Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-04 / 3. szám
4 mészetesen szinte elkerülhetetlen, hogy a látogatás alkalmával ne folytassák a Londonban megkezdett tárgyalásokat. "ügy hírlik egyébként, hogy a londoni nemzetközi menekültügyi bizottság amerikai főtitkára, Rublee, a legközelebbi napokban szintén Berlinbe érkezik, hogy az illetékes német tényezőkkel bizonyos konkrét javaslatokról tárgyadon, amelyek alkalmasnak mutatkoznak a nc- métországi zsidók kivándorlásának fokozására. Schacht Helsinkibe ; és Tallinba utazik Berlin, január 3. Hjalmar Schacht dr., a Német Birodalmi Bank elnöke február elején Helsinkibe utazik, ahol a finn—német társaság meghívására a nemzetközi kereskedelmi- és valutaviszonyokról és a kereskedelmi politikai változásokról előadást tart. Utána Schacht dr. Tallinba megy, hogy a Centrum-club meghívására nemzetközi kereskedelmi kérdésekről tartson előadást. Esetleges kopenhágai látogatásról, mint azt a külföldi sajtó jelentette, itetni körökben semmit sem tudnak. Végrehajtói állásoU a Felvidéken Az igazságügyminiszter pályázatot hirdetett több felvidéki járásbíróságnál egy- egy végrehajtói állás betöltésére. így többek között a beregszászi, dunaszerda- helyi, érsekújvári, feledi, galántai, ipoly- sági, kassai, királyhelmeei, komáromi, lévai, losonci, munkácsi, . nagykaposi, ógyallai, párkányi, rimaszombati, rozs- nyói, somorjai, szepsii, tornaaljai, ungvári, vágsellyei és verebélyesi kir. járás bíróságoknál alkalmaznak egy-egy végrehajtót. A visszacsatolt területen községi illetőséggel bíró pályázók közül kinevezést nyerhetnek azok is, akik a visszacsatolt területen' az 1938 november 2-án az ott hatályban lévő jogszabályok szerint r. végrehajtói állásra megszabott képzett séggel rendelkeznek és a kinevezéshez szükséges egyéb követelményeknek meg felelnek. A pályázati határidő január 14. és a kérvényeket az illetékes kir. törvény szék elnökénél kell benyújtani. HITLER a háborús uszítás ellen Berlin, január 3. Dietrich dr. német birodalmi sajtófőnök a Berliner Nachtausgabe számára érdekes interjút adott, amelyben párhuzamot von a német és a uémetellenes külföldi sajtó tevékenysége között. Fejtegetései során kijelentette, hogy 1938-ban bebizonyosodott, hogy a német sajtó módszerei a reálisabbak és erősebbek. Rámutatott a birodalmi sajtófőnök arra is, hogy Hitler kancellár már 1936-ban nemzetközi megegyezésre tett ajánlatot, hogy mindenütt irtsák ki a sajtóból a háborús úszítást szolgáló felelőtlen hangot. Ezt az ajánlatát később többször is megismételte, de minden eredmény nélkül. A németellenes külföldi sajtó háborús uszítása éppen 1938 folyamán érte el tetőpontját. Ennek az ellenséges propagandának mindig az volt a módszere, hogy ’átszólag megértésről beszélt, ugyankkor azonban egymás ellen izgatta a szembenálló feleket. A német sajtó viszont mindig arra törekedett, hogy tiszta helyzetet teremtsen a szembenálló frontok között és azután tárgyilagos módon keresse a békés megoldás lehetőségeit. A liberális államok sajtója pénzemberektől függ, akik azt a jogot követelik maguknak, hogy szabadkezet nyerjenek a közvélemény befolyásolására. Ezekben az államokban nem a béke ural- . kodik, hanem a szabad cselekvési jog azok számára, akik a legduzzadtabb pénz tárcákkal rendelkeznek. i Fsiwltléki Mn yar Bír!