Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
22 TXKTOEtl RHIßfcAß 19;« FEBRUÁR 12- VASÁKNAI A visszacsatolt csíkterület és az azzal kiegészült anyaországunk némely sürgős megoldást igénylő közérdekű problémái 'billenve és a homlokbahúzva kell viselni — ezt is... Fátyol... fátyol... Az egyszerűbb kreációk közé tartozik a — néhány éves száműzetése után újra felfrissített zsiraldi is... Lapos tetővel, egyenes karimával készül. Budapesten már néhány hét óta szebbnél-szebb zsiraldi modellek díszelegnek a belvárosi kirakatokban. Ügy látszik, a pesti kalaposnők előérzete szerint, koratavasszal ennek a formának lesz a legtöbb esélye. Talán ... Abban azonban igazuk van, hogy igen csinosak és előnyösek, akár filcből, akár szalmából készülnek. A Váci- atcai kalapkirakatok egyikében láttunk egy vastag, rizsszalmából készült, feorvörös zsiraldit; melyet egyszerű, erőskék szalag és egész arcot elfedő, hátul csokorba kötendő kék fátyol díszített. Egy másik elegáns üzletben viszont egy szürke antilop-filc sziral- dit láttunk, amelyen alig négy ujjnyi szélesen alácsüngő lila fátyol volt. És a lapos tető körül futó szürke ripsz- szalagján — elszórva, apró lila pettyhímzés — díszlett. A koratavasz kalapjainak — legjellemzőbb sajátsága a fátyol. Alig akad néhány forma, ámenről hiányozna. Szinte szervesen kapcsolódik a kalaphoz. Némely modellnek a fátyol adja meg a típusát. Többnyire a fátyol szélességétől, hosszúságától, színétől, mintázatától és megkötési módjától függ, hogy a kalap asszonyos vagy lányos, hetyke vagy szolid, angolos vagy franciás benyomást kelt-e? A nagy fátyoldivat szebbnél-szebb mintákat eredményezett. Vannak csipkésen szövöttek is, de általában legjobban a nagy récékkel összekötött, pety- tyes fátylakat szeretik. Tavaszi újdonság a fekete, barna vagy sötétkék alapon — rózsaszín, világoskék, halványlila, világoszöld, sárga és fehérpettyes fátyol. Hogy aztán melyik kerül a kalapra — ezt a fontos kérdést már a kalap fazonja dönti el... Az „angolosabbakhoz“ mindenesetre 4t3i*egyszínű és a merészebb, franciás ■faunákhoz viszont a színessel beszö- vött fátylak illenek. Az utóbbiaknál természetesen fontos, hogy a kalapot díszítő szalag vagy virág és a színesen beszövött fátyol, egy árnyalatúak legyenek ... Virág a kalaptetőn A tél folyamán beleszoktak a dámák abba, hogy a fátylakat úgy kössék meg, hogy az egész arcot eltakarja. Roppant előnyös ez a haszon s néhány éven felülieknek. És egyben jó üzlet a fátylatoknak... Nem csoda tehát, ha a kora tavaszi modellek javán, ott lengedez a fátyol. Még hozzá, a lengede- zéshez milyen tekintélyes mennyiséget használnak fel belőle... Az egész arcot beborító és hátul „pillan gó-másliba“ kötött viselethez csaknem két méter szükséges. Az áll alatt megkötötthöz pedig — még ennél is több! Azt már leírtuk, hogy a mesterséges flóra többnyire a kalap tetején virít, Meg, hogy az ibolya, a százszorszép, a szegfűk, a hónaposrózsák és a jácintok a pillanatnyi kedvencek, melyeknek a népszerűség legmagasabb csúcsát — a kalaptetőt is sikerült elérniük. Arról azonban még nem számoltunk be, hogy a csupa apró virágból összeállított forma is divatos. Ibolya, jácint és százszorszép kalapocskák vezetnek. Egyelőre ők képviselik a tavaszt — a télben... Divatképünkön a felső sor balszélső rajzával Patounak egy á la 1907-es fekete szalmamodelljét mutatjuk be, melyet rózsaszínes-lila hónaposrózsák és nagy fátyolaranzsmán díszítenek. A következő modell Braagaardtól van. Erőskék színű filc az anyaga és piros, kiterjesztett madárhoz hasonló toll- tüzék díszíti. A harmadik rajz Erik sötétkékkel szegett bordó „mexikói“ kalapjainak egyikét mutatja be. Az