Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
24 TEKPipflu 1939 FEBRUÁR 12. VASÁBSfAJP ságnak érvényesülését. Ivánka ehhez a kormány elvi hozzájárulását fejezte kis a munkásság vezetője azonban gyakorlati megvalósítást követelt, vagyis a szlovák kormánynak biztosítania kell a népek azon jogát, hogy maguk állapítsák meg, melyik államhoz kívánnak csatlakozni. Üühhez Ivánka nem járult hozzá, a megegyezés tehát ebben a pontban neun jöhetett létre. A második pont a pozsonyi fegyelem megnyitását követelte. Ivánka kijelentette, hogy az egyetem bezárása Csák azért történt, mert a kormány tüntetésektől tartott Most azonban már megengedik az egyetem megnyitását és az eddigi tanárok . tovább taníthatnak. A háímadiik pont az egyesülési és gyülekezési szabadságot és a sajtószabadság biztosítását követelte. Ivánka megígérte, hogy ezt a jogot a legliberálisabban kezelik, amint ezt a régi magyar törvények biztosítják. A munkásság vezetője ezzel nem-érte be, hanem követelte, hogy a nnagyar forradalom által kivívott szellemben kezeljék ezt a jogot. Ivánka kijelentette, hogy a politikai gyűlések megtartásához a jövőben elegendő lesz, az egyszerű r.endpri bejelentés. A negyedik pont a nyolcórai munkanapra vonatkozott. Ivanka kijelentette, hogy ezt á csehszlovák forradalmi, nemzetgyűlés már törvénybe iktatta. Az ötödik pont követelte, ■hogy kollektiv szerződések köttessenek törvényes alapon és munkaalkalmak teremtessenek. A felelet az volt, hogy ezt a kérdést a békekonferencia rendezi, a munkásság addig legyen türelemmel. A kormány igyekszik munkaalkalmak teremtésével a munkásságot kenyérhez juttatni. A hatodik pontban a munkásság férfiaknak 15, nőknek 10 korona napi munkanélküli segélyt követelt, amint azt á magyar kormány folyósította és így a munkásság szerzett jogra hivatkozik. Ezzel szemiben a szlovák kormány csak négy koronát fizet. A felelet az volt, hogy a kérdést a kormány jóakaratülág megfontolja. A hetedik és nyolcadik pont az elbocsátott tisztviselőkre vonatkozik. Követelik azon tisztviselőknek visszavételét. akiket főleg a postánál és vasútnál a sztrájkban való részvétel miatt bocsátottak el. Ivánka ezt megigérte, csupán azt a feltételt kötötte ki, hogy az érdekeltek hivatali esküt tegyenek. Az elbocsátott tisztviselők képviselője erre kijelentette, hogy ez felesleges, mert & tisztviselők egyszer már esküt tettek. A mostani állapot csak -ideiglenes, tehát semmiféle új eskü nem szükséges. A munkásság azt is követelte, hogy a tisztviselői fizetéseket ne szállítsák lé. A kilencedik pontban követelik Zoch Samu zsupán és Brumer rendőrkapitány haladéktalan elbocsátását. Ivánka kijelentette, hogy konkrét panaszokat kér és azokat a kormány meg fogja vizsgálni. Nagyon érdekes a tizedik pont. A munkásság követeli, hogy miután Pozsonyban is az ínség jelei mutatkoznak, azonnal be kell szüntetni az élelmiszerek elszállítását:' Ivánka kénytelen beismerni, hogy; élelmiszer elszállítás valóban történt és történik, azt a eseh szénvidékre kellett vinni, ahol nagymértékű hiány mutatkozik, de azért a kormány gondoskodik arról, hogy Pozsony ínséget ne szenvedjen. íme, do- kúmentáris leszögezése annak, hogy Srobárnak Prágát kiszolgáló rénd- isae’-e már az első napokban segédkézéi i Szlovákia kifosztásában és cseh területre szállította Szlovákia élelmiszejrét akkor, amidőn Szlová- , kia népét is ínség fenyegette és Kassa lakossága számára a magyar kormánytól kellett gabonát könyörögni! A tizenegyedik pontot mint a megegyezés conditio sine qua non-ját állította fel a munkásság: Barecca városparancsnoknak a megegyezés megkötésénél és a jövőbeni egyezkedő tárgyalásokban részt kell vennie! Á munkásság