Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-31 / 25. szám

1939 JANUÁR 31. KEDD TEWiDEta • JtófeSRHlRLAfi /gross Mndop miniszter: BennQnketv felvidéki magyarokat! azok a gondolatok termékenyítettek megf amelyek a szegedi zászlóra voltak felírva Lelkesen ünnepelte az Alföld népe Ja ross minisztert, aki Kecskeméten kibontotta a Magyar Élet Mozgalom zászlaját Kecskemét, január 29. A Magyar Élet Mozgalom Kecskeméten vasárnap tartotta zászlóbontó nagygyűlését. A nagygyűlés ünnepi szónoka Jaross Andor tárcanélküli miniszter volt. A miniszter és kísérete gépkocsin délelőtt féltizenegy órakor ér­kezett Kecskemétre. A városháza előtt Kiss Endre dr. főispán, Liszka Béla pol­gármester, Keresztes Andor rendőrtaná- csos, a kecskeméti rendőrkapitányság ve­zetője fogadta a városi előkelőségek, élén Jaross Andor minisztert és feleségét, va­lamint a velük együtt érkező Fáy István pestvármegyei főispán feleségét, továbbá Mészár Oszkár dr.-t, a miniszter személyi titkárát. A város nevében Liszka Béla polgármester üdvözölte meleg szavakkal a minisztert, aki ezután ellépett a kivo­nult Bongi/os gárda díszszázada előtt, majd néhány lelkes szót intézett a gárda tagjaihoz. A főispán rövid villásreggelije után a miniszter és kísérete a városházáról az útvonalon elhelyezkedett lelkes tömeg ün­neplése közben a mozgóképszínház épüle­tébe ment, amelyet ekkorra már zsúfolásig megtöltött - az érdeklődő közönség. Azok, akik nem fértek be a moziba, a mozi előtti hatalmas téren szorongtak és hangszóró­kon hallgatták végig a nagygyűlés lefo­lyását. A nemzeti színű drapériával be­vont vászon közepét az aranyszarvas dí­szítette. Az emelvény két oldalán pedig kopjás zászlótartók sorakoztak fel. A vá­ros és környék minden rétegét képviselő közönség soraiban ott volt Kiss Endre dr. főispán, Szabó Iván dr. felsőházi tag, vitéz Szotyori-Nagy Gyula tábornok, Csik József, Endre Zsigmond, Matolcsy Má­tyás, Máriássy Mihály, Mlzsey György, Temesváry Imre és Vár ad y László or­szággyűlési képviselők, Liszka Béla pol­gármester, Kovács Sándor pápai prelátus, Hetessy Kálmán református lelkész, Joó Gyula jogakadémiai dékán, Geszt elyi- JVagy László, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója és sok más előkelőség. Jaross Andor a Felvidék nevében köszönti az Alföld népét A terembelépő Jaross Andor minisztert a mozi közönsége percekig felállva ün­nepelte. Az ünneplés eliiltével az egybe­gyűltek elénekelték á Szózatot, majd Ja­ross Andor miniszter ment fel az emel­vényre, akit ezúttal-is szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadtak. A minisz­ter feszült ügyelem közben kezdte meg beszédét: — Magyar Nemzettestvérek! Köszöntelek benneteket elsősorban szűkebb hazám népe, a felvidéki ma­gyarság nevében, azzal a bensőséges testvéri szeretettel, amelynek melege A Visszacsatol! FelvidéK Községi ElöUáróstigalnií figyelmét felhívjuk a m. kir. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. ez. rendele­tével beszerzésre ajánlott, Novák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mű hasz­nálhatóságát az abban kqzölt 24 Irat­minta, valamint betűsoros mutató is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 7— PENGŐ. Megrendelhető az ősszeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIl’M Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-n. 111. hatott át bennünket húsz esztendőn keresztül, amikor minden egyes percünkben, min­den egyes gondolatunkban ott élt a vágy, az osztatlan magyarságba magyar állam iránt. Másodsorban köszöntelek benneteket az osztatlan magyarság ne nében, amely — és erről meg vagyunk győződve — mesterséges taktikai meg- osztottsága ellenére is lélekben egvséges lelkületű határokon belül és azon túl. Köszöntöm Kecskemét városát és Kecs­kemét magyarságát, amely fogalommá nemesült az osztatlau magyar életkép­ben. Én, mint a Felvidék embere, azért jöttem ide, az Alföld egyik nagy váro­sába, hogy egymással