Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
■as» JANUAR ». VASÁRNAP YEIsVIDEKT JfaiskmmKbXR Németek Ukrajnában 1918-ban IRTA: HUNGARICUS VIATOR Ukrajna Európa érdeklődésének középpontjában áll. Területe másfélszer akkora, mint Németországé. Ukrajnának, mint független köztársaságnak legnagyobb jelentősége, hogy a Fekete-tenger és Elő- és Középázsia küszöbén fekszik. Csakis Ukrajna birtoklása tette lehetővé Oroszországnak a hozzáférést a Fekete-tengerhez. Csakis Ukrajna, birtoklása tette lehetővé Oroszországnak, hogy a kaukázusi tartomá- ns'ok fölött uralkodjék, Perzsiát szorongathassa és a legrövidebb utat kereshesse a* Indiai Óceánhoz. Nem szabad elfelednünk, hogy Ukrajna a Középeurópa és Keletindia közti legrövidebb szárazföldi út mentén fekszik és annak jókora darabja fölött uralkodik. Ez a tény már a legközelebbi jövőben igen fontos jelentőségű lehet. Az ukrajnai terület háromnegyedrésze alkalmas a földmívelésre, az egészséges égalj igen kedvező az őstermelésre és a marha tenyésztésre. Jelentékeny vadtermelés mellett a tengeri halászat a Fekete- és Azovi-tengerben 24,500.000 kg halhúst eredményez; az édesvízi halászat is nagyon jelentékeny. Ukrajna kihasználható erdőterijietének térfogata 110.000 négyszetkilojnéter. A szántóföld területe Ukrajnákká több mint 45,000.000 hektár, vagyis Zl százaléka az európai Oroszország ^ívelés alatt lévő területének, míg Ukrajna egész területe úgy viszonylik Olaszországéhoz, mint 1:6. A szántóföldek az ukrajnai terület 53 százalékát teszily Európában csak Francia- országnak van több szántóföldje (56 százalék). T^krajna évi termelése csupán bú- zában^Jtozisban és árpában 150,000.000 mé- termjiszára rúg, vagyis egyenlő az orosz termelés egyhannadával. A többi termények aránya körülbelül azonos. Ukrajna répatermelése mintegy 5/« százalékát képezi az összes orosz termelésnek. A dohánytermelés eredménye meghaladja a 700.000 q-t évenkint. Ukrajnában vannak Oroszország legdűsabban termű gyümölcs- és szőlőkertjei, Kiev, 1918 július. Nem lesz érdektelen a fiatal Ukrajná val s a németek 1918. évi ottani szereplésével foglalkozni és megvizsgálni: mennyire vert orosz földön gyökeret és lehetett volna kilátás, hogy a fegyverrel meghódított országot erkölcsileg is magához láncolja, a nagy békekötés után is fegyvertársává avassa az okos Németország. A németek orosz politikája, mint több nyire minden ténykedésük, erélyes, de hatásos. Az erőszakosságot ezúttal nem hibául, sőt szükséges erényül hangoztatom, mert háborúban, ellenséges államban az engedékeny szelíd eljárás a gyengeség látszatát kelti, s eredménytelenségre vezet, amint azt a németek által elfoglalt területen nem egyszer tapasztalhattuk. Hogy egyénileg melyik eljárás rokonszenvesebb, az más lapra tartozik. ámde a háborút nem barátság és szerelem szüli, érzelmi momentumok háborúban tekintetbe nem jöhetnek. A németek legnagyobb ereje, hogy minden munkát öntudatosan végeznek, előre dolgoznak, s célúk elérésében nem kicsinyesek. Ha emberük eselekvő képességéről és megbízhatóságáról meggyőződtek, cselekvő szabadságában nem korlátozzák, nagy hatáskörrel engedik dolgozni és vállalják érte a felelősséget. Kivált az utóbbi körülménynek van abból a szempontból nagy fontossága, hogy a német katona és tisztviselő mer dolgozni és Önállóan cselekedni, mert érzi, tudja, hogy föléje a