Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
T939 FEBHÜÄR 19. VASÁRNAP TETOIDETKI •. Ä\üV.\RHIM>AI> 15 Af el vidékkel visszacsatolt 326 gyár mindössze 4"l százalékkal emelje a magyar gyáripari termelés értékét A cseh uralom alatti gyáralapítások tehát a Felvidék lakosságának aligha nyújtottak számottevő munkaalkamat. A gyári jellegű ipartelepek számát, áz ipartelepekig fektetett álló tőke nagyságát és a bérbe adott ipartelepek adatait egyébként területi részletezésben az alábbi táblázatban szemlélteti: Budapest, február 18. Múlt vasárnapi számunkban a visszacsatolt magyarlakta Felvidék mezőgazdaságú helyzetét ismertettük Sajóhelyl Istvánnak a Magyar Statisztikai Szemlében közölt cikke s a benne foglalt statisztikai adatok alapján. Az alábbiakban dr. Farkaafalvy Sándornak ugyanott megjelent cikke alapján ismertetjük a Felvidék ipari helyzetét. A trianoni békeszerződés Magyarország 4S50 gyáj'l jellegű ipartelepéből 788 gyárat Cseh- Szolvákiának juttatott h ezzel 84.474 főnyi gyári munkásunk és 570.2 millió pengő értékű ipari termelés vqszett el. Most a visszacsatolással 326 gyári jellegű ipartelep és 11.273 gyári munkás került vissza, tollúi az elveszett gyáriparnak az ipartelepek igámat tekintve 44.2%-a, a gyári munkások I létszámának azonban csak 13.3%-a. 4 cseh iparsorvasztfó poliüha hatása Az 1913. évi gyári törKskönyvi adatok szo- rint a most Fölszabadult Felvidéken 181 gyár működött, amelyek közül 166-ról vannak adui tok, E gyárakban 17.648 munkás dolgozott s a gyárak termelési értéke 159.6 millió pengőnek feleit meg. A gyárak: átlagos munkáslpt- szárna 106 volt, a gyárankinti átlagos termelési érték pedig 961.5 ezer pengő. Á most visszakapott gyárakban ezzel szemben átlag csak 40 munkás volt foglalkoztatva s az egy gyárra kiszámított,, átlagos termelési érték csupán 372.7 ezer pengőnek felelt meg. a visszakapott, gyárak tehát jelentőségben az elvett gyáváknak alig több mint egy- harmadát érik el. Az 1938 novemberében végrehajtott ipari felvétel eredményei számos vonatkozásban mutatnak a cseheknek az elszakított magyar Felvidéken folytatott elsorvasztó politikájára. A visszacsatolt IJelvjdcken talált gyárak közel fA yéezé még az elszakító« előtti időből származó magyar alapítás s az 1920 őta történt üzembehelyezések általában jóval kisebb ipari vállalkozások s csaknem kizárólag fogyasztási .javakat termelő ipartelepük. Főleg az élelmezési és ruházati iparban alakultak a cseh uralom alatt ipy telepek, míg a beruházási ipar szükségletei tekintetében, valamint ipari nyersanyagok beszerzése szempontjából a lakosság teljesen ki volt .szolgáltatva a csebófszHgí ipatWíik.- 'v -r .iV>- r-ua-íi: * A gyári -jellegű ijmrfebfpel?. szátriflv amely ysakoém kétszerese a' háború előtt ezen a területen nyilvántartott gyáraknak .egyáltalában nem jelenti az ipar megerősödését,. hanem részben a gyári - jelleg megállapításának a kü- Jönböaőségével, részben a régi iparstatisztika hiányosságaival magyarázható. „Visszafejlődött a gyáripar“ A 326 gyári jellegű ipartelep együttes munkáslétszáma 22.3%-kal kevesebb, mint az annakidején elvesztett gyárak munkás- ’ létszáma volt, ami kétségbcvonhatatlanul bizonyítja, hogy az elszakított Felvidéken a gyáripar a csehek uralma alatt lényegeseit visszafejlődött, holott az alatt az idő alatt az anyaországi gyáriparban foglalkoztatott munkíslétszám a két évtized alatt 95.8%-kal emelkedett. A visszacsatolt északi területen