Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-10 / 7. szám
1939 JANUÁR 1«. KEDD temudeKi -MaöVaRHIRIAE 3 kommentárok között a Kurier Polski kifejti, hogy a cseh támadás szerzőinek célja, Európa e részében a bizonytalanság légkörének megteremtése volt. Becs; Egy bixonyos propagandát leéli felelőssé tenni Becs, január 9. A bécsi lapok részletesen közük a munkácsi eseményekkel foglalkozó budapesti, prágai és huazti jelentéseket. A Neue Freie Presse és a Völkischer Beobachter a magyár lapok közlése alapján ismerteti Esterházy János gróf nyiMunkács, január 9. Páratlanul hatul más és fájdalmasan szép volt az a temetés, amelyet Munkácson a magyar nemzet rendezett hat elesett vitézének, akik Munkács védelmében estek el, valamint annak az egyszeri) ruszin asz- szonynak, akit a szláv testvérek golyója ölt meg Oroszvégen. Ezrek és ezrek sorakoztak fel a munkácsi városháza előtti hatalmas téren, hogy a végtisz- tesség megadásánál jelen legyenek. A tér közepén kis városi park van. A park elülső részén emelvény állott, azon fekete lepellel letakarva katafalk s a ka- tafalkon hét koporsó. Minden koporsón magyar nemzeti színű lepel. A koporsók előtt az emelvény felőli oldalon pirös- fehéz-zöld szalagos köszönik százai. Középen a magyar kormány koszorúja, amelyet 'Jaross .-Andor miniszter hozott Budapestről. Jobbra tőle Munkács város koszorúja, annak egyik szalagja kékfehér, a másik pedig piros-fehér-zöld színű. A koszorún ez a felírás volt olvasható: „Köszönjük, hogy megmentettetek. Munkács városa.“ A hatalmas tér zsúfolásig megtelt a gyászoló közönséggel. Jobbra a díszszázad szuronyos puskákkal, Molnár Andor főhadnagy vezetése alatt. A tér másik sarkát a tűzoltók zárták le. Schctten- tahl Ferencben egyik kitűnő bajtársukat vesztették el a munkácsi- tűzoltók. Szemben a katafalkka] a magyar önkéntesek, a. másik oldalon a munkácsi magyar nemzetőrség helyezkedett el. amely oly példás vitézséggel vett részt a város védelmében és a rend fenntartásában. Jobbra magyarsapkás diákok hatalmas csoportja állott, A katafalk előtt a gyászba borult hozzátartozók. Baloldalt, de szintén szemben, az emelvényen a katonai parancsnokságok képviselői, élükön vitéz Eötvös Sándor dandárparancsnokkal. Mellette Hegedűs alezredes, a Munkácsot védő kisszámú honvédség parancsnoka. Szemben a koporsókat tartó emelvénynyel, a városháza tövében, egy másik emelvény állott, amelyen Jaross Andor foglalt helyet kíséretével: Korláth Endre főispánnal, Fekésházy Zoltán alispánnal, Sztojka Sándor ungvár-munkácsi görögkatolikus püspökkel, Nemes Józseffel. Munkács város megyei biztosával, Vozáry Aladár országgyűlési képviselővel s valamivel később megérkezett Fencik István dr. országgyűlési képviselő, volt miniszterrel együtt. Karácsonyfa a koporsók mellett Az óriási tömegben példás volt a rend. A koporsók melletti emelvény közvetlen közelében ott állott az a hatalmas karácsonyfa, amelyet a magyarság állított fel s amely most a görögkatolikus karácsonyon is hirdeti a magyar szerete- tet s a magyarság béke iránti készségét. Két óra után megérkeztek a tehergépkocsik, amelyek a halottasházból a koporsókat hozták. Ugyanakkor felsorakoztak az egyházi és polgári dalárdák. A rendet a rendőrség biztosította páratlan tapintattal Arvay Adorján