német pajzs védőereje borul, mely jóhiszeműség föltétele mellett még sikertelenség esetén sem ejti el, s anyagilag és erkölcsileg vállalja érte a felelősséget, Ami azonban a német szövetségesünk legnagyobb erejét .jelenti, az a minden egyesben ki fejlődött kötelességérzet, s a hit és meggyőződés, hogy nem az egyéni érdek, hanem a nagy eszme, elsősorban a nemzet üdve a cél, annak minden alárendelendő, — érte minden erőfeszítés kevés. Fegyvereik acélerdeje mellett ezzel a mindennél értékesebb, óriás fölényt adó erővel jelentek meg a németek 1918-ban a meghódított orosz földön, ahol a nagy szabású politika alapköveit rakták le, amelyre Kelet egész reménybeli várát iáépíthetik. . Mit akarnak tulajdonképpen a né fjetek Oroszországgal ? — kérdezte Krim ben tett látogatásom alkalmával a neme- I nem nézte ölhetett kézzel ezt a rabló el< aI-» ó 1 4 A 1 TV/TIIa -a II A.,1 ŰÁ« Ja. -íównci^ n n m n nínln 4H a »1 rrArl a! m O nil lek által internált Mihajlovics Sándor orosz nagyherceg, s kérdem én is önmagámtól, ha a németek munkáját figye lem, s igyekszem abba a perspektívába bele nem szédülni, melyet Kelet jövője elénk tár, ha nemcsak a ma jelenségeit, hanem a jövő eshetőségeit is számba vesszük. A minden tekintetben tönkretett Európa csak Oroszországon és Oroszországban kárpótolhatja magát, ,s csak annak kihasználhatatlan óriás területéről szerezheti be a minden iparágban hiányzó nyersanyagtömeget és kezdetben a még sokáig szükséges élelmiszerszükségletét is. Németország elsőnek látta meg ennek fontosságát nemcsak a háború tartamára, hanem még inkább a háborút követő első évtizedekre. Békés és erőszakos eszközökkel, de mindenesetre céltudatos előrelátással igyekszik már most megépíteni azokat a hidakat, melyeket célja elérésére a látszólag mérhetetlen akadályok fölé emelni szükségesnek lát. Építő munkája közben nem zavartatja magát. Az óletí'öltételt jelentő kérdések megoldásánál minden célhoz- vezető eszközt igénybe vesz. Megfélemlítem nem engedi magát, nyugodtan halad további útján. Ez a német, ezt nem tudja utána csinálni senki. Uj-Ukrajna története szorosan összefügg a németek megjelenésével és szereplésével Oroszországban. Amidőn Ukrajna még államilag és területileg Nagy-Orosz- országhoz tartozott, álmodni sem merészelte, hogy a maihoz hasonló önállóságra valamikor is szert tehessen, s vágyainak netovábbja volt autonómiát szerezni a Kerenszki-kormánytól, A néinéteb határozott fellépésének s az ennek következtében a monarchiával közös elhatározással létrehozott brestlitowski békekötésnek köszönhette Ukrajna 1918. évi mai önállóságát. A parlamentszerű központi rada Ukrajna állami életének alapköveit rakta le. Azonban a remélt nyugodalmas fejlődés helyett most kezdődött csak az igazi megpróbáltatások soi’a Ukrajna számára. A nép a hosszú háború, s az azt követő forradalmi idők rázkódtatásai által annyira meggyöngült, hogy sem érzékkel, sem kellő energiával nem bírt ahhoz az alkotó munkához, mely egy új ország keletkezésénél legalább az alapvető intézkedések átfontolt megtételére szükségesek. A közgazdasági kérdések minden állami kérdésnél inkább érdekelték, s a bolsevikieknek a békére és a földosztásra vonatkozó ígéretei a kilátásba helyezett állami önállóságnál is jobban csábították. Ennek fontosságát megérteni nem tudta, a földosztás kézzelfogható eredményét azonban rögtön