Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-10 / 33. szám
A. im FEBRUAR 10. PÉNTEK •felvidéki -jM&öVaMIIRIAB A zsidójavaslatot egész napon át gyors ütemben tárgyalta a képviselőház egyesített bizottsága A kamarai számarány, a sajtószakasz, a filmgyártás, az állami egyedárusítás, a közszáilítások és a zsidók földszerzése a vitában A képviselőház egyesített bizottságai csütörtökön délelőtt tizenegy órakor Péchy László elnöklésével folytatták a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügyminisz- ter és Antal István igazságügyi államtitkár volt jelen. A tárgyalást a hatodik szakasznál folytatták, amely arról intézkedik, hogy » zsidók nem lehetnek közjegyzők, hites könyvvizsgálók, bírósági szakértők és szabadalmi ügyvivők. Gróf Károlyi Viktor azt indítványozza, hogy a szakasz rendelkezései ne csak a jövőre szóljanak, hanem már a most meglevő közjegyzői, tolmáesi és bírósági hites szakértők kinevezésére is. Benkő Géza módosítást javasol, amely szerint hites könyvvizsgálói vizsgára zsidó ne jelentkezhessek mindaddig, amíg a hites könyvvizsgálók között a zsidók szama 6 százalék alá nem esik. Búgért Rezső a szakasz teljes törlését kéri, de arra az esetre, ha még sem törölnék, módosító javaslatot tesz, hogy a közjegyzőhelyettesek szerzett jogait tartsák tiszteletben. Meizler Károly indítványozta, hogy a közjegyzői, hites könyvizsgálói, bírósági szakértői és szabadalmi ügyvivői, jelenleg érvényben levő kinevezések, illetve jogosítványok érvénye 1940 január elsején szűnjék meg. Apponyi György gróf azt kérte, hogy a szakasz rendelkezései ne vonatkozzanak azokra, akikre a javaslat második paragrafusa kivételt állapít meg. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a szakasz rendelkezései összefüggésben állanak az előző szakaszokkal, ugyanazon az elvi alapon épülnek fel, ennélfogva a szakaszon nőm hajlandó változtatni. A szakasz nem sérti az érvényben levő jogokat, e ennek az az oka, hogy a közjegyzői, hites könyvvizsgálói, bírósági szakértői és szabadalmi ügyvivői pályákon működő már idősebb emberek, akik ha állásukat elvesztenék, nem tudnának újból elhelyezkedni. Benkő Géza indítványához hozzájárul. A bizottság ezután a szakaszt Benkő Géza módosításával együtt elfogadta. Egyetemek, társadalombiztosító intézetek Makkai János új hetedik szakasz beiktatását kérte, amely a következőképpen szól; „Az egyetemek és főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növedékek) száma az egyetem vagy főiskola illető karára (osztályára) felvett összes első évfolyamú hallgatók (növendékek) számárak 6 százalékát ne haladja meg. Ez a rendelkezés nem terjed ki az egyetemek hittudományi karának és a hittudományi főiskoláknak hallgatóira (növendékeire).“ Rupert Rezső a szakasz beiktatását ellenzi, mert erre vonatkozóan már korábbi törvényes rendelkezések vannak. Az együttes bizottság a Makkal János által indítványozott hetedik szakaszt elfogadta. Ezután Szeder János új nyolcadik szaMost jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, öl térképvázlat- — A hadszínterek magyar vonatkozású eseményei időrendi sorrendben. Ai eseményekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzserényeit, melyek páratlan képességekkel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt • könyvet el kell olvasni mindenkinek! A világháború magyar hőseinek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő értékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szilárd alapot. ÁRA: P 4.I MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. siám kasz beiktatását kérte, amely a követ kezőképen szól: „A Társadalombiztosító Intézetek önkormányzati szerveinek választásánál érvényesen csak olyan lajstromot lehet ajánlani, amelyen a jelöltek hát százalékánál több zsidó nem szerepel. Az egyes ajánló csoportok lajstromára jutott tagsági helyeknek legfeljebb 8 százaléka tölthető be zsidóval. Ennélfogva az egyes lajstromokra jutott tagsági helyek — aß százalék kimerítése után — a lajstrom sorrendjében esetleg következő zsidóknak figyelmen kívül hagyásával, a sorrendben következő nemzsidó jelölteket illeti. Nem lajsíromos választás esetében, ha a/ egyes választőcsoportok csak egy rendes tagot választanak, zsidót megválasztani nem lehet.