Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-04 / 3. szám

10 TEHTOflq iko^AR-HnatAB 1939 JANUÁR 4. SZERDA A magyar gyermek képe Gömörtöl Kassáig Hogyan indult meg és milyen eredményekre vezetett a Felvidéken a magyar iskolásgyermekek tanulmányozása A modern ..rmeknevelés egyik leg­érdekesebb problémája az egyéniség ki- fejlesztés». A magyar nevelés célja a magyar egyéniség kifejlesztése, kell, bogy a nevelés a gyermekekből szi­gorú következetességgel cselekvő, gondol­kodó magyar embert képezzen ki. Ez a felismerés vezette elsősorban egy kitűnő magyar pedagógusunkat, Adamec Ernőt arra, hogy megkezdje a gyermek­tanulmányozás kérdésének propagálását. Adamec Ernő a fiatal magyar peda gógusnemzedék tagja, éveken át Rima­szombatban működött, majd 1936-ban a galántai állami polgári iskolához került. Komoly igyekezettel foglalkozott kezdettől fogva a gyermektanulmá­nyozás módszereivel és gyakorlati kérdéseivel és 1932-től a Magyar Tanító című folyó­iratban egymásután közölte tanulmá­nyait „A gyermektanulmányozás és az intelligencia vizsgálata“ címen, majd „Gyermektanulmányi Szemle“ címen állandó rovatot vezetett és ebben vetette fel azt az eszmét, hogy meg kell alapí­tani a Magyar Gyermektanulmányozási Társaságot, s ennek keretében hozzá kell látni ahhoz a munkához, amelynek ered­ménye a felvidéki magyar gyermek töké letes fotográfiája lenne. Adamec tanár munkájához elsőnek Sze- P.essj Gyula szepsi tanító csatlakozott, 3f$tán egymásután álltak munkába Kónya, Farkas Károly vámosladányi, Bruck Gyula berzétei, Oszifcsin Béla lucia- bányai, Forgács Mihály lelédi, Mészáros László nádszegi. Pálinkás Tibor bese- nyődi, Törzsök István tornagörgödi, Bodó Lajos formosi, Szabó Árpád martos- kingyesi, Ocsovay Imre losonci tanító. Adamec Ernő néhány ezer megfigyelő lapot litografált és azokat munkatársai­nak küldötte. Ök pedig lelkiismeretesen kitöltötték a megfigyelő lapokat és így kezdett összegyűlni a felvidéki magyar gyermekre vonatkozó nagyon értékes anyag. A megfigyelő lapokat Adamec tanár Binet, Meumann, Lay, Ziehen s a magyar Wesselynek módszere alapján állította össze. A gyermek személyi adatai után környezettanulmány következett, amelyen a gyermek szülei, vagyoni vi­szonyuk szerepel, majd a következő kér­désekre kellett feleletet adni: ha nem a szüleinél, akkor kinél lakik a gyermek, milyen lakásban, kikkel lakik együtt, miyen messzire az iskolától, hogyan jár a>z iskolába, milyen az élelmezése és ru­házata, hogyan bánik vele a környezete, kinek van rá a legnagyobb befolyása? Ezután következett a gyermek testi álla­potára vonatkozó megfigyelés a következő kérdéskomplexummal: termete korához képest, arca, érzékszervei, esetleges testi hibái, beszéde, furcsa szokásai, milyen sportot űz? Majd a gyermek lelki tulaj­donságaira vonatkozott 14 kérdéscsoport. olyan irányban, amely már az anyaor­szági 13—14 éves gyermek érzéseinek_ színvonalát igyekezett elérni. Pár is, január 3. Moszkvai táviratok szerint az új munkatörvény életbelépte­tése Szovjetoroszorszúg egész területén nagy elégedetlenséget keltett és forra­dalmi megmozdulásokat váltott ki. Az ország számos városában a munkások és a rendfenntartó erők között véres összetűzések zajlottak le. Woronyezsben a zavargások során hét ember meghalt, harminckettő megsebesült. Szibéria kü­lönböző városaiban a munkások és a katonaság között véres összecsapások voltak. A halottak száma mintegy öt- veure rúg. Az ipari központokban igen lázas a hangulat. A doneczi szénbányainedence munkásai nem voltak hajlandók átvenni az új munkakönyveket. A munkások erélyesen tiltakoztak a munkásjogok Ezt a szlovákiai magyar pedagógu­sok különösen a gödöllői jamboree után tapasztalhatták, amikor a sok felvidéki magyar cserkész* fiú sok cserkészdalt, népdalt hózott ina* gával a