Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

1939 FEBRUÁR 1. SZERDA 1 2 TERVIDEfcl •-MäC&AR-HIRMI* tlnai értekezlet remélhetőleg jövő I T. Smith felvilágosítást kért a minisz- kedden megnyílik. | terelnöktől a cseh-szlovákiai helyzetről. A békés elintézés a csehszlovák- magyar határincidensek ügyében Chamberlain miniszterelnök: A kincs­tári kancellár már nyilatkozott a Cseh­szlovákiával folytatott kölcsöntárgyalá- sok befejezéséről. Ezenkívül az egyetlen újabb figyelemreméltó fejlemény az a békés elintézés volt, amely a cseb-szlovák és magyar kor­mány között bizonyos január 6.-i és 19,-i határincidensek ügyében létre­jött. Mander ellenzéki szabadelvű: Meg van-e elégedve a miniszterelnök azzal a boldog új élettel, amelyet most a cseh­szlovák nép élhet? Chamberlain nem felel. Chamberlain nyilatkozata a római látogatásról és Mussolini békepolitikájáról Az interpellációk befejeztével Cham­berlain miniszterelnök tájékoztatta a házat római látogatása felől. Őszinte öfömmel üdvözöltem — mondta — a Mussolini meghívása által nyújtott alkalmat, hogy megújíthassam a vele való személyes érintkezést, amely Mün­chenben létrejött. Ütközben Parisban ta­lálkoztunk a francia miniszterelnökkel és -külügyminiszterrel és a két országot közösen érdeklő ügyekről folytatott be­szélgetésünk megerősítette a két kor­mány közt már régebben létesült általá­nos felfogásbeli azonosságot. — Mussolini elsősorban és mindenek­előtt világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája a békepolitika és hogy örömmel használná befolyá­sát bármikor a béke érdekében, ha annak szüksége felmerülne. Olaszor­szág békét kíván minden szempontból és nem utolsó helyen Európa általános szilárdsága szempontjából. — Legyen szabad emlékeztetnem a Há­zat, hogy Mussolini a múlt szeptember- bért bizonyságát nyújtotta annak, hogy hajlandó és tud is a. béke érdekébe közbe- lépni. Különösen örvendetes volt ennél­fogva az az Ígérete, bogy szükség esetén ismét számítani lehet szolgálataira. — Vendéglátó házigazdáink hangoztat- ták, hogy a berlin—római tengely az olasz külpolitika lényeges része, de hogy ez pem jelenti azt, mintha lehelé len volna Olaszország számára, hogy a legbarátsá­gosabb viszonyt tartsa fenn Angliával ós más hatalmakkal, ba a körülmények erre kedvezők és azt sem jelenti, mintha nem volna lehetséges a, jóviszony Németország és Franciaország között. Chamberlain ezután hosszasan fejte­gette, hogy milyen őszinte hálával töltötte el őt és lord Halifaxot az a felülmúlha­tatlan előzékenység, amellyel az olasz hatóságok a látogatás során fogadták és kényelméről a legmesszebbmenő módon gondoskodtak. Miud a Genovában és To­rinóban, mind a Rómában rendezett hiva­talos üdvözlések megkapó őszintesége és melegsége éppen olyan örvendetes volt, mint az a spontán lelkesedés, amellyel a római lakosság fogadta az angol mi­nisztereket és amely világosan meg­mutatta, menyire örül Róma népe az angol-olasz barátság megújításának ós mennyire helyesli az angol miniszte­rek által a béke fenntartása érdekében folytatott erőfeszítéseket. Legyen szabad itt megismételnem — folytatta Chamberlain — Musso­lini úrnak táviratilag már egyszer ki­fejezett legmelegebb személyes köszöne- temet és mélységes hálámat azért a fo- ga\l irtásért. amelyben nemcsak Rómá­ban,' hanem egész ötünk során részesül­tünk. Afrikai hafármódosífások — A külügyminiszter és én így folytatta Chamberlain — két hosz- szú megbeszélést folytattunk Mussoli­nival és Ciáno gróffal január 11-én és 12-én a Palazzo Veneziában. Ezek a megbeszélések a teljes őszinteség légkö­rében folytak le. Senki sem várta, hogy bármelyik oldal el fogja fogadni a má­sik oldal összes érveit és nézeteit, de jóllehet nem jelenthetjük, hogy min- den pontban egyetértettünk, mégis elértük célunkat, mert a beszélgeté­sek befejezése után mindegyik oldal világosabban belelátott a másiknak álláspontjába mint azelőtt. — Programszerű tárgyalásokat nem folytattunk; megbeszéléseink tájékozódó ós nem formaszerű jellegűek voltak. ' —- Habozás nélkül közölhetem a Házzal, hogy a beszélgetésekből a következő be­nyomásokat