Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-14 / 36. szám
Áras 10 fillér Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V, Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 Minorca után: Hainan (sp) — A világ csodálja a diplomáciai tökéletességet, amellyel Japá'a újalbb és újabb keletázsiai előtörései- nek legalkalmasabb időpontjait ki tudja számítani, s tetteit pontosan akkor hajtja viégre, amikor a legkevesebb ellenállást várhatja. így történt Mandzsúriával, amit Japán a népszövetség tehetetlenségének pillanatában s az amerikai válság kellős közepén hódított meg, így a kínai háborúban, amit a spanyol bonyodalmak tetőfokán kezdett meg Tokió, Kanton megszállásával, amire a középeurópai háborús feszültség legnagyobb izgalmai között került sor, s így most Hainan szigetével, ahol a japán katonák akkor szálltak partra, amikor a szomszédos Franciaországnak erőit egy másik sziget: Minorca problémája tartja lekötve. .Vessünk egyetlen pillantást a térképre s látni fogjuk, hogy Hainan szigete, amely Hátsó-India és Honkong között fekszik, nemcsak töméntelen gazdagságával (a Formosa nagyságú sziget nyersanyagkincsei felülmúlhatatlan, és .egyedülálló értékűek) jelent sokat, hanem stratégiai helyzeténél fogva is. Ha Japán katonailag megveti a lábát rajta s ugyanúgy megerősíti, mint Formosát, akkor a Felkelő Nap országa elérte egyik legsóvárgottabb célját: elérkezett az indiai birodalom kapujába. Francia Indokína jóformán modern „puskalövésnyire“: 7—8 repülőórára van a megközelíthetetlen természeti erődítésekkel ellátott hatalmas szigettől, (ahová Japán különleges költség nélkül, sőt haszonnal telepíthet félmillió japán parasztot, azaz — régi római módszer szerint — ugyanannyi megbízható katonát), az angol Honkongot pedig egyenesen értéktelenné teszi, ha Honkong fölött Kanton japán kézben marad s a Singapore— Honkong-i összeköttetést megakadályozza a Hainanon kiépült japán erő. Hainanról jóformán az egész Maláji- tenger ellenőrizhető, úgyszintén az Indiai óceánnak egyik jelentős része. Tokió nagyszerűen választott erődúcokkal zárja körül Kínát: Port Artúr, Sanghai, Formosa, Kanton és Hainan jelzik az előtörés útját és senki nem tartóztatja föl a biztos hadseregeket. Hainan jelentőségét a franciák és az angolok régen jól látták már, mert érezték, hogy e szigetről bármely pillanatban megszakíthatók az európai világbirodalmak fő útvonalai. Kína Európa számára megközelíthetetlenné válik, India és a Maláji szigetvilág pedig nagyon is megközelíthetővé Japán számára. Az 1907-iki szerződés megtiltotta Japánnak az előnyomulást errefelé, — az aggódva várt lépés most mégis bekövetkezett. Ismétlem, Japán jó időpontot választott, mert Franciaország ma tehetetlen és közvetlenebb szigetgondok érdeklik, így az Európa—afrikai összeköttetés fölött uralkodó Minorca ügye, fölös erői pedig egy távolkeleti erélyes politika számára nincsenek. Sőt, Franciaország az, amely Angliát is kénytelen lebeszélni a túlerélyes keleti közbelépéstől, — mint ahogy London beszélte le annakidején Párist a középeurópai közbelépéstől, — mert a támadó keleti akció az angol—francia katonai együttKedden temetik a pápát hármas koporsóban Csak a bíborosok és a család- tagok vehetnek részt a temetésen Március elselén kezdődik a pápaválasztó konklávé Vatikánváros, február 13. Vasárnap reggel megnyitották a Szent Péter bazilika kapuit. A közönség végeláthatatlan sorban vonult fel a pápa ravatala előtt. Délig mintegy 150.000 hívő vonult el a ravatal előtt. Vasárnap reggel 8 órától egészen este 7 óráig állandóan folyt a hívek özönlése XL Pius pápa ravatalához. Mintegy 600.000-re becsülik azoknak a számát, akik vasárnap elvonultak a Szentatya ravatala előtt. Nemcsak a Szent Péter-tér — ahol 350.000 ember fér el — volt egész nap zsúfolva hanem a Szent Péter-tértől az Angyal várig terjedő majdnem egy kilométeres útvonalon is tömött sorokban állottak az emberek. Mindenkinek legalább 2—3 óra hosszat kellett várakoznia, hogy egy pillanatra láthassa XI. Pius pápát a ravatalon. A férfiak, nők, gyermekek ezrei vonultak fel, de több olyan aggastyán és öregasszony is elzarándokolt a pápa ra vatalához, aki már évek óta nem hagyta el lakását. Hétfőn folytatódott Róma lakossága nak özönlése a halott pápa ravatala elé. Már a -kora reggeli órákban hatalmas tömeg fekétéllett a Szent Péter-tér oszlopsorai között, várva a templom ajtajának megnyitását. Reggel 8 órakor nyílt ki a bazilika hatalmas