dr. rendőr- kapitán vezetésével. Két óra után néhány perccel Berták Béla munkácsi református püspök megkezdte gyászbeszédét a d Szemelvényről. latkozatát is. Állásfoglalást csak a Neue Freie Presse és a Volksblatt hoz. A Neue Freie, Presse a munkácsi eseményekkel kapcsolatban berlini állásfogla lást közöl, amely abban foglalható össze, hogy a bécsi ítélet olyan döntés, amelyet Közben a katolikus és görögkatolikus papság levonult a koporsókat tartó emelvény elé. Mélységes csend, szinte áhita- tos néma hallgatás, a gyász, a fájdalom s az igazi részvét kifejezése ül mindenkinek az arcán. A református püspök imádságos szavainak befejezése után Sörös János római katolikus esperes plébános kezdte meg a katolikus gyászszertartást. A „cir- cum dcderunt“ után rövid, de annál rneEkkor lépett a díszemelvény elejére Vozáry Aladár képviselő s a következő beszédet mondotta: — Két nap múlva két hónapja lesz annak, hogy a késő ősz koraestiében ugyanezen a helyen állt és Várt Munkács város egész lakossága, hogy köszöntse a felszabadulási hozó magyar honvédséget s boldog örömmel keblére boruljon minden magyar édesanyjának: Magyarországnak: Akkor, azok az órák az Egek Urához intézett hálaadásnak és örömujjongásnak voltak fenséges és boldog órái. Most is itt van Munkács város egész lakossága, —-• de nem öröm, hanem gyász ül az arcokon, nem boldogságot, hanem fájdalmat sugároznak szemeink. Azon az emelvényen, amelyen a felszabadulási ünnepeltük, ahonnan akkor örömujjongás hallatszott, most ravatal áll, s a ravatalon hét koporsó. Ebben a hét koporsóban hat talpig magyar férfi és egy egyszerű rutén asszony fekszik. Hat fiatal, még élte delét el sem ért magyar férfi. Három nappal ezelőtt még piros élet volt az életük, ma már örök fehér az álmuk. Életüket vesztették, mert magyarok voltak és rajongva szerették népüket, hazájukat, nemcsak szájjal, hanem tettel is megmutatva. A cseh hadsereg' páncélköcsijaival, technikai felszerelésével hajtotta végre a becstelen támadást. Kiszámított volt ez a támadás, mert tudták a csehek, hogy a magyar kormány és a magyar hadsereg vezetősége tiszteletben tartva a nemzetközi megállapodást, csak a legkisebb bé- keléúszániú katonai csapatokat tartotta Munkácson és környékén. Stratégiai tervszerűséggel történt az orvtámadás. Ezt nemcsak a támadó osztagok felvonulása, háromoldalú támadása, tüzérségi előkészítése és hosszú tüzelése bizonyítja, hanem bizonyítják azok a csehszlovák okmányok is, amelyeket a támadást vezető csehszlovák páncélkocsi belsejében, továbbá a mélyen bent a mi területünkön elesett, megsebesült, vagy fogságba került csehszlovák katonákná' találtunk. Ami itt, Munkácson és Orosz végen 6-án hajnalban történt, azt serr kimagyarázni, sem letagadni nem lehet És mégis csúfos kudarcot vallott az orvtámadás. Gyáván men futottok a tárnamindkét részről tiszteletben kell tartani. Nem lehet elhallgatni —.folytatja a Neue Freie Presse,. —hogy ilyen incidensekért egy bizonyos propagandát kell felelőssé tenni, amely az ünepélyes hivatalos ígéretek ellenére még m.in.dig nem tudja abbahagyni a határ módosításának követelését. Főleg szlovák oldalról történtek — mégpedig mind a sajtóban, mind a rádióban — folytonosan olyan . megnyilatkozások, amelyek a,z azoktól ’érintett lakosságban azt a