számba- vett 326 gyári jellegű ipartelep közül csak 125 alapítása esik a .cseh uralo-m idejére, míg a többi 201 gyár alapítása még az elszakítás előtti időből származik, s a régi magyar alapítású ipartelepek méreteikben lényegesen meghaladják a cseh megszállás alatt alapított gyárak termelési ,• kereteit. Az 1920 óta alapított gyárakban ugyaniB 1938 július 1-én összesen csak 3.244 munkás dolgozott, ugyanakkor az 1920 előtti alapítású ipartelepeken 9.932 munkás volt foglalkoztatva, tehát míg a cseh megszállás előtti időben alapított gyárak átlagos munkáslétszáma 49 'Volt,' a egeh Uralom alatt létesült ipartelepeken átlag csupán 26 munkás dolgozott. Az 1920. év előtt alapított gyárak üzemmenete a terület felszabadulásakor alig csökkent. Ezek a gyárak 1938 november havában is 9.255 munkást foglalkoztattak, alig 6.8%-kal kevesebbet, mint július elsején, tehát a visszacsatolás idejében is átlag 46 munkással dolgozták; íbígr/a cseh uralom' alatt, üzembe helyo- zé'ft ipartelepek : munkás létszám a 87.8%-kal visszaesett s így á 'gyárankinti átlagos létszám 16 főre esett le, nyilván azért, mert a gyári alkalmazottak nem a helybeli lakosságból kerültek ki, hanem Csehországból települtek oda s visszatértek hazájukba. Az ipartelep A bérbeadott ipartelepek száma Területi részletezés aeim» befektetett állótőkéje eíer P I. Városok és város- jellegü községek: 1. Kassa .... 75 19.425 2 2. Munkács . . . 25 2.623 — 3. Érsekújvár . 17 1.863 3 4. Ungvár . . . 15 14.016 3 5. Losono . . . 13 2.091 . —r 6. Léva .... 11 2.877 — 7. Komárom . . 9 6.407 3 8. Beregszász . . 8 1.170 1 9. Rozsnyó , . . 7 1.037 3 10. Rimaszombat. 4 302 11. Ipolyság . . . 4 536 12. Fülek .... 4 5.180 —• IS. Jolsva.... a 1.293 II. Egyéb községek 132 39.410 18 I. és II. összesen: 326 88.730 32 A gyárak sorrendié állótőkéjük szerint A városoknak a gyárak számú alapján megállapított sorrendjétől lényegesen eltér az Ipartelepekbe fektetett állótőke átlagos nagysága alapján megállapítható sorrend. A viszac-satolt felvidéki gyárakba összesen befektetett 88.7 millió pengő állótőkéből ugyanis egy gyárra átlag 272.2 ezer Pengő esik. Az átlagos befektetett tőke nagysága zem- pontjából első helyen áll Fülek 1.3 millió pengővel, utána: Ungvár következik 934 ezer pengő, majd Komárom 712 ezer pengő s .Tolsva 646.5 ezer pengő átlagos ■ befektetett állótőkével. Kassa az ötödik, Munkács a tizenegyedik, s Érsekújvár a tizenkettedik helyre kerül, az utolsó helyet pedig Rimaszombat foglalja el ipartelepének mindössze 75.5 ezer pengőt kitevő átlagos befektetett tőkéjével. Ipari, főcsoportok szerint vizsgálva a felszabadult Felvidék gyáriparát, három iparcsoport emelkedik ki, az élelmezési ipar 125 iparteleppel, amelyből 67 malom, a kő-, föld-, agyag- stb. ipar 61 iparteleppel, amelyffől 30 téglagyár és 17 kőbánya s végül a faipar 39 iparteleppel, melyek közül 14 fűrésztelep és 15 asztalosárugyár. Ha az iparcsoportok százalékos megoszlását összebasp^tiiuk«, a.. trianoni, Magyarország vidéki .gyáriparának ipar- csoportos megoszlásával, szcmlieszu.K./ has. ,T lóság mutatkozik. Az előbbinél az élelmezési iparban tartozó gyárak számaránya 38.3%, az utóbbinál 37.9%, a kő-, föld-, agyag- stb. iparba tartozó gyáraké 18.7%, illetőleg 22.6%, s a faipariaké 12.0%, illetőleg 7.3%. A gyári munkáslétszám megoszlását tekintve, két iparcsoport emelkedik ki, az élei* mezősi ipar, amelyben a visszacsatolt felvidéki ipartelepeken