Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
24 ■mm>Ela ÁlOVARHIRIfAE 1939 FEBRUÁR 19. VASÁRNAP A verebélyi járás visszaköveteli elcsatolt községeit A község gazdasági életét nagy veszedelem fenyegeti az új köz- igazgatási rendezés következtében — Verebély vámhivatalt és helyőrséget is kér Lapunk hasábjain több cikkben behatóan foglalkoztunk a visszakerült Felvidék határvidékével, a verebélyi járással, amely azért is minden figyelemre (érdemes, mert az a járás vegyes lakossági terület, amelyben szlovák többségű falvak magyar többségű településekkel keverednek. Cikkeinknek éppen laz volt a céljuk, hogy rámutassunk ennek a vidéknek rendkívüli fontosságára lés el is értük azt, hogy széles körök figyelme terelődött Verebélyre. Most új- fcól a verebelyiek ügyével kell foglalkoznunk. A verebélyi járást ugyanis veszély fenyegeti, amelynek elhárítására az illetékes tényezőknek mindent meg kell tenni. A verebelyiek maguk is küldöttséggel fiárultak a belügyminiszter elé és részletesen megindokolt beadvánnyal tárták tél azt. a . nehéz helyzetet, amelybe Verebéig járás egynéhány közigazgatási rendelkezés következtében került. Akik ismerik a helyzetet, teljesen jogosultnak találják Verebély község és járás aggodalmát. Húsz év alatt Verebély községe lés járása is különleges fejlődésen ment tát és mivel ez a vidék vegyes nemzetiségű volt, a csehszlovák rezsim egy ideig különös gonddal törekedett arra, hogy a szlovák elemet erősítse és az el- memzetlenítés folyamatát megindítsa. Nem volna szerencsés dolog, ha Verebéig. községének és környékének fejlő- Üéííét közigazgatási intézkedések gátolnák. Pedig Verebélyt most ez a veszedelem fenyegeti. Már egymagában nagy hátrányt jelentett úgy a községre, mint a járásra, hogy a belvedere! határ vitális területe* két vágott el Verebély eddigi vonzásköréből és csatolt a túlsó oldalra, az új Szlovákiához.. Vannak közöttük magyar és szlovák falvak vegyesen és ennek a esászárvá- gásnak súlyos következményeit egyaránt érzik a határon innen és túl is az eddig együvé tartozottak. Ezen most változtatni nem lehet, de igenis, mindent el 'kell követni, hogy a szükséges kapcsola' iok gazdasági téren mielőbb létrejöjjenek. Azután mindent el kell követni, hogy a megcsonkított verebélyi járás életerőben gyarapodjék és meg kell akadályozni, hogy sorvadás vegyen rajta erőt. Ennek a szükségessége elsősorban nemzetpolitikai szempontból világosodik ld, mert hiszen eddigi cikkeinkben is rámutattunk arra, hogy Verebély úgynevezett kényes terület, amelyen minden .intézkedést alaposan meg kell fontolni, mielőtt az megvalósulásra, végrehajtásra kerülne. Hiszen Verebélyről sok olyan elem távozott el a megváltozott viszonyok miatt, akik nem akartak a magyar állam szuverenitása alatt élni. de nem nyugosznak meg a mostani állapotokban és új otthonukban állandóan arríi gondolnak, hogy a magyar területen élő szlovák lakosságot izgassák. Nyitrán van egy ilyen izgatási gócpont, ahonnan sűrűn szállítottak röpiratokat és izgató tartalmú nyomtatványokat Verebéig szlovák lakosságához, amely azonban dicséretre méltó nyugalommal viselkedik és nem ül fel az átlátszó tendenciájú aknamunkának. Mindent el kell követni azonban, hogy ezek az agitárok mókájukat olyan érvekkel ne támasszák alá. amelyek veszedelemes izgatási anyagul szolgálhatnak. Éppen egy ilyen argumentum erőtlenné tételére fogott össze a verebélyi járás lakossága és tette meg előterjesztését a. belügyminisztériumba. Verebély arra kéri a belügyminisztert, hogy a mostani megyerendezéssel kapcsolatos területváltozásokat a verebélyi járásra vonatkozólag olyan módon változtassa meg, hogy a verebélyi járás életérdekei súlyos sérelmet ne szenvedjenek. A beadvány röviden rámutat Vere- bélynek, ennek az ősrégi magyar településnek kilencszázéves fejlődésére. Ez a magyar végvár csupán a XIX. század elején szlávosodott el és ahogy a magyar szó Verebélyen teljesen ki nem halt, az csupán a kisiparos osztálynak és a kisszámú intelligenciának köszönhető. Elsősorban ennek a nemzetfenntartó elemnek a létérdeke, hogy a verebélyi járás területe aránytalanul ne csökkenjen s a járás lakosságának biztosíttassák a gazdasági és kulturális életlehetőség. Az uj határmegvonás következtében a járás északon és nyugaton egyelőre minden gazdasági kapcsolatát elvesztette és így csupán keleti és déli mozgási körzetéből merítheti életerejét. Ha ezeket a déli és