Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

■as» JANUAR ». VASÁRNAP YEIsVIDEKT JfaiskmmKbXR Németek Ukrajnában 1918-ban IRTA: HUNGARICUS VIATOR Ukrajna Európa érdeklődésének közép­pontjában áll. Területe másfélszer akkora, mint Németországé. Ukrajnának, mint független köztársa­ságnak legnagyobb jelentősége, hogy a Fekete-tenger és Elő- és Középázsia kü­szöbén fekszik. Csakis Ukrajna birtok­lása tette lehetővé Oroszországnak a hozzáférést a Fekete-tengerhez. Csakis Ukrajna, birtoklása tette lehetővé Orosz­országnak, hogy a kaukázusi tartomá- ns'ok fölött uralkodjék, Perzsiát szoron­gathassa és a legrövidebb utat kereshesse a* Indiai Óceánhoz. Nem szabad elfeled­nünk, hogy Ukrajna a Középeurópa és Keletindia közti legrövidebb szárazföldi út mentén fekszik és annak jókora da­rabja fölött uralkodik. Ez a tény már a legközelebbi jövőben igen fontos jelentő­ségű lehet. Az ukrajnai terület háromnegyedrésze alkalmas a földmívelésre, az egészséges égalj igen kedvező az őstermelésre és a marha tenyésztésre. Jelentékeny vadterme­lés mellett a tengeri halászat a Fekete- és Azovi-tengerben 24,500.000 kg halhúst eredményez; az édesvízi halászat is nagyon jelentékeny. Ukrajna kihasználható erdőterijietének térfogata 110.000 négyszetkilojnéter. A szántóföld területe Ukrajnákká több mint 45,000.000 hektár, vagyis Zl százaléka az európai Oroszország ^ívelés alatt lévő területének, míg Ukrajna egész területe úgy viszonylik Olaszországéhoz, mint 1:6. A szántóföldek az ukrajnai terület 53 szá­zalékát teszily Európában csak Francia- országnak van több szántóföldje (56 szá­zalék). T^krajna évi termelése csupán bú- zában^Jtozisban és árpában 150,000.000 mé- termjiszára rúg, vagyis egyenlő az orosz termelés egyhannadával. A többi termé­nyek aránya körülbelül azonos. Ukrajna répatermelése mintegy 5/« százalékát ké­pezi az összes orosz termelésnek. A do­hánytermelés eredménye meghaladja a 700.000 q-t évenkint. Ukrajnában vannak Oroszország legdűsabban termű gyü­mölcs- és szőlőkertjei, Kiev, 1918 július. Nem lesz érdektelen a fiatal Ukrajná val s a németek 1918. évi ottani szereplésé­vel foglalkozni és megvizsgálni: mennyire vert orosz földön gyökeret és lehetett volna kilátás, hogy a fegyverrel meghó­dított országot erkölcsileg is magához láncolja, a nagy békekötés után is fegy­vertársává avassa az okos Németország. A németek orosz politikája, mint több nyire minden ténykedésük, erélyes, de hatásos. Az erőszakosságot ezúttal nem hibául, sőt szükséges erényül hangoz­tatom, mert háborúban, ellenséges állam­ban az engedékeny szelíd eljárás a gyen­geség látszatát kelti, s eredménytelen­ségre vezet, amint azt a németek által elfoglalt területen nem egyszer tapasz­talhattuk. Hogy egyénileg melyik eljá­rás rokonszenvesebb, az más lapra tar­tozik. ámde a háborút nem barátság és szerelem szüli, érzelmi momentumok há­borúban tekintetbe nem jöhetnek. A németek legnagyobb ereje, hogy minden munkát öntudatosan végeznek, előre dolgoznak, s célúk elérésében nem kicsinyesek. Ha emberük eselekvő ké­pességéről és megbízhatóságáról meg­győződtek, cselekvő szabadságában nem korlátozzák, nagy hatáskörrel engedik dolgozni és vállalják érte a felelősséget. Kivált az utóbbi körülménynek van ab­ból a szempontból nagy fontossága, hogy a német katona és tisztviselő mer dolgozni és Önállóan cselekedni, mert érzi, tudja, hogy föléje a német