Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
1939 JANUAR 22. VASÁRNAP TE iäHDEta JfefitAR-HIRMß 23 Hat kassai mártír — hat cseh gyilkosság A cseh uralom első félévének véres mérlege Amikor asszonyok és gyermekek vére festette pirosra Kassa utcáit jelölik meg a magyar kálvária Emléktáblákkal Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Kassa városházi körei azzal a kegye* «eios tervvel foglalkoznak, hogy emléktáblákkal fogják megjelölni azokat a helyeket, amelyeken a cseh megszállás első idejében kassai magyar ádozaiok víre hullott és a cseh uralom első magyar mártírjai fizettek életükkel a minden magyar érzést lábbal taposó ellenség barbarizmusa miatt. Közönséges gyilkosságokat követtek el Kassán 1919 első felében a megszálló cseh katonák és páratlan kegyetlenség, vérszomj és gyávaság nyilvánult meg e gyilkosságokban. Fegyvertelen, semmi ellenállást nem tanúsító, ártatlan emberek életét oltoták ki a vad cseh katonák és így még inkább, végzetesen meggyökerezett a lakosság lelkében az irtézat mindentől, ami cseh . . . Hat ilyen mártírja volt Kassa városának a megszállás eleő hónapjaiban, közöttük két gyermek. . . Most elérkezett az ideje, hogy a magyar kegyelet megörökítse emléküket. Az első áldozat 1918. december 29-én vonultak he a csehek Kassára. Alig egy héttel későbben az első áldozat vére festette pirosra a város kövezetét. Szerencsétlen, nyomorgó proletár ember volt az első áldozat. Jámbor József napszámos, aki a gazdasági akadémián volt alkalmazásban mint ideiglenes fűtő. Napi 5 korona napszámot kapott és ebből feleségét és hat kiskorú .gyermekét kellett eltartania. 1919. január 6-án Jámbor József békésen álldogált a Bethlen-körút kassai és Biró-utca sarkán. Hirtelen két ember futott ki a Bíró-utcából, végigfutottak a Betlílen-körúton és hamarosan eltűntek egy másik keresztutcában. Alig egy-két perc múlva fegyveres cseh katonák rohantak ki a Bíró-utcából és Jámbor ebből tudta meg, hogy az előbbi kél ember a cseh katonák elől menekült. Az üldözők elől ő is átment az úttest másik oldalára, ahol a villamos sínek húzódnak és mikor látta, hogy a cseh katonák feléje tartanak és ráemelik fegyverüket, ijedten kiáltott: „Azok már régen elszaladtak“. Válíuszképen eldördültek a fegyverek és Jámbor József 'halálos sebbel, véresen bukott a porba a villamossínek között. A cseh katonák tovább futottak és mire a környék megrémült lakói előmerészkedtek, hogy segítséget nyújtsanak a sebesült áldozatnak, addigra már nem volt benne élet. A gyilkosság leírhatatlan elkeseredést váltott ki Kassa lakosságában. A temetés titokban ment végbe, az első borzu- dály részvétben oldódott fel és n lapok útján megindult gyűjtés igen tekintélyes összeget eredményezett a szerencsétlen napszámos özvegye és hat árvája javára. Mintegy tizenötezer korona gyűlt egybe a közönség spontán áldozatkészségéből, de az egyre romló gazdásági helyzet és a végwtes politikai fordulatok következtében a hátraníaradt család rövidesen nagy nyomorba jutott. Á vörösök kivonulása után az özvegy kénytelen volt a gyermekmenlielyhez fordulni, hogy gyermekeit vegyék fel ellátásra. Az 1919 szeptember 4-én kiadott határozat szerint két legkisebb gyermekét, Borbálát és Katalint fel is vették ideiglenesen a gyermiekmenhelyre. védszobor ledöntése és megcsonkítása miatt támadt zavargásoknál egy cseh ka'ona lőtte le a plébánia előtt. A véres tetemeket a plébánia udvarán provldcáltatía sub conditione. Másnap a köztemetőben tizenkétezer főnyi közönség jelenlé ében történt a temetés a klspapság és a káplánsag részvételével. A gyászbeszédet Lacza János káplán mondotta.“ A halál oka: „agyroncsolás lövési sérülés következtében“. A két áldozatot a hősök temetőjében temették el. Az egész temető zsúfolva volt a gyászoló tömeggel. A két sírt minden halottak napján felvirágozzák kegyeletes kezek. És a 15 éves fiú Nehéz volna megállapítani, melyik gyilkosság alávalóbb, melyik haláleset üiegreüdJtöbb, A hoUvédszobor előtti tragédia két nőt — egy gyermekleányt és egy felnőttet — követelt áldozatul, a következő fejezet áldozatai ugyancsak ketten vannak, ezúttal két férfi, és közülök az egyik — a sors különös fintora — szintén gyermek. 1919. júniusában Heíinoque francia tábornok volt a városparancsnok és az ő nevével visszaélve követtek el a csehek két újabb gyilkosságot. Ez a bűntény megdöbbentően jellemző a cseh mentalitásra. A csermelyvölgyi vasgyár, népies szóval szöggyár egyik raktárában dolgozott Teper József negyvenkétéves munkás és melléje volt beosztva Tirpák György tizenötéves tanonc. Munkaközben halkan beszélgettek, beszédjüket azonban kihallgatta egy Novotny nevű morva származású nikkelező munkás. A tizenötéves flu a cseh generálisokról beszélt és állítólag Schöberl generálist említette, aki szokatlanul magas termetű volt. Nó- votny szerint a fiú azt mondta: „Jó magas fa kellene neki, hogy felakasszák.“ Novotny még aznap besúgta a hallottakat Székács zsupánnak, a munkást és a tanoncot még aznap letartóztatták és a Timár-utcai fogházba zárták. Székács zsupán minden kihallgatás, minden tárgyalás nélkül (erjesztette másnap a halálos ítéletet Hennoquc tábornok elé aláírásra. A francia tábornok, aki egy szót sem értett szlovákul, Székáes meggyőző szavaira aláírta a halálos ítéletet. A két foglyot kihurcolták a fogházból a közeli katonai lovardához és a falhoz állították őket. A baptista hitű Teper József fatális megadással várta a halált, a tizenötéves fiú azonban, aki csak akkor döbbent rá, hogy mit akarnak vele, a földrevetette magát, zokogott és összekulcsolt kézzel könyörgött életéért. Semmi sem használt. Eldördültek a fegyverek, a cseh halálos ítélet végrehajtatotl. A szerencsétlen gyermeket, akinek sejtéi rnc sem volt arról, hogy életével játszik, a földönfekve érte a halálos golyó, Teper Józsefnek azért kellett meghalnia, mert nem tett nyomban jelentést a fiú könnyelmű kijelentéséről. Mosakszik a tábornok Ennek a becstelen gyilkosságnak némi utójátéka is Volt. A francia tábornok csak utólag értesült arról, hogy egy fiatalkorú halálos ítéletét írta alá és ezért súlyos szemrehányásokat tett Székács Zsupánnak. A tábornok magához kérette a kassai újságírókat, magyarázatot adott, sajnálkozásának adott kifejezést ... Annyi bizonyt**, hogy Székács zsupánnal szóba sem állt többé. Még a távozása előtt adott búcsúestére sem hívta meg. A munkásság meg akarta bosszulni két munkástársának halálát. Mikor a vörösök bevonultak Kassára, » Székács zsupán ellen közönséges gyílB*? kosság címén indult meg az eljárás. Az ügyészségen maradtak az erre vonatkozó akták, de a visszatérő csehek kezén hamarosan eltűntek. Békés polgárt gyilkolnak meg a kivonuló csehek Halott nők a ledöntött Honvédszobornál 1919 március 15-én — a magyar nemzeti ünnep első évfordulóján a cseh megszállás alatt —, nagy tömeg gyűlt egybe a honvédszobor körül, hogy a régi tradíció szerint ünnepeljen. Tilos volt minden gyülekezés, az őrtálló cseh légionisták és katonák minduntalan Szétkergették a Himnuszt éneklő, nemzetiszinü szalaggal tüntető tömegeket. Helyükbe újabb csoportok érkeztek és ez így folyt március 15-én és lő-án. -Az új szlovák lap, a Slovensky Vychod hevesen uszított a magyar nemzeti érzés megnyilvánulásai ellen és a bátor magyar tüntetésre alattomos, gálád tett volt a válasz: március 17-ére virradó éjszaka cseh katonák ledöntöttek a honvédszobrot és a szobor egyik alakjának letört fejét ellopták. Beggelre virradva, pillanatok alatt elterjedt a szoborgyalázás híre a városban és megindult a zárándoklás a szörnyű keigyeletsértés színhelye felé. Csendőrök, katonák és legionisták vonultak ki, hogy távoltartsák a háborgó tömeget, minduntalan nekitámadtak a csendesen méltatlankodó egybegyűlteknek és az emberek az első közbelépésre kitértek az erőszak elől. Hol sűrűsödött, hol fogyott a tömeg, a katonák durva beavatkozása megtette a magáét, a fegyvertussal hadonászó emberek elől. mindenki kitért anélkül, hogy ellenállást kísérelt volna meg. Rs egyszerre csak néhány an rémülten látták, hogy a legionisták megfordítják a fegyvert, a esövek ráirányulnak a menekülőkre és... Egy nőkből álló csoport riadtan menekült a park rácsos kapuján keresztül a túloldalon lévő plébánia épülete felé. De már elhangzott a sortűz, a cseh legionisták újabb hőstettet követlek el. Két llő fekszik mozdulatlanul az úttest közepén, mindkettőnek fejéből szivárog a vér. A legionisták jól találtak, közvetlen közelből céloztak. Jajongó tömeg veszi körül a két mozdulatlan áldozatot, majd fölemelik őket és mindkettőt beviszik a plébánia udvarába. A tűzfal mellett árnyékos pad, idefektetik n két áldozatot, vizsgálják, van-e bennük élet. Mindkettő halott. A tömeg hangosan, kétségbeeső:ten zokog. A 13 éves leány Az egyik áldozat Hervarics Aranka tizenhároméves újságárus leány, egy hernádszentistváni piaci árusnő leánya. Az anya az utóbbi időben baleg volt, leánya tartotta el őt és kisebb gyermekeit. Most holtan fekszik a plébánia udvarán, mint a másik áldozat, ördög Ilona, ónodi születésű 37 éves háztartási alkalmazott. A katolikus egyház anyakönyvének halálozási naplójában egymás mellett találjak a két bejegyzést, a megjegyzés rovatban pedig a következő megrendítő szöveget: „A magyarság e két mártírját a honAlig három nappal későbben -egy békés és köztiszteletben álló kassai polgárt szúrtak agyon az utcán a cseh legionisták. Stock Béla 56 éves szűesmes- ter június 6-án délbeii Kovács-utcai üzlete előtt álldogált és kedvtelve nézegette négyéves kislányát, aki a csöndes utcában játszadozott. A kedves idillt egy részeg cseh vasutas zavarta meg, akit éppen akkor dobtak ki egy közelben lévő kocsmából. A részeg' ember az utca közepén dülöngőzött és belekötött az ott játszadozó gyermekbe. Csehül rárivallt, talán meg is rúgta... az apa odasietett, hogy megvédje gyermekét. A szűcsmester értett valamit szlovákul, erélyes szavakkal rondreutasította a cseh vasutast, majd kézenfogta kislányét és bevezette a házba. Minden jel amellett szólt, hogy a részeg ember okozta incidens elsimult. Nem így történt. Kora délután cseh őrjárat jelent meg Stock szűcsmester lakásában. Az őrjáratot a még mindig nem egészen józan vasutas vezette. A katonák közrefogták a szüesmestert, rugdosták, puskatussal ütlegelték és követelték', hogy nyomban menjen velük. Stack Belőné férje védelmére akart kelni, de a durva katonák félrelökték és megrug- dálták őt is. Stock Bélát ezután erőszakkal elhur* colták. Tudni kell, hogy a csehek ekkor már —' a vörös csapatok támadása előtt — katonailag kiürítették a várost. Már csak az állomáson működött a katonai parancsnokság és odavitték Stock Bélát; is állítólagos parancsra. Mire kiértek vele az állomásra, már onnan is megszökött a katonai parancsnokság. A katonák ekkor azt mondták a szűcs- mesternek, hogy visszaviszik a lakására. A Széckényi-ligeten keresztül hajszolták maguk előtt a szerencsétlen embert, közben rugdalták és pnskatussal ütötték- verték. A Kossuth Lajos-utcába érkezve, egyre nagyobb tömeg vette körül a katonákat, akik tovább bántalmazták a város jólismert polgárát. A cseh katonák bizonyára féltek, hogy veszélyessé válhatik helyzetük, az egyre sűrűsödő tömeg legalább is kiszabadíthatja kezükből az áldozatot. Alig tettek busz lépést a Kossuth Lajos-utcán, mikor az egyik vadképü legionista előre, ugrott és a puskájára tűzött szuronyt hátulról háromszor beledöfte a szerencsétlen szűcsmester nyakába és hátába. Az egyik szúrás a tüdejét járta át és feltétlenül halálos volt. Stock Béla véresen esett össze. A földön vonaglott, de a cseli katonák senkit sem engedtek a közelébe. Szétkergették az embereket és bárom óra hosszat nem engedtek senkit a halálosan sebesült szűcsmester közelébe. A szerencsétlen ember hamarosan el- vérzett. Csak a teljes sötétség beálltával, este fél kilenckor engedték meg a tűzoltóknak, hogy elszállítsák a holttestet, haza a lakására. Másnapra a maradék cseh katonák i* AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! Kézdlvásárhelyl BENKÖ PÁL: dássat AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! című gyakorlati vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon .^kiforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepítését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a Vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a hatósági fegyvervizsgálat, kilövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl- ténykészités részletes leírását nyújtja, májd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső Ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művészete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezé^ vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a (vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utárivételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet F®?eif©r Ferdinand (Zeidler* Tesívéi*®!«) nemzeti könyvkereskedése Búdepesl, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00.
