Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-27 / 22. szám
12 Taummi JhßfeiRHnaafi 1939 JANUAR 27. PÉNTEK BONNET nagy beszéde Münchenről, az angol-francia, a német-francia és olasz-francia viszonyról Paris, január 26. A francia kamarában a külpolitikai vita utolsó napja csütörtök délelőtt Grenier kommunista képviselő beszédével kezdődött. Grenier az orosz-francia katonai szövetség fenntartását, illetve meghosszabbítását követelte. A jobboldal heves ellentmondásokkal kísérte a kommunista képviselő szavait. Oberkirch jobboldali képviselő leszögezte, hogy a szovjetpaktum idegenítette el Franciaországtól keleteurópai szövetségeseit, így elsősorban Lengyel- országot, Jugoszláviát és Romániát. rA béke biztosítását nem a szovjetpaktum van hivatva szolgálni, hanem a múlt év decemberében létrejött németfrancia megnemtámadási szerződés. Nagy feltűnést keltett az ülésen Gue- nette jobboldali képviselő bejelentése, amelyben azt követelte, hogy érvényesítse Franciaország birtokjogát Sejk- Szaid vöröstengeri kikötőre nézve. A délelőtti ülés vége ismét bővelkedett Viharos jelenetekben. Reymond-Laurent katolikus képviselő tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy baloldali propagandacélokat szolgált, amikor legutóbb több középpárti politikussal együtt tanulmányutat tett Katalóniában. Reymond Laurent beszéde ismét alkalmat adott a jobboldalnak és a baloldalnak a spanyol-kérdés szellőztetésére, aminek olyan heves összetűzés lett a vége, Hogy Herruot elnök csak többszöri rendreutasítás után tudta úgy ahogy biztosítani a vita folytatását. K<U Bonnet Münchenről Páris, január 26. (Inf.) Zsúfolt padsorok előtt és óriási érdeklődés mellett mondotta el csütörtök délután Bonnet külügyminiszter nagy beszédét, amellyel bezárta a kamara harmadik hete tartó külpolitikai vitáját. Azzal a megállapítással kezdte szavait, hogy a sok interpelláló képviselő mind megegyezett egymással abban, hogy a francia külpolitika célja a francia haza nagyságának fenntartása. Mindenki tudja azt is, hogy a nemzetközi helyzet a világháború befejezése óta soha nem volt olyan válságos, mint az elmúlt évben. A spanyol polgárháború, a távol- keleti bonyodalmak, a csehszlovák válság, a földközi-tengeri kérdés és a középeurópai zavarok mind az együttes biztonság rendszerének összeomlásából keletkeztek. Olyan rendszer omlott össze — mondotta Bonnet —, amelyben húsz év óta hittek és bíztak a nemzetek. Francia- ország is az együttes biztonság rendszerére építette fel politikáját és megpróbálta a nemzetközi igazság alapján megszervezni a népeket. A Népszövetség elveszítette erejét s az európai rend felbomlott. Bekövetkezett Németország felfegyverkezése, a Rajna- vidék semlegességének megszüntetése, majd az osztrák Anschluss. Francia- ország nem tett semmit ezekkel az eseményekkel szemben s így következett be azután a müncheni konferencia. Daladier miniszterelnök mindezt már elmondotta október 4-iki képviselőházi beszédében s a kamara ezt a kormánynyilatkozatot akkoriban 550 szavazattal egyhangúan jóváhagyta. Azóta semmi olyasmi nem történt, ami változtatna a helyzeten. A cseh-szlovák válság ismertetése során Bonnet • rámutatott arra, hogy a francia és az angol kormány idejekorán tájékoztatta a prágai kormányt álláspontjáról. Júniusban és júliusban francia részről a leghatározottabb formában figyelmeztették Prágát arra, hqgy Franciaország nem tudja megakadályozni a népszavazást, ha szudétanémet részről ilyen követeléssel állanának elő. Kétségtelen, hogy szeptember végén háború fenyegetett — folytatta Bonnet —, azóta még csak három hónap múlt el. V müncheni egyezmény szörnyű ka- andtól kímélte meg Franciaországot és Európát. A külügyminiszter ezután az angolfrancia barátságot méltatta és kijelentette, hogy ez a barátság a cseh-szlovák válság napjaiban is teljes mértékben kiállta a próbát. A francia külpolitika alapja továbbra is az Angliával való barátság marad. A francia és az angol demokráciát ugyanaz a békevágy tölti el. Franciaország és Anglia senkitől sem követelnek semmit, a maguk területi állományát azonban meg akarják tartani. Soha nem volt még szívélyesebb egyetértés Nagybritannia és Franciaország között, mint most. Bonyodalmak esetén Nagybritannia minden hadereje Francia- ország rendelkezésére áll és fordítva, Franciaország minden ereje is Anglia rendelkezésére áll. A német-francia egyezmény A német-francia viszonyról szólva, Bonnet külügyminiszter leszögezte, hogy a francia kormány igyekezett megjavítani a Németországhoz való viszonyt. Ezt a törekvést remélhetőleg mindenki helyesli. A müncheni értekezlet után Chamberlain jószomszédi egyezményt kötött a német kormánnyal, december 6 án pedig gyors és rövid tárgyalások után létrejött egy ugyanilyen németfrancia nyilatkozat is. Bonnet felolvasta a német-francia egyezmény három szakaszát és azt kérdezte: akadhat-e olyan felelős férfi, aki megtagadná ennek az egyezménynek az aláírását. A kormány ezzel az aláírással üem adott fel semmifele francia érdeket» v ^ Minden francia kormány kezdettől fogva azt hirdette, hogy megragadja az első kínálkozó alkalmat a Németországhoz való közeledésre, miért ne valósította volna meg tehát a mostani kormány ezt a közeledést, amikor ütött a megvalósítás lehetőségének órája 1 A kormány véleménye szerint a december 6-iki német-francia nyilatkozatnak első állomást kell jelentenie az eljövendő bizalomteli együttműködés útján. Vagy talán könnyebb lett volna rendezni a német—francia kapcsolatokat egy új háború után, amely ismét millió és millió emberáldozatot követelt volna, rombadöntötte volna a fél világot és további nemzedékek lelkében is megörökítette volna a gyűlöletet? — kérdezte Bonnet, majd így válaszolt a feltett kérdésre: Erősen kétlem! A továbbiakban a külügyminiszter emlékeztetett Ribbentrop báró rádiónyilatkozatára, amelyet a német—francia egyezmény aláírása után tett és Daladier miniszterelnök akkori kamarai beszédére. Mind a ketten azt az óhajtásukat fejezték ki, hogy országunk jóviszonyban éljen a másikkal. Ha ezt a német—francia egyezményt Franciaországban népszavazásnak vetnék alá, akkor a túlnyomó többség két- ségki'wil jóváhagyná. Az olasz-francia viszony A külügyminiszter expozéjának legfontosabb része az volt, amelyben az olasz-francia viszony kérdésével foglal kozoft. — Franciaország — mondotta — nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem arra, hogy megjavítsa kapcsolatait Olaszországgal. Az olasz kormány mégis azt kívánta, hogy Franciaország csak az angol-olasz egyezmény megkötése után kapcsolódjék be ilyen tárgyalásokba. Amikor a nép- szövetségi tanács az abesszíniái kérdésben visszaadta a tagállamok cselekvési szabadságát, Franciaország hamarosan nagykövetet küldött Rómába s ekkoriban úgy látszott, hogy a spanyol kérdésen kívül semmiféle más probléma nem emel válaszfalat a két ország közé. Ez azonban nem így volt. — Franciaország — folytatta Bonnet Bécs, január 26. Sindelar, a bécsiek kedvenc csodacsatára, minden valószínűség szerint széngázmérgezésben halt meg. Halálának rejtélyét ugyan még mindig nem sikerült tisztázni, a hatóságok azonban egyre inkább arra a véleményre hajlanak, hogy nem kettős öngyilkosság történt, mint eleinte hitték, hanem valószínűleg széngázmérgezés volt az oka a rejtélyes drámának. Sindelar menyasszonya, Castanola asz- szony, aki magyarázatát adhatta volna a történteknek, csütörtökön szintén meghalt s most őt is fel fogják boncolni. A széngázmérgezés lehetőségét több tanúvallomás támasztja alá. Ezek szerint Castanola asszony lakásán rossz volt a kályha s úgy Sindelar, mint az aszCsungking, január 26. A Kuomintang központi bizottságainak ötödik teljes ülé sén Csangkaisek bejelentette, hogy elérkezett az ideje annak, hogy Kína felkészüljön a döntő, győzelmes támadásra. A tábornagy felsorolta azokat az okokat, amelyek alapján Japán számára elkerülhetetlen a vereség: A kínai háború ellentétes Japán kontinentális politikájával. Japánnak meghiúsult az a terve, hogy háború nélkül megadásra, vagy békekötésre kényszerítse Kínát. Végül