alsó sor halszélén egy lakkszalaggal díszített barna szalmakalap látható. A következő — erősen szemre- húzott fekete Valois-modellt — csokorra kötött és hosszan aláesiingő, mintás fátyol díszíti. Az utolsó rajzunk Braagaardnak részletesen leírt, százszorszépekkel díszített barna zsiraldi- ját ábrázolja. Radványi Magda A esikterület gondviselósszerű fel- szabadulása óta már örvendetesen haladnak az illetékes ügyosztályoknál a híd, vasút és útépítési, valamint a csatornázási előmunkálatok, hogy ezen alkotások révén a visszacsatolt területnek az anyaországgal és a külfölddel való gazdasági, ipari és kereskedelmi kapcsolata megterem tessék s ily módon az általános jólétet előidézni hivatott forgalom az égész vonalon fellendí- t essék. A népnevei és rég óhajtott fejlesz ■ tóse érdekében is megfelelő intézkedések vannak folyamatban a visszacsatolt terület tanügyi átszervezésével kapcsolatban különös tekintettel arra, hogy ezen a csíkterületen is a csehszlovák uralom nemcsak hogy elhanyagolta magyar vonatkozásban a népnevelési, hanem eluemzetlenítő türelmetlen tendenciával annak fejlesztését intézményesen, még meg is akadályozta, különösen a középfokú . magyar tanintézetek nagyrészbeni beszüntetésével és részbeni elszlovákosításá- val,' úgyszintén ellensúlyozás céljából új szlovák tanintézetek létesítésével. Mi ndezen fentebb említett ország - építő 'alkotási tervek mellett azonban vannak még egyéb és pedig az egész visszacsatolt területet is érdeklő problémák, melyek a sürgős megoldandó- ság és megoldhatóság szempontjából a következő sorrendben szerepelnek: 1. Ugyanis az 1938 december 23-iki 9700/1938. M. E. számú kormányrendelet 30. szakasza kimondja, hogy „A visszacsatolt területen fekvő ingatlanokra vonatkozó telekkönyvek forgalma további rendelkezésig szünetel és az ezekre vonatkozó beadványokat elintézni egyelőre nem szabad. Ez a rendelkezés nem zárja ki a beadványok benyújtását, iktatását és a széljegyzést, valamint az olyan beadványok elintézését, melyek hiteles telekkönyvi másolat, vagy kivonat kiadására irányulnak.“ Ugyanezen rendelet 22-ik szakasza viszont kimondja, hogy „Ingatlan árverési vételárát mindaddig, amíg a telekkönyvek forgalma a 30. § értelmében szünetel, felosztani, vagy kiutalni nem szabad.“ Ez a' kormányrendelet nyilván a készülő zsidótörvényre és a földrefomra való tekintettel intézkedik emígy, ezen preventív rendelkezés azonban ilymódon még a keresztény magyar tulajdonban lévő közép- és törpebirtokok állag- és hitelügyi forgalmát is teljesen megbénítja, mert a vevő addig nem fizeti a vételárat és az ügyleti költségeket, míg tulajdonjoga telekkönyvi, bekebelezést nem nyer, a bankok viszont még a beruházásra megszavazott kölcsönöket sem folyósítják jelzálogjoguk bekebelezése előtt, minélfogva ez az álapot súlyos károkat okoz a jogbizonytalanság miatt is úgy az érdekelt feleknek, mint pedig az ügyvédi, közjegyzői és mérnöki karnak egyaránt, ami végeredményében kihat és pedig hátrányosan az adófizetési képességre is. Végül ezen tilalom a már jogerősen beszavatolt hagyatékok telekkönyvi rendezését is lehetetlenné teszi. A visszacsatolt területen keresztény magyar tulajdonban már csak: közép-, kis- és törpebirtokok vannak, melyek a készülő földreform által igénybevéve amúgy sem lesznek, s így a telekkönyvi bejegyzési tilalom alól minden reform- beli aggály nélkül azonnal feloldhatók. A visszacsatolt kerületen zsidó tulajdonban lévő birtokokra vonatkozóan viszont a telekkönyvi bejegyzési, tilalom helyett célszerűbbnek bizonyulna a tulajdonátruházó és jeízálogi jogügyleteknek hatósági jóváhagyásához való kötése,. hogy ezen kautela mellett azok forgalom