szereztük: Mussolini elsősor­A Kormányzó Űr Ófőméltósaga mélynyomást! arcképe 63'95 cm. méretben P 1.40 +- portóköitségért, valamin* a egú’abban me^;eent Csa* ez a eresztünk 0 a ml fezéranh Ez a ml hazánk faliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők STÁDIUM SAJTÖVÄLLflLflT RT-núl Budapest, VI., Rózsa-utca 111. az. ban ós mindenekelőtt világosan kijelen­tette, hogy Olaszország politikája békepolitika és hogy a béke érdekében bármikor örömmel használná fel befolyását, ha aunak szüksége felmerül. Hangoztat­ták továbbá vendéglátó házigazdáink, hogy a berlin-rőmai tengely az olasz kül­politika lényeges pontja. Részünkről ha­sonlóan világosan kijelentettük, hogy az Anglia és Franciaország közötti szoros együttműködés az angol politika alapja. — A Földközi-tengert illetőleg Musso­lini megelégedését fejezte ki az angol­olasz egyezmény feltételeivel és ismé­telte, hogy Olaszország híven be akarja tartani az ebből az egyezményből szár­mazó kötelezettségeit. — Egyetértettünk abban, hogy haladéktalanul megkezdjük egyrészt Olasz-Keletafrika, másrészt Szudán és a szomszédos brit területek közötti határ módosításáról szóló megbeszé­lést. A Szudánra vonatkozó tárgyalásokban természetesen az egyiptomi kormány Is részt fog venni. Az olasz francia viszály és a spanyol kérdés Chamberlain azután így folytatta: — Nem titkoltuk el sajnálkozásunkat afelett, hogy Olaszország Franciaor­szághoz való viszonya újabban megrósz- szabbodott. A későbbi megbeszélésekből megértettük, hogy a spanyol kérdés a nagy gát Fran­ciaország és Olaszország között és a spanyol háború befejezése előtt alig járna eredménnyel a két ország kö­zötti tárgyalás. Ugyanakkor hangsúlyozta Mussolini, hogy a spanyol viszály befejezésével Olaszországnak nem lesz semmi kérni- valója Spanyolországtól és Giano gróf lord Halifaxei folytatott további be­szélgetése során önként újból megerősí­tette az angol kormánynak már előzőleg adott biztosítékot, amely szerint Olaszországnak nincsenek területi tö­rekvései a spanyol terület egyetlen részében sem. Mussolini kijelentette, hogy as ön­kéntesek elszállítása tekintetében a be- nemavatkozási bizottság által elfogadott angol terv mellett áll. — Hasznos beszélgetést folytattunk a leszerelési kérdésről, amelyből kitűnt, hogy Mu s s o 1 i n 1 ezt a kérdést a minő­ség szerinti leszerelés útján szeretné elsősorban megközelíteni olyankor, ami­dőn az idő kedvezőbb lesz annak tárgya­lására. Megegyeztünk abban, hogy érint­kezésben maradunk egymással e kérdés jövendő fejleményei tekintetében. A zsidókérdés, a cseh-szlovák határok és a vatikáni látogatás A zsidókérdést illetőleg kiderült, hogy Mussolini úgy érzi, ez az ügy nem­zetközi kérdés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg külön és amelyet en­nélfogva tényleg általános vonalakban kell kezelni. — Ami a Cseb-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot illeti, Mussolini jelezte, elvben kész elfogadni azt az eszmét, hogy a cseh-szlovák határokat vétlen támadással szemben szavatolja, de úgy véli, hogy előbb három kérdést el kell intézni, úgymint: 1. C s e h-S zlovák iának magá­nak belsőalkotmánya. 2. Cseh-Szlovákia semleges­ségének kinyilvánítása, 3. A határok megvonása a helyszínén. Beszéde további során a zsidókérdésre tett célzás után Chamberlain a Vatikán­ban tett látogatással foglalkozott, hang­súlyozva, hogy felejthetetlen élmény volt mindkettőjük szántára, hogy Őszentsége ajkairól hallhatták az angol uralkodó- pár és az angol nép iránt érzett bámulat és szeretet kifejezését. Nem lehet kétel­kedni annak a mélységes gondoskodás­nak őszinteségében, amellyel őszentsége szivén viseli azt a sok problémát, amely napjainkban Európa békéjét és az embe­riség lelkiismeretét nyugtalanítja. — Mindkettőnket mélyen meghatott —« I mondotta Chamberlain — Öszent- ségének bátorsága és mélységes emberi érzése. Chamberlain válasza az ellenzéki támadásra Miután Chamberlain befejezte nyilatkozatát, az elnapolási indítvány során Attlee őrnagy a munkáspárti ellenzék nevében megnyitotta a külügyi vitát. — A miniszterelnök római látogatása — mondotta