érezhette. A nagybirtokok szétdarabolása mindennél rokonszenvesebb újítás volt a századok óta elnyomott, kultúrálatlan ukrán nép előtt. A bolseviki jelszavak népszerűsége azonban a rada államalkotó tevékenységét veszélyeztette. Kitört a belső háború, a bolseviki rémuralom kezdetét vette. Sötét korszak, borzasztó fejezet marad ez Ukrajna történetében, de mint tűzben a vas, Ukrajna ereje is abban a lángban izzóit naggyá, melynek füstje ma is ott kavarog Kiev aranyos kupolái fölött, fekete emléke sokáig fog még kísérteni a megtizedelt ukrán családok tűzhelyén. Az 1918. évi húsvéti harangok azonban már örömujjongásban üdvözölték a szabadítót: a német, a magyar és az osztrák haderőt, mely saját népük gyilkos dühe elől mentette meg Ukrajnának első mámorából kijózanodott lakosságát. A rada által segítségül hívott csapataink bevonultak Ukrajnába s elűzték a rablógyilkos bolsevikieket. A belső zavarok azonban nem szűntek meg, a végleges rend még akkor sem állott helyre, A központi rada, hogy hatalmát és népszerűségét biztosítsa, a bolseviki jelszavakat sem ejtette cl egészen, s kihirdette, hogy a nagybirtok szétdarabolá- sát ő is programjába veszi, és a dolgozó parasztot földhöz juttatja, óvatosságból azonban a földosztás módját és mértékét nem körvonalazta, törvényben nem állapította meg. Ebből aztán szörnyű kavarodás támadt- A parasztok nem vártak törvényes intézkedésre, hanem földara- holták, egymás között felosztották s rögtön hatalmukba is vették a nagyobb birtokrészeket. A lűrtokososztály persze, járást, s a magántulajdon védelmére emelte fel szavát. Hatalmas párt keletkezett, melyhez nemcsak a nagybirtokosok, hanem a gazdagabb parasztok is csatlakoztak, akiknek semmi kedviik sem volt földjük erőszakos elrablásába bele/ egyezni. Fölvették a harcot a központi rada ellen. Azonban a kisparaszt sem érezte jól magát az erőszakkal elfoglalt birtokon, s látva a bizonytalan állapotokat, nem merte az idegen földei bevetni, aminek következménye, hogy az ukrán föld nagy részét nem művelték meg 1918 tavaszán, s a paraszt az elmúlt év termését a jövő év szükségleteinek fedezésére tartogatja, s ezer furfanggal rejtegeti. A mi katonáink azonban nem pusztán barátságból vonultak be Ukrajnába, hanem a brestlitowski szerződés értelmében az elmúlt év terméséből a megállapított mennyiséget elhordani, s a jövő év szükségletét is biztosítani akarták. Szépszerével meg nem kaptuk a szerződésileg biztosított s átadni kötelezett gabonamennyiséget, s így requirálással igyekeztünk azt megszerezni. A központi rada állást foglalt ez eljárásunk ellen, s az állam jogkörébe való beavatkozásnak minősítette azt. A birtokos osztály azonban hálás elismeréssel honorálta a magántulajdon védelmére kirendelt haderőnket, mely a fölösleges élelmiszerkészletek átvétele mellett az erőszakos földelosztás ellen is állást foglalt, s megakadályozta az általános felfordulást. Sajnos, nem mindig megy símán a rendcsinálás: a véres ösz- szeütközések elkerülhetetlenek, amint azt legutóbbi jekaterinoszlavi szomorú eset, a hős Heinrich Ferenc hadnagy és hetvenkét katonájának szörnyű tragédiája bizonyítja. Rendet az idegén katonaság ,, _ y / / / OVOMAUFINB NATl ADAGJA ^ PILLÉK Kellemes alakban, mmétiyen nyújtja ag élet fenntartásához, az idegek,~a* izmok táplálásához, a gyermeki szervezel felépítéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat és sem tud máról-holnapra teremteni, azonban fegyverrel a kézben résen áll, s egyetlen pozitív biztosíték az általáBHJe politikai és közgazdasági zűrzavarban, A központi radának ellenséges visel ke-- dése a német és magyar-osztrák haderővel szemben erőszakos cselekedetre kény- szeri tette a németeket. Április 28-án fegyveres erő hatolt be a rada üléstermébe s Hands off! kiáltással megadásra kényszerítette az éppen teljes létszámban ülésező tagokat, tísak az elnök szegült ellene a parancsnak, s a rada méltósága megsértését hangoztatva, tiltakozott az erőszak ellen. A német energia azonban nem dolgozik kesztyűs kézzel, a központi radát minden tiltakozás ellenére feloszlatta, üléstermét lepeesételtette, épületét katonai őrséggel tömte meg. Uj-Ukrajna történetének űj fejezetébe* értünk. (Folytatjuk.) or Átnyújtotta meg a kormányzónak az új budapesti francia követ A kormányzó szombaton déli l órakor ünnepélyes bemutató kihallgatáson fogadta az új franeia követet, Pierre Guerlet rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki ez alkalommal megbízólevelét, valamint elődjének visz- szahívó levelét nyújtotta át. Az üdvözlő és válaszbeszéd elhangzása után a kormányzó beszélgetést folytatott az új követtel, majd fogadta a követ kíséretében megjelent, Christian de Charmasse nagykövetségi titkár, Paul Donat ezredes, katonai attasé és gróf Charles de Bartillat, attasé tisztelgését. Az ünnepi fogadás szertartásánál közreműködtek Uray István dr. m. kir. titkos tanácsos, a kabinetiroda főnöke Vörnle János dr, rendkívüli követ, meghatni mázott, miniszter. es A kassai postaigazgatóság február 1-én megkezdi működését Silhavy Aladár postafőigazgató lett a kassai igazgatóság vezetője A felszabadult Felvidéken levő összes postahivatalok és szervek postaigazgatását, mint elsőfokú hatóság ezideig a Budapesten működő „Felszabadult területek m. kir. postaigazgatósága“ látta el. A postavezérigazgatóság most ennek az igazgatóságnak egyidejű megszüntetésével hasonló jog- és hatáskörrel Kassán „M. Kir. Postaigazga- toság“-ot, mint elsőfokú postai hatóságot létesített. A kassai postaigazgatóság február 1-én kezdi meg működését és hatásköre alá tartoznak a felszabadult területen működő postai szervek. Egyidejűleg a postavezérigazgató a postaigazgatás élén több személyváltoz- tatást eszközölt. Silhavy Aladár posta- főigazgatói címmel és jelleggel felruházott postaigazgatót a központi biztosi teendők és a felszabadult te-rületek postaigazgatóságának vezetése alól felmentette és egyidejűleg a kassai posta- igazgatóság vezetésével megbízta. Bally István dr. postaigazgatót a postautalványelszámoló hivatalánál levő, általános osztályvezetői teendőinek ellátása alól felmentette és a kassai postaigazgatóság vezetőjének állandó helyettesítésével megbízta. Rósás István posta műszaki tanácsost, a debreceni postaigazgatóság műszaki ügyosztályában vezetői, és az igazgatóságnál helyettes vezetői teendők ellátása alól felmentette és a kassai postaigazgatóság műszaki ügyosztályának vezetésével és az igazgatóság vezetőinek helyettesítésével bízta meg. Zimá- nyi János postafőmérnököt, a szegedi postaigazgatóság műszaki ügyosztályában a helyettesi teendők ellátása alól felmentette és a kassai postaigazgatóság műszaki ügyosztályában a helyettesi teendők ellátásával megbízta. w