szembenézve é.s kezetszorítva, egymás . gondolatát meg­ismerve, az egységes magyar lelkűiét vonásait domborítsam itt ki. Mi, felvidé­kiek, a csonka magyar haza területén ugyanazt az utat akarjuk egyengetni, amelyen a cseh-szlovak köztársaság te­rületén az idegen elnyomás alatt jár­tunk, hogy megteremtsük az egységes, egyet akaró, egyet cselekvő magyar ném­eti szervezetet. (Hosszantartó taps.) —' az egység megszületésének legter­mészetesebb kiváltója az önvédelmi gon­dolat. Nem véletlen és nincs benne- semmi rendkívüli, vagy csodaszerű, hogy mi a cseh-szlovak köztársaság keretében -meg­teremthettük a magunk egységes politi­kai táborát, egységes művelődési szerve­zetünket és lassan, de biztosan a föld alól és a romok közül elővarázsoltuk en­nek a felvidéki magyarságnak gazdasági összefogását és megszervezettségét is. Az önvédelem termelte ki azokat, a lelki ér­tékeket, amelyek a történelem folyamán mindig olyankor fakadnak fel az egészsé­ges organizmusban, amikor ennek az orga­nizmusnak az élete veszélyben forog. Amikor bennünket megérintett a halál suhintása, ugyanakkor a csopkamagyar- országiakat a történelem sodra a tria­noni bilincsek közé szorította és a nem­zet történeti hivatását élvető; felelőtlen csőcselék a kommunizmus fertőjébe rán­totta. A csonkarnagyarországiak ennek a csőcseléknek a hitvány uralmát legyűr­ték és megteremtették az alapfeltételeit annak, hogy a történtek után is ezeken a határokon belül olyan ma­gyar államot lehetett kiépíteni, amely állam önmagában hordta a jövő fej­lődés csíráját, s csak az kellett, hogy akadjon egy bátor, lelkes férfi, aki ezt a csirát a föld alól isteni ren­delésre a föld fölé pa ráesni ja.. Ez * férfiú volt Magyarország kormány­zója, vitéz nagybányai Horthy Mik­lós. (A nagygyűlés közönsége felállva,' hosszú percekig ünnepli a kormányzót.) A parasztság, a szellemi munkás­ság és az iparos- osztály kiisékítése — Bennünket, felvidéki magyarokat is, azok a gondolatok termékenyítették meg, amelyek a szegedi zászlóra voltak fel­írva.. De nekünk tovább kéllett men­nünk, mert napról-riapra leskelődött ránk a fokozatos vérelszívás, az állandó el- gyengítés rendszeres munkája. Mi oda­fent azt láttuk, hogy a magyarság az ellenséges áramlattal szemben csak úgy tud megállni, ha igénybeveszi azokat az erkölcsi értékeket, amelyek rendelkezé­sére állnak minden olyan -népnek, amely fUiítOftoJ önmagát nemzetnek akarjÜ>*ipveziii. Ami-> kor magunkra voltunk hagyva és össze- zsugorodtunk, a nép közé mentünk s ke­zet fogtunk a magyarság nagy tömeget jelentő magyar földművesosztállyal, a magyar parasztsággal (Hosszantartó taps.) a magyar parasztság kezét beletet­tük a városi, a szellemi munkás te­nyerébe és kibékítettük azt az ipa­rososztályt, amelyről azt' mondták, hogy ellenérdekeltségű rétege a kis gazdatársadalomnak. S végül fokozatosan lehetetlenné tettük a magyar munkásságot megosztó marx­ista propagandát. (Éljenzés.) A magyar munkásság ott nálunk megtanulta —• mint ahogyan itt a csonka hazában is meg fogja tanulni —, hogy a munkásság nem olyan test a nemzet egyetemén be­lül, amelynek külön programja és külön feladatai vannak. A csonka hazai mun­kásság is meg fogja tanulni, hogy önma­gát operálja le a nemzet testéről, ha, olyan munkásvezéreknek a nyomán in­dul el, akik a nemzet keretében idegen test és akik tulajdonképpen csak kizáró­lag egyéni céljaik elérésére használják ki a munkásosztályt. (Viharos taps.) — Csak akkor tudjuk egységessé ko­vácsolni az egész nemzetet, ha azt a hi­vatástudatot tudjuk belevinni a magyar­ság millióiba, hogy már magában véve az a tény, hogy valaki. magyarnak szü­letett, kötelezettséget jelent a nemzeti társadalom felé é§ a nemzet társadal­mát jelentő magyar állam felé- A ma­gyarság fogalma nem a szalonokban, kávé- házakban, süppedő fotőjökbén elhelyez­kedő kényelmes urak aziluma, hanem ez a fogalom tízmillió magyar becsületes munkájához mért életszínvonalat