alkalmazott munkásoknak; 27.4%-a, s a kő-, föld-, agyag- stb. ipar, amelyben1 25.4%-a dolgozott. Majd a vas- és fémipar következik az összes gyári munkások 16.2%-át foglalkoztatva. A fa- és csontipav munkáslétszám szempontjából a negyedik helyen- áll, melyben a felszabadult felvidék gyáripari ut un késiét számának 8.2%-a nyert alkalmazást. Az egy gyárra eső átlagos munkáslctszám a felvidéki gyáriparban mindössze 4o, a trianoni magyarországi vidéki gyárakra vonatkoztatva pedig 51. A visszacsatolt északi területen üzemben volt 326 gyári jellegű ipartelepen 1938 július 1-én összesen 1.139 tisztviselő, 318 művezető, 45Í eiőmuBká*, 4.768 szakmunkás, 7.412 napszámos és 513 tanom? volt alkalmazva. A tiszt* viselők legnagyobb része, 42.3%-a, az élelmezési iparban, 17.0% a, a vas- és fémiparban és 14.7%-a a villamosenergin termelő- és eloszt ótplepokon végezte munkáját. A gyári tisztviselők között 243 nő szerepel. Gépi黩, vilfamosenergia Egy további táblázat, a gyári jellegű ipar* telepeken használt gépierő és villamoscuergiá adatait tartalmazzák. Eszerint a gőzkazánok száma 149 volt, futófelülete pedig 15.592 m\ Az erőgépek száma 306 volt, ezek lóereje összesen 68.488 volt, tehát egy vállalatra eső lóorőhqnyad 210.1-et tett ki, A villamosenei'giát termelő ipartelepek száma 83, a villnmoscnergiát használó ipartelepek száma pedig 275 volt. *U7 vülamosener- giát termelő gépet számítottak össze, melyeknek teljesítőképessége 45.567.2 kVA volt. A villamos .motorok száma 2.162 volt, lóereje 21.544, tehát a villamos mótorok lóerejéből az egy vállalatra eső hányad 66.1-et tett hl. A gőzgépek és gőzturbinák, gázmotorok, Diesel- és benzinmotorok, valamint a vízkero- kek, vízturbinák teljesítőképesség szerinti megoszlására, továbbá a motorhajtóanyagok közül a szén, a tűzifa és nyersolajfogyasztására és készletére vonatkozó táblázat adatai szerint a gőzgépek és gőzturbinák teljesítőképessége 57.614, á gázmotorok teljesítőképessége 2.029, a Diesel- és benzinmótorok teljesítőképessége 6.356, a vízikerekek és víziturbinák teljesítőképessége pedig 2.447 lóerőt képviselt. Ugyanez a táblázat kimutatja, hogy a havi szénfogyasztás 95.960 q-t, a tűzifa fogyasztás havonta 43.819 q-t, a nyersolajfo- gyaeztás pedig 451 q-t tett ki. iparcsoportok szerinti megoszlás Az iparvállalatok 1938. évi tüzelő- és vilá- gftóanyag fogyasztásának értéke 8.2 millió pengőt ért el, amelyből ..33.4% yillaniosdraiu, 28/4% pedip’ á szén éfffke, A gyárak az ipari c-'fn «zolgifm ^ITfánlöMraméH klTowrttíÖri'íikint csak 9.2 fillért fizettek,1 a szén métermúzsája 2 P (16 fillérbe, a tűzifáé 1 P 33 fillérbe, a nyersobij pedig métermázsánklnt 24 P 05 fillérbe került. Alacsonyabb bért kaptak a felvidéki munkások A visszacsatolt felvidéki területrészen ösz- szeírt gyárak adatait összehasonlítva a megszálláskor ez«n a területen cseh kézre került gyárakról yéndelikezésre álló adatokkal kitűnik; hogy míg az annakidején elvesztett 166 gyárban 17.648 űnunkás dolgozott, "tehát mindegyik telepen átlag több, mint száz mun- kás volt foglalkoztatva, a visszakapott 326 gyári jellegű ipartelep között csak 24-nek a msmkáslétszáma haladta meg 1938 július elsején, — tehát amikor még zavartalan üzemmenet volt — a Százat, a gyárak felszabadulásakor pedig mindössze 12 telepnek volt százat meghaladó munkáslétszáma. Most jelent meg a Vitézi Rend Zrinyi Csoport Kiadásában I • VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY , • ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 2Í4 öldal, 31 térképvázlat — A hadszínterek magyar vonatkozású eseményei időrendi sorrendben. Az eseményekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzserényeit, melyek páratlan képességekkel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt • könyvet el kell olvasni mindenkinek! A világháború magyar hőseinek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőbén vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő értékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szilárd alapot. ÁRA: P 4.MEGRENDELHETŐ: STADIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- uál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám. u » —----A visszacsatolt felvidéki gyárak számának munkások és tanoncok 1938. évi július elsejei iparcsoportok szerinti mogoszlását s a gyű- létszámát az alábbi táblázat ismerteti, rakban alkalmazott tisztviselők, művezetők, Ipari főcsoport Az ipartelepek száma Tisztviselők Művezetők Munkások Tanoncok összes alkalmazottak Egy ipartelepre jut átla»? munkás létszáma 1938 július 1 én. L Vas- és fémipar ....... 17 194 37 1.964 169 2.364 125 Jla. Gépgyártás..................................... 12 23 7 338 119 487 38 Ilb. Villamos energia term ................. 18 167 29 394 49 639 26 Ili. Kő-, föld, agyag- stb. ipar . . 61 88 60 3.342 11 3.499 56 IV. Fa- és csontipar ..................... 39 53 20 1.033 51 1.157 28 V. Bőr-, sörte-, toll- stb. ipar . . . 1 1 1 10--12 10 VI. Fonó- és szövőipar..................... 8 4 6 270 — 280 34 VII. Ruházati ipar............................. 11 32 26 747 14 819 69 Vili. Papirosipar..................................... 8 21 10 471 13 516 61 IX. Élelmezési ipar............................. 125 4S2 106 8.506 102 4.195 29 X. Vegyészeti ipar . ......................... 18 56 13 392 2 463 22 XII. Sokszorosító ipar ........................ 8 20 3 165 15 203 23 Összesen: 326 1.139 318 | 12.631 545 14.633 40 A leggyengébben szereplő iparcsoport az adatok szerint a bőr-, sörte-, toll-, stb. ipar. A bőrgyártás és bőríeldolgozóipar, valamint a kefeárugyártás. és gumiipar a Felvidék gyáriparában teljesen hiányzik. Az érsokúj- vari cipőgyár ugyanis, mely saját gyártású bőrből készít cipőket, a ruházati iparba tartozik. A fonó- és szövőipar is alig szerepel a visz- szakapott terület gyáriparában. A 8 textilipari telep közül 2 teljesen szünetelt, s az üzemben volt gyárak közül is csupán 1 nevezhető gyártelepnek, az érsekújvári kenderés lengyár rt. lenkpró feldolgozó telepe, a többi a gyárj jelleg határát alig elérő kisebb üzem ón kcvé8bbé jelentős iparcikkek clő/JIí- tásával foglalkozik. Az I860, évbon alapított losoueapátfalvai gyapjúszövetgyár. mely egyenruhaszöveteket gyártott, már hél év óla nem dolgozik. Így a gyapjufonó- és szövőipart, valamint a pafnutipart, továbbá a selyemipart, tehát a textilipar fontosabb ágait egyetlen ipartelep sem képviselte. A papírosiparba tartozó 8 ipartelep közül 7 papírosárugyártassal foglalkozik, ezek mindegyike számottevő üzem 30—50 közötti muu- létszámmal. Legjelentősebb Ipartelep a papirosiparban a pelsőei cellulozegyár, moly közel 300 munkást foglalkoztat, s egymillió pengőt meghaladó értékű évi termelést mutatott ki. Ugyancsak 8 iparteleppel szerepel a sokszorosító- é« müipar is, amelyek mindegyike nyomda, legnagyobb köztük a kassai Athenaeum-nyomda, de ez is csak 21 munkást foglalkoztat. A