Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-04 / 3. szám

rm JANUAR 4. SZERDA

•muireM At&ßifARrHIRIiSfi

11

"M,KÖZGAZDASÁG £

Kassán, Komáromban és Losoncon új i parféi ügyelő- séget létesítettek

Budapest, január 3. Az iparügyi mi niszter rendeletet adott ki a visszacsatolt felvidéki területeken iparfel ügyelői kerületek alakításáról és ezzel, kapcsolatban egyes iparfelügyelői kerü letek beosztásának módosításáról. A rendelet értelmében a visszacsatolt terüle tefeen a következő új iparfelügyelői kerületek alakulnak:

L Kassai iparfelügyelői kerület; területe: Ábauj -Torna vármegye, Zemplén vármegye és Kassa sz. kir. város.

2. Komáromi iparfelügyelői kerület; területe: Komárom vármegye, Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, továbbá Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékből a lévai és a verebélyi járás. 3. Losonci ipar felügy élői kerület; területei Nógrád vármegye, Gömör és Kishont vármegye, továbbá Bars és Hont

közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékből az ipolysági és a szobi járás.

Az új iparfelügyelői kerületek alaki fásával a budapesti iparfelügyelői kerület területe csökken a volt Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területével, viszont gyarapodik Esztergom vármegye területével A győri iparfelügyelői kerület területe csökken a volt Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vár megyék területével. A miskolci iparfelügyelői kerület területe csökken Abauj- Torna vármegye, Gömör és Kishont vár megye, valamint Zemplén vármegye terű létével. A nyíregyházai iparfelügyelői kerület területe gyarapodik Rereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Ung vármegye felszabadult területeivel.

romfi ment; Olaszországba pedig kisebb mennyiségű tyúk- és csirkeszállítmány. A Felvidék szempontjából nem kis jelentőséggel bír az egyre növekvő tojásexportunkba való bekapcsolódás sem, amire a Hanza akciója révén, szintén szép kilátások nyílnak. Magyarország tojásexportja 1938-ban 82 vagont tett ki az 1937. évi 37 vagonnal szentben, tehát az elmúlt évben az emelkedés több, mint 100%-os. Tojásexportunk nemcsak a baromfitenyésztők szempontjából bir nagyfontossággal, de devizapolitikai okokból is nagy érdekünk fűződik az export fokozásához, mivel tojásfölöslegünk tekintélyes hányada Angliában nyer elhelyezést, tehát jelentős nemes devizát hoz. Ami a jövő kilátásait illeti, minden jel arra mutat, hogy baromfíexportunkat megfelelő kereskedelempolitikai szerződések kötése révén, az ideinél is jóval nagyobb mértékben fog Sikerülni növelni.

(—) Három fillérrel felemelték a Németországba szállítandó hasított sertések átvételi árát. A Külkereskedelmi Hivatal közü. hogy a Németországba szállítandó hasított sértésék átvételi árát január 4-iki rakodással kezdődén újabb intézkedésit kilogrammonkint 3 fillérrel felemelték. Az új ármegállapítás azokra a sertésekre is vonatkozik, amelyeket Budapesten már a január 2-iki vásáron vásároltak és legkorábban 2-án vágtak le, vidéken pedig azokra a sertésekre, amelyeket legkorábban január 2-án vágtak le.

(—) A francia—orosz kereskedelmi egyezményt — moszkvai liivata'os jelenté« szerint változatlanul hosszabbították meg az 1939. évre.

(—) A Francia Bank leszállította a leszámítolási kamatlábat. Párisból jelentik: A Francia Bank a leszámítolási kamatlábat 2.5 százalékról 2 százalékra, a lombardkölcsön- lcamatlábat 3 5 százalékról 3 százalékra, az egy hónapra szóló kölcsönök kamatlábát pedig 2.5 százalékról 2 százalékra szállította le.

A Magyar Nemzőt? Bank arfo ynmai

Valuták: Angol font 15.85—16.05, Belga

57.70—58.30, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 70.80—71.60, Dinár 6.—7.50 (az 500 és 1000 din. címletek kivételével), USA doll. 342.—346.—, Kanadai doll. 332.—337.—, Francia fr. 8.95— 9.15, Holl. írt 186.30—188.30. Lengyel zl. 60.— 61.40. Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90 —17.90 (az 500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével). Német márka —.—, Norv. kor. 79.70 —80.60, Svájci fr. 77.30—78.20, Svéd kor. 81.70 -82.60.

Külföldi kifizetések: Amsterdam 186.70— 188 30, Athén 3.025-3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.90—58 34, Bukarest 3.41—3 44. Kopenhága 71.—71.60, London 35395—16 045, Milánó 17.66—17.8864. New- Yórk 343.40—346.—, Oslo 79.90—80.6Ö, Párizs 9. -9.10, Prága 11.70—1193, Szófia 411—415. Stockholm 81.90—82.60, Varsó 64.—64.50, Zürich 77.50—78.20, Isztanbul 268.—271.—.

Budapesti értéktőzsde: barátságos

A budapesti értéktőzsde forgalma ma vontatottan indult, tekintettel arra, hogy az amerikai értéktőzsde tegnapi szünete folytán az európai értéktőzsdéken meglehetős bizonytalanság uralkodott. Sok részvényben azonban ma folytatták a fedezeti vásárlásokat s a hangulat barátságossá vált s minthogy vételi megbízások is érkeztek, az értékek árfolyama megszilárdult annál is inkább, mivel több értékben áruhiány mutatkozott. Bauxit 9, Kőszén 8, Magyar Cukor 6.5, Kima 4.25, Nasici 3.5, Tröszt 3, Fegyver és Vasutforgalmi 1.75, Délcukor és Urikányi 2.5, Salgó 1.6 pengővel javult.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 162.—, I. M. Blzt. 300.—. Concordia-malom 1.6, I. Budapesti malom 6.75, Bauxit 151.—, Borsodi szén 7.4, Kohó 18.—, Aszfalt 5.45, Kőszén 239—, Nagy- bátonyi 42.5, Salgó 2C.9, Urikányi 34.25, Csáky 4.—, Fegyver 32.35, Ganz 13.1, Láng 27.—, Acél 22.—, Rima 59.25,Guttmann 5.—, Nasici G5.—, Duna- Száva 5.5, Levante 0.2, Tröszt 47.35, Államvasút 5.5, Délcukor 73.5, M. cukor 64.5, Georgia 19.—, Izzó 83.—, Gyapjúmosó 2.15, Goldberger 32.—, Szegedi kender 24.—, Chinoin 9.—, Szikra 190.—, Gumi 50.—, Vasúti forg. 14.25, Telefon 7.4.

Budapest! gabonatőzsde:

A készárupiacon búzában és rozsban iizlettelenség uralkodott. Ma már csökkent a vidéki búzakínálat is. Kukoricában, zabban és árpában kötöttek üzletet. Ma újra megélénkült a felvidéki sörárpakínálat s 1850 q cserélt gazdát Kukoricából 450 q volt a fölhozatal. A búza, rozs, árpa és zab ára változatlan maradt, mindössze a kukorica olcsóbbodott 5 fillérrel. A batáridőpiac üzletfelem volt. Ennek folytán a márciusi rozs 6, a májusi 9, a kukorica pedig 7 fillérrel lett olcsóbb. Rozs: márciusra 14.42, zárlat 14.42—14.43, májusra 14.76, zárlat 14.75—14.76. Kukorica: májusra 15.05, 14.98 zárlat 14.97—14.98.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búzát tisza- vidéki 77 kg-os 20.15—20.25, 78 Vg-ós 20.35—20.45,

79 kg-os 20.55—20.65, 80 kg-os 20.65—20.75, felső- tiszai, dnna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.05 —20.15, 78 kg-os 20.25—20.35, 79 kg-os 20.45—20.55.

80 kg-os 20.55—20.65, fejérmegyei 77 kg-os 20.15 —20.25, 78 kg-os 20.35—20.45, 79 kg-os 20.55—20.85, 80 kg-os 20.65—20.75. — Rozs: pestvidéki 14.10 14.30. más származású 14.20—14.30. — Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, középminőségű 15.70—15.90. — Sörárpa: kiváló 19.5A-20.00, príma 19.00—19.50. — Zab: elsőrendű 18.55—18.65, középminőségü 18.45—18.55. — Kukorica: tiszántúli 12.85—12.95, egyéb áll. 12.85—32.95. — őrlemények: korpa 12.70—12.80, S-as liszt 15.80— 16.00. — Árpa: 300 q felvidéki 19.65, 200 q felvidéki 39.65, 300 q 19.35, 150 q 19.30, 600 q felvidéki 19.75, 900 q 19.90 budapesti paritásban.

— Kukorica: 150 q Szolnokon at 12.90, 150 4 Szolnokon át 12.85, 150 q balmazújvárosi 12.95 budapesti paritásbán. — iMCernn; 20 q f eb árharca.« 305.—, 2.5 q 225.— Budapest, 1.5 q 140.-*

Kaposvár. — Lóhere: 2.5 q 90.— Budapest, 10 q fehérbárcás 138.- Pécs. — Bab: 50 q lapos 30.-- Dunántúl. - Köles: 150 q vörös 17.- budapesti paritásban.

Zürichi árfolyamok

Zürich, január 3. (Záróárfolyamok.) Párizs

11.61 K, London 20.51 New-York 442/í,

Brüsszel 74.65, Milánó 23.30, Amszterdami 240.80, Berlin 177.62 'A, Szófia 5.40, Prága 15.15, Varsó 83.75,. Belgrad 10.—, Athén 3.95, Bukarest 3.25.

Sertésvásár

A keddi lei em-vár osi sertés vásárra 584 dara)» sertést hajtottak föl, amelyből az angol hússertésfelhajtás 80 darab volt. Az irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsírsertés párookink 340 kg-on alul 97—100, kivételesen 102, szedett sertés I. 95—97, II. 90—94, silány 82—88, angol tőkésért és 93—95, kivételesen 97, angol sonkasertés II. 80—90, exportzsir márkázott 150 fillér kg-kint.

Borjú vásár

A keddi ferencvárosi borjúvásárra felhajtod* tak 142 darab borjút. A forgalom igen lanyha volt, az árak általában 4—6 fillérrel gyengültek. Az elsőrendű borjúk 84, a másodrendűk 70—80, a harmadrendüek 64 fillérért keltek el kg-kint.

Lisztárak

A budapesti lisztérjegyzöbizoltság árjegyzés sei (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—38.50, Ogg 36.50—37.50, Og í'6.5#—37.50, Of 36.50-37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-öa 32.25—33.50, 6-os 28.75—30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 29—29.75, 01-es 26.25—27, 1-es 21-5(1 —22.25, 2-es 19—20.75.

Magpiac

Köles, fehér 18—22, vörös 16.50—17, égj éb lő-*

16.50, káposztarepce 23—23.50, tökmag, nagy-* szemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj, dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), sterilizált 18—19, lencse, nagyszemű, sterilizált 36—43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemű. sterilizá’t 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.50—26, dunántúli 25—25.50, felsőmagyarországi 23.50—24, gömbölyű íürjbab 27—28, hosszú fürjbab 36—27, barnabab 27—27.50, lucernamag, nyers-, arankág 205^-250, febérbáreás (26 q-nál több) 300—305^ lóbéremag, nyérs, afárikás ROL.-95, fehérbárcás' (20 q-nál több) 130—135, bükköny, tavaszi 16ÍSP

17.50, szössös 34—36, csillagfürt, fehér, lapoá 11—11.30, szárított répaszelct 8.50—10,

Á budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai

Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mellett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, levesbúg (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús, comb 280—340, vésés 180—240, pörkölt 180. Juhhús, hátulja 150—180, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 166—200, oldalas 1401 —176, zsírszalonna 154—176, sertésbáj 165-* 175, sertészsír, budapesti 160—165. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40 500, nyúl, nagy, bőrben 1 drb (300), nyúl, süldő« bőrben 1 drb (280), fácán 1 drb 200—250 (160)« fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő< tyúk 1 drb 220—350, 1 kg (120—125), csirke« rántanivaló 1 drb 100—260, 1 kg (130), sütni« való 1 kg (110—140), kacsa, bízott 1 kg (125—• 130), lúd, hízott 1 kg (115—130), pulyka, hízott) 1 kg (100—130). Vágott: tyúk 1 kg 140—189 (90—140), csirke, rántanivaló I-a 1 kg 120—1 260 (130—200), Il-a 1 .kg (80-1201, kacsa, bízott 1 kg 110—140 (105—135), lúd, bízott l a! 1 kg 120-160 (105-325), Il-a 1 kg (80-100), pulyka I-a (130—150), Il-a (70—130). Tojás: Teatojás válogatott drb 11—12, kg 195—210, ládaáru (175—195), hűtőházi tojás (152—155), meszestojás (125—132), főző- és aprótojás drb 9—10. Halak: Ponty, élő 128—180, szeletelt) 90—140. Tejtermék: Tejföl (90), teavaj, tömb« ben (280—310), pasztőrözött (320), sovány te« héntúró (50—60), trappista, hazai (120—170). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (28—■ 30), nagyszemű (42), színes (26—40), borsó, hántolt, feles (32), lencse, hazai (30). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (4—7), kel« káposzta 16—24 (5—12), fejessaláta, melegágy! drb (2—14). Burgonya: Gülbaba (10—11), nyári rózsa (11—12), őszi rózsa 12—13 (9—101, kifli 20—26 (17), Ella (8—8.5). Főzelékfélék: Fózeléktök 28—40 0 8—251, sütőtök 10—16 (7—* 101, feketeretek (8—10), csiperkegomba (100--* 160), paraj, tisztított (40—70), gyökeres (30—* 50), sóska, közönséges 44—80 (40). Gyümölcs] Alma, nemesfaj I-a (70—115), Il-a (50-70), közönséges válogatott (35—60), körte, nemes- faj I-a 80-160 (80-100), Il-a (30-40). szőlő, csemege, kötözött (60—100), dió, keményhéjú (120—326), dióbél (390—420), mogyoró (180— 190), mogyoróbél (360—480), mandula, héjas (50—80), mandulabél, hazai (380—480). Déli- gyümölcs: Gesztenye, külföldi 64—120 152—* 94), narancs, vörösbélü 100—130 (70—100), sár« gabélű 56—88 (47—76), narancs, Jaffa (54—t 60), mandarin 64—120 (52—90), citrom I-a (5—1 8), Il-a (3—5). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320). mák, kék (140), bors (440 —460), szegfűbors (680), köménymag (180— 190), japán rizs (67—68), Karolin rizs (92—102b

Az angol pénzügyminiszter optimista nyilatkozata a gazdasági év kilátásairól

„Az új eszíe idő gazdasági fellendülést hoz"

London, január 3. A Sunday Times közli Sir John Simon angol pénzügyminiszter nyilatkozatát, amelyben az új gazdasági év várható kilátásairól nagyon optimisztikus kijelentéseket tett Az angol pénzügyminiszter nézete szerint az a gazdasági krízis, amely 1937 szeptemberében kezdődött és 1938 májusában ért« cl nrídy ponyát^^ megszűntnek tekinthető es

a* új esntendő további gazdasági fellendülést hoz.

Simon ezt a véleményét arra alapítja, hogy az Egyesült Államokban már hosz- szább idő óta a gazdasági helyzet javuA gazdálkodás mikéntjét szabályozó

mezőgazdaságfejlesztő törvényt kíván az Országos Mezőgazdasági Kamara

Budapest, január 3. A magyar mezőgazdaság sorsáért aggódók számára megnyugvást jelentett a kormány ama rendelete, amelyben. ingatlanának átengedésére kötelezi azt a birtokost, aki mezőgazdasági ingatlanát műveletlenül hagyta. A rendelet az így átengedett ingatlanon elsősorban a kisbérietek alakítását írja elő. Az Országos Mezőgazdasági Kamara helyesléssel fogadta a kormány üdvös rendelkezését, de egy lépéssel tovább ment, mert

szükségesnek tartotta rámutatni arra, hogy az egyébként megművelés alatt álló területek egy részén a termelés színvonala rendkívül alacsony

és a gazdálkodás színvonala nem felel meg azoknak a kívánalmaknak, amiket a nemzet- gazdaság és a szociális érdek a magyar föld minél jobb kihasználása iránt joggal támaszt. Ezért az

Országok Mezőgazdasági Kamara előterjesztést tett a földmívelésügyi miniszterhez egy olyan mezögazdaságfejlésztö törvényiek a megalkotására, amely hatékonyabban nyúlna a magyar földöu folyó gazdálkodás mikéntjébe, a lehetőséghez képest irányt szabna a termelésnek és apnak tervszerűségét biztosítaná olyan keketek között, amennyire azt, a helyi viszonyok különleges adottságai lehetővé teszik.

Már más országok is felismerték azt, hogy a hazg földjén való gazdálkodás nem képezheti ki Zárói.-ig a földtulajdonosok teljesen szabad és szeszélyes egyéni elhatározásának a tárgyát, hanem a gazdálkodás mikéntjébe maga- eibb nemzeti, gazdasági s szociális szempontokból irányító befolyást kell biztosítani a kormányhatalom számára. Ebből az elgondolásból ki indul ya készült már nem egy országban olyan törvény, amely a gazdálkodás mikéntjét Is előírja. Hasonló elgondolás kell, hogy a magyar mezőgazdaságban is érvényesüljön és történjen olyan beavatkozás a gazdálkodásba, üjúely a fejlődés útját minél jobban biztosítja.

lása figyelhető meg s az amerikai gazdasági viszonyok az utóbbi évek folyamán .valósággal a világgazdasági barométer szerepét töltötték be. Az angol államháztartás várható alakulására vonatkozólag a pénzügyminiszter kijelentette, hogy ezen a téren nem bocsátkozhatik jóslásokba, — "’■-A* «1IK0I pénzügyminiszter optimista felfogását különben nagyon sok angol gazdasági és pénzügyi szakértő osztja

és újévi nyilatkozataikban mind nagyon reményteljesen nyilatkoztak az. 1939. év •várható eredményeiről.

(—) Hatvan vagon felvidéki alma 20%-kal lenyomta az árakat a piacon. A hűtőházakban körülbelül 100 vágón almát tároltak, tekintettel azonban arra, hogy az almapiacon

rövid idő alatt mintegy 60 vágón felvidéki alma került eladásra, az alma ára a nem várt kínálat folytál: 20 százalékkal esett.

(—■) Üzlcttelen a gyUmölcspálinkapiac. El

adásra csak lényegtelen mennyiség kerül. A törkölypálinka ára 3.90—4 pengő. Szilvapálin- ! kában nincs kereslet. A borjavitásra alkalmas borpárlat ára litereokint 3.90 pengő.

(—) AZ UNGVÁRI FÖVÁMHIVATAL JANUÁR 5-ÉX KEZDI MEG MŰKÖDÉSÉT. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen a központi vámigazgatóság Ungváron, a vasúti pályaudvaron fővámhivatalt állított fel. A fővámhivatal január 5-én kezdi meg működését.

Baromfíkivítelí kilátásaink indokolttá teszik a tenyésztés fokozását

Budapest, január 3. Ismeretes» hogy a visszacsatolt Felvidék egyes részein, különösen a Csallóközben és Galánta környékén, rendkívül fejlett baromfitenyésztés folyik. A közelmúltban a Hanzának az exportba való bekapcsolódása kapcsán beszámoltunk arról, hogy a Hanza megkezdette a barom fi- tölvásárlást s a tenyésztők, nagyobbán-a kisgazdák, a baromfit megállapított, rentábilis áron adják, át a szövetkezeti megbízottaknak. A gazdaközöuség egyre intenzivebben kezd a baromfitenyésztéssel foglalkozni, mert aránylag nem túl nagy befektetéssel és utánajárással, kedvező értékesítés révén, meglehetős hasznot biztosít. A kormány szakelőadások révén is igyekszik a baromfitenyésztés támogatására sietni s segítségére van a tenyésztőknek a tenyésztésre alkalmas fajok megválasztásában, mert a külföld szívesen fizet jó árat a világviszonylatban kiváló magyar baromfiért. Erre vallanak baromfiexportunk nagyszerű eredményei is. Az elmúlt évben például 287 vagon pulykát sikerült elhelyezni az angol piacon, 12 pennys átlagáron, ezenkívül több vagon csirkét és mintegy három vagon libát. Nem elhanyagolható piacunk Németország sem, amely december hónapban 80 vagon libát, 18 vagon csirkét, 28 vagon tyúkot és 52 vagon kacsát, vett föl Magyarországtól. Svédországba és Svájcba decemberben 3—3 vagon vegyes ba-