a harcot határozza el Ötödfél órán tartottak & kormány; és a munkásdeputáció tárgyalásai. Befejez- tükkel a munkásvezérek a munkás- otthonba siettek, ahol hajnalig tartó nagy vita után elhatározták, hogy hétfőn, IG-én reggel felveszik ugyan ideiglenesen a inunkát, de megegyezés ezen az alapon ném jöhet létre, a küldöttség hétfőn délelőtt tárgyaljon & kormánnyal és há Slrobárék nem engednek, a munkásság sztrájkba lép. Ezt a határozatot hétfőn tényleg közölték Ivánkával, aki kijelentette, hogy az ultimátumot Srobár elé terjeszti. Ä munkásság most már a tárgyalás eredményétől függetlenül hétfőn délután proklamálta a sztrájkot. Csak az élelmiszerüzemekben és a közművekben fog a munka tovább folyni, egyébként teljesen szünétel. Kedden, február tizenegyedikén reggel Pozsony nem ébredt fel. Negyvennyolc órán keresztül megállóit az élet. bem nyíltak ki a boltok, nem mentek a diákok az iskolába, nem tartották meg a bíróságokon a tárgyalásokat, nem mentek a hivatalnokok, irodájukba, a bankok vasredőnyei lehúzva maradtak, nem közlekedett a villamos, nem működött a posta, a vasút, még a bérkocsisok sein állottak megszokott standjukon. Nem volt ez megszervezett sztrájk, hiszen annyi idő alatt nem is lehetett volna emberileg egy ilyen döbbenetes, hatalmas manifesztációt létrehozni, hanem nyolcvanezer pozsonyi őslakos fejezte ki ilyen megrendítő módon akaratát. Erős, fegyelmezett kultúrájú emberek hozták néma tiltakozásukkal az egész világ tudomására, hogy az erőszakkal rájuk kényszerített állapotot törvénytelennek tartják. Álláspontjukat Srobár miniszternek a nagy sztrájk kitörése napján kiadott falragasza erkölcsileg és politikailag is alátámasztotta, hiszen ez a proklamáció maga is csupán ideiglenes határokról szól. Az egész lakosság úgy érzi, hogy a város sorsa nem dőlt el végleg. Népgyűlésre gyülekezik a város A sztrájk első napja, a kedd minden zavar nélkül telt el. Másnap délután két órára a munkásság vezetőinek felhívására hatalmas tömegekben sereglett a vásarcsáénok előtti térségre, hogy ott népgyűlésen foglalkozzék követeléseivel és határozzon a további teendőkben. Azonban nemcsak munkás, hanem polgári elemek is a gyűlés színhelye felé tartottak, hiszen a város egész lakosságá szolidáris .volt most.az alapvető kérdésekben. Sűrű tömeg gyűlt egybe, tíz-tizenkétezer főnyire jogosan becsülték meg. Egy aránylag kiesi jelentőségű eset robbantotta ki a véres eseményeket. Á leszakított kokárda Pozsony lakossága egész január folyamán külsőségekben is kifejezést adott tántoríthatatlan magyar érzésének. A város apraja-nagyja gomblyukában, a nők mellükre tűzve viselték a magyar színeket. Február másodíkán Pozsony falain megjelent a katonai párán esnók- ság rendeleté, amelyben eltiltotta az olyan kokárdák, zászlók, standardok, vá- szonáthuzatok használatát, amelyek nem antantállamok színei. Ennek a rendeletnek azonban a város lakossága nem igen tett eleget, továbbra is sűrűn látni lehetett olyanokat, akik magyar színekkel ékesítették öltözéküket. A vásárcsarnok előtt gyülekező hatalmas tömegben is nagyon sokan voltáé ilyenek. Egy arrafelé haladó cseh katona egy kisfiú mellén meglátta a szalagot és idáig gondosan rejtegetett hősiességének tanujelét kívánta adni, letépte a fiú melléről a nemzeti színeket, a sárba tiporta és a fiút ütlegelni kezdte. Erre a közelben állók rátámadtak, mire a „felszabadító“ hadsereg hős. tagja megfutamodott. Egyenesen a laktanyába sietett, ahol öt fegyveres katona csatlakozott hozzá, hogy a társukon esett sérelmet megtorolják. Amint a térre értek, minden felszólítás nélkül nyomban lövöldözni kezdtek, majd feltüzött szuronyos fegyverrel nekitámadtak á tömegnek. Már