“ Kertész Miklós ellenezte az új szakasz beiktatását. Kéthly Anna csatlakozott az előtte szólóhoz. Tasnádi Nagy András igazságügy- miniszter hozzájárult Szeder János javaslatához, miután az új javasolt szakasz teljes összhangban van a javaslat egyéb rendelkezéseivel s a javaslat intézkedéseinek természetes kiegészítése. Az együttes bizottság az igazságügyminiszter felszólalása után elfogadta Szeder János indítványát és a javasolt szakaszt, mint új 8. §-t beiktatta a javaslatba. Kamarák életben hiányosságra fog vezetni a sza- kasiz rendelkezése. Valamiképpen gondoskodni kellene arról, hogy azokban a falvakban, ahol keresztény orvos nem működik és pályázó nem akad,, a javaslatban előírt t5 százalékon felül is folytat- hassana® gyakorlatot zsidó orvosok,. Dulin Jenő szerint legalább harminc évig nem juthat ügyvédjelölt a kamaírmof haiffSJtót otánözzétc íjen, vnert imndfen tablettára DARMQL“ s*6nak ét T alakú évágásnak RalUenni. Kimondottan eredeti csorn^9ol4ífe*n k.®*!*rába, A felvételi százalékot a kamarák szerint kell megállapítani. Rassay Károly elvi álláspontja "követ- J keztében szintén nem fogadja el' a sza«/ kaszt, de megragadja az alkalmat, hogj néhány megjegyzést tegyen. A sajtq kamara megalakulása azért késik, he a felvételeknél már az új törvény'renc kezese érvényesüljön. j Kéthly Anna rámutat arra, hogy-a-•to« gébben megalakult kamarák szerzett jogait elismeri a törvényjavaslat, ezzel szemben a meg nem alakult — és éppen erre a törvényre váró - — sajtókamára már nem. r " > Meizler Kánóly azt indítványozta, hogy a felsorolt kamarákba bejegyzett zsidó és zsidóknak tekinthető tagok tíz százaléka minden évben mindaddig törlendő legyen, amíg a kamarákban a zsidó tagok szánja a törvényben megállapított 6 íf/.á- zalékos arányra le nem száll. Az igazságügyminiszfer a sajtóról Ezután áttértek a 9. szakasz tárgyalására, amely a kamarai arányszámokról szó!. Makkal János előadó kiegészítést indítványozott a következő értelemben: „Ha a kamara tisztikarának, illetőleg választmányának tagjai között a zsidók száma a jelen törvény hatálybalépésekor a 6 százalékot meghaladja, a zsidó tisztviselők, illetőleg választmányi tagok megbízatása megszűnik és helyüket a törvény hatálybalépésétől számított 3(1 nap alatt új választás út ján kell betölteni. Az ebben a tekintetben esetleg szükséges részletes szabályokat az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg.“ Rupert Rezső az egész szakasz törlését kéri. Ellenzi a korlátozást a színművészeti és filmművészeti pályán is. Bródy Ernő Rupert Rezső indítványához csatlakozik és a szakasz teljes törlését kéri. Prozdy Győző szerint a gyakorlati. Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter válaszolt a felszólalásokra. A többi között hangsúlyozta,.- hogy a sajtóval szemben nines averzióról szó. A kötelességét és hivatását híven teljesítő sajtó megbecsülésben részesül, a hibákkal és kinövésekkel szemben azonban természetesen ellenszenv mutatkozik s általános az a kívánság, hogy a sajtó szelleme mielőbb változzék meg. A javaslat figyelembe veszi azt, hogy a zsidóság bizonyos életpályákon nem he- lyezkedhetik el s éppen ezért a gazdasági élet terén a számarányának kétszeresével teszi lehetővé alkalmaztatásukat. Az ügyvédi, mérnöki, orvosi pályán, a sajtón kívül még igen sok olyan életpálya ad - kenyérkereseti lehetőséget, amelyen a zsidóság korlátlanul érvényesülhet. Utal a fizikai munkára és a szakmunka egész területére, amely egyáltalában nem tekinthető lealázó foglalkozásnak. Milyen címen igényelhetné a zsidóság, hogy egyedül az értelmiségi pályákon helyezkedjék el s hogy az ország őslakosságával szemben csak a könnyebb meg^ élhefcési módokat keresse. Ninos semmi szándékosság abban, hogy a sajtókamara még nem alakult meg. Ennek oka egyszerűen fizikai nehézségekben keresendő, még pedig abban, hogy a kormánybiztos hosszú ideig súlyosan beteg volt Az igazságügyminiszter felszólalása után az ...együttes bizottság a szakaszt az előadó