Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-14 / 36. szám

Áras 10 fillér Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V, Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 Minorca után: Hainan (sp) — A világ csodálja a diplomá­ciai tökéletességet, amellyel Japá'a újalbb és újabb keletázsiai előtörései- nek legalkalmasabb időpontjait ki tudja számítani, s tetteit pontosan ak­kor hajtja viégre, amikor a legkevesebb ellenállást várhatja. így történt Mand­zsúriával, amit Japán a népszövetség tehetetlenségének pillanatában s az amerikai válság kellős közepén hódí­tott meg, így a kínai háborúban, amit a spanyol bonyodalmak tetőfokán kez­dett meg Tokió, Kanton megszállásá­val, amire a középeurópai háborús fe­szültség legnagyobb izgalmai között került sor, s így most Hainan szigeté­vel, ahol a japán katonák akkor száll­tak partra, amikor a szomszédos Fran­ciaországnak erőit egy másik sziget: Minorca problémája tartja lekötve. .Vessünk egyetlen pillantást a térképre s látni fogjuk, hogy Hainan szigete, amely Hátsó-India és Honkong között fekszik, nemcsak töméntelen gazdag­ságával (a Formosa nagyságú sziget nyersanyagkincsei felülmúlhatatlan, és .egyedülálló értékűek) jelent sokat, ha­nem stratégiai helyzeténél fogva is. Ha Japán katonailag megveti a lábát rajta s ugyanúgy megerősíti, mint Formosát, akkor a Felkelő Nap or­szága elérte egyik legsóvárgottabb cél­ját: elérkezett az indiai birodalom ka­pujába. Francia Indokína jóformán modern „puskalövésnyire“: 7—8 re­pülőórára van a megközelíthetetlen természeti erődítésekkel ellátott hatal­mas szigettől, (ahová Japán különleges költség nélkül, sőt haszonnal telepít­het félmillió japán parasztot, azaz — régi római módszer szerint — ugyan­annyi megbízható katonát), az angol Honkongot pedig egyenesen értékte­lenné teszi, ha Honkong fölött Kanton japán kézben marad s a Singapore— Honkong-i összeköttetést megakadá­lyozza a Hainanon kiépült japán erő. Hainanról jóformán az egész Maláji- tenger ellenőrizhető, úgyszintén az In­diai óceánnak egyik jelentős része. Tokió nagyszerűen választott erődú­cokkal zárja körül Kínát: Port Artúr, Sanghai, Formosa, Kanton és Hainan jelzik az előtörés útját és senki nem tartóztatja föl a biztos hadseregeket. Hainan jelentőségét a franciák és az angolok régen jól látták már, mert érezték, hogy e szigetről bármely pil­lanatban megszakíthatók az európai világbirodalmak fő útvonalai. Kína Európa számára megközelíthetetlenné válik, India és a Maláji szigetvilág pe­dig nagyon is megközelíthetővé Japán számára. Az 1907-iki szerződés megtil­totta Japánnak az előnyomulást erre­felé, — az aggódva várt lépés most mégis bekövetkezett. Ismétlem, Japán jó időpontot választott, mert Fran­ciaország ma tehetetlen és közvetle­nebb szigetgondok érdeklik, így az Európa—afrikai összeköttetés fölött uralkodó Minorca ügye, fölös erői pe­dig egy távolkeleti erélyes politika számára nincsenek. Sőt, Franciaország az, amely Angliát is kénytelen lebe­szélni a túlerélyes keleti közbelépéstől, — mint ahogy London beszélte le annakidején Párist a középeurópai közbelépéstől, — mert a támadó keleti akció az angol—francia katonai együtt­Kedden temetik a pápát hármas koporsóban Csak a bíborosok és a család- tagok vehetnek részt a temetésen Március elselén kezdődik a pápaválasztó konklávé Vatikánváros, február 13. Vasárnap reggel megnyitották a Szent Péter bazilika kapuit. A közönség végelátha­tatlan sorban vonult fel a pápa ravatala előtt. Délig mintegy 150.000 hívő vonult el a ravatal előtt. Vasárnap reggel 8 órától egészen este 7 óráig állandóan folyt a hívek özönlése XL Pius pápa ravatalához. Mintegy 600.000-re becsülik azoknak a számát, akik vasárnap elvonultak a Szentatya ravatala előtt. Nemcsak a Szent Péter-tér — ahol 350.000 ember fér el — volt egész nap zsúfolva hanem a Szent Péter-tértől az Angyal várig terjedő majdnem egy kilométeres útvonalon is tömött sorokban állottak az emberek. Mindenkinek legalább 2—3 óra hosszat kellett várakoznia, hogy egy pillanatra láthassa XI. Pius pápát a ra­vatalon. A férfiak, nők, gyermekek ezrei vonultak fel, de több olyan aggastyán és öregasszony is elzarándokolt a pápa ra vatalához, aki már évek óta nem hagyta el lakását. Hétfőn folytatódott Róma lakossága nak özönlése a halott pápa ravatala elé. Már a -kora reggeli órákban hatalmas tömeg fekétéllett a Szent Péter-tér osz­lopsorai között, várva a templom ajtajá­nak megnyitását. Reggel 8 órakor nyílt ki a bazilika ha­talmas bronzkapuja s a pápai csendőrök