« ' címei SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 1». TELEFON: 125-35« KIADÓHIVATAL: VIII., József-körút 5. Telefon: 144-400 Budapest emlékérmet ad a hazatért városoknak és községeknek Felvidéki emlékmű a városházán «FT».rmvvVr . Mn ^>X1).HT11MD Érdekes ügyben tart ülést a jövő héten a főváros közművelődési bizottsága. A napirenden szereplő nagyjelentőségű előterjesztések közül is kiemelkedik az a javaslat, mely arra irányul, hogy a Magyar Felvidék visszatérésének emlékére a központi városházán emlékművet állítsanak. Ugyancsak a Felvidék visszatérésével kapcsolatban ogy másik érdekes előterjesztést is tesznek. A főváros ugyanis a hazatért felvidéki városok és községek számára emlékérmeket készíttet és azokat ünnepélyes külsőséggel fogják átadni. Paris, január 3. A napokban érdokos törté nelmi munka jelent me? a francia könyvpiacon Thévenin és Gőze tollából: „Az indiánok története“. A könyv megrendítő módon ecseteli azt a könyörtelen irtóhadjáratot, amit az amerikai yankeek a szerencsétlen rézbóTűek ellen folytattak. A Grinoire című hetilap ismertetésében idézi a történelmi munka egyik legérdekesebb fejezetét, az utolsó független indián törzs megsemmisítésének hiteles történetét, ami semmi- esetre sem tartozik az amerikai történelem fényes lapjai közé. 1870-ban Miles amerikai tábornok öt lovasezreddel indult az utolsó, be nem hódolt indián törzs, a cheyennek megsemmisítésére. Az utolsó szabad indián főnök. „Tcmpakés“ népe akkor már csak 700 főből állt s azok közül csak 233 harcos vehette fel a küzdelmet a sokszoros túlerővel. Hősies harcok után a fehérek fegyvereitől, az éhségtől és fagytól megtizedelt maroknyi indián csapat Dakotába vonult vissz?., de ott som maradhattak nyngedtan. A 69 harcosból és mintegy 200 asszonyból és gyermek hői álló maradványa az egykor hatalmas törzs nek, kénytelen tovább menekülni: kétezer lovas üldözi napokon át. de az indiánok nem adják meg magukat. Októberben megrohanják a rosz- szul védett Robinson é,rődöt és itt sikerül fegyvereket és élelmiszert zsákmányolóiok.-Ennek hallatára 5000 amrikal lovas száll nyeregbe, hogy folytassa az embervadászatot Az indián harcosok elmenekülhetnének előlük, de nem London, január 3. A Press Association ma reggel közli tegnap esti jelentésének helyesbítését, amely szerint Briscoe Robert ir kormánypárti képviselő az Egyesült Államokban nem hatmillió, hanem egymillió zsidó kitelepítéséről fog tanácskozni. A zsidók közül hatszázezret Németországból, négyszáz- ezret pedig Lengyelországból, Magyar- országból, Romániából és más középeurópai államból telepítenének ki. Intézkedések Németországban a zsidók teljes elkülönítésére Berlin, január 3. Az 1938. év végéig több mint 000 zsidó üzletet „árj ásít attak“ Berlinben. A még hátralevő 300 zsidó üzlet átvétele az új évre maradt. Nemrég még 3750 zsidó üzlet volt Berlinben és ezeknek alig egyhar- mad részét vették át új kezelésbe, míg a többieket végleg felszámolták. 