Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
2 TEHUMta AfocfoiR-HIRIlAk 1939 FEBRUÁR 19. VASÁRNAP miniszterelnök is nevel, csak nem az iskolában. Ma az a feladata egy miniszterelnöknek, hogy nemzetet neveljen. Olyan időben, amikor az egész világ forrongásban van, amikor nemcsak fiatalok, hanem öregek is világnézeti tcpelő- (lések között keresnek utat, sokszor nagyon tétován, sokszor kapkodva, sokszor elhirtelenkedvc, de utat keresnek a mai világ lelki és szellemi káoszában, úgy érzem, a vezető feladata ilyenkor nevelői feladat Nevelői feladat nálunk is, de megvan ennek a feladatnak a maga sa játos&ága is. Magyar ütőn kell itt tar tani a lelkeket abban a krízisban, nme lyikben Európa hajója dobálózik. Magyar úton, tudva mindig nemcsak azt, hogy hová akarunk menni, de azt is, hogy honnan jövünk. Circulus viciosus ez a nevelés, amelyet talán a tanítói és tanári hivatás megbecsülésénél lehet a legjobban legelőbb megragadni. Ha megérti á nemzet, “hogy mit jelent ez a hivatás, akkor nagyon sokat fog segíteni önmagán, mert az ilyen megbecsülés a gyermekekben, a későbbi nemzedékek józanságában teremtheti meg a maga gyümölcsét. — Ma azonban nincsen időnk arra, hogy azoktól a gyermekektől várjuk a jobb jövőt és a kötelességek teljesítését* akik még az iskola vagy ^z egyetem padjaiban ülnek. Nekünk ma a felnőtteket is nevelnünk kell s az ország nevelésügyének munkásaira ebben a tekintetben is szerep vár. Részben aktív szerep, akár i.skoláukíyüii népműveléssel, akár sporttal, vagy munkatáborokkal és mindenféle más munkákkal, de póldaadással és abban is, hogy ők nemcsak hivatalból nevelők és nevelésügyet intézők, hanem a társadalomnak is tagjai, mert a nevelői hivatást a társadalom tagjai is gyakorolják és gyakorolhatják. „A munkál, amelyre vállalkoztam, meg kell fogni“ — A’-magyar társadalom nem tudja megtalálni a maga hivatását, inert, vagy politizál, • vagy egylétesdit játszik. A magyar társadalomban meg kell találni azt a középutat, ahol az egyes egyének társadalmi kötelességet végeznek a küz- és magánéletben való részvételük által, és azzal, hogy" hasonló "lelki társakat keresnek abban a társadalmi munkában, amely nem ürességekben merül ki. — Ehhez a társadalmi munkához szükségem lesz arra, hogy ne szakadjon meg semmiféle szál, amely közöttünk volt és ha elmegyek innen, az a régi barátság és szoros együttműködés, amely Hóman Bálint barátommal összeköt, biz tosítja továbbra is ezt az együttműködést. — Én tehát valahogyan nevelési hivatást érezve, megyek arra a helyre, ahová a Kormányzó Ür Öfőméltósá- gának bizalma, és valahogy úgy érzem, hogy a nemzetnek velem egyforma érzése hív. Npm annyiva Mit er{ppi ezzel, hogy a nemzet bizajináf el^egez,nekiüli, hanem inkább azt érfenj, hogy éti érzek úgy. mint a nemzet. Ilyen érzésekkel megyek tehát a miniszterelnökségre és ott is tanító bácsi fogok maradni. Azzal a szeretettel, amelyet a tanító a tanítványok iránt éré? és amely bizonyos fluidumot kell, hogy teremtsen tanító és tanuló között, ami értékesebb, mint mindenféle szakismeret és mint mindenféle osztályfőnöki órán adott prelekció. Ezzel a sze retettel megyek, de talán átvitt értelemben az osztályfőnöki könyvvel és nádpálcával is. — Most már a kocka el van vetve. A munkát, amelyre vállalkoztam, meg kell fogni és ha megfogom, tudom hogy nem könnyű, tudjátok mindnyájan, hogy nem könnyű. Én ehhez mindnyájatoknak a barátságát és odaadását kérem, a minisztériumon belül is, Hóman Bálinton keresztül: is, de azon kívül is, abban a munkában, amely az egész nemzet nevelését jelenti és amelyben úgy gondolkodó férfiakra és olyan tapasztalatú férfiakra van szükség, mint amilyenekkel itt találkoztam. ; A,,.- jólüjiűeyök hosszantartó^ tussal, ps élj önzéssel' 'fogadták a jpypis|térelnÖR beszédét. Egyenes vonalon megyünk nagy célok felé — jelenfetfe ki . Hómant Bálint \ Ezután Slolpa József államtitkár üdvözölte a hivatalbalépő Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert. Rámutatott arra, hogy a magyar vallás és közoktatásügyi kormányzatnak nincs alaposabb szakértője Hóman Bálintnál és hangsúlyozta, ltogy a tisztviselői kar az eddiginél is fokozottabb mértékben igyekszik az általa kijelölt munka szolgálatába állítani erőit és munkakészségét. Hóman Bálint vallás- és közoktatás- ügyi miniszter válaszában a többi között ezeket mondotta: — Hálásan köszönöm a meleg üdvözlő szavakat, de úgy érzem, hogy a mai iid vüzk’s voltaképen felesleges volna, ha nem azok között a külső körülmények között ment volna végbe, ahogy történt. Az ismerkedés felesleges, ismerjük egymást, előnyeinkkel és hibáinkkal együtt Ismerjük talán önmagunkat is. Nekem ez alatt a kilenc hónap alatt, amelyet tá-• voltöltöttem a minisztériumtól, sok időm volt meditálni, gondolkozni és igyekeztem magamat megismerni. Jobban isme rém a hibáimat, mint amikor ezelőtt hát esztendővel idejöttem és jobban isme rém a volt és eljövendő munkatársaimat, mint első miniszterségem alatt. Igyekeztem az erényeiket jobban látni, mint a hibáikat. *— A hivatali munkaprogramról beszólni felesleges, azt ismeritek, nem változott. Ahogy a/ miniszterelnök úr beszédéből kitűnik, a mi miniszterkedésünk ebbén az épületben és e tárca vezetésében sem az átadáskor, sem az átvételkor nem jelent törést. Egyenes vonalon megyünk nagy célok felé, ugyanazokkal az elhatározásokkal, ha talán néha más módszerekkel, más eszközökkel is. A főcél tekintetében teljesen egyek voltunk és leszünk. „Nem lehet végleges reformokról beszélni“ — A miniszterelnök úr hangsúlyozta a folytonosságnak, a nemzeti élet folytonosságának gondolatát. A fejlődés örökös, folytonos változásokat jelént, de sohasem végleges változásokat, hanem mindig folyamatos fejlődést. Nem lehet végleges reformokról beszélni csak fantasztáknak, hiszen tudjuk, minden reform, minden rendszer, minden újítás, minden intézmény csak időleges a nemzet életében, de ha a folytonosság, a történeti fejlődés figyelembevételével történnek ezek az intézkedések, reformok, és így keletkeznek és fejlődnek az intézménnyel, akkor megvan a biztosíték, hogy azok minden időben, mindenkor a nemzet életszükségleteinek felelnek meg. A magasabb értelemben vett szellemi síkon, a.tudomány síkján kialakult eszmei közösségünk az, ami bennünket gróf Teleki Pállal összeköt és amely — jelen pillanatban úgy érzem — biztosítja ennek a minisztériumnak, a vallás- és köz- oktatásügyi igazgatásnak körében a folytonosságot,: a nemzeti élet követelményeinek megfelelő, elengedhetetlenül szükséges folytonosságot. De még jobban biztosítja a folytonosságot az, hogy most az államfő elsőízben emelt kultuszminisztert a miniszterelnöki székbe. — A folytonosság gondalatán