Attlee — azt bizonyítja, hogy az olasz néptömegek jobb viszonyt kívánnak az angol néppel. Mi is jobb viszonyt kívánunk a népek között, de az államférfiak megbeszélései nem jártak eredménnyel. Attlee Itt hosszasan foglalkozott a spanyolországi állítólagos olasz beavat­kozással s a francia-olasz viszony ki­éleződésével, azzal vádolva az angol kormányt, hogy magatartásával a tá­madást bátorítja. Mi legyen Spanyolor­szág jövője a, háború befejeztével? — kérdi. —■ Egy országot terület! hódítás nélkül is idegen befolyás ala lehet hozni. Súlyos következménnyel járna Angliára és Franciaországra nézve, ha Spanyolország a tengelyhatal­mak függvénye lenne. Chamberlain miniszterelnök Attlee tá­madásaira felelve, kijelentette, hogy az angol kormány spanyolországi politikája kezdettől fogva helyes volt. A mostani pillanat semmiesetre sem alkalmas annak megváltoztatására. Világos, hogy a spa- uyol kormány oldalán való beavatkozás csak akor változtathatná meg a helyzetet, ha rendkívül nagymérvű volna. — Úgy látom — folytatta Chamberlain, — hogy a spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét, de ha sza­kítottunk volna a benemavatkozás politikájával és jelentékenyebb be­avatkozás történt volna a spanyol köztársasági kormány érdekében, a béke veszélyben forgott volna. Anglia a szigorú pártatlanság politikáját követi. Azért nem adtuk meg a hadviselői jogokat Franco tábornokinak, mert ez a háború nem puszta spanyol polgárháború liánéin bonyolultabbá teszi azt az idegen hatalmak beavatkozása egyik vagy má­sik oldalon. Az ellenzéknek nincs igaza, midőn előre hangoztatja, hogy nem hiszi, hogy Mussolini és Hitler betartja szavát. Mussolini és Ciaiio újból biztosítottak; bennünket Rómában, hogy a háború be­fejezése után semmit sem kívánnak Spa­nyolországtól. „Nincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne kerékasztal körüli megbeszélésekkel elintézni“ Chamberlain ezután így folytatta: | — A lecsillapítás politikája állandó I sikerrel jár. Hosszú felfegyverkezési ké­szülődéseink eredményei most jelentkez­nek. A közönség most kezdi mindenütt belátni, hogy erőfeszítéseink állandóan óriási arányban növelik véderőnket. Te­kintélyünk külföldön sohasem volt na­gyobb, más országok sohasem keresték buzgóbban barátságunkat, mint most. A kormánypárt itt lelkes éljenzésbe kezdett, míg a munkáspárton gúnyos derültség tört ki. — Római látogatásom — folytatta Chamberlain —- megerősítette a ba­rátságot Anglia és Olaszország kö­zött, de nem gyöngítette viszonyun­kat Franciaországgal, amely szoro­sabb és bizalmasabb, mint bármikor volt emberemlékezet óta. A legna­gyobb megelégedéssel üdvözöltük a Franciaország és Németország közti megegyezést, — Hitler tegnapi beszéde nem kel­tette azt a benyomást, mintha a német kancellár újabb válságba készülne Euró­pát dönteni. A beszéd bizonyítja, hogy Németországnak éppen úgy szüksége van a békére, mint más államnak. Mindnyá­junknak vannak belső gazdasági, pénz­ügyi,’ munkanélküliségi és egyéb problé­máink és mindnyájan rokonszenwel üd­vözölnénk, ha a különféle országok ál- lamférfiai népeik összes szükségleteinek kielégítésére fordítanák minden gond­jukat. —- Meg vagyok győződve arról, hogy nincsenek olyan kérdések a nemzetek között, legyenek azok inég olyan ko­molyak, amelyeket ne lehetne kerék­asztal körüli megbeszélésekkel és vitával elintézni. De hiába kezdenénk megbeszéléseket az ellentétek általános elintézéséről, a tö­rekvések kiegyenlítéséről és a sérelmek kiküszöböléséről, ha a légkör nem ked­Lehetséges ? Igen! Ritka alkalom! 50-90 % engedménnyel vásárolhat február 10-íg iő könyveket az irodalom minden ágából. Na küldesse meg címére díjmentesen vonatkozó könvviegyzékeket! Megrendeléseket mig a készlet tart, után­véttel vagy az összeg előzetes beutalása ellenében intézünk el Miután a készlet rohamosan fogy, ajánlató több könyvet rendelni, hogy legalább részhez tehessünk eleget a megbízásoknak Megrendeléseket a beérkezés sorrendjében intézünk el. Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kassau Lajos-utca 9 yetefon: 1&.S7-30, 18-74M,

Next

/
Thumbnails
Contents