Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
1939 JANUAR 26. CSÜTÖRTÖK 2 _________'__________________TELVIDEIQ »-Abi(&ARHIRLAI> leventeintézményben szükség van a valláserkölcsi nevelésre. Bár a törvény- javaslat megterhelést jelent az ország adózói szempontjából, egészen új 'gondolat vonul rajta végig: a szociális gondolat. Különösen családvédelmi vonatkozásban tartalmaz a javaslat számos értékes rendelkezést.. Példát hoz fel kerületéből, ahol most vonillt be egy család nyolcadik fia. Ennek a családnak összesen tíz fia szolgálja a hazát. Porubszky Géza: Magyar vagy német család! Reibel Mihály: Magyar család. (Taps.) Ilyen család több adót jelent az országnak, mint a virilisták adója. — A kard szerezte meg ezt a hazát, — fejezte be Reibel Mihály, — a kereszt tartotta fenn. Ennek kell továbbra is igy maradnia, hogy eljuthassunk a második ezredévhez. A javaslatot elfogadta. (Taps.) Payr Hugó volt a következő szónok. Egyes részletkérdésekre kívánja felhívni a honvédelmi miniszter figyelmét, olyan részletkérdésekre, amelyeket a törvény életbeléptetésekor a végrehajtási utasításban lehetne megvalósítani. A világháború eseményeiből azt a ta- pasztalatot vonta le, hogy a legnagyobb hadvezérek a háború folyamán mindig azok az államférfiak voltak, akik leginkább meg tudták fogni a mögöttük álló tömegek lelkét és azt a háború céljaira fel is tudták használni. A népi hadsereg első feltétele, hogy a hadsereg ne legyen idegen test az államban. Az egyéni kiképzés legyen az alapelve a katonai szolgálatnak. Az ipar fejlesztésének szükségességét hangoztatta a honvédelem sikere szempontjából. Szerinte, hogy ha már nem is lehet gazdasági okok miatt a tisztikar előléptetési lehetőségét gyorsítani, legalább a tisztikar hatalmi körét kell fejleszteni. Végül a légvédelem kérdésével foglalkozott és sürgette, hogy a Duna-hidak alatt feltétlenül építsenek alágutakat, akármennyibe kerül is ez, mert csak ilyen módon biztosítható az összeköttetés háború esetén az ország keleti és nyugati része között. A javaslatot elfogadja, Rupert Rezső a következő felszólaló visszautasítja Payr beszédének azokat a részeit, amelyek kifogásolták, hogy a háborúban túl öregek voltak a csapatos tiszték /és "• tálán' ttéhány sikeítelénség 'Ct,iinnek volt köszönhető;-1 Aí‘ öregek rénd- -sfcívül jól megállották a helyüket. Bát- ’"rabbak, - állóképesebbek, higgadtabbak voltak a fiatalabbaknál és kritikus helyzetben nem riadtak meg annyira. Beszéde további során a magyar Mag inot- vonal megteremtését sürgette. Bartha Károly honvédelmi miniszter helyeslőén bólint. Rupert Rezső aggályait hangoztatja a népcsoport politika folytatásával kapcsolatban. A német népcsoport után jönnek majd a szlovákok és mások és ezek mind követelésekkel fognak fellépni. Mindent el kell követnünk, hogy a hadsereg minden tagja állampolgárnak érezhesse magát. Kő József rövid felszólalásában kijelentette, hogy a törvényjavaslat mesterinű, amelyben minden katonai tapasztalat össze van foglalva. Hosszasan beszélt a kitűnő magyar katonai tisztikarról és hangoztatta, hogy a katonatisztek házassági óvadékát le kell szállítani. Végül arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy a hadikárosultak ügyét karolja fel. Földest Gyula beszélt ezután a hazaszeretetről és arról, hogy ha a népnek A Kormányzó Ur Őfőméltósága mélynyomást! arcképe 63 y 95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csák m a fe ereszünk Ó a ml i ezértink Ez a mi hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszin nyomású képek P 1.50 + portókölt jégért megrencMhetők: STÁDIUM SflJTÖUÁLLSLAT RT-nfil Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. földje