1933 előtt a berlini zsidó üzletek száma A Magyarok Világkongresszusának érdekes javaslatait is tárgyalják a közművelődési bizottság jövőheti ülésén. A közelmúltban lezajlott Magyarok Második Világkongresszusa ugyanis azt javasolta, hogy a budapesti Kossutá-szobor és a Washington-szobor mellett, valamint a Gellérthegyen örökégő kandelábereket állítsanak fel. Javasolták továbbá, hogy Budapesten létesítsenek amerikai „magyar házat“ és amerikai rádióelőadókat hívjanak meg vendégelő-adások tartására. Ezeket a javaslatokat a főváros is magáévá teszi és megvalósításuk érdekében előterjesztést is tesz. akarják elhagyni tehetetlen hozzátartozóikat és a katonaság bekeríti őket. Az indiánok még, ekkor is védekeznek és csak akkor szüntetik bo a tüzelést, mikor az amerikai katonaság már ágyúkat vonultatott fel ellenük. Az utolsó szabad indián főnök kijelenti, hogy aláveti magát«a washingtoni kormánynak, csak ne kergessék ki őket hazájukból most télvíz idején, 20—25 fokos hidegben. Az amerikai kormány azonban hajthatatlan maradt. A szerencsétlen indián törzs utolsó életben maradt tagjai 1978 decemberében az erőd börtönébe kerülnek. Egyik éjszaka sikerül azonban a bör-i (önből megszökniük, még mielőtt a déli államokba toloncolták volna őket. Százórai üldözés után az amerikai csapatok utólérték őket és a kétségbeesetten védekező indiánok egy dombra szorultak. A hatvan indián harcos kilenc napig védekezett itt és egymásután verte vissza ötezer amerikai katona rohamait, a tizedik napon pedig ismét sikerült az életben maradt indiánoknak elmenekülniük. 1879 január 2l-én a Bonnet Ocefc-mocsárnál végre befejeződött a cheyennek hősköltemónybe illő szabadságharca. A mocsarakon át már nincs menekülés számukra. Néhány indián harcos még egész napon át tartja a tűzharcot az ezerszeres túlerővel szemben s mikor este az amerikai katonaság rohamra indvtl ellenük, már csak három indiánt talál é’etben, de azok is védekeznek utolsó lehelletiikig, amíg golyóktól találva, ősz. sze nem rogynak. Washington győzött... meghaladta a 4500-at, míg a zsidó ipar üzemek száma 2000 körül volt. Ezek közül 1937-ig csupán 11 százalék cserélt gazdát. Az új kisajátítási törvény nem engedte meg a félemeleten lévő zsidó üzletek ár- jásítását, haním valamennyit beszüntette és azok helyiségeit lakásókká alakítják át. Ezenkívül mintegy 6000 üresen álló üzlethelyiséget szintén lakásokká alakítanak át és ezáltal teljesen megszüntetik Berlinben a lakásínséget. A zsidó üzletek átvételénél elsősorban a nemzeti szocialista mozgalom régi harcosait részesítik előnyben, akik annak idején a zsidó bojkott miatt voltak kénytelenek üzleteiket bezárni. A zsidók teljes elkülönítésére irányuló intézkedések is tovább tartanak. Nemsokára megoldásra kerül a zsidó elmebetegek elkülönítése is a nemzsidóktól. A zsidó jótékonysági intézetek ezután hatósági felügyelet mellett maguk tartoznak elmebetegeik ellátásáról és ápolásáról gondoskodni. Külön zsidó elmegyógyászati intézeteket állítanak fel olyan zsidó orvo1939 JANUAR 4. SZERDA sok vezetése alatt, akik a törvény értelmében nemzsidó betegeket nem kezelhetnek. Erre annál is inkább szükség van, mert a zsidó elmebetegek arányszáma feltűnően nagy. Amíg a nemzsidó berlini lakósok közül csak minden ezredikre jut egy elmebeteg, addig a zsidó elmebetegek arányszáma ötszörös és ezer zsidó közül öt elmebeteg akad. A névváltoztatásra vonatkozólag az új rendelkezések bizonyos enyhítést tesznek, amennyiben a negyedzsidóknak megengedik a névváltoztatást, ha zsidó hangzású nevük van. A