Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
1939 FEBRUÁR 19. VASÁRNAP 16 tehudeTki -ÄGfc&HIRIAB két a felvidéki gyárak termelése 2.S milliárd pengőre emelte, ami 4.4%-os növekedésnek felel meg. öt iparágban mutatkozik jelentékeny megerősödés a visszacsatolás következtében: a kőbányászatban, a téglag.yártásban, a fürészárugyártásban, asztalosiparban és a malomiparban. Kőbányászatunk 17 bányával szaporodott, amelyek évi termelése 2.7 millió pengő .értéket képvisel. A téglagyártás ?0 iparteleppel és 3.1 millió pengő értékű termeléssel növekedett. A fűrészárugyártásban 14 keretffirésszel felszerelt fűrésztelep, az i.szta- losiparban pedig 15 gyári jellegű ipartelep kapcsolódott be, mellyel az előbbi termelése 1.5 millió pengővel, az utóbbié 740 ezer pengővel emelkedett. A legnagyobb gyarapodás azonban a malomiparban állapítható meg. A felszabadult Felvidéken ugyanis 67 gyári jelegű malom van, amelynek őrlőképcsségo a napi 200 métermázsát eléri. A malmokban ősz-, szescn 1.216 munkás volt alkalmazva, átlagos munkáslétszáriiu.k tehát 18 főből állt. Még nagyobb jelentőséget ad a visszakapott felvidéki I malmoknak a termelésűk 54.0 millió pengőt kitevő értéke, melyből egy-egy malomra átlag .806 ezer pengő jut. A fel vidéki gyáripar 52*5 százaléka van zsidók ezen Nem érdektelen rámutatni arra sem, bogy I zsidókérdés szempontjából, mit jelent a visszacsatolt felvidéki gyáripar a * A zsidó kézben levő gyári jellegű ipartelepek főbb adatai. Területi részletezés É£ g* •gs bt < 05 A befektetett alaptőke ezer P-ben A tisztvise-. lök A művezetők, muiBká- sok és tan.őn- c«k Az összes alkalmazottak Gépi erő LE Temetési érték 1938 jan.— okt. hónapokban, ézer P-ben megoszlása 0(0-ban a visszacsatolt északi terület összes termelésének °/n-ában létszáma 1938 jfilius i^én keresete 1938 jan.—okt.-ig ezer P-bcn Kassa .... 36 1.695 85 672 757 506.001 922-4 5.424 10-5 23-0 Munkács . . . 20 1.981 27 604 621 361.757 1.807-6 5.235 10-1 45-0 Érsekújvár . . 7 344 14 357 371 211.191 387-5 859 1-7 12-7 Ungvár . . . 7 1.068 16 239 255 203.551 1.004 0 1.984 3-8 42-8 Losonc .... 6 1.310 17 195 212 169.854 1.008-9 3.104 6-0 81-6 Léva .... 8 288 8' 102 110 73.585 67-5 557 1-1 12-4 Komárom . . 2 44 3 21 24 13.940 138-0 69 o-i 2-5 Beregszász . . ? 876 19 461 480 204.914 1.607-0 2.262 44 87-3 Rozsnyó . . . 3 80 4 95 99 68.666 221-0 282 G-5 34-3 Rimaszombat . .2 143 3 25 28 33.599 378-0 1.129 2-2 93-9 Ipolyság . . . 1 35 2 23 25 28.571 50-0 .857 1-7 431 Fülek . . . . 2 " 79 • 2 15 17 16.506 113-0 873 1-7 20-0 Jolsva .... i 1.143 11 68 79 113.714 1.093-0 614 V2 44-8 Egyéb községek 69 12.249 158 2.277 2.435 1,803.566 15 881-6 28.398 35-0 ,35-2 Összesen: 171 21.28S 369 5.154 ■ 5.523 8,803.415 24.679 5 51.647 100-0 42-5 A vállalatokat a tulajdonosok', < gyárvezető igazgatók, vagy a bérlők vallása szerint csoportosítva, zsidó tulajdonosok, gyárigazgatók, vagy bérlők vezetés» alatt 171 gyári jellegű ipartelepet találtunk, amelyek összesen 5.523 alkalmazottat foglalkoztattak. A visszacsatolt északi területe» levő gyárak 52.5%-a tehát zsidó vállalatnak tekinthető, . / s ezeknek a vállalatoknak az Ipartelepein az összes gyári alkalmazottak 37.7%-a dolgozik. Tőkeerő szempontjából az ipartelepeknek ez a csoportja aránylag kisebb, aa ipartelepekbe fektetett állótőke átlag csak 124.5 ezer pengőt tett, míg a nem zsidó kézben levő vállalatok átlag 435.1 