Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-21 / 17. szám
teimideKi A\G^ARHIRME 1931 JANUÁR 21. SZOMBAT apró érdekcsoportok politikai ügyvédei. kartellen belül, vagy kartellen kívül. Néha csak magánérdekeknek adnak közérdekjellegű tálalást. Ezek az individualista politikusok nem szeretik a zárt falanxban menetelő politikai táborokat, mert a kollektivizmus előnyomulásával az individualista módszereknek befellegzik, s nem lehet majd pártokon kívül és pártok között egyéni szabad portyázást folytatni. Nos, ezek az individualista, más szóval egocentrikus, nem azzal a plump, de őszinte-nyíltsággal kívánják a cseh pokolba Ja rosst és az egész felvidéki Egyesült Magyar Pártot, mint ahogy az oeztályharcosok szónoka tette. Ügyesebbek és finomabbak, ők a saját módszereikkel próbálják fűrészelni, bomlasztani azt a nekik kellemetlen felvidéki kollektivizmust: Finoman, személyi intrikával. Arcába vágják annak a negyedszázezor felvidéki magyarnak, aki Komáromban ngv szólván eekűszóval zengte Jaross után a magyar élet új egységmozgalmához való csatlakozást és egyhangúlag, egyetlen ellenhang nélkül választotta meg Jarosst a. párt elnökének és egy emberként tette magáévá a párt programját, hogy a felvidéki szellem képviselője nem Jaross Andor, hanem Szüllő Géza és Esterházy János. Az ötlet elég öreg, még a trójai háború előtti időből való: Eris almája. Eris almáját szeretnék dobni a felvidéki szellemiség három vezérképviselője közé, hátha sikerül köztük hiúsági kérdést, féltékenységet, civódást, meghasonlást előidézni. De a három-négyezeréves öTlet új plagiátora ugyancsak elszámította magát, mert ezt az Eris-almát nem három oUmpuszi hölgy, hanem kemény harcokban megedzett három jcllemes férfi közé kívánta dobni. Három olyan férfi közé, akik húsz esztendőn át hűséges fegyvertárnál voltak egymásnak és akik egyformán személytelen önzetlenséggel szolgálták a kisebbségi magyar nemzőt ügyét. Aztán az Eris- . alma nem is alma, hanem csak bűz- bomba. Ezt a legnaívabbnak vélt egyszerű felvidéki polgár és rögtön érzi, nemhogy egy Jaross, Szüllő, vagy Esterházy. A Felvidék egységét sem az egyszerű közjmagyarok, semi a vezérek közt nem lehet ilyen bűzbojnbáikkal szétrobbantani. A legjobb, kgjelképiesebb bizonyítéka ennek Komárom, ahol Szüllő Géza, a Felvidék első főrendje Jaross jobbján jelenlétével tüntetett az Egyesült Magyar Párt egysége mellett. A felvidéki szellem éppen a kollektivizmusban volt, a három vezér tökéletes együttműködésében. A személyi viszály éppen a felvidéki szellem megtagadása volna, s aki akár közember, akár vezér [meghasonlásba kerülne a felvidéki egység szellemével, az megtagadná múltját és megtagadná a felvidéki szellemet. Ez pedig abszurdum. Ennek föltételezése csak olyan individualista gondolkodású politikus agyban születhetik meg, akiknek semmi sem szent. Nekünk pedig a mi egységünk tradíciója és vezéreink becsülete mindennél szentebb. Közöttünk nem lesznek dezertőrök. El a kezekkel. A Kormányzó Ur Őfőméltósága mélynyomás!! arcképe 63x95 cm. méretben P 1.40 -1- portóköltségért, valamint 4 legújabban megjelent Csak ei a Keresztlinh 0 a ml vezérünk Ez a ml hazánk------------------k------------------------------feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetnie? STÁDIUM SAlTfiUÁlLfllAT RT-mi Budapest, VI., Rózsa-utca 111. az. nem külföldi, hanem belföldi, örüljön, hogy visszajött. Felkiáltások a jobboldalon: így nem lehet beszélni. Reisinger Ferenc: Nyíltan megmondom, jobban örültem volna, ha Jaross miniszter úr odakinn marad. Szinyei Merse Jenő elnök a szónokot reudreutasítja, . a jobboldalon pedig viharosan utasítják vissza Reisinger szavait. Reisinger Ferenc a javaslatot végül Is nem fogadja el. Fábián Béla a világháború katonáiról beszél és azt hangoztatja, hogy csak-egy- séges magyar szellemet a világháborúból át kell menteni az új magyar hadseregbe. Ezután azt cálfolja, hogy a kiß- várdai zsidóknál egy a csehekkel összeköttetésben lévő rádiót találtak volna. Azt hangoztatja, hogy azok a harctéré« kötelességüket megtették, azoknak gyermekeivel méltányosan kell elbánni. A javaslatot elfogadja. Jl repülés ügyéért Kéri továbbá, hogy a katonaság közegészségére minél több gondot fordítsanak. (Helyeslés.) — Tegnap a felvidéki egyesült pást* nak — fejezte be beszédét Porubszky —» Komáromban kongresszusa volt, ahol legkevesebb 20 ezer párttagunk .