Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

4 •mumrtq Äfi^MiHnaiaE 1939 JANUAR 10. KEDD hitvány orvtámadás áldozatául estek; magyarokat, akik korra, rangra és társa­dalmi állásra különbözők lehetnek, dó egyek voltak abban, hogy magyarok és egyek abban, hogy életüket magyar bá­torsággal, áldozatkészséggel és könnyen dobták oda, hogy megmentsék Munkács ezeréves magyar várost olyanok orv- táinadáeától, akiknek magyar földön ke­resnivalójuk nincs. A vereckei szoroson ezerévvel ezelőtt bejött magyar seregek Jrpád vezérletével először Munkácsnál pihentek meg és ezer év történelme fo­lyamán Munkács mindig magyar volt s ha. kellett, ellen tudott állni minden idegen betolakodónak, tatárnak ép- úgy, mint a Munkácsra betörő oszt­rák császári hadaknak, mert Mun­kácson tűzte kt a szabadság véres zászlaját Zrínyi Ilona, aki asszony létére tudta vezetni a magyar ellen­állást. Munkács a múltban mindig megvédte magát, amikor a magyar történelem fo­lyamán rövid ideig, és mindig csak át­menetileg, nem lehetett magyar. Ehhez az időhöz magyarok könnyei, kínlódása és szenvedése tapadt, de Munkács várának börtönei, amelyek sok magyar kínt láttak, mindig és újra kiürültek; mert Munkács csak rövid időre és erőszakkal lehetett nem magyar. Munkács megvédte most és ha kell, meg fogja védeni a jövőben is mindig önmagát. És Munkács, ha védelemre szorul, tudja, hogy nemcsak önmaga fogja védeni magát, mert ha kell, a mun* kácsiakkal együtt megvédi az egész Magyarország. Ezt kell tudnia mindenkinek ma, a ma­gyar nemzet nagy temetésének napján. A hősi halált halt katonák névsora A munkácsi támadás alkalmával ma­gyar részről hősi halált halt katonák névsora a következő: . Csapó F. József főhadnagy, K o n c z József főhadnagy, Rozs József zászlós, Szarka István karpaszományos tűz­mester és Krisztin Péter szakasz­vezető. Megrendült Vancsó dr. szlovák igazságügyminiszter pozíciója Esterházy gróf nyilatkozatának erőteljes hatása — Az amerikai szlovákok a szlovák parlament megnyitására Pozsonyba hozzák a pittsburgi szerződést Pozsony, január 9. (A Felvidéki Ma- gydr Hírlap pozsonyi tudósítójától.) Esterhazy János grófnak a munkácsi eseményekkel kapcsolatosan tett nyilat kozata, amelyet az Egyesült Magyar Párt lapjában, az „Uj Hírek“-ben az ér­telmetlenségig megkurtított a szlovák cenzúra, de amelyről a szlovákiai ma­gyarság a budapesti rádió útján tudó mást szerzett, hatalmasan felfokozta a magyarság öntudatát és önbizalmát. Magyar körökben jóformán nincsen más politikai téma, s a Szlovákiában márnát magyarok egyemberként állanak együtt "-érzésükkel Esterházy gróf mögött. A ^nyilatkozat végének á pozsonyi nép­számlálási eredményre vonatkozó része, mely leleplezi, hogy Pozsonyban a la­kosság 40 százaléka németnek, 30 száza léka magyarnak és 30 százaléka szlovák­nak, csehnek és zsidónak vallotta ma­gát. nem hatott meglepően, de bizonyí­tékát alkotja annak, hogy két évtizeden át igazságtalanul ke­zelték uem minősített, húszszázalé­kos aranyon aluli kisebbségként a pozsonyi magyarságot, holott ennek a magyar tömegnek a nagymérvű kiutasítások előtt legalább is egy- arányúnak kellett lennie a pozsonyi „,r németséggel. Pozsonyból legalább hatezer magyart utasítottak ki és távolítottak el s ezen­kívül ama pozsonyi néprétegből, amely nyelvében egyformán magyar vagy né met, egy igen aktív propaganda tekin­télyes részt távolított el a magyarság tói. A Grenzbote, a pozsonyi német párt lapja vasárnapi szamában közli, hogy a népszámlálást szombaton befejezték es úgy tudja, hogy annak Pozsonyra vo natkozó eredménye 30 százalék a néme­tek javára, 60 százalék a szlovákok, cse­hek és zsidók és más nemzetiségek ja­vára és 10 százalék a magyarság javára. Ez a híradás nyilván tendenciózus beál­lítású kombináción alapul. Szlovák politikai körökben élénk fel­tűnést keltett az a bécsi lapokban meg­jelent hír, mely szerint Vancsó dr. szlovák igazságügymi- niszter pozíciója erősen megrendült. Vancsó dr. legutóbb a keresztény orvo­sok gyűlésén fölötte