ezer pengő állótőkével rendelkeztek. A jelentősebb ipari városok közül. , , Kassán a gyáraknak csaknem a feje, Munkácson a négyötöde, Üttgyároii 15-ből 7, Losoncon 13-ból 6, Beregszászon 8-ból 7, Érsekújváron 17-ből 7, s Üéván 11-ből 8 Zsidó vállalat tulajdonában vagy bérletében van. A termelési érték megoszlásának: aránya szerint Rimaszombat, Beregszász és Losonc emelkednek ki, a legnagyobb ipari termelést felmutató zsidó iparvállalatok között pedig Kassa, Munkács és Losonc vezetnek. Iparcsoportok szerinti tagozódásban a zsidó ipartelepek 36.3%-a az élelmezési iparba. 18.7%-a a kő-, föld-, agyag-, stb. iparba, s 15.8%-a a fáén csontiparba tartozik, de jelentős a számuk a vegyészeti ipáiban is. Az ipari termelés értéke, melyet a 437 üzem 1938 január—október hónapokról kimutatott, 126.0 millió pengőnek felel meg, s így az 1938. évi termelés együttes értéke 151.2 millió pengőben állapítható meg. Az iparnak ily módon történt összefoglalásából azonban teljesen hiányzik a kézműipar, valamint a kisipar túlnyomó része minden neun gyárszerüen működő kisipari üzem. A felszabadult Felvidéken levő kis- és kézműiparra vonatkózólag csupán a mesterek, segédek és tanoncok számáról vannak adataink, melyek szerint 19.162 mester, 9.516 segéd és 6.593 tanonc dolgozott a kis- és kézműiparban, Az 1930. évi kisipari statisztikai felvétel eredményei alapján a visszacsatolt felvidéki terület 1938. évi kis- és kézműipari termelése 65 millió pengőre becsülhető, s így az egész ipari termelés 216.2 milliónyi pengő értéket képvisel. (—) Üj vámbemondóőrsök. A in. kir. központi vámigazgatóság a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen az Ungdaróc—Mélyút—Szedernye felé vezető úton „M. kir. Vámbomondóörs Ungdaróc" elnevezéssel; az Ungváron át Alsódomonya—Felső- domonya felé vezető úton pedig „M. kir. Vámbemondóőrs Ungvár, Domonyai út“ elnevezésMegalalcult a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének komárcm megyei szervezete Budapest, február 18. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének komárommegyei szervezete megalakult. Az alakulóülést a vár- megyeháza kistermében tartották meg. Ruttkay Béla, az előkészítőbizottság tagja felkérte Bartal Iván főispánt az elnöklésre. Bartal Iván főispán megnyitotta a gyűlést, Bezzegh Sándor központi intéző ismertette az egyesület célját. A jelenlévők kimondták a megalakulást. Majd az alapszabályok ismertetése következett, utána megválasztották a tisztikart. Elnök lett Bartal Iván főispán, társelnök Re- viczky István dr. alispán, alelnök Virág Zsig- mond, Vermes Ferenc, * Keleti József, ügyvezető Ruttkay Béla, ügyész Köváry József dr., pénztáros Prekopp Ferenc, ellenőr Hajdú Gábor. (—) A „Hanza" Szövetkezeti Áruközpont március 9-én, délelőtt 9 órakor Galántán, a Katolikus Kör nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Amennyiben a közgyűlés nem lesz határozatképes, úgy a rendkívüli közgyűlést, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, 10 órakor tartják meg. A közgyűlés napirendje a következő: Üj alapszabályok elfogadása. Határozat a külföldi szövetkezeti központoknál fennálló tagság felmondása felől. Határozat a „Hangya“ szövetkezeti központtal való megállapodás tárgyában. Határozat ügyelőbizottság kiegészítő választása. Egyéb a „Hangya“ szövetkezeti központba tagul való belépés tárgyában. Az igazgatóság és a felindítványok. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.45— 58.05, Cseh korona 7.50—11.80, Dán korona 71.30 —72.10, Dinár 6.—7.50 (500 és 500 din. címletek kivételével), USA dollár 840.35—344.35, Kanadai dollár 332—337, Francia frank 8.95—9.15, Holland forint 182.70—184.70, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40-3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—17.90 (50Ö és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norvég korona 80.25—81.15, Svájci frank 77.30—78.20, Svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.10— 184.70, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.60—58.04, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50—72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 341.75—344.35, Oslo 80.45— 81.15, Páris 9.035—9J35, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.475—83.175, Varsó 64.25—64.75, Zürich 77.50—78.20, Isztanbul 268-271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: 111 gyári jellegű üzem A visszacsatolt északi területen végrehajtott gyáripari statisztikai felvétel során a gyári jelleget el nem érő, de gyárszerű üzemet fenntartó iparvállalatok adatai is begyüj- tettek. A számba vett 437 ipartelep adatai a gyári jelleget megállapító ismérvek alapján két csoportba osztva dolgoztattak fel. Az első csoportba a 326 gyári jellegű ipartelep adatai kerültek, míg a második csoport kisebb, tehát nem gyári jellegű, de gyárszerüen működő 111 üzem adatait foglalja magában. Teljesen kimaradtak tehát a kézműiparba tartozó műhelyek, sőt az úgynevezett középiparba tartozó üzemek legnagyobb része is. A nem gyári jellegű ipartelepek közül az adatgyűjtés körébe vont üzemek túlnyomó része 80.2%-a, tehát 89 üzem az élelmezési iparba tartozik. Köztük 66 olyan malom van, amelyek őrlőképessége a napi 200 métermázsát el nem éri ugyan, de a 100 métermázsát meghaladja. Az élelmezési iparba tartozó üzemek között megemlíthető még 7 szeszfíno- mító, 5 fűszerőrlőmalom, 5 konyak-, likőr- és rumgyártó üzem, s 4 eeetgyár. Találunk még a nem gyári jellegű üzemekről történt felvétel eredményei között 9 nyomda, 5 fűrésztelep és 4 kőbánya s még 4 más-más iparágba tartozó üzemet. A Hl nem gyári jellegű üzem befektetett alótökéje 4.7 millió pengőt tett, átlag tehát 42 ezer pengő jut egy-egy ilyen üzemre, vagyis lényegesen kevesebb, mint a gyáraknál, amelyek átlag 272.2 ezer pengő befektetett állótőkét mutattak ki. Az alkalmazottak létszáma az 1938 július elsejoi állapot szerint 527 főből állott, akik közül 65 tisztviselő és 31 művezető volt, egy- egy üzemre ezek szerint átlag alig esik 5 alkalmazott, míg a gyári jellegű ipartelepekre — mint láttuk — átlag 45 alkalmazott jut. A visszacsatolt felvidéki gyári jellegű ipartelepekről, valamint a nem gyári jellegű, de meg:s gyárszerüen működő ipartelepekről készült felvétel együttes adatai ezek szerint 437 ipari üzemet ölelnek fel, amelyekben 1.201 tisztviselő, 349 művezető, 13.012 munkás és 595 tanonc volt foglalkoztatva, összesen tehát 25.160 Ipari alkalmazott dől- gpaott. sei az ungvári m. kir. fővámhivatal felügyelete alatt, m. kir. vámbemondóőrsöt állított fel. A vámbemondóőrsök február 21-én kezdik meg működésüket. (—) A „Hanza“ Hitelszövetkezet rendkívüli közgyűlése A „Hanza“ Hitelszövetkezet március 9-én, délelőtt 11 órakor Galántán, a Katolikus Kör helyiségében tartja rendkívüli közgyűlését. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 12 órakor tartják meg. A rendkívüli közgyűlés napirendje a következő: Üj alapszabályok elfogadása. Határozat a külföldi szövetkezeti központnál fennálló tagság felmondása felől. Határozat az Országos Központi Hitelszövetkezetbe tagul való belépés tárgyában. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság kiegészítő választása. Egyéb indítványok. Az értéktőzsde mai forgalmát barátságos irányzattal bonyolította le. Bauxit 8, Kőszén 4, Gumi 2, Tröszt 1.25, Rima 1, Salgó 0.4, Ganz 0. 2 pengővel javult. Nasici 2, Szegedi kender 1, Nova 0.55, Dólcukor és Cukor 0.5 pengővel gyöngült. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 158.—, Con- cordia-malorn 3.4, Bauxit 191.—, Beocsini 11.75, Cementia 104.—, Kohó 19.5, Kőszén 289.—, Nagybátonyl 44.5, Sálgó 28.—, Urikányi 38.75, Fegyver 32.8, Ganz 15.—, Rima 67.75, Gutt- mann 6.—; Nasici 75.5, Levante 0.35, Nova 9.75, Tröszt 49.75, "Délimkor 74.5, Magyar cukor 70.—, Georgia 19.—, Izzó 106.5, Dreher-Haggenmacher 116.—, Polgári sör 86.—, Gyapjúmosó 3.4, Magyar kender 10.—, Pamutipar 21.—, Szegedi kender 36.—•, Diana 47.—, Klotild 13.—, Brassói 24.25, Gumi 49.—, Vasúti forg. 16.8, Telefon 8.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A gabonatőzsde készárupiacát üzlettelenség jellemezte. A búza és a rozs jegyzése nem változott. A zab kötés nélkül 5 fillérrel gyön-i gült. Sörárpából 1050 q cserélt gazdát. A kukoricaforgalom 1050 q volt, az ár 5 fillérrel gyöngült. A határidőpiac lanyha volt. Rozs: márciusra: 13.99, 13.96, zárlat 13.96—13.98, májusra: 14.43, 14.41, zárlat 14.40—14.41. Kukorica• májusra: 15.49—15.46, zárlat 15.46—15.47. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.45—20.55, 78 kg-os 20.65—20.75, 79 kg-os 20.85—20.95, 80 kg-os 20.95—21.05, felső- tiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.40 —20.50, 78 kg-os 20.60-20.70, 79 kg-os 20.80— 20.90, 80 kg-os 20.90—21.00, fejérmegyei 77 kg-os 20.45—20.55, 78 kg-os 20.65—20.75, 79 kg-os 20.85 —20.95, 80 kg-os 20.95—21.05. — Rozs: pestvidéki 13.85—13.95,. más származású 14.00—14.15, — Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, középminőségű 15.75—16.00. — Sörárpa: kiváló 18.75—19.25, príma 18.25—18.75. — Zab: elsőrendű 19.25—19.45, középminőségű 19.10—19.20. — Kukorica: tiszántúli 14.15—14.25. — őrlemények: korpa 12.80—13.00, 8-as liszt 15.80—16.20. — Kukorica: 150 q tiszavidéki 14.25, 150 q Szolnokon át 14.20, 150 q Szolnokon át 14.15, 150 q Szolnokon át 14.15 budapesti paritásban. — Árpa: 600 q felvidéki 18.80, 450 q felvidéki 19.00 budapesti paritásban. — Lucerna: 3 q fehérbárcás 296.—, 4 q fehérbárcás 302.— Budapest. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, február 18. (Zárlat.) Páris 11.67, London 20.65*4, New-York 440.50, Brüsszel 74.27K-. Milánó 23.17*4, Amszterdam 236.20, Berlin 176.87, Stockholm 106.37, Oslo 103.77*4, Kopenhága 92.22 'A, Szófia 5.40, Prága 15.08, Varsó 83.12, Bélgrád 10.00, Athén 3.90, Is* tambul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.10%, Buenos Ayres 101.62(4, Yokohama 120.50. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom mellett ma a következő árakat (zárjelbcn a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—t 160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 160—196, oldalas 128—172, zsírszalonna 150—152, sertésháj 150—168, sertészsír, budapesti 160—168. Baromfi: Élő: tyúk I drb 200—350, 1 kg (120—145), csirke, rántani- való 1 drb 100—260, 1 kg (140—220), kacsa, bízott 1 kg (150), lúd, hízott 1 kg (135), pulyka, bízott 1 kg (140—150). Vágott: tyúk 1 kg (120 —150), csirke, rántanivaló 1 kg 140—300, (110 —240), kacsa, hízott 1 kg (140—155), lúd, hízott 1 kg 140—190 (110—150), pulyka 1 kg (115 t-íTO), Tojás: Teatojás válogatott drb 9—11, kg 150—170, ládaáru (122—140), kosáráru (130— 150), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (1.35—150), Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (90), teavaj, tömbben (290 —300), pasztőrözött (320—330), sovány tehéntúró (55—60). Szárazfözelék: Bab, fehér, apró* szemű (30), nagyszemű (30—40), színes (34— 40), bórsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—56). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (4—8), kelkáposzta (7—10), fejessaláta, meleg- ágyi (5—28). Burgonya: Gülbaba (9.5—10.5), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (9.1—9.5), kifli (20—24), Ella (7.5-—8.5). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (55—140), közönséges válogatott (28— 80), körte, nemesfaj (90—150). Déligyiiniölcs; Gesztenye, külföldi 100—140 (88—100), narancs, sárgabélü 60—88 (53—66), vörösbélü (65—100), mandarin 68—120 (66—95), citrom I-a (5—7), II a (4-5). + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 434 darab. Vásári állományból angol hússertósfelhajtás 127 darab. Az irányzat változatlan. Árak: I. szedett sertés 86—88, II. 78—84, III. 68—76, angol tőkesertés 94. + LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt^ dara 37.25— 38.50, Ogg 36.25—37.50, Og 36.25—37.50, Of 36.25— 37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50-36.50, 2f 35.50— 36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32—33.25, 6-os 28.25— 30.25, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 28.50— 29.50, 01-es 25.75—26.50, l es 21—21.75, 2-es 18.75 -20.25. + VETÖMAGPIAC. Az elmúlt hyten az üzletmenet általában barátságosabb volt, A hét elején a lucerna irányzata exporteladások hírére megszilárdult, a hét vége felé azonban árnyalatnyilag elgyengült. A lóhere élénk kínálat mellett főleg a belföldi kereslet hatása alatt tartott maradt. A bükkönyök piacán a szöszösbükköny üzletmenete csendes. A tavaszi bükköny forgalma élénkebb, a kínálat változatlanul erős. Az árak nem változtak, ami a szokásos tavaszelejei takarmányszükségletekre vezethető vissza. A kölesek piacán a jóminőségű fehérköles iránt az érdeklődés változatlan, a vörösköles üzletmenete csendesebb. Jó- minőségű szudánfümagot exportcélokra keresnek. Muharban az üzlet még nem indult meg. Az olajosmagvak közül a repce ára javult. A mustármag irányzata barátságos, miután néhány exporteladás történt. A napraforgó üzlete élénkebb, mig a tökmag élénk kínálat mellett lanyha" maradt. A hüvelyesek piacán nincs változás. Az üzletmenet változatlan. A mák ára nem változott. Arak: helyt vidéki vasútállomás 100 kg-kint minőség szerint: lucerna, nyers 17—215, élomzárolt 290—305, lóhere, nyers 80—100, ólomzárolt 128—135, szöszösbükköny 34—36, tavaszbükköny 17—18, fehérköles 18—22, vörösköles 17—17.50, repce, olajgyári paritás 25—25.25, tökmag, nagy 27— 28, kicsi 23—24, mustármag 34—36, viktória- borsó 18—79, expressborsó 18—19, bab, dunai szokvány 25.50—26 pengő, lencse, nagy 36—43, közép 22—27, kiesi 20—22, mák, uradalmi, kék 110—115 pengő.