lesz, harcolni is fog érte. A zsidótörvényjavaslatot, amely most a Ház elé fog kerülni, nem tartja aktuálisnak olyan időben, amikor az ország felépítéséről van szó. Szerinte mindjárt a kommuniz^ mus után kellett volna végrehajtani á földbirtokreformot, vagy pedig elhalaszthatták volna későbbre, amikor már Kárpátalja és Erdély is visszakerült és akkor gyökeresen megoldhatták volna a problémát. De ha már a Ház elé kerül ez a javaslat és érzése szerint keresztül is fog menni, azt kéri, hogy simítsanak rajta még most, amíg lehet. Ebben az esetben biztosra veszi, hogy egy hónap alatt a hadsereg céljaira fólmilliárdot lehet összegyűjteni. Nem zsidóbarát, de látja a hangulatot. Elsőnek ajánlja fel havi fizetésének a felét a hadsereg fejlesztésére. Földesi Gyula így fejezte be felszólalását: Adja Isten, hogy nagy vitézünk, Horthy Miklós fehér lován a Kárpátokra lovagoljon fel és a Kárpátok ormáról nézzen körül a megújhodott nagy Magyarországon. A törvény- javaslatot elfogadta. (Általános éljenzés és taps.) Eszterházy Móric gróf volt a honvédelmi vita utolsó szónoka. Szükségesnek tartja, hogy a légvédelmi gyakorlatok és a légitámadások esetén is a lelkészeknek ugyanazt a mozgási szabadságot biztosítsák, mint az orvosoknak. Végül, mint a régi képviselőház egyik tagja, kegyelettel adózik azoknak a régi magyar képviselőknek, akik annakidején annyit küzdöttek és harcoltak á magyar vezényleti nyelvért és a hadsereg magyar zászlajáért és akik nem érhették meg, hogy azt törvény biztosítsa. A javaslatot elfogadja. Darányi Kálmán elnök több felszólaló nem lévén, szavazásra tette fel a kérdést, majd kimondotta a Ház határozatát, hogy a honvédelmi javaslatot általánosságban elfogadták. Nyomban megkezdték a részletes tárgyalást. Félegykor megszakították az egyes szakaszok felolvasását. Az elnök napirendi indítványára elhatározták, hogy a képviselőház legközelebbi ülésén, csütörtökön délelőtt 10 órakor, folytatják a honvédelmi javaslat részletes vitáját. Az inferpellációk Drózdy Győző a magyarországi cigány- kérdés ügyében intézett interpellációt a belügyminiszterhez. Rámutatott arra, hogy az utolsó évtizedekben Magyar- országon igen elszaporodtak a cigányok és a magyar faluk sokat szenvednek ennek a népcsoportnak bűnei következtében. Esztergályos János: Azok az igazi árják. Drózdy Győző szerint a cigányok nyelve árja nyelv, a fajuk tiszta árja. Érdekes egy híres tudósnak a megjelölése, aki viszont a cigányokat német zsidóknak nevézi. Vályi István almási református pap azt a tételt állította fel, hogy a cigányok Indiából származnak és nem azonosak a kaukázusi zicsi nevű népfajjal, ahogy azt eleinte hitték. Esztergályos János: Zicsit Mi fog még itt kiderülni! Drózdy Győző a továbbiakban az Európaszerte megnyilvánuló cigányüldö- zésről beszélt. Mária Terézia elrendelte, hogy minden cigányanyától el kell venni a gyermeket, a cigányoknak nősülni nem szabad. Drózdy fejtegetései közben kigyulladt a klotür-lámpa. mire az interpelláló beszédidejének meghosszabbítását kérte. Várady László: Húzd, ki tudja meddig húzhatod! (Nagy derültség.) Drózdy Győző kijelenti, hogy megbízhatónak látszó becslés szerint a cigányok száma Magyarországon 130—150 ezer között lehet. A cigány ne legyen külön népcsoport, hanem maradjon a magyaT társadalom egy rétege, amelynek sorsál azonban sürgősen rendezni kell. Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. Bíró Pál valuta-ügye Rajniss Ferenc interpellál ezután a Rimamurdnyi Salgótarjáni Vasmű r.