az első támadás halálos áldozatot követelt meg, az egyik menekülőnek hátába fúródott a szurony. A szerencsétlen tántorogva tett néhány lépést, balját hátához szorítva, jobb tenyerével száját fogta be, mintha a vérzést akarná elállítani, aztán összeroskodt. Pillanatok alatt halottak és sebesültek hevertek, a védtelen tömeg kétségbeesetten menekült a szűk mellékutcák felé. , A katonák száma egyre szaporodott és most már gépfegyverek is berregtek és a menekülőknek egyetlen fegyvere volt a hevenyészett hógolyó, amelyet tehetetlen haragjukban támadóikra dobáltak. A csehek megsebesítik az olasz ezredest is A lövöldözések zajára a helyszínre sietett a népszerű Barecca ezredes. Amint a tömeg megismerte az ezredes kocsiját, utat nyitott neki. Lelkesen éljenezték az olasz katonát. Barecca magához hívta az egyik katonát, informáltatta magát, aztán parancsot adott, hogy a katonák azonnál vonuljanak vissza laktanyájukba. Amikor kocsijából .kilépett, a közelében állók vállukra emelték, a tömeg pedig éljenzett. Ahogy az ezredes kocsijába akart szállni, megcsúszott és ekkor fejét puskatusütés érte. Amint később kiderült egy cseh katona sújtotta főbe. Az ezredes feje erősen vérzett, az autó gyorsan elszáguldott vele, a csehek pedig tovább folytatták hősies harcukat a védtelen tömeggel szemben. Zászló röpül a magasba Ekkor már felborult minden rend és a tömeg elkeseredése is olyan magas fokra hágott, amelyen minden megfontolás, félelemérzés eltűnik és a fegyvertelen tömeg is nekiront támadóinak. A Vilmos császár tér egyik házából nemzeti zászló röpült a tömeg közé, amint később megállapították, Nieder- hauser Károly műegyetemi hallgató dobta alá. Egy gyerekember fölkapta a zászlót, felkúszott az egyik villany tartó oszlopra, meglengette és ki akarta tűzni. Ebben a pillanatban két lövés is érte és Ő holtan zuhant alá... Az egyenlőtlen harc, amelyben a tömeg részéről egyetlen fegyverlövés sem hangzott el, a másik részről pedig száz és száz jól fölf egy vérzett katona vett részt, nemsokára véget ért. De a hősök most már tovább folytatták a hadműveletet, bejárták az utcákat, sortüzet zúdítottak egyes épületekre, autókon fegyveres tengerészek száguldoztak erre és arra és állandóan tüzeltek. A Baross-utca és a Dobrovits-utca sarkán álló házból állítóMinden korszerű hadsereg ma már néphadsereg, amelybe belekapcsolódik az állam népességének minden rétege, nemre és bizonyos fokig korra való tekintet nélkül és a népességen kívül belekapcsolódik az állam: minden szellemi, erkölcsi és anyagi erejével. Ez a bekapcsolódás pedig azon szükségszerűség felismeréséből ered, hogy egy nép, egy állam közösségének és említett egyéb javainak fejlesztését, de egyáltalán fennmaradást, a népek tengerében csak úgy érheti el, ha értékei bizto- sítattak és védelmére magukat ezeket az értékeket kivétel nélkül egységesen állítja sorompóba és építi ki segítségükkel haderejét, amelyre támaszkodva békében eredményes nemzeti munkát biztosíthat, külső fenyegetésekkel szemben pedig létét fegyverrel is képes megvédeni. Ez a felismerés az egyes népeknél különböző időben és mértékben fejeződött ki .tettekben és a néphadsereg fel állításának és megszervezésének erőteljes keresztülvitelében. Ennek okai a népek különböző ha talmi és geopolitikai helyzetében, de különösen faji egyöntetűségében lelik magyarázatukat. Van — illetve ma már jobbanmondva volt — még egy negyedik ok is és ez az internacionális erők pacifista jelszavai, amelyek népekét és azok vezetőit hosszabb-rövidebb ideig meg tudták téveszteni. Ez a célzatos félrevezetés azonban ma -már mindenütt elvesztette talaját és helyette úrrá lett a honvédelem minél erősebb kifejlesztésére