bronzkapuja s a pápai csendőrök sorfala között megindult a tömeg befelé a templomba. A jobboldali hajóból nyíló szentségkápolna rácsa mögött magas fekete és bíbor ravatalán nyugszik a pápa, teljes főpapi díszében. Arca nyugodt, békés, a megszokott aranykeretes szemüveg hiánya teszi csak szokatlanná az egész világon oly jól ismert arcot, összekulcsolt biborkesztyűs kezében egyszerű fakereszt, mellette bíborpárnán a pápai hatalom jelvénye, a hármas korona. Kétoldalt kivont karddal nemesi testőrök állanak, körülötte a .bazilika káptalanjának tagjai imádkoznak. Kétoldalt díszes, magas gyertyatartókban viaszgyertyák égnek, lobogó fényük gyászos pompával veszik körül a halottat. A rács előtt szakadatlan sűrű sorokban vonul el Róma népe. Papok, katonák, feketeruhás asszonyok, gyermekek százezrei jönnek fekete folyamként s a máskor olyan hangos bazilika, amelyből ma teljesen hiányoznak az érdeklődő nézelődő turisták, most csendes, csak a lábujjhegyen érkező és távozó tömeg halk csoszogása és egy-egy fel- csukló zokogás hirdeti, hogv vannak a templomban, sokezren az élők és egyedül a halott. Negyedóránként megkondul a harang. Hangja zúgva járja be az örök város tereit és utcáit, ahol félárbócra eresztett működés alapján Franciaországtól olyan áldozatokat követelne, amilyeneket ma az ország nem hozhat meg. Ezt Japán jól tudta, s megtette a merésznek és kihívónak látszó döntő lépést nyugat felé. , Fontos leszögezni: nyugat felé. A tokiói politikából ugyanis kiviláglik, hogy Japán ma föladta keleti — csendesóceáni —- terveit, de föladta északi terveit is, s teljes határozottsággal nyugat, délnyugat felé tájékozódik. Miért teszi ezt? Egyszerűen azért, mert északon az aránylag erős szovjettel kellene megütköznie, keleten pedig Amerikával. Mindkettő veszedelmes ellenfél, különösen az amerikai Unió, amely nemcsak katonailag, de gazdaságilag is könnyen halálos csapást mérhetne Japánra, ha például kitiltja és kitiltatja a japán árut Észak- és Délamerikából. Tokió szemmel láthatóan likvidálja régi csendesóceáni politikáját, s átengedi helyét az ott egyre erősödő Amerikának, ami által biztosítani tudja az Unió katonai és gazdasági semlegességét. Ez történt most is, Hainan esetében: Amerika nem szólt bele. Japán egyszerűen azt a terjeszkedési lehetőséget választotta, ahol a leggyengébbnek érzi az ellenállást, s ez ma az európai bonyodalmakba keverődött Anglia és Franciaország birtokainak az iránya. A két európai nagyhatalom egymásután adja föl kónytelensógből keletázsiai pozícióit, s Japán pontosan követi az angol-francia visszavonulás útját. A módszer régóta bevált: 1905- ben is csak azért győzhetett Japán Oroszország ellen, mert Franciaország, Anglia és Oroszország kénytelen volt erejének tartalékolásával a hatalmas német birodalom magatartására figyelni. Tokió szempontjából tehát az anti- komintem szövetségnek felbecsülhetetlen értéke van, épúgy, mint az európai tengelyhatalmakat is nagy mértékben segíti Japán politikai magatartása. A százötvenmilliós nippon birodalom, amely ellenőrzi a kínai tengereket és egymásután tárja föl a távolkeleti értékes nyersanyagforrásokat, hamarosan elsőrendű világhatalommá emelkedik, ha lakossága nem fárad be idő előtt abba az irtózatos erőfeszítésbe, amit a nagy cél érdekében kifejt. S a legérdekesebb az, hogy a japán törekvéseket nem az európai világbirodalmak részéről fenyegetheti veszedelem. Nem Angliából és Franciaországból, ahonnét nem érkezhet többé elég erős hajóhad a távoli fehérember keletázsiai privilégiumainak megvédésére. Ó, e fehér nagyhatalmaktól Japán nem fél. Csak Kína legyőzhetetlen, senki más. S ez az a probléma, amely fejtörést okoz Tokióban. A ragyogóbbnál ragyogóbb győzelmek ellenére Csan- kaisek továbbra is ellenáll, s úgy látszik, hogy Nyugat-Kínában már-már megközelíthetetlenné válik. Japán kénytelen egész hadászatát megváltoztatni, esetleg húsz- vagy ötven-, vagy százéves kínai háborúval számolni s birodalma megerősített határain ugyanúgy örök védelmi háborút viselni. mint a római birodalom tette annakidején, évszázadokig, limesein az örökké támadó barbárok ellen. Egyre inkább úgylátszik. hiVy Japán uevan- így akar cselekedni. Nem keresi föl az ellenséget megközelíthetetlen odújában, hanem megerősíti az elért limeseket és védeni fogja, ami azokon belül van. Védeni, kiépíteni és fölhasználni. Vájjon a terv és a módszer eredménynyel jár-e. azt csak az eljövendő évtizedek állapíthatják meg.