is lehetővé váljék annál is inkább, mert az ily zsidókézben lévő közép-, kis- és törpebirtokokat főleg a tehetősebb keresztény magyar őslakos gazdák óhajtják szabadkézből megszerezni/ aini ^ugyancsak magyar nemzeti érdek és mert a zsidók jövőbeli ingatlanszerzési ügyleteinek feltételeit és hatósági jóváhagyását a törvényjavaslat már amúgy is megszabja. Ezen kategóriabeli birtokok szabad forgalma nem várathat magára a földreform végrehajtásáig annál kevésbé sem, mert a visszacsatolt területen a földreform céljaira amúgy is csak az úgynevezett maradék és telepes birtokok fognak majd igénybe vétetni, valamint részben az egyházi nagybirtokok. A most fennálló bejegyzési tilalom folytán felmerült problémát tehát kömy- nyen és azonnal megoldhatná egy olyan kiegészítő kormányrendelet, amely kimondaná, hogy a 9,700/1938. M. E. számú rendeletben foglalt telekkönyvi bejegyzési tilalom a visszacsatolt területen csupán a csehszlovák földreform által igénybevett, illetve felosztott úgynevezett maradék és telepes birtokokra vonatkozik, a zsidóbirtokokra pedig annak helyébe a hatósági jóváhagyás tétetik kötelezővé. Ami viszont az ingatlan árverési vételárak felosztási és kiutalási tilalmát illeti, ez visszaható erejénél fogva is súlyos rendelkezés, mert már oly jogerős ingatlan árverésekre is vonatkozik, melyekkel szemben az állam elővásárlási joga már nem gyakorolható. Súlyos rendelkezés továbbá azért is. mert megakasztja a már jogerős árverések további folyamatát, vagyis a vételárak sorrendi felosztását és kiutalását még olyan ügyekre nézve is, melyekben a sorrendi és kiutaló végzések még a hivatkozott kormányrendelet hatályba- lépte előtt már meghozattak, s csupán kikézbesítésük maradt félbe az 1938. év folyamán a csehszlovák hadgyakorlatok, majd a mozgósítás alkalmával katonai szolgálatra bevonult bírósági kezelő személyzet hiánya, valamint azok nyári szabadságolása miatt. Felette súlyos azonban a hitelezőkre nézve is, akik között a gyámpénztári kölcsönök révén az árvaszékek, a kiskorúak, a gondnokoltak is érdekelve vannak, úgyszintén az iparosok, kereskedők, munkások, gazdák, ügyvédek és bankok egyaránt, kik ilymódon a már sorozott követelésükhöz sem tudnak jutni, mert csekély letéti kamatra hever a pénzük, mely körülmény ugyancsak bénítja a gazdasági forgalmat. 2. A csehszlovák állam az egész Szlo- venszkóban megszüntette a vármegyei árvaszékeket és azok ügykörét a polgári bíróságok hatáskörébe utalta, még pedig első fokon a járásbíróságokra ruházta a gyámhatóságot. Ezt a kitűnően bevált decentralizált rendszert felújítani kérjük és javasoljuk, még pedig mielőtt az ügyiratok a vármegyei árvaszékeknek átadatnának, sőt az egységesítés érdekében üdvösnek véljük az anyaországban is annak bevezetését a közigazgatásnak már régóta vajúdó és nemzeti államunkban immár időszerűvé vált államosításával kapcsolatban. Az árvaszéki decentralizáció üdvös voltának igazolására szól már egymagában azon körülmény is, hogy a visz- szacsatolás folytán elsőfokú árvaszékeink a járásbíróságainkkal együtt ugyancsak visszakerültek, s így árvaszéki ügyirataink sem maradtak vissza az egyelőre még fel nem szabadult Pozsony, Nyitra és a többi felvidéki megyeszékhelyeinken, ami eléggé nem hangsúlyozható előnyt jelent úgy az államunkra, mint pedig a gyámhatósági] ag érdekelt hatóságokra és felekre egyaránt.. A visszacsatolt területen bevált ez a rendszer azonban az ügyvitel, valamint a jogkereső közönség és az Államkincstár javára is szolgál. Az ügyvitel tekintetében azért, mert a járásbíróságoknak elsőfokú gyámhatósági jogkörrel való felruházása szorosan összefügg a járásbíróságnál kezelt eltartási, vagyis