Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

rm FEBRUÁR 1 SZERDA TEOTiDtfa ■ >e*ő. Ez alatt azt értem, horv azoknak, akik a tárgyalóasztalhoz ülnek, meg kell győződve lenniük, hogy mindazok, akik az asztal körül ülnek, békét és megelégedettséget kívánnak és nem rej­tegetnek sötét szándékokat. Az európai bizonytalanságnak és aggodalomnak e hosszú korszaka után nem lehet a bizal­mat könnyen, vagy gyorsan helyreállí­tani. Nemcsak békevágyra valló szava­kat kívánunk, hanem mielőtt végső el­intézéshez láthatnánk, határozott tanujelét kell kapnunk — mondjuk például annak, hogy készek a hatalmak, ha nem éppen leszere­lési, de mindenesetre fegyverkezés­korlátozási egyezményeket létesíteni. Ha eljön ez az idő és a mienkhez hasonló szellemet találunk máshol, akkor Ang­lia biztos tudomásom szerint megértési fog mutatni és készek leszünk a magunk részéről Is Európa általános megbék ülé­séhez hozzájárulni. A világpolitikai feszültség enyhülését várfa az egész világ Hitler beszédétől Hitler vezér és kancellár hatalmas be- «z-ótjének hatása alatt áll az egész világ- Európa és Amerika legtöbb nagyvárosá­ban hétfőn késő este külön kiadásokat adtak a lapok, amelybén ismertették Hit ler beszédét. Alig van - a földnek jelentő­sebb rádióállomása, amely nem közvetí­tette volna a birodalmi gyűlés hétfő- esti ülését, amelyen a vezér-kancellár «lmondotta rendkívüli jelentőségű szó­zatát. A kedd reggel és délután megjelenő lapok is világszerte Hitler beszédével Éoglalkoztak. Európa és Amerika nagy lapjai egyaránt részletesen koínmentál ják a német államfő beszédét. Főlég so­kat foglalkoznak a lapok a beszédnek azzal a .részével, amely az 1938-as törté­nelmi jelentőségű esztendő Világraszóló eseményéit ismerteti, majd a szózat ge­rincét alkotó nagy problémát, a gyarmati kérdést ismertetik. Hangoztatta Hitler beszédének ebben a . részében, hogy a német gyarmatokat elrabolták. Német­országnak nem azért van szüksége gyar­matokra, hogy ott hadsereget; állítson fel, hanem azért, hogy gazdaságilag könnyítsen helyzetén. Minden nemzetközi kétkedőt biztosított Hitler arról, hogy u német nép végigküzdi. a,gazdasági élet­halálharcot. Beszélt ezután a. német gaz­daságpolitika feladatairól,, majd g- szégyenítő színjátéknak mondotta, hogy a demokrata államok csöpögnek a rész­véttől, de nem segítenek a zsidó népen. Kijelentette, hogy ha a nemzetközi zsidó­ságnak ismét sikerülne a népeket hábo rúba dönteni, akkor ennek a háborúnak vége nem a világ bolsevizálása és ezzel a zsidóság diadala lesz, hanem a zsidók megsemmisítése Európában. A követke zőkben a nemzeti szocialista állam er kölcsi alapelveit ismertette, majd. nagy elismeréssel beszélt Olaszországról és Japánról. Kijelentette, hogy ha a mai Olaszország ellen bármi indokból is há­borút kezdenének,. Németország barátja oldalára .állna. Hangsúlyozta, hogy Né­metországnak . Angliával és Francia- országgal szemben a német gyarmatok visszaadásán kívül semmiféle területi követelései nincsenek. Megbélyegezte a nemzetközi' uszítást, majd megállapította, nincs német, aki nehézségeket akarna okozni, az angol birodalomnak. Megemlé­kezett a ' néniét—lengyél szerződés ked vező hatásáról, majd. ezeket mondotta: — Magyarországhoz való viszonyunk régóta kipróbált barátságon alapszik, közös érdekekén és hagyományos kölcsö­nös megbecsülésen. Németország, öröm mel vállalta, . hogy a maga részéről közreműködjék az annakidején Magyar - országnak okozott sZerencsétbmség jóvá­tételében. Hitler beszélt ezután a Jugoszláviával, Bulgáriával, Görögországgal, Román iá val és Törökországgal való kapcsolatok­ról, majd a nyugati és északi államokkal való viszonyukról. Azt az óhaját fejezte ki, hogy bár sikerülne Cseh-Szlovákiának is megtalálni a belső nyugalom felé ve­zető utat, amely kizárja a Benes irány­zataiba való visszaesést. Örömmel emlé­kezett meg Magyarország és Mahdzsukuo csatlakozásáról az antibolsevista egyez­ményhez. Végül