benyomást kelthették, mintha a bécsi döntés nem jelentette volna az utolsó szót. . , legebb hangú gyászbeszédben búcsúztatta Munkács hősi haloítait. Utána Tichy Kálmán görögkatolikus lelkész végezte a görög-katolikus gyász- szertartást. . Az egyházi szertartások befejezése után az-egyesített dalárdák a Szózatot énekelték el. Az ünnepélyes gyász érzése most hág tetőfokára. • : Mindenki feszes vigyázzban áll, még a zsúfolásig megtelt ablakokban is. hogy vérüket ontják, életüket áldozzák Magyarországért. Munkács városának már sok hősi halottja van, akik készek voltak megvédeni az ősi magyar Munkácsot, — s ez a hat férfi most mint újonc a hősök sorúban, az elsők között áll. Soha, mióta az államok és nemzetek között kulturálisan és államjogilng rendszabályozott, nemzetközileg megállapított érintkezés van, ilyen galádság még nem történt egy nemzet ellen. mint amellyel 1939 január 6-áuak kora hajnalán megtámadták Orosz véget és Munkácsot. Ez nem egyes fanatikus egyének fegyelmezetlen szándékából fakadt, mert ami akkor Oroszvég és Munkács ellen irányult, az egy állam hadserege egy részének pontosan és tervszerűen előkészített támadása volt egy számukra nemcsak történelmileg, hanem állampolitikailag is idegen terület, község és város békés polgári lakossága ellen. Egy állam hadseregének egy része támadta meg'Oroszvéget és Munkácsot. A támadók, mint soraikból a mi területünkön maradt halottak. Sebesül tek* és foglyok révén megállanítható volt, az úgynevezett' eseh-szlovák had serégnek rendes sorkatonaságából ->-úlók voltak. dók többek között azért is, mert akik a támadásra a parancsot kiadták, akiknek a támadást vezetniök kellett válna, hátul maradtak s nem mertek résztvenhi a támadásban. Kudarcot vallott és példátlan vereségbe fűlt az: örVtáinadás, mert a kis magyar őrségek, . a segítségükre siető önkéntesek, a kislétszámú honvédek, rendőrök, csendőrök és a munkácsi magyar nemzetőrök több helyről bekerít- tetve, még hátulról is megtámadtatva, nemcsak hogy felvették á hareót a cseh pónoálkocsikkál, nehéz géppuskákkal és golyószórókkal, hanem azonnal ellentámadásba mentek át, : Ellentámadásba mentek at, és elszánt, hősi harckészségükkel Oroszvégen is megfutamították a futáshoz szokott s bátorságát csak a propagandában megmutatni tudó teljes technikai felszerelt "ggel támadásra parancsolt cseh osziii- -•'kat. A magyar vitézségnek és hősiességnek csodálatos példáját mutatták meg ezek a magyar fiúk. A magyarság vérrel szerezte meg * hazáját a Kárpátok medencéjében és mindig vérrel védelmezte meg azt. Most még szentebb lett számunkra ez a föld, amelyet csak az ármány, az ámítás és csalás tudott ideig-óráig elorozni tőlünk. Az előttünk levő koporsókban fekvő magyar hősi halottaknak egy évezred óta egyre hosszabbra nyúló végtelen sorában a legújabbak nekünk a legdrágábbak. Meghajtunk előttük és megörökítjük emléküket. A magyar kormány tiszteletét fejezi ki előttük és kiküldött miniszterével a felszabadult részeknek elismerését tolmácsolja. »E9y tízgyermekes anya..." — A hetedik koporsó egy tízgyermekes rutén anya koporsója. Karácsonyra- készültében érte a „szláv testvérek" halálos golyója. Idehoztuk koporsóját a városunk főterén felállított karácsonyfa tövébe, ide, a magyar hősi halottak közé. Halála és