való törekvé a fentebb leírt felismerés következtében. Annál jobb egy hadserég, minél jobban átérzi égy nemzet annak szükségességét. Egy hadsereg minősége párhuzamosan halad nemzetének úgy erkölcsi, mint anyagi minőségével, azaz nemzetének hu tükörképe. A világháború után felkapott lag rájuk tüzeltek, erre a ház minden férfilakosát elővezették és bekísérték, körtük a város tekintélyes polgárait: Bartel János vármegyei főjegyzőt, Bagnovtm Lajos kéményseprőt, Himes Károly dr ügyvédjelöltet, Morberger József kije. ta nácsost és Bohuniczky Jenő dr. törvényszéki bírót. Huszonnégy óráig tartottak őket indokolatlanul fogságban. Hat halott és 23 sebesült Az állami kórház halotta&házaában hat ártatlan áldozat feküdt kinyújtóztatva: Kabesch Vilmos tizenhét éves fémipari szakiskolai tanuló, aki a magyar zászlót tartotta a magasba es eközben érte két lövés, Kovács György 28 éves nős hadirokkant, Sós Fererucné városi kocsis neje, Albrecht Károly 21 éves volt tengerész, Langer Gusztáv és Heriges Ferenc szabómester. A kórház termeiben huszonhárom sebesült vívódott nagy óbb-kisebb sérülésekkel A város lelke fenekéig fel volt kavarva. A szerencsétlen halottakat mindenki a maga halottjának tekintette. Az esti órákban komor plakátok lepték el a falakat. Az áldozatokat keresztek jelölték és a keresztek alatt vészt jósló szavak: Cesko, Memento móri! Valóban: minden elkeseredett magyar lélek akkor úgy érezte, hogy ezért a véres szerdáért és mindén egyéb gaziságért egyszer majd fizetni kell! A rémuralom nem' érte be a véres szerdával. Négy nap múlva agyonlőtték az utcán Hubert János polgári iskolai tanulót. Nem volt egyéb bűne, csak az, hogy barátjával magyarul beszélt. És dörögtek a fegyverek Pozsonytól Kassáig. Vér hullott, ártatlanul kiontot- tak vére. Március 11-én a reiehenbérgi véres nap ágyazta meg Godesberget és Münchent. Ma mi is mártírjainkra emlékezünk. És a történelem lapjaira rávezetjük any- nyi sok tragikus magyar nap közé a húsz év előtti 1919 február 12-t. Vécsey Zoltán. leszerelési jelszavak azonban megzavarták az emberek lelki egyensúlyát és ezt a zavart igyekeztek nemzetközi lelkiismeretlen izgatok fenntartani. Ezért az államvezetésnek elsőrendű kötelességo minden olyan irodalmi és sajtófertőzést kiirtani, ami a nép józanlátását elhomályosítani, a népet félrevezetni iparkodik. Ahhoz, hogy a hedsereggel a nép egybe- forrjon, mélyr ható nemzetnevelő munkát kell kifejteni mindenrendű iskolában és iskolán kívül az állami élet minden területén. A nemzet nevelésének legjobb propaganda iskolája a hadsereg, ahol az ifjú' rendhez, fegyelemhez, önfegyelmezéshez, munkához, egészséges testi kultuszhoz szokik, ahol az agyát művelik és állandó erkölcsi oktatással edzett, bátor, hazaszerető katonává nevelik. A hadseregben eltöltött szolgálati idő tehát igen jő iskola az életre. Ezért helytelen a hadsereget egy szükséges rossz befektetésnek tekinteni a nemzet gazdasági t ben, mert az egyben iskola is, mint, műa iskolák, amelyek megérnek és kamatoztatják a nemzet ifjúságának nevelésére fordított áldozatokat. A hadsereg hivatott a nemzet fenntartásának és jövőjének biztosítására, ami csak úgy érhető el, ha a hadvezetés követelményei — amelyek ma már az állami élet minden területébe mélyet tolenyul- nak — az államvezetés részéről teljes megértésre találnak és teljesíttetnek. Ez a munka annál könnyebb és eredményesebb lesz, minél magasabbra neveljük népünkben a katonás szellemet és a haza- szeretetet. Felelő» szerkesztős POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT«, BUDAPEST,, VJEU EŐSTE SZILÁRD-UTCA. 4. — FELELŐS: GYŐRT ALADÁB IGAZGATÓ Egyetlen korszerű haderő, — a néphadsereg