-t. ügyével kapcsolatos gazdasági visszaélések tárgyában. Megállapította, hogy pár héttel ezelőtt már interpellált ebben az ügyben, do megfelelő választ nem kapott, pedig európai viszonylatban is páratlan botrányról van szó. Előadta ezután, hogy a Rimamurányi Magyarország gazdasági életének egyik főpillére. Ez a vállalat határozta meg Magyarországon az ásónak, a kapának, az ekének és minden mező- gazdasági szerszámnak, nyersanyagnak az árát. Bíró Pál volt a diktátor, aki az utóbbi 15 esztendőben szerezte vagyonát, akkor fejlődött a vállalat olyan erőre, hogy már 14 millió pengő brutto bevételről tettek tanúságot azok a mérlegek, amelyek alapján eligazodni nem lehet. Olyan mérleget produkált, amely szégyene a magyar közgazdasági életnek, Haám Artúr: Díszgójok segítségével követte el. Rajniss Ferenc a leghatározottabban kifogásolja azt a gyakorlatot, amelyet a Nemzeti Bank bevezetett. Hogyan*lehet ügyész, vizsgálóbíró és döntőfórum egy- személyben a Nemzeti Bank? Felvetette a kérdést: Igaz-e, hogy a Rimamurányira már egyszer 6 millió pengőt rásóztak valutasíbolás miatt! Lehetséges-e az, hogy az állam az államban külön hatmilliós büntetést hajthasson végre! Felfüggesztették a Rimamurányi devizaön- rendelkezési jogát, míg nem ad mérlegé ről részletes felvilágosításokat. A Rima- murányi nem adott rendes elszámolást* mégis visszaadták a deviza önrendelkezési jogot. ■; Egyszerűen megtagadta az elszámolás bemutatását, nyilván egyedül azért, mert Biró Pál itt ült, mert politikus volt! Felkiáltások a jobboldalon: Nagyfejö barátai voltak. Haám Artúr; Jelentkezzenek a jóbarátok. Rajniss Ferenc kijelentette, hogy ezek- után nines joga feltételezni, hogy az ilyesmi elszigetelt jelenség legyen. A nagy vállalatok vezetői nem rettenetes agymunkájuknak, hanem egyszerűen a monopóliumnak köszönhetik jövedelmeik óriási részéi Ezekben a kérdésekben nem lehet a tiszta magántulajdon álláspontjára helyezkedni. Az egész ország ipara 4—5 bank kezében van. Mojzes János: A miniszterelnök úr ismeri a bankok nexusait. Rajniss Ferenc erélyes kormánybiztos kiküldését kéri a Rimamurányi élére, hogy a felelősség kérdését megállapítsák. Mojzes János: Kik vannak még benne! Rajniss Ferenc: Tudni akarjuk, mi van a noteszban, tessék beszélni a noteszről. (Zaj és mozgás a Ház minden oldalán.) A Dréhr-ügyben elsikkadt a sajtó megvesztegetéseket tartalmazó lista. Esztergályos János: Amikor ilyen súlyos vádak hangzanak el, miért nincs itt a miniszter! Rajniss Ferenc hangoztatja, hogy a zsidótörvénnyel egyidejűén a gazdasági életet is felül kell vizsgálni. A Rima- murányi ügyében egy végleges és világos közleményt kell kiadni. A német tanítási nyelv kérdése Horváth Zoltán interpellációja következett a pilisborosjenói elemi népiskolában bevezetett német tanítási nyelv tárgyában. Az interpelláló előadta a tényállást, arneiy szerint a községben, ahol mindig magyar volt az oktatási nyelv és a szülők nagy többsége megkívánta, hogy továbbra is magyar legyen, 1938 október 31-én miniszteri rendeletre hivatkozva eb rendelték, hogy novembertől fogva német legyen a tanítási nyelv. Azóta németül tanítanak. Ezt a rendelkezést a szülők nagy megütközéssel fogadták. Nem lehet megérteni, miért és kinek a kedvéért történik, hogy az apró gyerekeket, akik magyarok akarnak lenni, rákényszerítik, hogy németül tanuljanak. Előadja, hogy Magyarországon volt egy becsületes egyesület, a német népművelési egyesület, amelynek elnöke Gratz Gusztáv volt és szerepet játszott Klein Antal is. Az egyesület elnöke Gratz Gusztáv lemondott, mert megalakult a volt Bund der Deutschen im Ungarn. Gralz Gusztáv lemondását azzal indokolta, hogy a csoport külföldről kapja az anyagi eszközöket és így magatartására külföldi tényezőknek nyilván nagy befolyásuk van. A szövetség vezetője német óvodát, német elemi