megemlítette,' hogy az Egyesült Államokhoz való viszonyuk a rágalmazási hadjárat miatt szenved. Az alábbi táviratok adnak hírt arról, hogy miként fogadta a világ .közvéle­ménye Hitler szózatát. BERLIN: A „német csoda** valósággá vált Berlin, január 31. A reggeli lapok tel­jesen Hitler vezér és birodalmi kancellár beszédének hatása alatt állanak. A Völkischer Beobachter a következő­ket írja: Hitler beszéde, a Versailles! békeparancs gyakorlati felszámolása után olyan klasszikus magyarázata az államférfiúi tudatlanság őrült tákolmá­nyának, amelyet ilyen éles és kristály - tiszta megvilágításban eddig még senki nem hallott. A vezér beszéde után ismét látjuk, hogy a „német csodá“ valósággá vált. A Berliner Börsenzcitung így ír: A ve­zér áttekintette az 1938. óv történetét, amikor visszatért az Ostmark és felsza­RÓMA: badultak a szudétanémeték. Beszédéből egyaránt meggyőzően tűnt ki az esemé­nyek páratlan gyorsasága és jelentősé­gük történelmi nagysága. A Berliner Lokalanzeiger megállapítja, bogy V . ’ ez a beszéd megint szétkergette a ha­zugság méregfelhőit. A világ tudja most, hogy nem akarunk mást, mint igazságot magunknak és má­soknak, nyugalmat és biztonságot mun­kánknak anélkül, hogy elvenni akarnánk lamit máséból és biztonságot munkánk- valamit máséból és részünket akarjuk a világ és.az élet javaiból. - . Németország és Olaszország elég erős lesz ... Róma, január 31. „Németország háború esetén Olaszország oldalán állana“ cím­mel közli legtöbb olasz láp Hitler kan­cellár tegnapi beszédét, .amelyről a leg­nagyobb megelégedés hangján nyilatkoz­nak. A Popolo di Roma vezércikke szerint Hitler beszéde olyan tisztító hatású volt, mint a villám legnagyobb világosságot kell, hogy. gyújtson ; a legolhomályosultabb agyak­ban is s meg kell, hogy szüntesse, a .leg­vadabb tévedéseket. a tengely gyengesé­géről. A’tengely Hitler tegnapi beszédé­ből a gránittömb szilárdságával emelke­dik -ki.- A nemzeti szocialista Német­ország és a fasiszta Olaszország közös sorsban, közös csapásban és közös győ­zelmekben osztozik. Az ö együttműkö­désük mentette meg Európát a bolseviz- mtis veszélyétől. A-tengely ellenségei ezt az igazságot nem akarják megérteni és ha továbbfolytatnák áskálódásukat Sóma és Berlin együttműködése ellen, akkor Németország és Olaszország elég erős lesz ahhoz, hogy sikerrel vívjon meg olyan viszályt, amelyet felelőt­len elemek robbantanak ki. Ez nem jelenti azt, hogy Németország és Olaszország háborút akar. A két ország­nak szüksége van békére, mert csak bé­LONDON: A beszéd hozzájárult a nemzet­közi feszültség enyhüléséhez í : • AnUnt kérik a hashajtót, elfszeybarmolt kaptak. A Darmol ize lüfunó és fájdalom nélkül hat Oaiénolt adjon ön , r'.TVi u is gyermekeinek VT .A AnYiA kében tudja sikerrel digi erőfeszítéseit. megkoronázni London, január 31. Hosszú békekorszak következik, — ez a vezérgondolat csendül ki kedden reggel az angol sajtó fejtege­téseiből, amelyeket Hitler Adolf biro­dalmi vezérkancellár hétfőesti beszédéhez fűz. A félhivatalos Times kiemeli a beszéd­nek azt a részét, amelyben Hitler Adolf ismételten kifejtette, hogy Németország nem törekszik világura­lomra és politikájának nem célja a háború. ; Anglia és az Egyesült Államok kormá­nyához szóló üzenet volt ez.a beszéd, — állapítja meg a lap, amel^ ezután külön­böző bíráló megjegyzéseket- fűz a be­szédhez. ............. A Daily Express most már , . elengedhetetlennek tartja, hogy Cham­berlain miniszterelnök a legsürgőseb­ben felvesse a gyarmati kérdés ren­dezését. Angliának, mint gyarmati kezesnek, első­rendű kötelessége, hogy az általános gyarmati kérdésre vonatkozó tárgyaláso­kat megindítsa. A baloldali lapok megkönnyebbülten fcgadfak a beszédet és kivétel nélkül megállapítják, hogy a beszéd mérsékelt Dolt. A News Chronicle legfontosabbnak a gyarmati - követelések hangoztatását tartja. A lap diplomáciai szerkesztője, Vernon Bartlett azt írja, hogy a demokrata