Japán nem ismeri Kína történetét és félreismeri a forradalom által újjászületett nemzet erejét. — Meg kell növelnünk tehát erőinket, — mondotta Csangkaisek —- és az igazság egyenes útját kell követnünk. Kínai jelentések szerint Kantonba ötezer főnyi újabb japán hadsereg érkezett és további csapat- szállítások várhatók. A kínaiak ebből arra következtetnek, hogy a délkínai hadműveletek rövidesen újra folytatódnak. A középkínai japán előnyomulást, kínai tudósítások szerint, 120 kilométernyire Hankautól északnyugatra sikerült feltartóztatni. Mint Berlinből jelentik: Itagaki japán hadügyminiszter interjút adott az Angriff tokiói különtudósítójának és kijelentette, hogy a japán haditanács jelenleg azt mérlegeli, hogy a támadás súlypontját vájjon az északi, vagy pedig a déli kínai harctérre helyezzék-e. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi okozza a legnagyobb nehézségeket a japán hadműveleteknél, Itagaki hadügyminiszter azt felelte, hogy a japán hadsereg nemcsupán hadműveleteket folytat, hanem egyúttal az ország újjáépítéséről is gondoskodik és ez a leglényegesebb nehézség. Japán nem akarja. Kínát tönkretenni, hanem csupán barátságos együttműködésre bírni. Végül a kínai — nem fogja tűrni, hogy hozzányúljanak a francia birodalomhoz és fenségjogait érintetlenül biztosítani fogja ebben a birodalomban, úgyszintén pedig fenntartja a birodalom területi állomár nyát is. A továbbiakban Bonnet az időszerű közép- és keleteurópai kérdésekkel foglalkozott s különösen Károly román király és Pál jugoszláv régensherceg párisi látogatását, a Törökországgal kötött szerződést, valar mint a Romániával, Jugoszláviával és Bulgáriával folyamatban levő gazdasági tárgyalásokat ismertette. Mindezek a látogatások és tárgyalások azt bizonyítják, — mondotta — hogy a francia kormány nem akarja érdektelennek nyilvánítani magát ezekben az államokban. szony, már napokkal ezelőtt heves fejfájásról panaszkodtak. Néhány lap mindamellett továbbra is azt állítja, hogy kettős öngyilkosság, vagy pedig gyilkossággal párosult ön- gyilkosság történt. Olyan verzió is van, hogy Sindelar nem is tekintette menyasszonyának Castanolánét, akivel alig két hete ismerkedett meg. A drámát megelőző napon az asz- szony állítólag itelefonált Sindelar- nak és megkérte, hogy nézzen fel hozzá, a férfi azonban elutasító választ adott. Castanoláné erre állítólag kijelentette, hogy ha Sindelar nem jön, akkor nagy baj lesz. Mindezek természetesen csak találgatások s a rejtély végleges tisztázása a kettős boncolás eredményétől függ. hadjárat várható időtartamára vonatkozólag kijelentette a hadügyminiszter, hogy a helyi összetűzések még akár 10, vagy 20 évig is eltarthatnak, leszögezte azonban, hogy Kanton elfoglalása óta a reguláris kínai hadsereg egyre gyengül. Japánban viszont kétmillió fiatalember várja minőén percben örömmel a behívót, ha akár a kínai harctéren, akár újabb konfliktus esetén szükség volna rájuk. Német gazdasági megbízott utazott Moszkvába Berlin, január 26. Csütörtökön este hivatalos német gazdasági megbízott utazott Varsón keresztül Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a németorosz kereskedelmi kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Azokat a híreket, hogy a német kormány nagyobb gazdasági küldöttséget akar küldeni Moszkvába, hivatalos helyen cáfolják és rámutatnak arra, hogy a német-orosz kereskedelmi forgalom az utóbbi időben teljesen összezsugorodott, nincs tehát szükség széleskörű tárgyalásokra. 1938 első kilenc hónapjában mindössze 44 millió aranyrubel értékű német árucikket exportáltak Szov- jetoroszországba, szemben az előző év megfelelő időszakának 180 millió aranyrubel értékű árukivitelével. Telelői» szerkesztő« POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Sindelar halálának titkát kutatja a bécsi rendőrség Kína is, Japán is áöníö támadásra késszül Csangkaisek bejelentése és a japán hadügy- miniszter nyilatkozata STÁDIUM SAJT0VÁULALAT BT, BUDAPEST. VHI, RÖKK SZILÁRD-UTCA A FELELŐS: GVÖRY ALADÁR IGAZGATÓ