éles antiszemita be­szédet mondott s kijelentette, hogy a zsidókérdést minden kompromisszum nélkül kell megoldani. Ezt a miniszteri nyilatkozatot az egész szlovák sajtó el­hallgatta s állítólag Tiso dr. miniszter- elnöknek a zsidókkal folytatott tárgya­lásai után kormánykörökben nem helyesük az igazságügyminisz- ter agresszivitását. A Slovak erélyesen követeli a csehszlo­vák központi parlament feloszlatását. A lap utal arra, hogy a parlament mai alakjában csonka, minthogy terület­részek elvesztése és a kommunista párt feloszlatása .folytán érvényét vesztette a mandátumok egyharmad része. Amellett a csonka parlament összetétele elavult és nem képviseli többé a választók akara­tát. Az első szlovák országgyűlési vá­lasztások világosan megmutatták, mek­kora szakadék tátong a régi szlovákiai képviselők és Szlovákia mai politikai vezetői közt. Csehországnak és Morva­országnak is új népképviseletre van szüksége. A szlovákiai országgyűlés ja­nuár 18-án ül össze. Ezen a parlamenti megnyitó ülésen — értesülésünk szerint — az ameri­kai szlovákok küldöttsége is megje­lenik HIetkó dr. vezetése mellett. Az amerikai szlovákok ez alkalommal Pozsonyba hozzák a pittsburgi szer­ződés eredeti példányát s átadják az önjogú Szlovákia kormányának meg­őrzés végett. Budapesten mw Máik óztak vaiaha ' s iresI ismét az lék!) Magyarellenes gyaSázSkocfásols Aranyos­marótan és Nyifrán Bemocskolva árokba dobták az Aranyos- maróti Egyesült Magyar Párt utcai tábláját Kassa, január 9. Aranyosmarótról ér­kező hír szerint ismeretlen tettesek ja­nuár 2 án éjszaka leszakították az Egye sült Magyar Párt ottani titkári hivata­lának utcai tábláját s a táblát bemocs­kolva árokba dobták. A párt titkára fel jelentést tett az ismeretlen merénylők ellen, de a nyomozás eddig nem vezetett eredményre. Azóta is tiibbízben előfor­dult, hogy a párt titkárságának ajtajára magyargyalázásokat írtak. Nyltráról érkező híradás szerint a vá­rosban éjszaka működésbe léptek az úgynevezett „titkos mázolok“ s az egész város területén minden házat, sőt az út­testet is magyar- és zsidóellenes gúny- í'eliratokkal és fenyegetésekkel mázolták tele. Több esetben előfordult, hogy a ma­gyar üzletek cégtábláit és a zsidó boltok kirakatablakait olajfestékkel átfestették vagy bezúzták. Két nappal ezelőtt éjjel a magyar orvosok és ügyvédek tábláit is átfestették vagy bezúzták. Mach propaganda-főnök Esterházy János nyilatkozatáról Pozsony, január 9. Esterházy János gróf szombati nyilatkozata általános fel­tűnést keltett politikai körökben. Mach Sándor, a szlovák kormány propaganda­főnöke vasárnap este a pozsonyi rádió­ban foglalkozott Esterházy János nyilat­kozatával. — „Mindig a magyar-szlovák barátsá­got hirdettem“, — Esterházy Jánosnak ezt a mondatát ragadta ki Mach Sándor és beszédében kijelentette, hogy az ösz- szes félreértések, incidensek és határsér­tések ellenére ő is továbbra .is a magyar szlovák közeledés hívének vallja ma­gát. Felemlítette a csehi-i és koltai ese­ményeket, majd a következőket mon­dotta: Meleg szívvel hideg fejjel és érte­leimmel kell mindkét oldalon ezekhez a kérdésekhez nyúlni. Üljünk össze és tárgyaljunk, mert ha ez nem tör­ténik meg, mindnyájunkat a meg­semmisülés veszélye fenyegethet. A két nép egymásra van utalva és ha nem szűnnek meg a Iiatárvillongá- sok, összetűzések, lövöldözések és tá­madások, az építőmunka sohasem kezdődhetik meg. Mach beszédének további részében ele­mezte Esterházy nyilatkozatát. Általá­ban mérsékelt és békülékeny hangon be­szélt és azt kívánta, hogy a józan ész és a kölcsönös jóakarat végre valahára a határon innen és túl győzedelmeskedjék. A magyarországi szlovákokhoz azt a fel­szólítást intézte, hogy tartózkodjanak minden provokáció­tól, hidegvérrel és józansággal alkalmazkod­janak az új helyzethez és tartsák be új hazájuk törvényeit. Álhírek Benes visszatéréséről Prága, január 9. A „Dédelny List" követeli, hogy a cseh-szlovák újjászüle­tés mindenekelőtt a régi rendszer zsol­dosainak a közéletből való kizárásával