Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
.1939 JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK TEWiDtia jMaötóVRHIRME 3 ha magyarul nem tanulunk, elpusztulunk a főváros szomszédságában. Hangoztatta, hogy ez a Budapest könyéki svábság semmiféle népközösségi gondolatba nem tud belehelyezkedni. Kéri a kultuszminisztert, orvosolja ezt a kérdést. Teleki Pál kultuszminiszter nyilatkozata a kisebbségi kérdésről Gróf Teleki Pál kultuszminiszter válaszolt a német tanítási nyelv tárgyában elhangzott interpellációra. A probléma hátterére vonatkozó álláspontját ismerteti régebbi előadásai alapján. Ismerteti régebbi cikkeit, amelyekben a' nemzetiségek iskoláztatásának ügyével foglalkozott. Egyik idézett cikkében a kérdésre vonatkozóan a következő mondatot olvasta fel: ..Minden általánosítás, minden egyoldalúság, minden túlzás úgy a kérdések beállításában, mint megoldásában csak árthat.“ Hegemlítette ezután a kultuszminiszter, hogy néhai Klebelsbcrg Kuno gróf 1923. évi intézkedésével három , iskolatípust állított fel a nemmagyar ajkúak által lakott községekben. Ez az intézkedés felelt meg legjobban a célnak. — Tapasztalatom és meggyőződésem, — folytatta Teleki Pál kultuszminiszter — hogy vannak olyan németajkú állampolgárok és blyan németajkú községek, amelyek egészen németajkú iskolát koránnak gyermekeik számára. De meggyőződésem és tapasztalatom, hogy vannak és pedig nagyszámban, akik magyar, iskolát kívánnak és nem kívánnak mást, minthogy gyermekeik a németírás olvasás és a német nyelven való számolást sajátítsák él. (Úgy van, iígy van!) Sokan vaunak tehát, akik magyar nyelven és magyar szellemben kívánják gyermekeiket nevel tetni. Gróf Teleki Pál kultuszminiszter ezután arról beszélt, hogy minden községben lehetetlen volna felállítani mind a három iskolatípust, már csak pénzügy okokból is. Hivatali elődje a három iskolatípust megszüntette és új rendszert vezetett be: az egységes nemzetiségi típust. Ismertette ezután az említett községek nemzetiségi megosztó sara vonatkozó statisztikai adatokat. — A tanítók megoszlásáról 380 községben történt rendelkezés, — mondotta Teleki Pál gróf kultuszminiszter, — 74 új tanítói állás szervezése után pedig a helyzet úgy- alakult, hogy 367 tanító magyarul, 730 esetben egy tanító vegyesen fog tanítani. A rend szer bevezetése miatt 80 új tanterem építésére van szükség. — Egymásután egymásnak ellenmondó állásfoglalások is történtek ezekben a községekben. Voltak olyan községek, ahol négyszer egy másután változtatták meg az álláspontot. A dolgok kivizsgálása és ellenőrzése nehéz probléma. Mindenesetre megszüntette azt, hogy- a községekben ezekben az ügyekben gyűlések legyenek. Beírások mindenütt, az anyanyelv szerint történnek. Gróf Teleki Pál kultuszminiszter ezután a Ház egyhangú helyeslése közben nyomatékosan a következőket jelentette ki: — Nem fogom engedni sem a magyar állam, sem a magyar kormányzat intézkedési jogának csorbítását. Vannak emberek, akiket meg lehet győzni, de sokan vannak, akiket nem lehet meggyőzni. (Taps és helyeslés a Ház minden oldalán.) Baross Endre viszonválasza után a képviselőház a kultuszminiszter válaszát tudomásul vette. Horváth Zoltán és Baross Endre viszontválasza után a Ház tudomásul vette a. kultuszminiszter nyilatkozatát, A zsidók kivándorlása . Meizler Károly , a miniszterelnökhöz interpellált a magyarországi zsidók kivándoroltatásáról. A zsidójavaslat úgy' intézkedik, hogy ezt a