pajzs védőereje borul, mely jóhiszeműség föl­tétele mellett még sikertelenség esetén sem ejti el, s anyagilag és erkölcsileg vállalja érte a felelősséget, Ami azon­ban a német szövetségesünk legnagyobb erejét .jelenti, az a minden egyesben ki fejlődött kötelességérzet, s a hit és meg­győződés, hogy nem az egyéni érdek, ha­nem a nagy eszme, elsősorban a nemzet üdve a cél, annak minden alárendelendő, — érte minden erőfeszítés kevés. Fegyvereik acélerdeje mellett ezzel a mindennél értékesebb, óriás fölényt adó erővel jelentek meg a németek 1918-ban a meghódított orosz földön, ahol a nagy szabású politika alapköveit rakták le, amelyre Kelet egész reménybeli várát iáépíthetik. . Mit akarnak tulajdonképpen a né fjetek Oroszországgal ? — kérdezte Krim ben tett látogatásom alkalmával a neme- I nem nézte ölhetett kézzel ezt a rabló el­< aI-» ó 1 4 A 1 TV/TIIa -a II A.,1 ŰÁ« Ja. -íównci^ n n m n nínln 4H a »1 rrArl a! m O nil lek által internált Mihajlovics Sándor orosz nagyherceg, s kérdem én is ön­magámtól, ha a németek munkáját figye lem, s igyekszem abba a perspektívába bele nem szédülni, melyet Kelet jövője elénk tár, ha nemcsak a ma jelenségeit, hanem a jövő eshetőségeit is számba vesszük. A minden tekintetben tönkretett Európa csak Oroszországon és Oroszor­szágban kárpótolhatja magát, ,s csak an­nak kihasználhatatlan óriás területéről szerezheti be a minden iparágban hi­ányzó nyersanyagtömeget és kezdetben a még sokáig szükséges élelmiszerszük­ségletét is. Németország elsőnek látta meg ennek fontosságát nemcsak a há­ború tartamára, hanem még inkább a háborút követő első évtizedekre. Békés és erőszakos eszközökkel, de mindenesetre céltudatos előrelátással igyekszik már most megépíteni azokat a hidakat, me­lyeket célja elérésére a látszólag mérhe­tetlen akadályok fölé emelni szükséges­nek lát. Építő munkája közben nem za­vartatja magát. Az óletí'öltételt jelentő kérdések megoldásánál minden célhoz- vezető eszközt igénybe vesz. Megfélemlí­tem nem engedi magát, nyugodtan ha­lad további útján. Ez a német, ezt nem tudja utána csi­nálni senki. Uj-Ukrajna története szorosan össze­függ a németek megjelenésével és szerep­lésével Oroszországban. Amidőn Ukrajna még államilag és területileg Nagy-Orosz- országhoz tartozott, álmodni sem meré­szelte, hogy a maihoz hasonló önállóságra valamikor is szert tehessen, s vágyainak netovábbja volt autonómiát szerezni a Kerenszki-kormánytól, A néinéteb hatá­rozott fellépésének s az ennek következ­tében a monarchiával közös elhatározás­sal létrehozott brestlitowski békekötés­nek köszönhette Ukrajna 1918. évi mai önállóságát. A parlamentszerű központi rada Ukrajna állami életének alapköveit rakta le. Azonban a remélt nyugodalmas fejlődés helyett most kezdődött csak az igazi megpróbáltatások soi’a Ukrajna számára. A nép a hosszú háború, s az azt követő forradalmi idők rázkódtatásai ál­tal annyira meggyöngült, hogy sem ér­zékkel, sem kellő energiával nem bírt ahhoz az alkotó munkához, mely egy új ország keletkezésénél legalább az alap­vető intézkedések átfontolt megtételére szükségesek. A közgazdasági kérdések minden állami kérdésnél inkább érdekel­ték, s a bolsevikieknek a békére és a földosztásra vonatkozó ígéretei a kilá­tásba helyezett állami önállóságnál is jobban csábították. Ennek fontosságát megérteni nem tudta, a földosztás kézzel­fogható eredményét azonban rögtön