sorfala között megindult a tömeg befelé a templomba. A jobboldali hajóból nyíló szentségkápolna rácsa mögött magas fekete és bíbor ravatalán nyugszik a pápa, teljes főpapi díszé­ben. Arca nyugodt, békés, a megszo­kott aranykeretes szemüveg hiánya teszi csak szokatlanná az egész vilá­gon oly jól ismert arcot, összekul­csolt biborkesztyűs kezében egyszerű fakereszt, mellette bíborpárnán a pápai hatalom jelvénye, a hármas korona. Kétoldalt kivont karddal nemesi testőrök állanak, körülötte a .bazilika káptalanjának tag­jai imádkoznak. Kétoldalt díszes, magas gyertyatartók­ban viaszgyertyák égnek, lobogó fényük gyászos pompával veszik körül a halot­tat. A rács előtt szakadatlan sűrű sorok­ban vonul el Róma népe. Papok, katonák, feketeruhás asszo­nyok, gyermekek százezrei jönnek fekete folyamként s a máskor olyan hangos bazilika, amelyből ma teljesen hiányoznak az ér­deklődő nézelődő turisták, most csendes, csak a lábujjhegyen érkező és távozó tömeg halk csoszogása és egy-egy fel- csukló zokogás hirdeti, hogv vannak a templomban, sokezren az élők és egyedül a halott. Negyedóránként megkondul a ha­rang. Hangja zúgva járja be az örök város tereit és utcáit, ahol félárbócra eresztett működés alapján Franciaországtól olyan áldozatokat követelne, amilye­neket ma az ország nem hozhat meg. Ezt Japán jól tudta, s megtette a me­résznek és kihívónak látszó döntő lé­pést nyugat felé. , Fontos leszögezni: nyugat felé. A to­kiói politikából ugyanis kiviláglik, hogy Japán ma föladta keleti — csen­desóceáni —- terveit, de föladta északi terveit is, s teljes határozottsággal nyugat, délnyugat felé tájékozódik. Miért teszi ezt? Egyszerűen azért, mert északon az aránylag erős szov­jettel kellene megütköznie, keleten pe­dig Amerikával. Mindkettő veszedel­mes ellenfél, különösen az amerikai Unió, amely nemcsak katonailag, de gazdaságilag is könnyen halálos csa­pást mérhetne Japánra, ha például ki­tiltja és kitiltatja a japán árut Észak- és Délamerikából. Tokió szemmel láthatóan likvidálja régi csendesóceáni politikáját, s áten­gedi helyét az ott egyre erősödő Ame­rikának, ami által biztosítani tudja az Unió katonai és gazdasági semlegessé­gét. Ez történt most is, Hainan eseté­ben: Amerika nem szólt bele. Japán egyszerűen azt a terjeszkedési lehető­séget választotta, ahol a leggyengébb­nek érzi az ellenállást, s ez ma az euró­pai bonyodalmakba keverődött Anglia és Franciaország birtokainak az irá­nya. A két európai nagyhatalom egy­másután adja föl kónytelensógből ke­letázsiai pozícióit, s Japán pontosan követi az angol-francia visszavonulás útját. A módszer régóta bevált: 1905- ben is csak azért győzhetett Japán Oroszország ellen, mert Franciaország, Anglia és Oroszország kénytelen volt erejének tartalékolásával a hatalmas német birodalom magatartására fi­gyelni. Tokió szempontjából tehát az anti- komintem szövetségnek felbecsülhetet­len értéke van, épúgy, mint az európai tengelyhatalmakat is nagy mértékben segíti Japán politikai magatartása. A százötvenmilliós nippon birodalom, amely ellenőrzi a kínai tengereket és egymásután tárja föl a távolkeleti ér­tékes nyersanyagforrásokat, hamaro­san elsőrendű világhatalommá emel­kedik, ha lakossága nem fárad be idő előtt abba az irtózatos erőfeszítésbe, amit a nagy cél érdekében kifejt. S a legérdekesebb az, hogy a japán törek­véseket nem az európai világbirodal­mak részéről fenyegetheti veszedelem. Nem Angliából és Franciaországból, ahonnét nem érkezhet többé elég erős hajóhad a távoli fehérember kelet­ázsiai privilégiumainak megvédésére. Ó, e fehér nagyhatalmaktól Japán nem fél. Csak Kína legyőzhetetlen, senki más. S ez az a probléma, amely fejtö­rést okoz Tokióban. A ragyogóbbnál ragyogóbb győzelmek ellenére Csan- kaisek továbbra is ellenáll, s úgy lát­szik, hogy Nyugat-Kínában már-már megközelíthetetlenné válik. Japán kénytelen egész hadászatát megváltoz­tatni, esetleg húsz- vagy ötven-, vagy százéves kínai háborúval számolni s birodalma megerősített határain ugyanúgy örök védelmi háborút vi­selni. mint a római birodalom tette an­nakidején, évszázadokig, limesein az örökké támadó barbárok ellen. Egyre inkább úgylátszik. hiVy Japán uevan- így akar cselekedni. Nem keresi föl az ellenséget megközelíthetetlen odújá­ban, hanem megerősíti az elért limese­ket és védeni fogja, ami azokon belül van. Védeni, kiépíteni és fölhasználni. Vájjon a terv és a módszer eredmény­nyel jár-e. azt csak az eljövendő évti­zedek állapíthatják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents