Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
19» FEBRUÁR 19. VASÁRNAP ■rasiBEta -.Wao^Ml-HIREVB 23 Hatalmas arányokban bontakozik ki a Magyar Ház mozgalom A társadalom minden rétege kiveszi részét a nemzeti áldozatkészségből Esterházy János gróf rádiószózatának nagy hatása Budapest, február 17. Február hetedikén este félhét órakor mondotta el a budapesti Hangház egyik kis előadószobájában a mikrofon előtt Esterházy János gróf, a Szlovákiában maradt magyarság vezére, rádiószózatát, amelyben minden magyar szivéhez és lelkiismeretéhez szólott a szlovákiai Magyar Házak ügyében. Az egyetemes magyarság testvéri együttérzésére hivatkozott, arra az érzésre amelynek együtt kell tartani lélekben minden magyart, bárhová is szólította a sors. A budapesti Hangház mikrofonjai sok nagyjelentőségű szózatot sugároztak szét az éterbe, de túlzás nélkül mondhatjuk, hogy jelentőségben és a mutatkozó hatásban Esterházy János szózata egyike volt a legkiemelkedőbbeknek. A szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájában gyakorlatilag lehet lemérni azt a nagy hatást, amelyet Esterházy gróf felhívása az egyetemes magyarság körében keltett A magyar Rádiónak csaknem félmillió előfizetője van, ami azt jelenti, hogy kisugárzását — különösen az esti órákban — legalább is kétmillió magyar lélek hallgatja. A rádió statiszti kusai megállapították, hogy azoknak a leadásoknak van a legnagyobb hallgatóságuk, amelyek este hat óra után hangzanak el. Ilyenkor a rádióelőfizetők nyolcvan százaléka figyeli a budapesti rádióállomás leadásait. Esterházy János gróf rádiószózatát tehát valóban millió és millió magyar hallgatta végig, de a magyar Rádió igazgatósága, amely kezdettől fogva teljes szívvel és lélekkel tetté magáévá ezt az igazán nemzeti fontosságú magyar ügyet, kezdettől fogva gondolt arra, hogy a Rádió hallat lan propaganda-értéket a szlovákiai Magyar Házak érdekének szolgálatába állítsa. Ezért Hlatky Endre dr.-nak, a Rádió művészi igazgatójának felkérésére Esterházy János gróf rádió-szózatának kivonatát, amely azonban az egész lényeget tartalmazta, viaszlemez-fölvételre is felolvasta és így a Rádió rövidhullámú állomása még aznap éjjel közvetítette a nagyjelentőségű felhívást a világ minden sarkába, ahol magyarok élnek. így valóban elmondhatjuk, hogy A Visszaesőtől' Felvidék Községi ElöllfirSsOíolna» figyelmét felhívjuk a m. ktr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele tével beszerzésre ajánlott. Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Bég) hiányokat pötló munka a községi bíráskodásra vonatkozó Jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek. melyek az egyes szakaszok össze függésére mutatnak rá és a rendes bi rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgárt bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdések ben követett gyakorlatát Is. A mű hasz nálhatóságát az abban közölt 24 Iratminta. valamint betüsoros mutató ts elő mozdítják. A könyv'terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest, VI, Bózsa-u. 111. a szlovákiai magyarság kultúrájának szent ügye az egyetemes magyarság ügyévé vált. A Rádió Esterházy szózatának elhangzása után is nagyszerű propagandával segíti a Magyar Házak létesítésére irányuló mozgalmat. A fontosabb híradások után napról-napra rövid figyelmeztetések hangzanak el a rádió hallgatóságához, amelyek minden magyarnak figyelmét állandóan ráirányítják a mozgalomra. A budapesti iroda munkája Amint említettük, Esterházy János gróf felhívásának nagy hatóerejét szinte fizikai értelemben le lehet mérni a szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájában, mert hiszen ide futnak be azok a megajánlások, amelyek főleg ennek a rádiófelhivás- nak hatására Magyarország minden részéből özönlenek. Fölemelő érzés látni azt a nagy buzgalmat, lelkesedést, a testvéri együttérzésnek azokat a fölemelő példáit, amelyek ezekben a megajánlásokban állandóan megnyilatkoznak. Az irodában alig győzik számontartani és feldolgozni a befutó postát. Ahogy az iktatott anyagot végignézzük, a beérkezett leveleket forgatjuk és olvasgatjuk, egész sereg olyan akad a kezünkbe, amelyek' példaadás okáért a nagy nyilvánosság elé kívánkoznak. Valóban minden társadalmi réteget, gazdagokat, szegényeket, tisztviselőket, munkásokat, asszonyokat, gyerekeket, az egyetemes magyar nemzetet megmozdította ez a nagy ügy. A tanítók példaadásából Örvendetes tényként kell megállapítanunk, hogy elsősorban a nemzet nevelői, a magyar tanítói kar tette magáévá a szlovákiai Magyar Házak ügyét, mert hiszen a tanítók, mint a népi kultúrával állandóan foglalkozó tényezők, talán a legjobban átérzik a magyar kul- turházak jelentőségét. Nemcsak tanítványaik körében fejtenek ki buzgó munkát és figyelmeztetnek minden magya/r gyermeket, hogy fillérével járruljon hozzá a szent ügyhöz, nemcsak a szülőközönség körében agitálnak fáradhatatlanul, hanem maguk is az önfeláldozó áldozatkészségnek fölemelő példáival járnak elől. He talán legelsősorban kell megemlítenünk azt a Budapesten lakó állásnélküli tanítónőt, aki arról értesítette az irodát, hogy kétszáz pengőt küldött a Nemzeti Hitelintézet 1111. számú csekkszámlájára. Ezt a pénzt rokonai juttatták a számára azzal a rendeltetéssel, hogy a beállott farsangi idényben mulatságára, szórakozására fordítsa, ö azonban Esterházy János gróf rádiószózatát végighallgatta és lelkében föltámadt az az érzés, hogy bűn lenne ezt a pénzt szórakozásra fordítani akkor, amidőn talán esendő magyar lelket menthet meg Vele és így az egész ösz- szeget a szlovákiai Magyar Ház-alap ren- dlkezésére bocsátja. Egy másik tanítónő megajánló levelében elmondja, hogy Esterházy János gróf rádióbeszédének elhangzása után váratlanul száz pengő jutott a kezéhez, egy olyan követelés ki- egyenlítéséül, amelyet már nem is tartott észben. A váratlan pénzt egész összegében beküldötte a Magyar Házak javára. Két kis verset is mellékelt a megajánló levélhez, amelyekben szívének nemes érzelmeit önti ki. Lélekemelő példák Természetes, hogy a felszabadult Felvidék magyarsága különös buzgalommal tette magáévá a határon hílmaradt magyar testvéreinek ügyét. A tanítóság köréből egyre-másra érkeznek a levelek, amelyek a mozgalomnak nagymértékű előrehaladásáról számolnak be. Nagyon sok iskolában megtörtént, hogy a tanítók a gyerekek útján faluszerte öszegyűjtötték a lappangó csehszlovák aprópénzt, ötfilléreseket, tízfilléreseket, húszasokat, koronák — sőt ötkoronások és tízkoronások is akadnak és ezt az ércpénzt beküldik az irodába. Hasonlóképpen 44 cseli- koronát küldött be érepénzben Tihanyi Lajos volt pozsonyi villanyszerelő, aki Budapesten álláshoz jutott és szíve nemes sugallatát követve, minden megmaradt cseh pénzét a mozgalom céljaira juttatta. Nagyon szép és életrevaló eszmét valósítottak meg a szlovákiai Magyar Házak ügyében azok a szegedi nők, akik a magyar nők Szentkorona Egyesületének szegedi csoportjához tartoznak• Úgynevezett néma bált rendeztek az Idén a szokásos farsangi báljuk helyett. Nem gyűlnek össze fényesen kivilágított bálteremben, hanem lelkűkben tartanak magyar ünnepet és a báli belépőjegy helyett a hozzájuk juttatott .csekklap útján a Magyar Házba váltanak ilyen módon jegyet. A legineghatóbb a kisdiákoknak nagy ibuzgósága és szeretete. Amikor az ő nemes.lelkűk adakozó kész-« ségének megnyilvánulásait látjuk, örömmel és lelkesedéssel érezzük, hogy a magyar ifjúság szívvel-lélckkel magáévá tette a Szlovákiában maradt magyar testvérek ügyét. Kis diákok sűrűn jelentkeznek a Magyar Házak irodájában ék behozzák megspórolt filléreiket. Sokan tízóraijukról mondanak le. Két kis leány a múltkor tíz pengőt hozott be: az egész osztály megspórolt zsebpénzét. A nemzeti áldozatkészségnek kis és nagy tettei azonban az egész ország területén megnyilvánulnak. Egy magyaróvári gazdasági akadémiai tanár bejelentette, hogy minden hónapban beküldi a Magyar Házak javára fizetésének egy százalékát és mozgalmat indított Magyaróvár tisztviselőinek körében, hogy példáját kövessék. — Egy fa'- lusi család négy pengőt juttatott el az- zal, hogy az elmúlt vasárnap a szokásos tyúkebédről lemondtak és a két tyúknak árát a Magyar Házaknak juttatja. A kis adományok mellett természetesen jelentkeznek az egy összegben befolyó nagy összegek is, a százasok, sőt az ezresek is. Ez ideig a Fehér Ház, a Pozsonyi és Pozsony- vármegyel Egyesület révén és a budapesti irodához érkezett megajánlásokból huszonötezer pengőre megy az az összeg, amellyel a magyar társadalom — a mozgalom magyarországi megindulása óta alig három hét alatt — adózott a nagy magyar célnak. Alig volt mozgalom, amely ilyen rövid idő alatt akkora együttérzést váltott volna ki a tömegekben, mint az, amelynek zászlaját Esterházy János gróf bontotta ki. V. Z. A fegyverkezés nemcsak fegyvergyártást jelent A világpolitika tengelyében a háború óta eltelt két évtized alatt a fegyverkezés áll. A világháborúban ..győztesként“ kikerült, államok e húsz év alatt olyan ver-.í senyfegyverkezést rendeztek, amilyenre' példa a világtörténelemben még nem volt. Fegyverkezés alatt az elmúlt időkben a hadsereg fegyverrel történő ellátását értették csak. Amint hogy a háborúk megvívásához sem kellett más, csak jól fel- fegyvérzett hadsereg. A világháború e téren gyökeres változást hozott. Bebizonyosodott, hogy a háborút nem a hadseregek vívják csak, hanem az egész ország. Nemcsak a fegyverek, hanem az ország összes erkölcsi, anyagi és szellemi tényezői is. A háborút a központi hatalmak nem fegyverrel vesztették el és nem a harctéren, hanem gazdaságilag és erkölcsileg a hátországban. Ez a felismerés, ez a világháborús tanulság, arra az eredményre vezetett, hogy a háborúra nemcsak fegyverrel, hanem gazdaságilag és erkölcsileg is fel kell készülni. Üj értelmet kapott tehát a fegyverkezés kifejezés. Ma már fegyverkezés alatt az ország háborús előkészületeinek összességét értjük. Ez pedig az'állami élet minden vonalát érinti. Nincs az állami életnek olyan megnyilvánulása, amellyel a jövő háborújának ne lenne kapcsolata. A háborúhoz biztosítani kell az emberanyagot és az állatállományt. Meg kejl szervezni a hadsereget és fel kell szerelni korszerű fegyverekkel, hadi eszközökkel és lőszerrel. Ezek utánpótlására hadiipart kell teremteni, a hadiipar számáru pedig nyersanyagkészleteket- kell biztosítani és ipari munkaerőt kell rendelkezésre bocsátani. Goúdoskodüi kell az ipartelepek és az egész anyaország biztonságáról, légvédelméről, gázvédélméről. Elő kell készíteni a hadi gazdálkodást és a hadsereg, valamint a polgári lakosság ellátását. Biztosítani kell a mezőgazdasági munka termelésének folytonosságát. Elő kell készíteni a háborús pénzgazdálkodást, a zökkenés nélküli kereskedelmi életet, gyors és tervszerű háborús közlekedést stb. • Mindezeket az előzetes gondoskodásokat: beszerzést, gyártást, készletek tárolását, út- és vasútépítés, tehát munkát, kiképzést és mindenek .előtt pén?t jelent. De az a szó: Fegyverkezzünk, mindezek felett elsősorban áldozatkészséget jéleüt a nemzet számára. A fegyverkezés az ország fel rázását, mozgósítását, katonái szellemre való átállását kövételi meg. Ennek az országmozgósításnak azonban nemcsak anyagi vonatkozásai vannak, hanem erkölcsi átállása és szellemi felemelkedése is. Áldozatot hozni csak nagy nép tud. Anyagi erőfeszítésekre, lemondásra csak hazafias lelkületű, fegyelmezett, öntudatos népek képesek. ... , A fegyverkező mai Magyarország — egy új ezerévre kell hogy vértezze magát- TÓj fegyverekkel, új eszközökkel, dé a’ régi honfoglaló magyarság elszánt, harcos, dacos leikével. Olcsó társasutazások " Amerikába ajjBwyaríij^ I. SZ UT JULIUS 6 III. SZ UT JULIUS 14 II SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ UT SZEPT 4 Oda-visszautazáS és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusért forduljon FELVIDÉKI HAGVDR HÍRLAP UtOZÖSl irodája Vili, JÓZSel-hSrul 5. T. 14-44-00
