikor ide állok. Mai életünknek akut és leg- akutabb problémái visszanyúlnak a messze és legmesszebb múltba, három, öt, tíz századra vissza. De még régebbről származva él a nemzetben az önkormányzat érzése és amikor egy amerikai tudós megkérdezte tőlem, mióta van parlamentünk, azt válaszoltam néki, hogy sokkal régebben, mintsem székeink lettek volna, amire leülhettünk. — Nyeregben tanácskoztunk, de ugyanakkor európaiak vagyunk, akik nemcsak megvédtiik Európát, mint mondani szokás, hanem fejlesztettük is. A magyarság és európaiság örök történelmi kapcsolat, melynek nem szabad elhomályosulnia. Európában magyaroknak maradunk: ez a kötelességünk. Ez ennek a ma élő nemzedéknek a hivatása és kötelessége. — Nézzük azt a nagy krízist, amelyben mi, Európa és az egész világ él. Ennek a bizonytalanságnak az okai messze vezetnének a felfedezések korába és a világversenybe, amely akkor megindult. Visszavezetne a XVIII, száA Kormányzó Ür Ófőméltósága mélynyomásy arcképe 63v$5 cm. méretben P 1.40 + porSóköitségért, valamint a legújabban megjelent Csak tsz a keresltünk i a ml uezérünM Ex a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STAOIDM SAJTÚVÉLLALAT RT sät Budapest, VI., Rózsa-utca 111. az. zad nacionalizmusáig, amelyre most nem térek ki, de a XIX. századra vissza kell tekinteni. Meet hiszen közvetlenül benne éltünk részben magunk, részben apáink. Ezután a miniszterelnök a XIX. század uralkodó eszméivel behatóan foglalkozott, a szabad kereskedelem, a technikai fejlődés, az igények emelkedése, a tudományos ismeretek sokasága, az analitikus tudományok, a statisztika hatásával az életre. Az analitikus tudományok szétboncolták az élet valóságát és igen gyakran annak szépségét. Megemlíti a politikai életnek egy tünetét, hogy sokszor éppen a. leganalitiku- sabb tudományok művelői tévédnek a végső dolgok megoldásában. A politikai kereteken semmit sem változtatva — A politikai kereteken semmit sem változtatva vettem át a kormányzást. Ebben sem opportunizmus, sem a népszerííséghajhászás nem befolyásolt. Azt akartam megmutatni, hogy az a meggyőződés, amely azelőtt is élt bennem, nem gyengült, sőt megerősödött. — Sokan a háború következtében keletkezett elégedetlenség hatásának nézték azt a feszültséget, ami a lelkek mélyén élt. Ez a feszültség reformok vágyát dobta be a közvéleménybe. Mi a közvélemény? Nem az utca... (Hosszantartó, zajos taps az egész Házban.) Alkotmányfejlődés és nem alkotmányreform — A közvélemény, amelyet én szárnba- veszek, a magyar keresztény társadalom széles és komoly rétegeinek a véleménye. Sok megfontolt, hivatalt viselt ősz férfi és feladatára készülő ifjú nézeteiből tevődik össze. Hogy vannak zavartkeltők, az ne komályosítsa el a tényt, hogy van egy független keresztény magyar közvélemény, amely gyors fejlődési és ennek elöremozdítása érdekében messzemenő reformokat kíván. Az én szemléletem ebben a törekvésben alkotmányfejlődést lát és nem alkotmány reformot, mert ■ jurt mint j magyar ember nem ismerem. A nemzet évszázados egyensúlyérzékével és megfontoltságával kell ennek a fejlődésnek megtörténnie. így gondolkodott a magyarság már letelepülése idején. Egyike voltunk annak a kevés népnek, amely történelmi helyzetét már a nép- vándorlás idején felismerte. így vettük fel a kereszténységet és kapcsoltuk ezt az országot Nyugat-Európához. így tértünk át' — bár az előbbi eseteknél talán kevéssé sürgető szükségességgel — a múlt században a népképviselet rendi formájáról a parlamentáris formára. — Ezekben a kérdésekben döntésre a törvényhozás van hivatva, de hä kell, a törvényhozókat kiküldő nemzet maga, (Nagy taps.) ............ — Ebben a kormányválságban senkt tanácsát nem kértem, saját lelkiismeretem szerint kívántam cselekedni. — Az én gondolkodásom kell, hogy ü bírálat tárgya legyen. Azt akartam megmutatni, hogy . a nemzet egysége nemi kompromisszumokban' él, annak a lelkek mélyén keil létrejönni. Neveléssel kell megtartani a lelkek egyensúlyát Tanítói ml voltomat nem tudom levetni, mikor idejövök. Neveléssel kell megtartani a lelkek egyensúlyát az országban, kicsinyeknél és nagyoknál egyaránt. Az új szociális reformokat mindenki óhajtja, de úgy látom, elérkezett az idő, amikor keményen meg kell mondanom, hogy elsősorban kötelességeink vannak. Az osztálykönyv és a nádpálca, melyről említést tettem, mindig arra vonatkozik, aki kérdezi. (Derültség.) Azt kívánják az államtól, hogy törvények formájában reformokat alkosson s másokat késztetnek ezeknek a követelésére. Nem szükséges a magyar nép fejét folyton betűvel és szóval kalapálni. — Bizonyos, hogy ma az állam sok olyan feladatot kell, hogy átvegyen, amely eddig, különösen a liberalizmus korszakában nem háramlóit rá. Ez azonban a társadalom inioiativáját, kezdeményező szellemét megkárosíthatja. — A nemzet megerősödése érdekében kívánatos, hogy no mindenki f oly tori ugyanazt hajtogassa, hogy az emberek ne fecséreljék idejüket a politizálással, ahelyett, hogy mindenki azon a helyen, amelyet a társadalomban betölt, végezze a maga dolgát. Nyugodt munkára — Kérem a közvéleményt, idézze emlékébe, hogy én hoztam a numerus clau- sust, dé én oszlattam fel a Britanniát is 1920-ban. Nyugodt munkára, az izgága- ságtól való tartózkodásra hívom fel a nemzet minden tagját. A politikában is ugyanazzal a szigorral fogok eljárni, amellyel kisebb körben a nemzet kulturális színvonalának emelése érdekében a vizsgákon megbuktattam azokat, akik nem tudtak, vagy nem akartak tanulni. — Munkám megkezdése előtt a rádióban is fogok szólni a nemzethez. Természetesen nem akartam addig a rádióban beszélni, amíg az országgyűlés két háza előtt nem szóltam. (Élénk helyeslés, taps az egész Házban.) ' A beterjesztett javaslatokat fenntartom — Az előző kormány által beterjesztett javaslatokat fenntartom. Az irány azonosságára nézve' azt hiszem máris világosan beszéltem. — A zsidótörvény már átment a bizottsági tárgyaláson e és a. napokban a Ház plenum#élé kerül, & 'Földreform, pe^ig' közvetlenül bizottsági tárgyalás előtt áll. Ne gondolja azt senki, hogy egy olyan törvénynek a keresztülvitele, mint amilyen a zsidótörvény, nem fájdalmas. — A nemzet jellegének, a nemzeti jellemvonásoknak, különösen a vezető körökben való biztosítása érdekében súlyos lépésekre kell elhatároznia magát a nemzetnek. Súlyos lépések ezek az egyénekre vonatkozóan, de. súlyosak gazdaságilag is, a nemzetnek azonban tudnia kell, hogy súlyos lépésekről van szó és a nemzeti közvéleménynek, valamint a nemzet egyes tagjainak a várható következmé nyékét kötelességük el is viselni. Utólag azután ne jajgasson nekem senki. (Taps a jobboldalon és a középen.) Azt azután ne mondja nekem senki-, hogy ez a törvény német vagy bármilyen más min, tára készült, vagy éppenséggel valamely külső nyomás hatása alatt került a tör vényhozás elé. Ez a nemzet évszázadokon keresztül a maga lábán járt, ezután is így fog járni, mindenesetre addig, amíg ezen a helyen állok, a jövőben is a maga lábán fog járni. (Nagytaps.) Az természetes, hogy Európa más államaiban