érez­hette. A nagybirtokok szétdarabolása mindennél rokonszenvesebb újítás volt a századok óta elnyomott, kultúrálatlan ukrán nép előtt. A bolseviki jelszavak népszerűsége azonban a rada államal­kotó tevékenységét veszélyeztette. Kitört a belső háború, a bolseviki rémuralom kezdetét vette. Sötét korszak, borzasztó fejezet marad ez Ukrajna történetében, de mint tűzben a vas, Ukrajna ereje is abban a lángban izzóit naggyá, melynek füstje ma is ott kavarog Kiev aranyos kupolái fölött, fekete emléke sokáig fog még kísérteni a megtizedelt ukrán csalá­dok tűzhelyén. Az 1918. évi húsvéti ha­rangok azonban már örömujjongásban üdvözölték a szabadítót: a német, a ma­gyar és az osztrák haderőt, mely saját népük gyilkos dühe elől mentette meg Ukrajnának első mámorából kijózanodott lakosságát. A rada által segítségül hívott csapa­taink bevonultak Ukrajnába s elűzték a rablógyilkos bolsevikieket. A belső za­varok azonban nem szűntek meg, a vég­leges rend még akkor sem állott helyre, A központi rada, hogy hatalmát és nép­szerűségét biztosítsa, a bolseviki jelsza­vakat sem ejtette cl egészen, s kihir­dette, hogy a nagybirtok szétdarabolá- sát ő is programjába veszi, és a dolgozó parasztot földhöz juttatja, óvatosságból azonban a földosztás módját és mértékét nem körvonalazta, törvényben nem álla­pította meg. Ebből aztán szörnyű kava­rodás támadt- A parasztok nem vártak törvényes intézkedésre, hanem földara- holták, egymás között felosztották s rög­tön hatalmukba is vették a nagyobb bir­tokrészeket. A lűrtokososztály persze, járást, s a magántulajdon védelmére emelte fel szavát. Hatalmas párt kelet­kezett, melyhez nemcsak a nagybirtoko­sok, hanem a gazdagabb parasztok is csatlakoztak, akiknek semmi kedviik sem volt földjük erőszakos elrablásába bele/ egyezni. Fölvették a harcot a központi rada ellen. Azonban a kisparaszt sem érezte jól magát az erőszakkal elfoglalt birtokon, s látva a bizonytalan állapotokat, nem merte az idegen földei bevetni, aminek következménye, hogy az ukrán föld nagy részét nem művelték meg 1918 tavaszán, s a paraszt az elmúlt év termését a jövő év szükségleteinek fedezésére tartogatja, s ezer furfanggal rejtegeti. A mi kato­náink azonban nem pusztán barátságból vonultak be Ukrajnába, hanem a brest­litowski szerződés értelmében az elmúlt év terméséből a megállapított mennyisé­get elhordani, s a jövő év szükségletét is biztosítani akarták. Szépszerével meg nem kaptuk a szerződésileg biztosított s átadni kötelezett gabonamennyiséget, s így requirálással igyekeztünk azt meg­szerezni. A központi rada állást foglalt ez eljárásunk ellen, s az állam jogkö­rébe való beavatkozásnak minősítette azt. A birtokos osztály azonban hálás elismeréssel honorálta a magántulajdon védelmére kirendelt haderőnket, mely a fölösleges élelmiszerkészletek átvétele mellett az erőszakos földelosztás ellen is állást foglalt, s megakadályozta az általá­nos felfordulást. Sajnos, nem mindig megy símán a rendcsinálás: a véres ösz- szeütközések elkerülhetetlenek, amint azt legutóbbi jekaterinoszlavi szomorú eset, a hős Heinrich Ferenc hadnagy és hetven­két katonájának szörnyű tragédiája bi­zonyítja. Rendet az idegén katonaság ,, _ y / / / OVOMAUFINB NATl ADAGJA ^ PILLÉK Kellemes alakban, mmétiyen nyújtja ag élet fenntartásához, az idegek,~a* izmok táp­lálásához, a gyermeki szervezel felépítéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat és sem tud máról-holnapra teremteni, azon­ban fegyverrel a kézben résen áll, s egyetlen pozitív biztosíték az általáBHJe politikai és közgazdasági zűrzavarban, A központi radának ellenséges visel ke-- dése a német és magyar-osztrák haderő­vel szemben erőszakos cselekedetre kény- szeri tette a németeket. Április 28-án fegy­veres erő hatolt be a rada üléstermébe s Hands off! kiáltással megadásra kény­szerítette az éppen teljes létszámban ülé­sező tagokat, tísak az elnök szegült ellene a parancsnak, s a rada méltósága meg­sértését hangoztatva, tiltakozott az erő­szak ellen. A német energia azonban nem dolgozik kesztyűs kézzel, a központi radát minden tiltakozás ellenére felosz­latta, üléstermét lepeesételtette, épületét katonai őrséggel tömte meg. Uj-Ukrajna történetének űj fejezetébe* értünk. (Folytatjuk.) or Átnyújtotta meg a kormányzónak az új budapesti francia követ A kormányzó szombaton déli l órakor ünnepélyes bemutató kihallgatáson fo­gadta az új franeia követet, Pierre Guerlet rendkívüli követ és meghatal­mazott minisztert, aki ez alkalommal megbízólevelét, valamint elődjének visz- szahívó levelét nyújtotta át. Az üdvözlő és válaszbeszéd elhangzása után a kormányzó beszélgetést folyta­tott az új követtel, majd fogadta a kö­vet kíséretében megjelent, Christian de Charmasse nagykövetségi titkár, Paul Donat ezredes, katonai attasé és gróf Charles de Bartillat, attasé tisztelgését. Az ünnepi fogadás szertartásánál köz­reműködtek Uray István dr. m. kir. tit­kos tanácsos, a kabinetiroda főnöke Vörnle János dr, rendkívüli követ, meghatni mázott, miniszter. es A kassai postaigazgatóság február 1-én megkezdi működését Silhavy Aladár postafőigazgató lett a kassai igazgatóság vezetője A felszabadult Felvidéken levő összes postahivatalok és szervek postaigazga­tását, mint elsőfokú hatóság ezideig a Budapesten működő „Felszabadult terü­letek m. kir. postaigazgatósága“ látta el. A postavezérigazgatóság most ennek az igazgatóságnak egyidejű meg­szüntetésével hasonló jog- és hatás­körrel Kassán „M. Kir. Postaigazga- toság“-ot, mint elsőfokú postai ható­ságot létesített. A kassai postaigazgatóság február 1-én kezdi meg működését és hatásköre alá tartoznak a felszabadult területen mű­ködő postai szervek. Egyidejűleg a postavezérigazgató a postaigazgatás élén több személyváltoz- tatást eszközölt. Silhavy Aladár posta- főigazgatói címmel és jelleggel felruhá­zott postaigazgatót a központi biztosi teendők és a felszabadult te-rületek postaigazgatóságának vezetése alól fel­mentette és egyidejűleg a kassai posta- igazgatóság vezetésével megbízta. Bally István dr. postaigazgatót a postautal­ványelszámoló hivatalánál levő, általá­nos osztályvezetői teendőinek ellátása alól felmentette és a kassai postaigazgatóság vezetőjének állandó helyettesítésével megbízta. Rósás István posta műszaki tanácsost, a debreceni postaigazgatóság műszaki ügyosztályában vezetői, és az igazgatóságnál helyettes vezetői teendők ellátása alól felmentette és a kassai postaigazgatóság műszaki ügyosztályá­nak vezetésével és az igazgatóság veze­tőinek helyettesítésével bízta meg. Zimá- nyi János postafőmérnököt, a szegedi postaigazgatóság műszaki ügyosztályá­ban a helyettesi teendők ellátása alól felmentette és a kassai postaigazgatóság műszaki ügyosztályában a helyettesi teendők ellátásával megbízta. w

Next

/
Thumbnails
Contents