alimentációs, továbbá a telekkönyvi és a hagyatéki ügyekkel, úgyszintén a fiatalkorúak feletti bíráskodással, valamint azok ja-* vítónevelésével és felügyeletével egy-* aránt. A felek szempontjából viszont üdvös volt azért, mert könnyen elérhetővé vált az ügyek gyors elintézése, minthogy a járásbíróságok és járási hatósági szervek a lakosság személyi és vagyoni viszonyait közvetlenül ismerik, szükség esetén pedig minden bürokratikus és nehézkes átiratozás nélkül könnyen és gyorsan kinyomozzák, a telekkönyvi vonatkozású gyámügyekben sem kell a feleknek hiteles telekkönyvi dvonatokra költekezniük, mert a járásbíróságoknak módjában áll az álta- uk kezelt eredeti telekkönyvi betétekbe be tekinteniük és a telekkönyvi állapotról meggyőződést szerezniük, végül pedig a felek a megyeszékhelyre való utazgatással kapcsolatos időveszteségtől és költségektől is megkíméltet- nek. Az Államkincstár szempontjából meg azért előnyös és célszerű, mert a gyámhatósági ügyellátás az azzal megbízva volt vezetöjárásbiró mellett csak egy előadó alkalmazását tette szükségessé a vármegyei árvaszék nagylétszámú tisztviselőkarú helyett. . . 3. A visszacsatolt területen, miként az egész csehszlovák államban is a 90/1923. gy. számú törvény szabályozta a telekkönvyi bejegyzésekre alkalmas okiratok kellékeit, mely szerint ily bejegyzés tárgyát csak ply köz-, vagy magánokirat képezheti, melyen bírósá- gilag, vagy közjegyzőileg v&h hitelesítve azon személy aláírása, illetve kézjegye, aki az okirattal jogainak á-tru- íázását, megterhelését, vagy megszüntetését engedélyezi. Ily törvényi jogszabállyal magyar anyaországunk ezidőszerint még nem rendelkezik, holott jogbiztonsági és hitelügyi szempontból, valamint a felek és a jogszolgáltatás érdekében a visszacsatolt területen ezen törvényi rendeld kezes visszaállítása, sőt az egész or- szagra kiterjesztendő hatállyal való be- vezetése feltétlenül kívánatos és szükséges annál is inkább, mert a hitelesítési bélyegilleték címén tekintélyes öss- szegek folynának be az állampénztárba, mit az ügyletkötő felek szívesen, fizetnek, a személyazonosság igazolása pedig a hitelesítéssel el vau döntve, mert a bíróság, illetve a közjegyző felelőssége kizárja annak a lehetőségét, hogy az aláírás, illetve kézjegy valódisága akár per útján is eredményesen megtámadható lehessen. Egyébként is ezen törvényi rendelkezés hatályba helyezése az anyaországra is kiterjesztően tulajdonképpen csak logikus folyománya és kiegészítője volna viszont az anyaországban már érvényben lévő azon jogszabálynaks mely szerint bizonyos értékhatáron felül a jogügyletek érvényéhez a felek és két ügyleti tanú által aláírt, illetve kiállított okirat szükséges. Az emígy egymást kiegészítőkét jogszabály egyszersmind a peres ügyek nagyrészéből kiküszöbölné a ténykérdés vitás voltát is, s ilymódon a peres felek vitás ügyeiben többnyire már csupán a jogkérdés igényelne bírósági döntést, ami lényegesen olcsóbbá, gyorsabbá és modernebbé tenné a jogszolgáltatást úgy a felek, mint pedig a bíróságok javára, a hitelesítési bélyeg- illetékek viszont bőségesen kárpótolnák az Államkincstárt a bírósági felvilágosításokért fizetendő 40 fillérnyi díjak helyett, melyek beszedését, mint antiszociális szolgáltatást a csehszlovák uralom beszüntette, s amely díjfizetéseknek a visszacsatolt területen történt újbóli bevezetése a jogkereső közönség körében ellenszenvvel találkozik, azok beszedése és kezelése pedig fölösleges munkával terheli a bíróságokat. Dr, Priviczky Ernő ügyvéd, Dunaszerdahelyen. «S& , HONVÉD-UTCA 10 Telefon: 125—350 £ KIADÓHIVATAL: VI!!., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144—400 nr