államok nagy megnyug­vással vehetik tudomásul Hitler • ■' “ Adolf beszédét. • -■■■*. ■ — A. beszéd hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, — írja a lap. PARIS: A tengely egysége lovábbra is megdönthetetlen Púris, január 31. A francia közvéle­mény érezhető megkönnyebbüléssel álla­pítja meg, hogy Hitler tegnapi beszéde nem tette súlyosabbá a nemzetközi hely­zetet és nem növ elte a ' légkör feszült­ségét Politikai és diplomáciai körökben a beszéd inkább kedvező benyomást kel­tett. Általában hangoztatják Párisban, hogy Hitler kijelentéseit a szokottnál mérsé­keltebb szellem hatotta át. Hitler beszéde nem tette ■ súlyosabbá a nemzetközi helyzetet r- írja .vezető he­lyen a Petit ParUien. A vezér és kancel­lár beszéde a szokdttuál mérsékeltebb volt. Hitler természetesen üönepélyes hangon nyilatkozott a tengely szilárdsó gáról, A tengely egysége továbbra is megdönthetetlen. ‘' ’ Az a néhány mondat, amely a francia- német kapcsolatokra vonatkozik, összhangban áll a december C-i Bon- net-Ribbentrop nyilatkozat széliemé­vel. A beszédből határozíottan kitűnt az az óhaj, hogy Németország együttműködést óhajt Franciaországgal és Angliáyal és be akar kapcsolódni a nemzetközi keres­kedelmi körfolyamatba. Francaország helyzete Hitler beszéde után is ugyanaz, ami Hitler beszéde előtt volt: Jogunk tudatában és fegyverés erőnkre támasz­kodva nem fogjuk megengedni, hogy bárki. is megsértse birodalmunk terüle­tét, egyben azonban továbbra is készen állunk arra, hogy minden jószándékú néppel együtt aűködésre lépjünk. A Matin szerint Hitler Adolf beszédét nem meglepetésnek szánta, hanem körvo­nalazta abban a nemét pblitika;fontosabb szempontjait. A lap rámutat a beszédnek arra a részére, amelyben az angol-francia-német együttmű­ködés szükségességéről beszélt a kancellár és ezzel kapcsolatban a következőket írja: A beszéd hangjában és lényegében nem emlékeztet a München előtti éles beszédekre. A Jour így ír: Ha Chamberlain leg­utóbbi beszéde nem volt nagyon kielé­gítő Franciaország számára, úgy most azt sem lehet mondani, hogy Hitler Adolf beszéde nagy elégtétel lenne Olaszország részére. NEWYORK: Hitler és Mussolini teljes összhangban dolgozik Newyork, január.SI. A Newyork Herald Tribune foglalkozva Hitler beszédével, hangsúlyozza annak mértékletességét. .Valamennyi lap vasrtagbetüs címmel -/ közli, hogy Németország háború ese­tén Olaszország oldalára áll. A Newyork Times kiemeli az olasz- német összetartást, A Daily News szerint Hitler és Musso­lini teljes összhangban dolgozik. VARSÓ: Teljesen kitisztult a légkör Kelet-Európábán Varsó, január 31. Hitler vezér és biro- daltni kancellár beszédével részletesen foglalkoznak a lengyel lapok és megálla­pítják, hogy a beszédben hangoztatott gyarmati követelések a mostani nemzetközi politika előterében állanak. A lapok vezető helyen emlékeznek meg a német—lengyel viszony alakulásáról el­hangzott barátságos kijelentésekről. Áz Express Poranny megállapítja, hogy a beszéd után teljesen kitisztult a légkör Kelet- Európában. A, Kurjer Warszawski rámutat arra, hogy, 51 gyarmati követeléseket a Német Birodalom gazdasági szükségletei teszik indokolttá és a követelések teljesítése más’^államoknak is előnyérerválnék. TOKIÓ: Németország támogatja Olasz­országot és Japánt tókió, január 31. Az egész japán sajtó feltűnéstkeltő formában közli Hitler, ve­zér és birodalmi kancellár beszédét, ajnely japán körökre mély benyomást tett A .lapok mindenekelőtt kiemelik a kom- múnistaellenes egyezmény megerősülésé- rŐl elhangzott kijelentéseket és Német­országnak azt a készségét, hoev támo­gatja Olaszországot és Japánt BELGRAD: Az Olaszországgal való sorsközösség tanuságtétele Belgrád, január 31. Hitler beszéde mér­tékadó, belgrádi politikai körökre a leg* nagyobb hatást tette. Büszkeséggel és megelégedéssel eme­lik, ki azokat az elismerő szavakat, amelyeket Hitler .Jugoszláviáról tett

Next

/
Thumbnails
Contents