jelent. (Hosszantartó taps.) A Magyar Élet Mozgalom nagy magyar összefogást akar megteremteni — A magyar politika élvonalában esak olyan férfiak foglalhatnak helyet — foly­tatta beszédét Jaross miniszter általános helyesléstől kísérve akik az általuk vallott prograinmot nemcsak hirdetik, hanem meg is valósítják. A magyar közéletben uralkodóvá kell tenni azt a gondolatot, hogy a nemzet kizárólagos érdeke az a ve- zériengely, amelyhez kapcsolódnia kell minden magán-, családi és osz­tályérdeknek. Éneikül nincs magyar feltámadás és a magyarság továbbra is egymással eivódó csoportok furcsa látványát nyújtja a külföld felé és felénk is. A népámításnak különféle programiunkba csomagolása idejét múlta. Nekem személyileg nincs szükségem arra, hogy én magamnak Kecskemét városában politikai népsze­rűséget szerezzék. (A nagygyűlés közön­sége percekig viharosan ünnepli a mi nisztert. és ütemesen kiáltja Jaross nevét.) Éppen ezért minden félreértés el­kerülése - végett, hangsúlyozom, hogy ki­zárólag meggyőződésből fakadó hivatás- tudatot hordozok magamban és csak ezt jöttem el hirdetni, mert, azt akarom, hogy Kecskemétet azok vezessék és az a tábor legyen a vezető réteg Kecskeméten,'amely egy a kecskeméti néppel és néplélekkeí. A jövőben át kell állítani a politika egész síkját és nem az lesz a nép kép­viselője, aki önmaga akar az lenni, ha­nem az, akit a nép megválaszt. — Az a Magyar Élet Mozgalom, amely néhány héttel ezelőtt zászlót bontott és amelynek zászlóbontó beszédét Magyar- ország miniszterelnöke mondotta (viha­ros taps és éljenzés), nagy magyar össze­fogást akar megteremteni a politikai, életben. Lehetnek árnyalati különbségek az egyes politikai táborok kijött, de az az egy kétségtelen, hogy az a po­litikai program, amely ennek a zászlóbontó beszédnek a tartalmát jelenti, olyan program, amelyet alá­írhat a baloldaltól a szélsőjobbolda­lig minden becsületes, komolyan dolgozni akaró magyar ember. — Ez a mozgalom nem azt célozza, hogy bizonyos politikai pártnak bizto­sítson élszerepet ebben az országban. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy kialakuljon egy olyan szellemiség, amely végeredményben valamennyi politikai párt belső eszmei rugója lehet. Látjátok, halljátok a rádióban és olvassátok a napisajtó hasábjain is, hogy a parlament­ben és a politikai életben milyen ellen­ségének tekinti egyik magyar ember a másikat. Hogy milyen mértékben sikerül a zsidóságnak a maga utóvéd-harcaiban maga mellé csoportosítani a .marxistá­kat, a lebirálisokat és a régi politikai világ bajnokait, azt bizonyítja, hogy ezek közül egyesek azt akarják elhitetni ország-világgal, hogy a zsidóság problé­májával áll vagy bukik a magyarság’. Ezeii a kijelentésen azonban csak moso­lyogni lehet,’ mert a magyarság saját magunkon, a mi összefogásunkon és egy­más megértésén áll vagy bukik. (Viharos taps.) • „A magyarságnak meg kell birkóznia a belső infekciókkal“ — Ennek a programnak szüksége van az új szellemiségi Magyarországra. A régi Magyarország- megfelelhetett az 1914 ól őt ti viszonyoknak, de ha az egész szentisty/un birodalom együtt maradt volna, akkor is hatalmas szociális fejlő­désen kellett volna.átmennié. Most pedig ennék a csonka hazának százszorosán inkább át kell alakulnia szociális tekin tetben. A magyar megújhodás szempont­jából szükség van ezenkívül az ön­revízióra is. Ez azt jelenti, hogy min denki nézzen bele saját lelkületébe és nézzen körül munkaterületén, hogy ele­get tesz-e a nemzettel szemben teljesí­tendő kötelességeinek is. A nemzeti tár­sadalmon belül csak az a magyar ember érték, aki az én. család és nemzet hár­mas feladatának egyszerre eleget ’tud tenni.' :, '■, ■ • ­— A magyarságnak katonai jellegű fegyelemre van szüksége ahhoz, hogy va­lóban erős legyen. (Viharos taps.) Á ka­tonai fegyelem előfeltételét, a véderőtör- vóhyt a napokban fogadta el a parla­ment. De * magva rságujil erősnek és elten

Next

/
Thumbnails
Contents