problémát a kormány rendeleti úton intézze el. Helyesebbnek tartaná, ha a kormány már most mindent elkövetne a kérdés előkészítésére. A zsidóság egyrésze máris kivándorolt, szükséges volna, hogy a kormány nyilatkozzék, miképen kívánja rendezni a kérdést. Helyes volna a eéeéeforgalmat megvalósítani a külföldi magyarok visz- szatelepítésével. Rakovszky Tibor: A földreform kapcsán. Meizler Károly azt fejtegette, hogy igen nagy vagyonról, a nemzeti vagyon jelentős részéről van szó, amely végefedr ményében a föld-, a ház- és részvény- vágyón, egyéb ingó- és ingatlanvagyon figyelembevételével többmilliárd pengőt tesz ki, amely ■ zsidókézen van. A leghelyesebb az : volna, ha a zsidóság maga fedezné a kivándorlás költségét. Az interpellációt kiadták a miniszter- elnöknek. a felvidéki minisztérium ellen Rupert Rezső a miniszterelnökhöz interpellált és azt kifogásolta, hogy a visz- szacsatolt Felvidéket még mindig corpus seperatum ként kezelik és azt indítványozta, hogy a felmerült sérelmeket parlamenti bizottság útján vizsgálják meg. Szerinte - a Felvidéknek alkotmányjogi visszacsatolása még nem történt meg, ma is elkülönített testként kezeli a kormány és territoriális minisztériumot tervezett. Ezt meg kellene szüntetni. Rajniss Ferenc: Jarosst szeretné maga megszüntetni. Rupert Rezső: Nincs szükség a felvidéki minisztériumra. Sísent-Ivány József: Ez ideiglenes állapot. Rupert Rezső úgy látja, hogy bosszú időre akarják a minisztériumot fenntartani. Felkiáltások a felvidéki képviselőknél: Még csak két hónapja áll fenn. Rupert Rezső azt fejtegeti, hogy a felvidéki minisztériumra nincs szükség. Meizler Károly: Jaross ellen megy az egész, de az erős ember, nem lehet elfürészelni. Rupert szerint parlamenti bizottságot kell kiküldeni, mert panaszok merülnek fel. . Felkiáltások: Van felvidéki minisztérium. minek a bizottság. Salkovszky Jenő: Lovat akarnak adni a csehek alá. (Zaj.) Rupert Rezső: Ez az állapot nem tartható fenn. Salkovszky Jenő: Megszavazta a visszacsatolási törvényt. Minket 4(1 ezer ember választott meg egyenként és titkosan. Rupert Rezső: A mag\ik mandátuma I»; tejár a mienkével együtt. Salkovszky Jenő: Maguk már régen lejártak. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. A kisalföldi Mezőgazdasági Kamara és Győr város panasza Drobni Lajos a földmívelésügyi miniszterhez interpellált és azt kérte, begy Győr városát, valamint Győr és Moson megyét vegyék ki a most alakított és Komárom székhellyel ellátott kisalföldi kamarából, mert ez gazdasági szempontból nehéz helyzetet teremt a, győriek számára. Ugyancsak kifogásolja, bogy a Felvidék visszacsatolásával megszüntették a győri kamarát, a komáromi kamarához csatolták, s ugyanakkor a felső- dunántúli kamara székhelyéül. Szombat helyt jelölték meg. Kompromisszumos megoldást javasol. ' Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszában kijeléntette, hogy • V . . a kisalföldi lakosság és a 20 éves szenvedés után felszabaduló felvidéki gazdák szempontjából volt szükség a kisalföldi kamarára. A törvény idevágó intézkedéseivel bizonyította, hogy. a Komáromba helyezett székhely a lakosság érdekében áll. A felvidéki minisztériummal teljes összhangban történt a kamara elhelyp- ■ zése, egyben a gazdák helyeslése mellett. Igyekszik Győr városát valami más módón e sérelem kérdésében megnyugtatni. Drobni Lajos • viszonválasza után a Ház tudomásul vette • a miniszter válaszát. A mezőgazdasági munkásokért Takács Ferenc szociáldemokrata á földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában a mezőgazdasági munkások bérének, rendezését és a családi segélyek rendszeresítését kérte. Teleky Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszában nagy megértéssel nyilatkozott a mezőgazdasági munkásságról, amely valóban megérdemli a támogatási. statisztikával bizonyította, hogy az elmúlt 4. év alatt a mezőgazdasági bérek 56 százalékkal emelkedtek. Szerinte a jövőben a béreket egyes megyék vagy járások szerint kell megállapítani, ha hozzá fordulnak a munkabér megidegfájdalmafcnál, fejfájásnál, tag-_ izületi, fájdalmaknál, (Íyorsím és biztosan ^fiatnak a Togal-tab lettatevDrvosok ezrei ^ajánlják a Togal-t, tehar“*(Jűis (•mzaloiamal .vásárolhatja. Tegyen ni ma égy kísérletet. Kérje kifejezetten ■ a kiváló hatású Togal-t, Teljesen ártalmatlan. Mipnen gyógyszertárban. P. 1.60. Rheuma, hö< ellen állapítása kérdésében, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden vonatkozásban a mezőgazdasági munkásság helyzetén segíteni igyekszik, egyébként pedig a konvenciós cselédség helyzetének javításáról alkalmilag majd törvényjavaslatot fog beküldeni. (Helyeslés.) Takács Ferenc tudomásul vette a miniszter válaszát (Taps.) Interpellációk a Bafa-ügyben, — leteszik a Ház asztalára a Bata-cipöt Ezután nagy érdeklődés közben Tobler János interpellált a kereskedelmi mi- terhez a magyar cipőipar védelméről. Ismertette a rozsnyói iparosok átiratát, melyben tiltakoznak a Bata-üzem magyarországi letelepedése ellen, majd szóvátette, hogy a Bata-cég három millió pár cipőt síbolt. át vámmentesen Magyar- országra, amellyel veszélyeztetik a. kisiparosak helyzetét Elmondta, hogy a Bata-gyár antiszociális intézmény, mely a munkásságot uzsorázza.. Elismeréssel szólott a magyar cipőiparosság kitűnő teljesítményéről, majd általános figyelem közepette letett a Ház asztalára egy Bata-cipőt, amelynek legfontosabb része bőr és papírpor keverékéből készült (A képviselők mind a Ház asztalához tódulnak, Ott nézegetik a szétszedett cipőt.) Végül arra kérte a minisztert," hogy védje még a magyar ipart ez ellen a támadás elleni és ne adjon letelepedési engedélyt Butáé knak. • ■ Esztergályos János szociáldemokrata ugyancsak a Bata-gyár letelepedéséről interpellált az iparügyi és pénzügyminiszterhez, azt kérdi, indított-e vizsgálatot a pénzügyminiszter a cipőcsempészés ügyében, amely 9 millió kárt okozott az országnak. Szóvá teszi, hogy mért nem hívták össze az iparügyi tanácsot és hogy van-e Jaross Andor miniszternek tudomása, hogy az érsekújvári párt titkára miért fedezi a Batáék letelepedési szándékát Kunder Anfai bejelentése Kunder Antal kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt az interpellációra. Az egész kérdés két részből áll: az érsekújvári üzem kérdése és a Batg-cég kérdése. Elmondta ä miniszter, hogy Érsekújváron 1931-ben alakult meg a Bafo-szisztéma szerint dolgozó gyár, amely olcsó cipőket hozott forgalomba. Magyarországon is vannak 'cipőüzemek és néni csupán kisiparosság van. ezek az üzemek egyáltalán nem érdeklődtek, vagy, nem tiltakoztak ebben az ügyben. Amikor Érsekújvárt idecsatolták, a kormány a munkásság foglalkoztatása érdekében az érsekújvári gyárat üzemben tartotta. (Helyeslés.) Csodálja, hogy éppen ezt kifogásolják arról az oldalról, ahol látszólag a munkásságot képviselik. (Zaj és ellentmondás a szocialistáknál.) Reméli, nem kívánják azt, hogy az érsekújvári