népiskolát, középiskolát, tanítóképzőt, papneveldét, német szellemű tanítókat követel. A miniszterelnök reagált érre és jóformán pontról-pontra honorálta a kívánságokat, Maga a mozgalom vezetője Basch, az alakuló gyűlésen konstatálta, hogy a magyar állam a németeket sohasem akarta megfosztani népiségük- től. Kérte a kultuszminisztert, állítsa vissza a magyar iskolákat. Legyen minden sváb faluban', ha kívánják német iskola, da legyen magyar iskola is és bízzák a la* kosokra, melyik szülő melyik iskolába akarja Íratni gyermekét. Tildy Zoltán a kereskedelmi és közle-* kedésügyi miniszterhez intézett interpel- lációt a lelkészek vasúti kedvezményé* ről. Rámutatott arra, hogy a lelkészek valósággal hősies munkát végeznek aa iskolák fenntartásában, megérdemlik tehát, ha vasúti kedvezményben részesí* tik őket Kunder Antal kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy 1926-ban rendezték az állami tisztviselők vasúti kedvezményének ügyét. Hangsúlyozta, hogy , a kormányzat legteljesebb elismeréssel értékeli azt a munkát amelyet a különböző egyházak lelkipásztorai a nemzetnevelés terén, különösen a falusi lakosság érdekében fejtenek ki. Ha tevékenységük vasúti utazással kap* csolatos, akkor a kedvezményt meg is kapják. Az 1926-os rendezés helyes volt, ezt nem kívánja megbolygatni. Tildy Zoltán nem, a Ház többsége elfogadta a miniszter válaszát. Mózes Sándor a földművelésügyi miniszterhez intézett interpellációt a hegyközségi törvény végrehajtásának felfüggesztése ügyében. Teleki Mihály gróf földmívelésügyl miniszter válaszában közölte, hoyy a hegyközségi törvény végrehajtása most; folyik, a végrehajtási Utasítás azonban csak a múlt évben, október 30-án jelent meg, amikor a földműves lakosság nagyrésze katonai szolgálatot teljesített. Ezért nem lehetett végrehajtani teljes egészében a törvényt. Tud arról, hogy egyes vidékeken nehézségek merültek fel. A kormány a jövőben gondoskodni kíván arról, hogy a bortermelést megfelelő áron lehessen értékesíteni. Kijelentette, hogy a hegyközségi törvény] végrehajtását nem függesztheti fel, mert erre a törvény rendelkezései nem adnak módot. A képviselőház tudomásul vette a föU- mívelésügyi miniszter válaszát. Baross Endre a kultuszminiszterbe» intézett kérdést több fővároskörnyéki sváb község kérelme a magyar nyelv tökéletes elsajátítása tárgyában. Előadta« hogy a fővároskörnyéki sváb nép szoros együttélésben él a fővárossal és különöst lelki alkatot vesz fel. Ez a nép olyan fejlődési folyamaton megy át, amelyet feltétlenül nekünk kell irányítanunk. Rupert Rezső: Igen derék nép, csak ne bolygassák. Baross Endre: A sváb nép tiltakozik á beavatkozások ellen. Látva az ottani nyugtalanságot a kérdés elsimítása érdekében szólal fel. Felolvassa ezután Solymár község kérvényét, amelyben azt pa, naszolják, hogy a gyermekeket arra kényszerítik, hogy németül tanuljanak. „Mi nem akarunk németül tanulni“ írják a solymáriak — hiszen úgyis tudunk, hanem magyarul akarunk tanulni, mert A Visszaesőtől Felvidék Községi ElölJOrösOgalnaK figyelmét felhívjuk a m. bír, belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott Novák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régif hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra ■ unatkozó jogszabályokat tárgyalja, egys iges szerkezetbe foglalva. A könyv has: nálbatóságának előnyére szolgálnak a s rákászokhoz csatolt jegy zetek, melyek ftz egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá es a rendes bírósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett* gyakorlatát is. A mű használhatóságát az abban közölt 24 iratminta, valamint betűsoros mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-u. 111.