írja —, akik eddigelé sem szóval, sem írásban nem tudták rászánni magukat a Benes-korszak elítélésére, bizonyára attól való félelmükben, hogy egykori kenyéradó gazdájuk előhúz valamilyen kompromittáló nyugtákat, amelyeket ők írtak alá. A Venkov is rámutat arra, hogy még milidig vannak oly állárfii posztok, ahonnan élesztgetik a nép körében a re­ménységet, hogy Benes és rendszere egy­szer még visszatér, a mai kormányzat összeomlik és a volt elnök, mint diadal­mas hadvezér, bevonul Prágába s ítélni fog a tőle elfordultak felett. Ezek a hírek mind erősebben terjed­nek a hivatalnoki karban, az iskola­ügyi hatóságoknál, biztosító intéze­tekben és főleg a külügyi szolgálat­ban. E tervek és reménységek alapja a Moszkva, felülkerekedésében való hit. Felelős állami helyekről propaganda fo­lyik a mai kormányzat törekvéséinek szabotálására és ezért szükség lesz tisz­togatást rendezni az állami és kulturá­lis központokban, a sajtóban, a szociális politikában és a diplomáciai karban is. Megszűnt a Siovensky Hlas Hodzsa volt miniszterelnök 1937-ben alapított lapja, a Siovensky Hlas vasár­nap megszüntette megjelenését. Már hosazabD ideje hiresztelték, hogy a lap meg fog szűnni. Mostanáig azonban sokan fáradoztak azon, hogy megmentsék a la­pét. Ezek a fáradozások kudarcot val­lottak s így most váratlanul megszűnt a Siovensky Hlas. Hodzsa nagyarányú sajtószervezetének utolsó maradványa. Tiso: „Nem akarunk senkin sem hatalmaskodni^ Azokon a tanfolyamokon, amelyeket a szlovák hadsereg ama tisztjei Számára rendeznek, akik a Hlinka-gárdában tel­jesítenek majd szolgálatot, felolvasták Tiso miniszterelnök rendeletét, amelyben a szlovák miniszterelnök a következők­ben vázolja a szlovák nemzeti célkitűzé­seket: „Nemzeti mozgalmunk senki ellen sem fcrdul. Nem akarunk senkin sem hatal­maskodni, csupán a magunkét akarjuk megteremteni, erősíteni és megtartani. A szlovák tisztek ezért' a nemzet kebelében nem idegen hnlitarlzmnst képviselnek, hanem a katonai készség ék áldozatkész­ség szellemét ápolják.“ TOST BARNA szegedi előadása Kassa magyarságáról Szeged, január 9.. A városháza zsúfolá­sig megtelt közgyűlési termében előkelő közönség jelenlétében tartott előadást Tost Barna a kassái dóm plébánosa a kassai magyar magyarság húsz éves kál­váriájáról. Megjelent az előadáson Glatt- íelder Gyula megyés'püspök, Imecs György főispán, Pálfy József polgármes­ter, Meskó Zoltán tábornok, felsőházi tag, Buóc Béla rendőrfőkapitányhelyet­tes és sokan mások. Vinklér Elemér dr. elnöki üdvözlőszavai után Tost Barna ismertette az elnyomott magyarság szen­vedéseit s emlékezetébe idézte a csehek­nek azt az embertelen brutalitásukat, amikor egy ártatlan 15 éves kisfiút agyonlőttek, nemsokkal később pedig két fiatal lányt, mert a honvédszobor talpazatára virágot tettek. Kiirtották a magyar kultúrát és az összes katolikus iskolákat 24 óra alatt betiltották. Beszéde további során hangoztatta, hogy Kassa magyarsága megállotta helyét és véde­kezni tudott egészen a felszabadulás órá­jáig. A kassai magyarok legboldogabb napja az volt, amikor a magyar nemzet hadura, Horthy Miklós kormányzó be­vonult az ősi magyar földre. A közönség Horthy Miklós kormányzó nevének emlí­tésekor egy emberként állt fel helyéről és lelkes tapssal tüntetett mellette. Tost Barna beszédét azzal a kívánsággal^fe- jezte be, hogy az eejálft magyar újból egy nagy esjiád legyen. * + 3 ILTTE] • E ro^roan közöl tekért sem i sz jrkesztíjBég, sem a kiadóhivatal felelősségét ndfti vɧlal. Levél az elzsídósodof^ Az ,Jb*szit*tái“ cjmíi politikai hetilap 1939 jaguár p-í kiléttől, IV. évfolyam, 1. szá­mában;, a le itt i leim [alatt egYcikket közöl, amely F alulroltokról [valótlan mseket közöl és a mily kölleeuHiy .■lkai más -iTr~i Truffy b-~n niinket meglágslhiazsBn és hitelrontást inez~' zen elő. IJérfi áz iíézett című lap ellen a bűnvádi elmrá* eaj-idejűleg megindítottuk. Id. Oelsctlfiger \uf}os, Oclschlüger István, Oelschläger Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents