Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-31 / 25. szám
•felvidéki -ÄLgVaR-HIRMB 1939 JANTAB 31. KEDD ' ®*^etre menő tömeg sorakozott fel s viharos lelkesedéssel fogadta Hitler kancellárt, aki pontban nyolc órakor érkezett a Kroll-opera elé. Az ünneplés az ülésteremben megismétlődött. Meghosszabbították a négyéves terv felhatalmazási törvényét Hitler vezér és kancellár nyolc óra előtt három perccel jelent meg a Kroll- opera üléstermében, amelyben a képviselők ekkor már feszülten várták. A diplomaták a nagy középső páholyban foglaltak helyet, elől Olaszország, Japán és Magyarország megbízottai. Amikor a vezér belépett, a képviselők felemelkedtek helyükről és hosszantartóan ünnepelték. A birodalmi gyűlést G ö r i n g nyitotta meg. Bejelentette, hogy Nagy Németország első birodalmi ülését nyitja meg, majd átadta a szót Frick belügyminiszternek, hogy a vezetése alatt a birodalmi gyűlés megválassza új elnökségét. Frick vezetése alatt ezután megválasztották a birodalmi gyűlés tisztikarát, elnök ismét Göring lett, alelnökök Kaerel és Essél. A választás egyhangúan történt. A képviselők helyükről való fel- emelkedéssel válaszoltak. Üjra Göring vette át a szót, megköszönte a választást, majd Frick előterjesztette a kormány javaslatát a felhatalmazási törvény meghosszabbításáról. Az első felhatalmazási törvényt 1933 március 23-án hozta meg a birodalmi gyűlés négy évre 1937 január 30-án pedig újabb négy évre meghosszabbították. A törvény 1941 április 1-én járt volna le, de Frick most arra kérte a képviselőket, hogy a második négyéves terv felhatalmazási törvényét 1943 május 10-ig meghosszabbítsák. A képviselők egyhangúan, felállással szavaztak 8 igy a törvény meghosszabbítása megtörtént. Hitler nagyfontosságú beszéde Göring ezután Hitlernek adta át U szót A vezér és kancellár, aki a birodalmi gyűlés szűnni nem akaró lelkesedése közben kezdte meg beszédét mindenek előtt áttekintést adott a hat év előtti eseményekről. rAkkor csak tizenhárommillió választó volt mellette, míg húszmillió választó harmincöt pártban szóródott szét. A pártokat csak a gyűlölet tartotta össze a zsidók segítségével és a püspökök áldásával. Németországot szörnyű helyzetébén csak a csoda mentette meg és a nemzeti szocialisták hittek a csodában. A vörös pestis fenyegette a világot és egyedül a korlátolt szigetlakok gondolhatták azt, hogy a bolsev-izmus n em fenyegeti végpusztu- *1 ássál Európát. A veszedelmet Mussolini és a német nemzeti szocialisták ismerték egyedül fel. 1 -TT Hat év elég volt ahhoz, hogy a német nép álmát megvalósítsuk — folytatta Hitler. — Hány millió német halt meg a történelem folyamán azért, hogy a németség egyesülhessen. Most végre egy év alatt megvalósult az évszázados álom. De nem harc nélkül valósult meg. A nemzeti szocialisták két évtizedig küzdöttek az álomért s óriási erőmegfeszítés előzte meg a sikert. Hitler azután részletesen elemezni kezdte 1938 eseményeinek előzményeit. Wilson 14 pontjából idézte azt a részt, amely az önrendelkezési jogról szól, de amit a győzők csak akkor alkalmaztak, ha az javukra szolgált. Ma például a volt győzők azt hangoztatják, hogy a gyarmatokat azért nem adhatják vissza Németországnak, mert a négereket nem lehet megkérdezésük nélkül elcsatolni. De 1918-ban senki nem kérdezte meg, sem a négereket, sem a németeket, hogy hova akarnak tartozni. 1938 januárjában arra a végső elhatározásra jutottam, — folytatta Hitler kancellár —, hogy ennek az évnek a folyamán bárhogyan is, de kiküzdöm az önrendelkezési jogot az ausztriai hat és félmillió német számára. . Hitler kancellár ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Schussnigg kancellárral Berchtesgadenben folytatott megbeszélésére, a birodalmi gyűlésen február 22-én mondott beszédére, Schussnigg kancellárnak arra a lépésére, amely a nyílt megszegést jelentette a Berchtesgadenben kötött lojális megállapodásnak, továbbá arra a parancsra, amelyet mint birodalmi kancellár március 12-én, szombaton reggel 8 órakor több csapattesthez intézett, felszólítva ezeket, hogy az Ostmark felszabadítására azonnal kezdjék meg az előnyomulást a határon át. Megemlítette Hitler kancellár az ausztriai néptársak felkelését, Schuss- n i g g lemondását és azt a hozzá intézett kérést, hogy beláthatatlan belső zavarok elkerülése végett adjon parancsot a német csapatok bevonulására. Végül megemlítette Ausztriának a Német Birodalomba történt végleges bekebelezését. Mindez — folytatta Hitler kancellár lélekzetelállító gyorsasággal történt. Nem csalódtunk, amikor bíztunk az új német véderő gyorsaságában és átütő erejében, mert a német véderő felülmúlta minden várakozásunkat. Rövid néhány nap megerősítette e nagyszerű intézmény kiválóságáról vallott meggyőződésünket. Nagynémetország birodalmi gyűlési április 10-iki első választásán a német nemzet túlnyomó többsége helyeseHe eljárásunkat. A szudéfanémet kérdés A cseh-szlovák kérdés rendezése — folytatta Hitler — néhány héttel később az ottani németek fokozottabb elnyomásával kezdődött. Ez a fokozott elnyomás bizonyos újságok és politikusok nemzetközi uszító hadjáratának hatására jött létre. A világ egyetlen becsületes hatalma sem nézhette volna sokáig tétlenül ezeket az állapotokat. Az a személy, aki felelős volt azért, a fejlődésért, gmely Cseh-SzJovákiat lassanként minden németellenes szán dék középpontjába tette, Bene6 dr. volt. Benes bizonyos külföldi körök unszolására és közreműködésével az elmúlt év májipsábán végrehajtotta azt a c s e h mozgósítást, amelynek mélyén az a szándék rejlett, hogy először is Németországot kihjvja, ni á sodszor, hogy vereséget mérjen a Német Birodalom nemzetközi presztízsére. Fenntartották és terjesztették azt a hamis állítást, hogy Cs eh-S zl o v á k i á t német mozgósítás kényszerítette mozgósításra és bogy a cseh mozgósítás miatt Németország kénytelen volt. mozgósítását beszüntetni és szándékairól lemondani. Benes dr. őr azt a hírt terjesztette, hogy az ö elszánt rendszabályai kényszerítették kellő korlátok közé a Német Birodalmat Ennek az elviselhetetlen kihívásnak a hatása alatt, amelyet csak súlyosbított ottélő németjeink valóban arcátlan üldözése és terrorizálása, elhatároztam, hogy a szudétanémet kérdést végleg és most már gyökeresen megoldom. Újból beváltak ajok a katonai előkészületek, amelyek kiterjedtek az egész birodalmi véderőre, az SS- és SA-alakula- tokra, valamint Ausztria esetében számos rendőri csapatra is. Ha a világ ebből azt a következtetést akarja levonni, hogy Németország e lépésével katonai zsarolás útján más nemzeteket megfenyegetett, az ilyen következtetés a tények elferdítését jelenti. Elmondotta ezután Hitler, hogy a csehszlovákiai kétszeres mozgósításában rejlő kihívás és a szudéta néptestvérek terrorizálása arra az elhatározásra bírta, hogy 9fi hadosztály mozgósítását akarta elrendelni. Hangsúlyozta, hogy Németország senkit nem akart megtámadni, hanem csupán védekezni kívánt és nemzettestvéreit védelmezni akarta. Hálával emlékezett meg Mussolini, Chamberlain és Daladier müncheni szerepléséről és köszönetét mondott Göringnek és Ribbentropnak a döntő napokban tanúsított segítségükért. Hűség, bajtársiasság, engedelmesség A kancellár további beszéde során azokról az eszmékről szólott, amelyek a Nagy-Német-Birodalom megszületését lehetővé tették. Ezek a hűség, a bajtársiasság, engedelmesség. Egy nép csak azáltal szerezhet súlyt kifelé, hogyha erős befelé. A demokráciák úgynevezett szabadsága nem jelentett fejlődést a nemzetek számára. A német nép életében is visszaesést okozott a demokrácia. Csak a nemzeti szocialista mozgalom szabadította fel a belső erőket, amikor eltüntette a belső viszályokat és egyesíteni tadta a nemzet összes erőit. A nemzeti szocialista eszme nagy erőket tud mozgósítani. Ezt nem erőszakkal feszi, hanem mert egy eszme kényszerítő ereje hatja át a nemzetet. A nemzeti szocialista mozgalom az idők fölött álló célt tűzött ki maga elé, ezt a célt pedig csak munkával lehet elérni. Az új munkát nem a parlamentben végzik, mint régen, hanem közvetlenül a nép életében. A régi polgári pártok szelleme használhatatlan. mint ahogy használhatatlanok maguk a régi polgári pártok vezetői is. Ezt mindenki belátja és tudomásul veszi. Most egy eszméért folyik a harc, amelyért mindenki kész mindent feláldozni. A nemzeti szocialista népközösség ereje a szervezettségben rejlik. Még nagy feladatok várnak reánk, —> mondta a kancellár. — Felépítésre vár ». német nemzet vezető rétege, — ezt a réteget a jellembeli tulajdonságok determinálják. A bátorság és a kitartás, a tudás és a vezetésre való képesség nem zárják kiegymást. De egy erős ember többet 'ér, mint ezer szellemes, gyenge ember. (A kancellárnak ezt a megállapítását hatalmas taps fogadta.) Minden feladatot megoldunk így folytatta ezután Hitler: — Most hat év után a jövőbe nézek és bízom abban, hogy minden feladatot megoldunk. A német vezetés bátor, tudom, hogy a német nép követni fogja. A világ ismét tele van olyanokkal, akik meg akarják javítani és főleg meg akarják menteni a német népet. A nagy demokráciák Németország nehézségeiről beszélnek, de saját államaik bajairól nem. A nagy gazdasági szakértők különféle német krízisekről írnak és elemzik a német viszonyokat, de nem jutnak egységes ítéletre, sőt megállapításaikban ellentmondanak egymásnak. Egyesek szerint Németországot a túlsók: fogyasztás és a kicsiny termelés fogja tönkretenni, mások szerint a túlsók termelés és a kicsiny fogyasztás. Csak egyben egységesek ezek a kritikusok, abban, hogy mind azt kívánják, hogy Németország tönkremenjen. A nemzeti szocializmust nem akarjuk exportálni Németország 1918 óta nehéz gazdasági helyzetben van. A harc súlyos, de Németország megnyeri a küzdelmet. A nehézségek oka üUgbek között az, hogy a Birodalomban 133J%wber él egy négyzetkilométeren, azaz a túlszaporodás nyomasztó. S a Birodalom éhnek ellenére él és megél. Melyik nagy demokrácia tadná ugyanezt megtenni? Hiszen ott nem 135 ember esik egy négyzetkilométerre, hanem néha csak öt, vagy tíz és ennek ellenére súlyos gazdasági bajok vannak. A német demokrácia nem tudta megoldani a problémákat. A nemzeti szocializmus megoldotta és a német nép ezért szereti mai rezsimét. A nemzeti szocializmusÉ nem akarjuk exportálni és semmi