keleti községeket elcsatolják a verebélyi járástól, úgy a magyarságnak ez a legészakibb bástyája minden téren rohamos hányatlásnak indulna, a még most eléggé élénk élet pedig a gyors kihalásnak nézne elébe. Verebély gazdasági fejlettsége Verebéig ugyanis az utóbbi évek fo- ljmmán egy húszkilöméteres körzetben ipari és kereskedelmi gócponttá fejlődött ki. Van egy nagy gőzmalma, ecetgyára, három likőrgyára, egy szövetkezeti gabonaraktára és egy kisgazda- szövetkezeti szeszfőzdéje. Ezenkívül kifejlett bortermő vidék. Nagy áldozatok árán tisztviselői lakóházakat, hatalmas kultúrpalotát és állami támogatással emeletes, modern járási székházat épített! Főutcáját csatornáztatta, a városon átvonuló állami útszakaszok modern kiépítéséhez 70.000 pengőnek megfelelő ösz- szeggel járult hozzá. A verebélyi járás szíve tehát lüktető erőre kapott., de hogy ez a szív a jövőben is egészségesen verjen, ahhoz szüksége van megfelelő testre és a testben szétágazó erekre. Amikor a csehszlovák rezsim észrevette, hogy Verebéig szlovák lakosságát sem tudja megnyerni a centralizmusnak, akkor minden dühével a verebélyi járás ellen fordult, mert hiszen annak magyar vá- . lasztói tántoríthatatlan hívei voltak az Egyesült Magyar Pártnak, a szlovákság csaknem egész - tömegében Hlinkáékkal szavazott- Ezért. a centralista rezsim Verebélyt az utolsó években halálra ítélte, a járást fel akarta osztani, a járás azonban kétségbeesett élet-halálkarcot vívott a centralizmussal és sikerült is a veszedelmet elhárítani. Most azt írják beadványukban, hogy a járás magyar és szlovák lakosai visszanyerték szabadságukat, az édes magyar haza javára akarnak élni és kívánják járásuk életét felvirágoztatni. Ezért fordultak jogos kérelmükkel a belügyminisztériumhoz s meggyőző érvekkel támogatva, kívánják, hogy a belügyminisztérium hagyja meg. a járás eddigi területét, vagy pedig az elcsatolt községek helyébe újakat csatoljon Verebélyhez. Falvak életérdekei Rámutatnak arra, hogy a bécsi ítélet következtében Szlovákia területén maradt a magyarajkú kalászi jegyzőség négy községe 3000 lélekszámmal s most az új megyerendezés elcsatolta Verebély járástól Bessenyő és Lót községeket 4000 lélekszámmal, a fakóvezekényi és alsó- péti jegyzőség községeit 2000 lélekszám- mál. A beadvány rámutat arra, hogy a bessenyői jegyzőség községei ősidőktől fógva Barsmegye történelmi részét képezték. De ha ezt a jegyzőséget mégis Nyitrához kellene csatolni, azt kérik, hogy az említett jegyzőség a jelenleg órsekújvári járáshoz tartozó szentmihályúri jegyzőség három községét, Szent- mihályúrt, Gyarakot és Kismányát kapcsolják Vefebélybez. Ezeknek a községeknek Érsekújvártól való átlagos távolságuk 25 km, míg Verebélytől 10—12 km-re feküsznek. A szentmihályúri jegyzőség még a csehszlovák rezsim alatt kérte, hogy gazdasági és forgalmi okokból a verebélyi járáshoz csatolják, akkor azonban a centralizmus már proskribálta Verebélyt és így ezt az észszerű kívánságot nem teljesítették. Az alsópéli körjegyzőség községei pedig Ver ebéiig el szintén állandó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot tartottak és tartanak fenn és mióta Léva és Verebély között megépítették a pompás műutat, azon pedig sűrű autobuszforgalom van, ez a kapcsolat, állandóan szorosabbá fűződik. Nemespann község a felszabadulás előtt a nyitrai járáshoz tartozott, most az érsekújvári járáshoz csatolták, holott Verebélytől csupán hét kilométernyire fekszik, míg Érsekújvártól negyven kilométernyi távolság választja el. Nemespann lakosai még akkor is, midőn járási székhelyük Nyitra volt, gazdaságilag Bővített formában azt a címet is lehetne adni, hogy Az anyagi eszközök és erkölcsi erők szerepe és egymáshoz Való viszonya a háborúban. Erről beszélni, ezeket megvilágítani ma igen időszerű, amikor a legtöbb állam, köztük mi is, fennmaradásának és fejlődésének biztosítását erős hadsereg felállításával, illetve a meglévőnek . minél erősebb kiépítésével látja egyedül megoldhatónak és amikor világnézeti és hatalmi ellentétek annyira feszültségben tartják a külpolitikai légkört. A pacifista jelszavak ma már teljesen hitelüket vesztették, ezt bizonyítja az egész világ lázas fegyverkezése. A jelszavak nem voltak őszinték és hirdetőik ma a leghangosabb háborús uszítok, mert nemzetközi kapitalista érdekeik ma így kívánják. Az összes államok erős hadsereget szerveznek, amelyhez igénybe veszik országuk minden személyi, szellemi és anyagi erejét. Laikus szemmel nézve és papírforma szerint az az erősebb hadsereg, amelynek emberállománya és felszerelése nagyobb. Tagadhatatlanul fontos körülmény mindkét tényező számszerű nagysága, de legalább ilyen nagy súllyal esik latba a hadsereg szellemi vezetésének,minősége és az emberanyag erkölcsi értéke is. A ma háborújába fontos az, hogy annak célja a nemzet egyetemességét érintő kihatású-e és hogy eunek tudatában legyen a nemzet, a hazaszeretet eszméje áthassa minden fiát. Erre a katonás szellemre a nemzetet nevelni kell, ez erkölcsi erőt és fölényt kölcsönöz a harc megvívásához. Számos példával szolgál a világháború, hogy magasabb erkölcsi értékkel bíró kis erejű osztagok számbelileg túlsúlyban lévő ellenséget megvertek azonos harcászati viszonyok között is. De nagy arányokban is a központi hatalmak erkölcsi fölényének rendkívüli értékét igazolja a világháború, mert 1918 november 1-én mindenütt hnélyen az ellenség területén állottak, dacára 414 év óriási ember és auyagveszteségiiknek és dacára az antant-hatalmak emberben és anyagban Verebély felé gravitáltak és ma is az s! forró vágyuk, hogy Verebélyhez csatol* jak a községet. ■* Egyéb jogos kérelmek A verebélyi járásnak a belügyminisztériumhoz felterjesztett kérése mindéit tekintetben észszerű és megokolt. Hisz- szűk is, hogy az összes érdekeltek jogos kívánságainak figyelembevételével ezt a kérdést hamarosan kielégítően lehet rendezni. Rámutatunk azonban egy olyan kérdésre is, amelynek elintézése a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik és amelynek kedvező megoldása szintén hasznos lenne Verebély községre és az egész járás lakosságára. Verebély azt kívánja, hogy az északnyugati határvámállomást itt állítsák fel, illetve a már Tolmácson működő vámhivatalt Verebélyre helyezzék. Tolmács elesik a nagy forgalomtól, útjai szinte járhatatlanak, míg Verebélynek kitűnő, betonútja van, amely eddig is a Felvidék forgalmát közvétlenül Budapest felé irányította. Verebély azt is kéri, hogy a község♦ ben helyőrséget létesítsenek. Bars vármegyének és benne a verebélyi járásnak igen fontos érdekei fűződnek hozzá, hogy az illetékes tényezők ezeket a kérdéseket alaposan megfontolják és a megfelelő intézkedéseket sürgősen megtegyék. Vécsey Zoltán fennálló sokszoros túlerejének. 1918 végen az összeomlás a központi hatalmaknál erkölcsi összeroppanás miatt következett be. Hogy az erkölcsi erő a központi hatalmaknál hamarabb fogyott el, ez kevésbbé tudható be az anyagi hiányoknak, mint inkább az antant kiváló propagandájának. Nemzetközi agitátorokat küldött a központi hatalmak országaiba és megvásárolta az ott élő nemzetközi elemeket, akik először a hátországokat fertőzték meg a sajtó, irodalom es mindenfajta izgatás útján, majd a hazaárulás mételyét kivitték a harctérre is, ami azután a leggyászosabb összeomláshoz vezetett katonai vereség nélkül, sőt, katonai győzelmek láncolatának ellenére. Nálunk hiányzott az erély és felismerés a kút mérgezők kiirtására, hiányzott a belföldi propaganda a lelkek megerősítésére és a külföldi propaganda az ellenséges országok pépeinek demoralizálására. Meg kell állapítanunk ezekből az erkölcsi tényezők rendkívüli fontosságát és azt, hogy azonos anyagi felkészültség mellett a nagyobb erkölcsi erővel rendelkező hadsereg döntő fölényben van, de még aránylag nagy anyagi erőkülönböze- tet is kiegyenlít. Ezért ma a néphadseregek korában az egész nemzet erkölcsi nevelése óriási korderővel bir egy háború megvívása szempontjából. Az anyagi fel- készültség az erkölcsre erösífőleg hat, de ez egymagában nem elég, kell egy nagy eszme, ami áthassa a harcoló nemzetet. Az anyag a ma háborújában igen fontos, de nem .közömbös az, hogy az anyagot kezelő ember hazaszeretettől áthatott, bátor, leleményes és fanatizált-e, vagy hijjávaí van mindezeknek a harcos erényeknek. Tehát amikor elismerjük az anyag elsőrendű fontosságát és szükségességét a háborúban, meg kell állapítanunk, hogy viszonylagosan fontosabb szerepe van a magasabb erkölcsi értéknek, mert ez önt lelket az anyagba és ez képesíti a hadsereget a győzelem kivívására. Felelés szerkesztős POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ — —— Az erkölcsi erő önt lelket az anyagba háború idején STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT, BUDAPEST. VIII, RÖKK SZILÁBD-UTCA 1 — FELELŐS: GYŐRI ALADÁR IGAZGATÓ