kiegészítő módosításával egyébként változatlanul elfogadta. Áttérve a 9. szakaszra, amely a sajtóval kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza, Makkal Jánote előadó stiláris módosítást javasolt Károlyi Viktor gróf hangsúlyozta, hogy nem a sajtó egyetemiével szemben mutatkozik ellenszenv, hanem a ferdítő, osíirő- csavaró sajtóval szemben. .Tekintettél arra, hogy a sajtónak döntő szerepe vau a nemzeti közvélemény irányításában, szükségesnek tartaná a numerus nullus bevezetését Rupert Rezső ellenzi, hogy bevezessék a numerus nullust a lapok szerkesztésénél, kiadásánál és az irányító munkatársi szolgálatnál. Kéthly Anna kérte, hogy ne számítsák a zsidók arányszámának terhére azokat, akik javára az idegennyelvű sajtó körében kivételt tesznek. Drozdi Győző törölni kérte azt a mondatot amely szerint a szakasz rendelkezéseit azokra is alkalmazni teli, akiket a javaslat második szakasza mint kivételeket állapít meg. Farkas Istváu az egész szakasz törlését kérte. Rassay Károly ugyancsak a szakasz törlését kívánta. Apponyi György gróf csatlakozott Rassay Karolj- felszólalásához. Dulin Jenő pedig azt hangoztatta, hogy a szakasz rendelkezései főként & vidéki lapok szempontjából leszúek1 teljesen ker.esztülvihe tétlenek. A hazugság büntetendő cselekmény Tasnádi Nagy András igazságügyön“ niszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Sokan vannak* akik nem olvasnak egyebet, mint újságot. Ezért van a sajtónak uralkodó befolyása a közszellem kialakításában, ezért fontos, hogy a sajtót, mint közszelleiii-kialakító tényezőt megfelelővé és alkalmassá tegyük, egészséges, nemzeti és magasabb erkölcsi szempontoknak egyaránt megfelelő köz-t szellem kialakítására. Nem tagadja, hogy mindkét oldalon előfordulhatnak hibák, állítja azonban, hogy a sajtó kifogásolt szellemének és hangjának elsősorban az az oka, hogy évtizedeken keresztül olyanok irányították a sajtó jó részét, akik nem voltak alkalmasak. hivatottak erre az igen fontos, mondhatni, papi hivatásra. Ha pedig a. kifogásolt szellem beszivárgott- a keresztény sajtóba is, akkor kétszeres okunk van arra, hogy határozott ée komoly intézkedésekkel lépjünk fel. Nemzeti szempontból valóban a leghelyesebb lenne a numerus núllus, amit Károlyi Viktor gróf javasolt, azonban a sajtó terén' is le kell vonni annak következményeit, hegy & zsidóság jelentékeny arányban él az országban s így arányszámuknak - megfelelő elhelyezkedést ezen a pályán biztosítani kell nekik azzal az óvóintézke- désscl azonban, hogy időszaki lap felelős irányítói nem lehetnek. A- szakasz nem akadályozza meg az irodalom fejlődéséi, mert regényt, tudományos művet bárki továbbra is írhat. Igaz ember szereti'azt a bírálatot, amely jóindulatú és nagy célokat szolgál, — az-igaz-ember -azonban nein^szereti a hazugságot, ezért kell arra törekednünk, hogy kiirthassuk a sajtóból ezt a csúnya virágot ott, ahol kivirult. A hazugságot büntetendő ‘cselek menynek tartaná, mert alkalmas a közvélemény félrevezetésére és megmételyezésére. Végül kérte az együttes bizottságot, hogy a szakaszt az - előadó stiláris módosításával, egyébként változatlanul fogadja el. Az együttes bizottság az igazságügymi ni sztór felszólalása után a szakaszt az előadó stiláris módosításával elfogadta és a tárgyalás folytatását délután hat órára halasztotta. A filmgyártás kérdései A képviselőház egyesített bizottsága Pccliy László- elnöklésével délután hat órakor folytatta a zsidójavaslat.tárgyalását. A kormány részéröl Tasnádi' Nagy András igazságügyminiszter, és Antal István államtitkár vett részt a gyűlésen. A tárgyalást a tizedik szakasznál folytatták, 'amely a filmgyártásról rendelkezik. Tors Tibor módosító javaslatót. nyújtott be. amely saetrmt. mozgófényképet előadó vállalat engedélyese, ha a vállalat színházában hetenként legalább öt napon át tar tanak mozgófénykép előadást, to-. ■ vábbá mozgófényképeket előadó vál lalat igazgatója, vagy ilyen vállalatnak igazgatási teendőit ellátó ügyvezetője az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Nem vonatkozik ez arra. akire nézve % •kamarai tagság’, kötelezettsége alól « i