koporsója jelképezi a magyarság és a becsületes ruszin őslakosság ősi testvériségét, évszázados vérszerződéses történelmiségét. Itt van'a helyed, egyszerű rutén asszony, a mi hősi halottaink között, akik most veled együtt az Üristen elé járulnak. Ha majd a katonák lejelentkeztek, horulj oda a népedet jellemző mély vallásossággal égi Atyánk lábaihoz s kérd meg őt, hogy elégelje meg már a ruszin nép szenvedéseit, rabságban sinylődését és adja vissza a ruszinságnak azt. az életet, amelyet a múltban élt itt, az ősi földön, a magyarsággal való szent testvériségben! Kétkilométeres gyászmenet Vozáry Aladár gyászbeszéde után az egyesített városi dalárdák a Himnuszt énekelték el. majd megindult a végtelen hosszúságú gyászmenet. Az utcák gyalogjárói mindenütt tömve voltak közönséggel. Elől a díszszázad vonult, utána a magyar diákok vitték kettesével a koszorúkat. Azután az egyházak képviselői, szent egyetértésben az összes felekezetek papjai. Azután következett a hét kopprsó, amelyeket a honvédek négyesével vittek a vállukon. A koporsók két oldalán diákok vonultak fáklyával a kezükben. Az .öt önkéntes koporsója után következett, Slettentahl tűzoltóé, amelyet a munkáiéi tűzoltó bajtársak vittek a vállukon, mgjd a szegény rutén asszony, Csubir- káné koporsója s utána a férje és tiz gyermeke- A koporsók után lépkedett Jaross Audor felvidéki miniszter, velő egy . sorban Korláth Endre főispán, Nemes József megyei biztos, vitéz Eötvös Sándor ezredes, dandárparancsnok. Fekésházy Zoltán alispán. Arvay Adorján dr. főkapitány, a második sorban Erid- rödy Sándor és- SzenUványi ■ István alezredesek. (városi és járási katonai parancsnokoki, Karabélyos és Hegedűs alezredesek, zászlóaljparancsnokok, Sassy Emil őrnagy, Vozáry Aladár képviselő, Engelbrecht István dr. munkácsi polgár- mesterhelyettes, majd a bajtársak, barátok, gyászoló ismerősök végtelen sora. Több mint két. kilométer hosszú volt a menet. Az elesett magyar hősöket nem lehet a munkácsi köztemetőben eltemetni, mert az még a csehek kezében van. A város belsejében lévő 33 éve lezárt régi református temetőben ástak számukra öt új sírt. Két halottat hozzátartozóik elszállittat- tak. Az egész'óriási ■ gyászmenet kivonult a temetőbe. A közönség soraiban ott volt bekötött fejjel Dudiúszky Béla dr. főszolgabíró, akit, noha parlamenter volt, a csehek goly.cszór.óval megsebesítettek. A gyászoló közönség, éléu Jaross Andorral, mély meghatottsággal állta, körül a sírgödröket. A lelkészek búcsúztató. szavai után lassan osztani kezd a közönség, de mindenkinek az arcán látni lehetett, hogy a munkácsi magyarság és ruténség sokáig nem fogja elfelejteni a péntek hajnú.i'm'i történteket. nHitvánsf orvtámadás áldozatául estek“ A munkácsi cseh támadás magyar ha- höttainak temetése alkalmából a magyar rádió vasárnap a következőket mondta be: A magyar nemzet temet. A magyar nemzet nagy és hős halottait temeti: tiszteket, legénységet, polgárokat, asszonytés gyermeket, akik egy túlnyomó erejű Eltemették Munkács kosi katotjail: —mrnTTi—iwi— 1i un imps w w 11 ni 11 miw ■ mim■ «huhmiii > .......... .........■ imim■■■■ii— az egész nemzet részvéte kísérte utolsé útjára a hat talpig magyar férfit (,llyen galádság még nem történt egy nemzet ellen** „A magyar vitézséo csodálatos példála"