cselekvésre kiérett kérdések nálunk is jelentkeznek ilyen formában és cselekedetekre indítanak. Több értekezést írtam az európai államok fejlődéséről és megállapítottam, hogy mindenféle gondolat, eszme, mozgalom, mint például a városiasodás, a lovagság, a kapitalizmus, a humanizmus, a renaissance végigment Európán s egyik állam a másikat befolyásolta gondolatvilágával. Rendszerint Nyugatról Keletre haladtak ezek a hűl lámok és pedig úgy gazdasági, mint politikai, eszmei és művészeti vonatkozásokban. Magyarország közvéleményér» sem maradt hatás nélkül az, ami a többi nyugateurópai államban történt 'De ez csak egy lökés volt abban az irányban, hogy cselekvésre késztesse a nemzet gondolkodásában ipái, régen szunnyadt érzéseket. Ez a kimmüniamus- idején lobbant legerősebbéit-lángra: •/ r‘i~ — Nálunk a helyzet súlyosabb, ezáltal éretteb isarra, hogy cselekedjünk és a jövőre nézve máskép rendezzük be' házunk tájékát Egyetlen állam sincs uny- nyira nehéz helyzetben Európában, még kevésbé más világrészekben, mint mi. — A zsidójavaslat indokolásának ezt a részét én írtam. (Viharos taps a kormánypárton.) Nálunk a zsidók számaránya olyan nagy, mint a tőlünk keletre levő országokban. A keletre levő országokban egészen más metódussal kezelték ezt' a kérdést, mi -azonban a bevándorlások ügyét nyugati módszerekkel kezeltük. Ezért vált sokkal nagyobbá az elkeveredés itt nálunk. Az a tény, hogy ez az elkeveredés a társadalomnak legkülönbözőbb csoportjaiban folyt le, ezt a processzust még veszedelmesebbé teszi. Veszedelmeket rejt magában elsősorban a nemzet jellemvonásaiban. Ezt a nézetet nem most vallom először. Nem is akkor vallottam először, amikor Európában erre a kérdésre kezdtek felfigyelni. Vallottam önmagámban már régen, nyilvánosan mindjárt a háború után és kértem, hogy a zsidóság maga vessen' gátat a keleti bevándorlásnak, ez azonban nem történt meg. Ma a nemzeti akarat e téren olyan erősen nyilatkozik meg, hogy a javaslatot alig lehet mérsékelni. A kérdés maga részleteiben olyan nehéz, hogy sem egészen enyhén, sem egészen szigorúan nem lehet eljárni. Lehet vitatkozni egyes szakaszok enyhítésének a szükségességén, de másutt ugyanennyire indokoltan lehet vitatkozni a -szigorítások szükségessége mellett. A földbirtokreform Teleki Pál gróf miniszterelnök ezután a földbirtokreformmal foglalkozott, amelyről megállapította, hogy szintén a köz- érdeklődés előterében áll. A földreform társadalmi folyamat és elsősorban így kell felfogni. De gazdasági probléma is és ezért igazsággal, komolysággal kell mérlegelni, sine ira et studio, főleg előítéletek nélkül, amit gazdasági" kérdéseknél amúgy is alkalmazni szoktunk. A törvényjavaslat a társadalmi folyamatot felkészültségünkhöz képest helyes csatornába juttatja, gazdaságilag pedig olyan keretek között mozog, hogy megadja n továbbfejlesztés lehetőségét. Mindenkinek, akinek földjéből elvesznek, aki földhöz jut ét annak, aki ezt intézni, törvényhozónak és kormányzatnak, lelkében fel kell idéznie, hogy a magyar löld éppen úgy a nemzet, mint a magyar nép. — Kötelességtudással és áhítattal kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Bízom és hiszem, hogy a magyar nemesség utódai — amely nemesség le tudott mondani előjogairól, azért, hogy magához vonja és eggyé logyon a jobbágysággal — megértik, hogy a nemzet megerősítésére szükség van a föld olyan megosztására, hogy ez a nemzet testét kiszélesítse és megerősítse. — Amikor a föld elosztásáról beszélünk, nem osztogatásról és különösen nem m*