közünk a demokráciák belső rendszeréhez. Németország a háború előtt nagy gazdasági hatalom volt, de á háború után letörték. A birodalom egyike a legrégibb "kultúrájú hatalmaknak, 'iUl ugyanolyan joga van az életre, mint másoknak. Németország a háborúba a rosszulértelmezett szövetségi szerződések alapján keverődött be, s a fegyverszünetet azért kötötte meg négy évvel később, mert azt hitte, hogy magasztos emberi elvek fognak érvényesülni. Becsapták. Hitler felveti a gyarmati kérdést A békét az államférfiak józansága és okossága mellett egészségesen is meg lehetett volna oldani. Azonban a békekötés a problémákat még jobban kiélezte, mint azok a háború előtt voltak. Páriákká akartak tenni nyolcvan- millió lelket számláló nemzetet, azonban komolyan, fel sem tételezhető, hogy ilyen kísérlet sikerrel járhatott volna. Ez nemcsak Németországra vonatkozik, hanem valamennyi hasonló helyzetben lévő nemzetre. Méltányosságot és igazságot követelt. Kigúnyolta azt a felfogást, amely erőszakkal vesz birtokba területeket, azután pedig erkölcsi elméleteket költ az erő- szak'igazolására. A népek nem születnek sem birtokosoknak, sem proletároknak. Téves nézet az, amelyik azt hiszi, hogy a nemet és az olasz nemzet erői megtörnek. A kancellár ezután ismertette Németország gyarmati követeléseit. Statisztikai adatokkal mutatta be Németország egykori gyarmati állományát, majd utalt arra, hogy egyesek szerint a legfontosabb elleu- vetés a német gyarmati követelésekkel szemben az, hogy amennyiben Németország visszanyerné gyarmatait megerősítené stratégiai helyzetét. Pedig Németországnak nem arra van züksége, hogy hadseregeket állítson fel a gyarmati népekből, mert erre elég erős a saját fajánál fogva is. Németországnak azért van szüksége gyarmatokra, bogy tehermentesítse a gazdasági életét. Ezért Németországot nem lehet meggátolni abban, hogy fokozza érdeklődését és résztvételét a nemzetközi gazdasági életben. Németországnak nélkülözhetetlen szüksége van egyes nyersanyagokra. Németország olyau arányban akar részesedni a gyarmatokban, amennyire ezt egy nyolcvanmilliós nép megérdemli Németországot nem lehet kizárni a világgazdaságból, még akkor sem, ha 8 német módszerek egyeseknek nem tetszenek. Ezeket a módszereket nem akarja senkire rákényszeríteni. Hitler kiosztotfa a „Nemzeti díj“ rendjeleit Hitler vezér és birodalmi kancellári Göbbels dr. miniszter jelenlétében hétfőn délben fogadta Todt dr.-t, a német út- ügyek főfelügyelőjét, Heinkel tanárt, Messersehmidt tanárt és Porsche dr.-t, aZ 1938-as nemzeti díj nyerteseit és átadta nekik a díjjal járó rendjeleketGöbbels január 30 jelentőségéről Göbbels dr. birodalmi miniszter a nemzeti szocialista forradalom évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt beszédet intézett a német ifjúsághoz. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Az 1933 január 30-i nap olyan ünnepnap, amely büszkeséggel és mélységes örömmel tölt el bennünket. Ebben az évben különös jelentősége van ennek a napnak, mert az 1938-as év Németország számára a legnagyobb történelmi sikereket, hozta és megszületett a Nagynémet Birodalom. Ezen a napon mindenki a birodalom vezérére tekint, aki a népet egyesítette és a német nemzet nagy tanítómestere lett. A német ifjúság, amely az ő nevét viseli, egy emberként mögötte áll és mély hálával tekint. felé. A vezér a jövőnk és győzelmünk záloga, öt köszönti ezen á napon a német ifjúság.