trianoni határon túlra és ezzel a gyermekek nemzeti érzése rendkívül megerősödött. ■ ­A gyermektanulmányozás ügye ezidő- szerint szünetel a felszabadult területen, f>é tudjuk, hogy képzett és lelkes peda­gógusaink munkája hamarosan bekap­csolódik a magyar gyermektanulmányo­zás egyetemes ügyébe és így a pedagó­gusok váll vetett munkája egyhamar még­hozzá a kívánt eredményt, a magyar gyermek lelkiségének és szellemi világá­nak teljes egységét a nagy, a szent ma­gyar eszme jegyében. újabb megszorítása ellen és általános munkamegszüntetéssel fenyegetőznek. Sikkasztás — szabotázs Varsó, január 3. A varsói sajtótúdósí- tők moszkvai jelentése szerint a szovjet hírhedt tisztogatási akciója most már. az orosz Vöröskereszt szervezeteit sem kí­méli. Berija belügyi népbiztos elrendelte a több millió tagot szám­láló Vöröskereszt-egyesület „megtisz­títását“ is. Az egyesület egész vezetőségét letartóz­tatták. A letartóztatott egyesületi veze­tők ellen azt a vádat emelték, hogy a' szovjet védelmi intézkedéseket szabotál­ták és a befizetett tagdíjakat elsikkasz­tották. József kéméndi, Boross Béla felsőszeíi, Modern magyar kutató módszer SzmHÁz-KönVvKab’KiRA ......................i — MUNKÁSLÁZADÁS a Szovjet-Paradicsomban az új munkatörvény ellen A legértékesebb és legnagyobb meny- nyiségű megfigyelő lap a szepsi magyar tannyelvű állami elemi iskolából jött vissza. Ebből a néhány száz megfigyelő lapból és annak vezetését Szepessi Gyula szepsi tanítóra bízza. Szepessi Gyula megnyerte Adamec Ernő támogatását és az ő mun kájukka! párhuzamosan Krammer Jenő érsekujvári gimnáziumi tanár Szinpártoló társaságok alakulnak az erdélyi magyar színészet támogatására a Gömörtöl keletre Kassáig lakott magyar telepterületen nagyjából meg lehetett rajzolni a magyar gyermek képét, míg a gömöri magyar gyermek rajzát Adamec Ernő Rimaszombatban öt éven át végzett tanulmányai alap­ján állíthatta össze. A déli részen Kónya József dolgozott szorgalmasan, míg a magyarság nyugati telepterületén Boross Béla felsőszeli ta­nító végzett nagy munkát. Míg ezek az előmunkálatok lelkes ma­gyar pedagógusok egyéni kezdeménye' zése és munkavállalkozása alapján folya­matban voltak, 1934-ben a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület lo­sonci központi gyűlése elhatározta, hogy kebelében gyermektanulmányi alosztályt szer­vez a felvidéki magyar gyermek társa­dalmi kérdéseinek tüzetes tanulmá­nyozását és ennek a kérdéscsoportnak feldolgozá­sát vállalta. Az anyaországgal nem léphettek össze­köttetésbe, de munkájukról mégis tüdő- mást szereztek a trianoni Magyarország­ban. Lázár Károly, a sárospataki állami tanítóképző tanára megküldötte a szlo­vákiai magyar kartarsainak „A gyermek- tanulmány vázlata“ című művét és a szlovákiai magyar gyermektanul­mányozó pedagógusok ebből a mun­kából ismerték meg a gyermektanul­mányozás modern magyar kutató módszerét. A munkaiatok most már ezen az alapon folytatódtak. Kézdivásárhely, január 3. A székely- földi magyar színjátszás súlyos problé­máit igyekezik most megoldani Kézdi­vásárhely magyar lakossága. A kézdivá- sárhelyi jobbmódú magyar lakósok szín- pártoló társaságba . tömörültek. A társa­ság tagjai bizonyos alapokat létesítenek a tagok által fizetendő tagdíjakból. Há­rom kategóriát állapítottak még, asze­rint, hogy a tagok anyagi helyzete meny­nyi hozzájárulást enged meg. A tagsági díjban az egyes kategóriákban benne van az első és másodosztályú zsöllye, illetve a harmadik kategóriában első osztályú támlásszék. Arra számítanak, hogy így legalább 25—30 ezer lei kerül be a színpártoló egyesület pénztárába és ebből támogat- hátják a magyar színészeket. A kézdivásárhelyi színpártoló egye­sület tagjai ugyanezt a' példát ajánlják a többi erdélyi városnak is, de különösen a‘székelyföldi városoknak. A Székely- föklön