kívül még egyet kívánok hangsúlyozni:, a- nemzetnevelés gondolatát. Mi ketten a nemzetnevelést tartjuk a nemzet életében a fő problémának. Azt tartjuk, hogy a népet, a nemzetet, a felnőtteket, az egész társadalmat kell nevelni s ennek a nevelői munkának az alapvetése itt folyik a mi minisztériumunk vezetése alatt. A nemzetnevelés nagy gondolatának érvényesítése tekintetében a miniszterelnök úr gondolatainak és eszméinek, amelyek a magam eszméivel és gondolataival tökéletesen megegyeznek, elősegítő! és harcosai leszünk. A vallás- és közoktatásügyi miniszter végül megköszönte a miniszterelnöknek, hogy sok munkája közepette is alkalmat adott arra, hogy ezeket a gondolatokat cjőtte inoudhassa el. A vallás- és közoktatásügyi miniszter hosszantartó lelkes tapssal fogadott beszéde után a miniszterelnök és a kultusz miniszter sorra kezetfogott a megjeleni. tisztviselőkkel és sokáig barátságosan elbeszélgetett velük. Szerdán összeül a képviselőház A Ma gyár Távirati Iroda je« lentit* A képviselőház február 2í-é(i délelőtt 1(1 órakor a további teendők iránti intézkedés céljából ülést tart. ■4 A külföldi sajtó Teleki Pál gróf kormányalakításáról „A magyar politikában nem következett be változás“ Bonus, február 18. Az olasz lapok a Stefúni-lroda budapesti tudósítója és saját különtudÓHÍtóik jelentései alapján részletesen beszámolnak Teleki Pál gróf kormányalakításáról. Megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a magyar kormány- válság ilyen, rövid idő alatt megoldódott , és hogy az új miniszterelnök folytatja Imréd.) politikáját. A Popolo d'Italia, Mussolini lapja, Teleki Pál gróf fényr képét és'bő életrajzát közli, kiemelve az új miniszterelnök tudományos .tevékeny.;. ,ségét. A lap ismerteti Teleki miniszter- elnöknek a kormánypártban tett nyilatkozatát, hangoztatva a miniszterelnöknek azt a szándékát, hogy változatlanul folytatni kívánja elődjének reformpolitikáját. Teleki Pál nyilatkozatához a lap a következő megjegyzést fűzi: „Teleki Pál tegnapi nyilatkozata után bővebb felvilágosításra az új kormány politikai magatartását illetően nincs szükség. Teleki Pál miniszterelnök folytatni kívánja a szociális és nemzeti újjászületés politikáját“ | A Carrier a della Sera budapesti tudósítójának jelentése szerint a magyar kormányválság gyors megoldása és az a tény, fypf.jr gz új l^prinánynak nincsepQk éj 'tagjai, azt mutatja, hogy a magyar politikában nem következett he változás és az új kormány az Imréd) által megjelölt irányvonal szerint folytatja munkáját. A lap közli Teleki Pálnak azt a kijelentését, hogy a magyar politika sem bel-,, sem külpolitikai vonatkozásban nem változott meg és hogy a zsidójavaslatot és a földreformjavaslatot az Imrédy- kormány által előkészített alakban viszi a parlament elé. Az . Osservatore Romano, a Vatikán lapja vezércikkében hosszú eszmefuttatást közöl a magyar kormányválságról. A lap szerint Imréd}/ lemondását nem lehet meglepetésnek tekinteni azok után a nehézségek után, amelyek különösen a disszidensek kiválása óta mutatkoztak. A kormány bármilyen reformot tervezett, a parlamentben erős ellenzékre talált, míg a szélsőjobboldal égy re kiélezte a zsidókérdést. Személyes ok mellett ezek a nehézségek okozták az Imrédy-kcr- móny lemondását Imrédy kényes pillanatban hagyta el a kormány vezetését. Munkájával jelen'- tős mértékben hozzájárult Magyarország gazdasági felemelkedéséhez és a magyar nép nemzeti egységesítéséhez. .Paris, február 18. Ä sajtó részletes budapesti jelentésekben számol be a magyar kormányválság megoldásáról. A la« pok .ismertetik Teleki Pál gróf életrajzát, hangoztatják, hogy az új magyar miniszterelnök európai hírű tudós, aki országában és külföldön egyaránt nagy tekintélynek örvend. Teleki gróf hangoztatta —- írja a. Temps —•, hogy. kül- és belpolitikai téren egyaránt elődjének nyomdokain fog haladni, és fenntartja a zsidótörvény javaslatot, valamint a földrefórmjavaslatot. Teljes elhibázott dolog lenne arra számítani % írja a jelentés —, hogy Magyarország módosíthatja külpolitikáját. Genf, február 18. A Journal de Geneve vezércikket közöl Briquet tollából ,,Ma-< gyarország és Európa“ címmel. A cikk szerint Szent István birodalmának sent1 bel-, sem külpolitikájában nem fog mélyrehatóbb változás történni. Csáky gróf. a külpolitika élén bizto3 . Híffi GffA. »olxtpuftsságot. 1?._< .. , ■ Egyben■ minden, a;tengellyel szemben ér* .vényesülni törekvő, dunai, blokk. lejtési tűsének tervét a legnagyobb körültekintés^ sei kell fogadni. Belgrad, február 18. A Politika ismertetést közöl Teleki Pál grófról, az új kormányelnökről. Rámutat arra, hogy Teleki eredetileg inkább tanár és tudós egyéniség, aki ugyan 1920—21-ben már volt egyízben miniszterelnök, de legutóbb csak Imrédy sürgetésére tért vissza, a. politikai életbe. Visszatért pedig részben a magyar—eseh-szlovák határrevíziós tárgyalások idején. Teleki nem forradalmár, de nem is reakcioná'ius. A magyar közvélemény általában helyesléssel vette tudomásul a Teleki gróf kinevezéséről szóló hírt. Neiv York, február 18. A New YorÚ Times rokonszenves hangú vezércikkben foglalkozik Imrédy Béla miniszterelnök-, lemondásával. Méltatja a volt miniszterelnök személyiségét és sajnálatának ad kifejezést azon, hogy őt egyesek nem kvalitásai, hanem ősei szerint bírálták el. n iwíiw ■ i———— ., Rendelet a felvidéki ipar és kereskedés gyakorlatának szabályozásáról Azt, akinek visszacsatolt területen 1938 november 2-ári legalább három hónap óta állandó lakhelye tolt, magyar állampolgárnak kell tekinteni A kormány rendeletet adott ki a visszacsatolt felvidéki területeken az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról. A rendelet intézkedik a magyar ipari jogszabályok, valamint az iparigazolványok hatályának a visszacsatolt területekre való kiterjesztéséről, az ipari képesítés szabályozásáról, munkakönyvekkel való ellátásról, ipari tanintézetek végbizonyítványainak érvényéről, az üzletvezetői képesítésről, az iparnak bérlő útján való gyakorlásáról, az ipari reál- jogról, a biztosíték kérdéséről, a kémény- séprőipar gyakorlásáról, üzleti könyvek vezetéséről, tanonctartási jogról, a tanom: és a segéd iskolai végzettségéről, a telepengedélyekről, a felvidéki ipartársulatokról és ipartéstületekről, valamint azok országos központjáról és végül az ipartársulatokról. A rendelet értelmében azt, akinek a visszacsatolt területen az 1938. évi november hó 2. napján legalább három hó« nap óta állandó lakóhelye volt, annak illetékes megállapításáig, hogy a visszacsatolás következtében a magyar állam- polgárságot megszerezte-e, — a magyar ipari jogszabályok alkalmazása szempontjából ideiglenesen magyar állampolgárnak kell tekinteni.