lengyel külügyminiszter nyilatkozik a zsidókérdésről Varsó, január 3. A Wieczer Warszawski értesülése szerint Beck külügyminiszter közvetlenül a szejm ülésszakának megnyitása után a kormány nevében válaszol majd azokra az interpellációkra, amelyeket a nemzeti egység tábora a zsidókérdésben benyújtott. A külügyminiszter válasza után a nemzeti egység táborának végrehajtó bizottsága hozzálát a tervbevett zsidótörvény kidolgozásához. A Klarier Polski értesülése szerint a Német Birodalomból kiutasított lengyel állampolgárságú zsidók kérdésében két hónappal ezelőtt megszakadt lengyel—német megbeszéléseket a közel jövőben Berlinben folytatják. A lengyel küldöttség: a külügyminisztérium képviselőiből és a berlini lengyel nagykövetség vezető tisztviselőiből fog állni. A Felvidék ünneplése Rio de Janeirohan Rio de Janeiro, január 3. A Rio de Janer iában lakó magyarok egyesülete rendkívül lelkes lefolyású ünnepséget rendezett a magyarlakta Felvidék visszacsatolásának alkalmából. Vértes Béla az ünnepélyt bevezető beszédében hangoztatta, hogy a külföldön élő magyarok távol az óhazától is odaadással ragaszkodnak magyar nyelvükhöz és kultúrájukhoz és boldog örömmel veszik ki részüket az Óhaza finnepéből. Alvári Béla, a rio de janerioi magyar követség irodaigazgatója, meleg szavakban tolmácsolta Szentmiklóssy Andor magyar ügyvivő üdvözletét, aki a Brazília belső részeiben lévő magyar kolóniák látogatása miatt személyesen nem lehetett jelen. Kiemelte, hogy az ünnepélyen nemcsak azok jelentek meg, akik magyar állampolgárok, hanem azok is, akik már brazil állampolgárságot vettek fel, mert ők is megőrizték sze- retetüket szülőföldjük iránt. Hatásos szavakban méltatta a bekövetkezett történelmi fordulat jelentőségét, majd beszédét a jelenlevők viharos éljenzésétől kísérve, e szavakkal fejezte be: „Éljen a magyar feltámadást“ Befejezésül Hilvert Béláné mély, belső átér- zéseel szavalta el Papváry Elemérné „Hitvallás“ című imáját. Az ünneplyt társasvacsora követte, amelyen magyaros ételeket szolgáltat fel. A vacsora alatt á Af*nfi-fivérek magyár zenekara magyar nótákat játszott. Bán Imre dr. a vacsorán mondott felköszöntőjében a riol magyarok összetartását és egyet értését emelte ki. A vacsora után a társaság táncra perdült; csárdás csárdást követett és a pompás magyaros hangulatú mulatságnak csak a reggeli órák vetettek véget. Párisba és Berlinbe utazik Beck lengyel külügyminiszter London, január 3. A Daily Telegraph jelenti Varsóból: Beck ezredes lengjél külügyminiszter Montecarlóból valószínűleg Parison és Berlinen át utazik haza és útközben francia és német államférfiakkal is találkozik. Elsősorban meg akarja ismerni a francia kormány álláspontját a kcleteurópai államokkal szemben fennálló francia szerződéses kötelezettségek tekintetében. A német vezetőkkel a lengyel külügyminiszter őszinte eszmecserét akar folytatni az 1934-i német—lengyel baráti egyezmény szellemében, amelynek élet- képességét varsói mértékadó körök felfogása szerint a legutóbbi hónapok középeurópai eseményei sem gyengítették. TOMPAKÉS DRÁMÁJA Francia könyv megrendítő leleplezése az indiánok ellen folytatott könyörtelen írtóhadjáratról ■■mnn ihm Egymillió zsidó Amerikába telepítéséről tanácskozik az Egyesült Államokban Briscoe ír képviselő