vannak ugyanis azok a kis váro­sok, amelyek a régi színházi rendszer mellett aránylag a leggazdagabb színját­szást biztosították, ma azonban teljesen elvesztették jelentőségüket a színészet szempontjából. Amit tehát a hivatalos lehetőségek kizártak, azt meglehet '.ol­dani ezen a módon és így végre lehet hajtani a színtársulatok szelekcióját, is. Koponya-index A kérdőíves módszer alapján lelkiisme­retesen végzett kutatómunka lassanként kialakította a szlovákiai magyar iskolás­gyermek képét. Az iskolába lépő 6 éves gyermek ma­gassága 113—116 cm. a fiúknál és 113—114 cin. a leányoknál. A testsúly fiúknál 19.78—21.4 kg., a lányoknál 18.65—21.1. A kutatók pontos koponyaméróseket is vé­geztek és gyermekekként megvizsgálták és megállapították a koponya-indexet, A felvidéki magyar gyermek lelki fej­lődésére vonatkozólag főkép a második gyermekkor, a 9—14 éves gyermekek leiki fejlődését figyelték meg. Megállapítot­ták, hogy a felvidéki magyar gyermek a gyer­mekkor kezdetén, 9—10 éves korában kezdte megismerni az őt környező külvilágot a maga reális mivoltá­ban. Ekkor döbbent rá először arra a szomorú tényre, hogy szülei, idő- sebh testvérei, de ő maga sem be­szélhet szabadon, nem énekelheti nemzeti dalait, nem élhet úgy, ahogy vérei odaát az anyaországban élnek. Amikor ennek a tudatára rájött, ál­landó lelki nyomás alatt élt, cseleke­dett. Amikor az iskolában a nem fajtájához tartozó tanítónak előadá­sait hallgatta, belső undor hatása alá került és különösen az utolsó években állandó izgatott lelkiállapotban végezte iskolai munkáját. A gyermek lelkisége A gyermekkor végén, a 13—14 éves kor­ban a gyermek elméje analitikus irány­ban fejlődik, egyébként megtartja kon­krét irányzatát, tehát az értelmi szíovo- vonalban lényeges változást nem tapasz­talhatunk. A szlovákiai magyar gyermeknél Inkább a nemzeti érzések fejlődtek (*) írói munkaközösség alakult Er­délyben. Kolozsváron új erdélyi írói munkaközösség alakult. Szenczei László a fiatal írók munkaközösségét alakí­totta meg. Szenczei kijelentette, hogy ebben a mu ’.aközösségbe" generác-' s viták helyett termékeny munka fog folyni, nem az erdélyi Helikon ellen fog folyni, hanem vele párhuzamosan. Az új írói munkaközösség első kiadvá­nya már januárban megjelenik; kiadója az írói munkaközösség lesz. (*) A francia becsületrend szalagját kapta egy román színésznő. Parisból jelentik: Nagy kitüntetés érte a Párisban népszerű ro­mén színésznőt, Elvira Popeseut: kitüntették őt a becsületrend szalagjával. Elvira Popescu körülbelül húsz év óta a ’párisi színpadok ál­landó vendége és főleg a Ferneaií-darabokban lépett fel A temperamentumos színésznőnek egyik fősikere az volt, hogy a francia nyelvet különös és mulatságos akcentussal beszélte. Annyival érdekesebb tehát, hogy ezt a kitünte­tést a francia nvc-1 e nrapagAlása miatt kapta meg. (*) EGGERTH MARTA ÉS JAN KIEPURA FELLÉP A PÁRISI OPE­RÁBAN. A párisi Opera január 10-én az Operaház tagjai nyugdíjintézetének javára nagy gála-estet rendez. Ezen az estén fog, először a francia közönség előtt bemutatkozni Eggeth Márta, aki még eddig sohasem szerepelt a francia fővárosban. Jan Kiepurával együtt fogják a Manón, Carmen, Tosco és a Rigoletto híres duett.-áriáit énekelni, (*) A Kassai Kárpát Egyesület zárt­körű álarcos jelmezes táncestélyét január 14-én este 9 órai kezdettel rendezi még a Schalkház-szálló nagytermében. Belépő­díj jelvénnyel együtt: esaládjegy (3 sze­mélyre) 5 pengő, személyjégy 2 pengő. Jegyek — csak a meghívó felmutatása ellenében — kaphatók az egyesület köz­ponti irodájában és a bálpónztárnál. A ■rendezőség felkéri mindazokat, akik té-. védésből meghívót nem kaptak, hogy cí­müket közöljék az egyesület központi irodájával (Vitéz A. könyvkereskedés, Kassa, Fő-utca 75. szí -

Next

/
Thumbnails
Contents