visszacsatolt északi terület legnagyobb ipartelepe a kassai dohánygyár, melyben több, mint 300 munkás dolgozik. A munkácsi dohánygyár munkáslétszáma alig kisebb ennél. • A legnagyobb ipartelepek közé tartozik az érsekújvári cseh Bata-cipögyár utóda, a „Clkta“ cipőgyártási és kereskedelmi kft. cipőgyára, mely közel 600 munkást alkalmaz, s az üzemében készült cipők gyártásához szükséges bőrt maga állítja elő. A termelési érték nagysága szerint a harmadik helyet a lévai Schoeller-féle hengermalom, a“ -negyedik helyet pedig a füleki „Sphinx“ Egyesült Zománcozott edény- és öntvénygyára foglalja eí. A foglalkoztatott munkások számát tekintve, a felvidéki ipartelepek között a füleki zománcedénygyár a legnagyobb, csaknem 2000 munkásnak ad munkát. A 4 köolajfínomítótelep közül mege. íten- dők a munkácsi Délkárpáti kőolajfínomító és kereskedelmi rt. és az alsómihályi kőolajííno- tnítók, a másik kettő kisebb jelentőségű. Az élelmiszeriparból ki kell emelni a losonci gőzmalmot, a kassai szalámi- és konzervgyárat, pótkávégyárat és pezsgőgyárat, a sörgyárat. A vegyészeti iparba tartozó telepek közül a legjelentősebb az ungvári műételzsírgyár, a kő-, föld-, agyagiparba tartozó ipartelepek közül pedig a kassai és jolsvai magnezit- gyárak. A gyári jellegű ipartelepek 1938. évi január—október havi főbb üzemi és termelési költségeire vonatkozó adatok szerint a fizetések összegű 12.080.967 pengőt tett ki, ctpi a termelési értéknek 9.9%-át reprezentálja. A fűtő- és világító anyagok költsége 6.358.349 pengőt, azaz a termelési értéknek 5.2%»át tette ki, a nyersanyagok értéke 61.640.649 pengőt képviselt, azaz a termelési érték "\7%-át, az adók illetékek és közterhek összege pedig 3.875.659 pengőt tett ki, tellát a termelési értéknek 3.2%-át. A főbb üzemi és termelési költségeknek a termelés értékéhez viszonyított arányszámai a nyersanyagokra, fűtő- és világítóanya- gokra vonatkozólag csaknem teljesen megegyeznek a trianoni magyarországi gyáripar hasonló arányszámaival, A nyersanyagok aránya mind a kettőnél 50.7%, míg a tüzelő- és világítóanyngoknál a trianoni magyarországi 5.7%-os arányszám- mal szemben a felvidéki gyáraknál csak 5.2% mutatható ki, amit az olcsóbb tüzelőanyag indokol. Viszont lényeges eltérés állapítható meg r fizetések és munkabérek arányszámánál. A gyáripari alkalmazottak fizetése és munkabére általánosságban mintegy 9.2%-kal alacsonyabb volt a visszacsatolt felvidéki gyárakban, inint a trianoni magyurorszngi vidéki ipartelepeken. A munkások átlagos órabére a megvizsgált 44 szakma közül csak 5 szakmában volt nagyobb a visszacsatolt felvidéki ipartelepeken, míg 21 szakmában egyenlő, 18 szakmában pedig alacsonyabb órabéreket kaptak a felvidéki ipartelepek munkásai. A visszacsatolt felvidéki gyárak 1938. évi termelését 145.8 millió pengői-.- értékelhetjük, ami gyárainkat átlag 447.2 ezer pengő értékű évi termelést, jelent, ami 22.1%-knl marad alatta a trianoni magyarországi Vidéki gyáripar 1937. évi átlagos termelésének. A felvidéki gyárak 4'4 százalék* kai nove'lék a magyar gyáripar terme vési ériéit él A magyur gyáripar a Visszacsatolt felvidéki gyári jellegű ipartelepekkel kibővülve 4.228 gyári jellegű ipartelepből áll, a gyárak számát tekintve, tehát 8 4%.os gyarapodásról adhatunk számot. A gyári munkáslétszám növekedése már csak 4.8%-os, az erőgépek teljesítőképességét kifejező lóerőszámnak emelkedése pedig csupán 1.3%-os, A gyáripari termelésünk érté-