gyárban dolgozó 700 munkást munkanélkülivé tegyenek. Arra a kifogásra, hogy ez nem magyar üzem. a miniszter megemlítette, hogy igen sok olyan ipari üzemünk van, amelyen idegen tőkeérdekeltség alatt áll. Batáék bármikor átadják magyarkézbe a tökeér- dekeltséget, az üzemben pedig a munkavezetők és a munkások nagyrésze ma- gyar.'Olyan üzemről van szó tehát, amely magyar munkásnak ad kenyeret, tőkeérdekcltségében bármikor magyarrá válhat. Arra a kérdésre, hogy a Bata-ü zem 3 millió cipőt csempészett be az országba, bejelentette.a miniszter, hogy megtörtént a dolog kivizsgálása, megállapították, hogy a katonai megszállás alatt ilyen csempészés nem történt, az lehetséges, hogy a megszállást megelőzően megtörténhetett. Mintahogy az is megtörtént, hogy az üzemnek egyes vidéki raktárai készleteiket beszállították a komáromi és az érsekújvári központba, e mikor az ijedelem elmúlt, ezeket visszaszállították. A k'mcslárt károsodás nem érte. Esztergályos János: Ha ez így történt, megnyugtató. Kunder Antal kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy teljesén tisztában van a, kisiparosságnak, ennek a kiváló nemzeti érzésű társadalmi rétegnek a helyzetével és kérte a képviselőket, hogy ne állítsák be úgy a kérdést, mintha csupán egyes interpellálók törődnének a kisiparosság sorsával. A kormány már eddig is számos olyan intézkedést tett, amely a kisiparosság érdekében állott, mert alapelve áz, hogy minél több kis- egZisztenciát teremtsen. Legutóbb a honvédség felszerelésénél juttatott munkát számukra, ugyanígy a közszállításoknál, a nyersanyagellátásnál és hitelakciónál. Tehát nem kezeli mostohán a kormány ;a kisiparosokat, A jövőre nézve bejelentette a miniszter, hogy olyan javaslatok fekszenek előtte, amelyek a Bata-rendszerű cipőgyártásnak Magyarországon való megvalósítását célozza. Szó sincs arról, hogy ennél a kérdésnél a kormány nem gondol a kisiparosságra. Ha ez a kérdés a megfelelő stádiumba kerül összehívja az ipartanácsot. Egyébként azokat a vádakat, amelyek az érsekújvári üzem ellen elhangzottak, ki fogja vizsgálni. (Helyeslés és taps.) Jaross Andor az érsekújvári üzem fenntartásáról Ezután általános érdeklődés közben Jaross Andor miniszter jelentkezett szólásra. — Bár teljes mértekben azonosítom magamat a kereskedelmi miniszter kijelentéseivel, — kezdte beszédét, — mégis minden félreértés elkerülése végett szükségesnek tartom a Felvidék nevében a következőket megállapítani: Horváth Zoltán Mi az? Corpus separatum! Jaross Andor: A visszacsatolt Felvidék örülni fog, ha minél rövidebb időn belül nem lesz szükség arra, hogy ezt a jelzőt használják. Szükséges ellenben kidomborítanom és ebben a tekintetben csak azok az urak tudnak velünk együttérezni, akik végig élték velünk ezt a 20 esztendőt, hogy nálunk az iparellenes folyamat azt jelentette, hogy ipari üzemeinket a magyarlakta területen úgyszólván elejétől végig elveszítettük. Ilyen körülmények között kellett Érsekújvár városának saját munkássága érdekében gondoskodni arról, hogy minél rövidebb időn belül kenyeret adjon annak a hét-nyolcszáz munkásnak, amikor a Kereskedelmi Bank a maga érdekeltségével Érsekújvárról kivonult. Ilyen körülmények között, mert magyar tőke rendelkezésre nem állott, került a Bata-cég kezébe a báborúelőtti időből való érsekújvári bőrgyár és cipőgyár. Az államfordulás lázas napjaiban az érsekújvári munkásság a legnagyobb aggodalomban volt, mert a Bata-gykr le akarta szerelni egész