®eg- jelent. Az ifjúság nevelésével kapcsolatban nekem jutott a szerencse, hogy pro- gramznuukat magyarázzam és az ifjúság vallás-erkölcsi és nemzeti nevelésével foglalkozzam. Akkor eszembe jutott, hogy én ma itt az országházban beszélni fogok a honvédelmi javaslatról. Ott Síit előttem a 20 ezer ember és ekkor feltettem két kérdést: Ember Sándor a javaslattal kapcsolatban a légi haderőről és a légitámadás ellen való védekezésről szól behatóan. A leventeoktatás és a munkaszolgálat bevezetését helyesnek tartja és a javaslat egyik legsikerültebb részének éppen a hadiszolgáltatásra vonatkozó részt. Nyomatékosan mutatott rá az ipari felkészültség jelentőségére, amelyen a jövő háborúja múlik. Éppen ezért az ipart fejleszteni kell, különösen a repülőgépipart és a motoripart. Nagy szerettei és szakértelemmel szólt a repülök ügyéről, ismertette a magyar repülői ügy történeti fejlődését és a minisztert arra kérte, hogy a repülőgép- gyártó* és műszaki oktatás fejlesztése céljából mindent kövessen el. A javasló, tot örömmel elfogadja. (Helyeslés és taps, a szónokot számosán1 üdvözlik.) akartok-e jól felszerelt nemzeti magyar hadsereget? Ez volt az edső kérdésem. A második: akartok-e Horthy Miklós katonái lenni? Miniszter úr! Mint volt tábori lelkész alázattal jelentem, hogy erre a két kérdésre azt felelték: akarnak! (Élénk éljenzés és taps a Ház .minden oldalán, a szónokot tömegesen üdvözlik.) Tíz ifjúság nevetése Huszár Mihály helyesléssel fogadja a repülésügy fejlesztésére vonatkozó megállapításokat, büszkeséggel emlékezik meg a magyar katonanemzet erényeiről. Maga részéről a hadsereg lelki felkészültségét tartja fontosnak és örömmel üdvözli a javaslatot, amely a pedagógusoknak is módot ad a honvédelmi nevelésre. Ezzel kapcsolatban a leven teoktató s pedagógiai szempontjaira hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalság lelkében megfelelő módon ágyazzák bele a honvédelem gondolatát. A fiatalságot arra kell nevelni, hogy szeresse a honvédséget és szeresse a nemzeti érzést, erre a célra a vidéki papok é»s tanítók szívesen felajánlják közremunkálásukat. Ugyanilyen nevelő szellemben kell a tisztikarnak a legénységgel bánnia. A javaslatot elfogadják. (Helyeslés, taps ) Lázár Andor örömmel üdvözli a javaslatot, mert a magyar hadseregnek a jövőben is nagy feladatai vannak. Elismeréssel állapítja meg, hogy a honvédelmi miniszter érdeme az, hogy a javaslat az alkotmányosság szellemének teljes mértékben megfelel. A javaslat bizottsági tárgyalása a parlamentarizmus diadalát jelenti. Ezután arról szólott, hogy a jövőben is szükség vau a parlamentarizmusra. Megemlékezett a javaslat módosításáról, melyek általános megnyugvást keltettek. Szükségesnek tartja a belső ipar fejlesztését a hadsereg ellátása céljából Szent-Iványi József: A hadiipart na- cionalizálni kell. Lázár Andor a javaslatot elfogadta. Porubszky Géza beszéde Porubszky Géza felvidéki képviselő volt a következő felszólaló, akinek beszédét igen nagy figyelemmel hallgatták. Megállapította, hogy az állam biztonságát négy tényező alapozza meg: a keresztény erkölcs, a nemzeti öntudat, a polgárság megelégedettsége és a jól felszerelt, megbízható hadsereg. A maga részéről jobb szerette volna, ha a honvédelmi javaslatot megelőzte volna a föl db i rtokrefo rm benyújtása és elfogadása, hogy a magyar nép fiai látnák, hogy a honvédelem kiterjesztése következtében vállalt terhekkel szemben a haza földjéből valamit kapnak is. Az ideális állapot az volna, ha az államok fokozatosan leszállítanák fegyveres erejüket. Sajnos, ezt nem tudjuk elérni. S mindaddig, míg a Páris környéki béke igazságtalanságai orvosolva nem lesznek, örök békéről fegyver nélküli állapotról beszélni nem lehet. Az ellopott dolog visszakiált a gazdája után, és Szent István koronájának ellopott orgánumait, magyar testvéreink visszakiáltanak édesanyjuk, a megcsonkított Magyarország felé. (Taps.) Azért említi ezt- hogy kint a nép között ne legyenek felelőtlen elemek, akik azzal lazítanak majd, hogy mielőtt idejöttünk a pesti parlamentbe, első dolgunk volt, hogy újabb terheket rakjunk a nép nyakára. Holota János: Gyalázat volna ilyent állítani. Somogyváry Gyula: Senki sem mondjaPorubszky Géza: Ezután a fegyveres harc mellett a világnézeti harcról emlékezik meg, ezek a háború bacillusai. A törvényjavaslat nemcsak azokra ró tér hot, akik katonák lesznek, hanem a polgárságra is, de arra kell gondolni, hogy valláserkölcsi nevelésére. Olyan országból jönnek, ahol nem törekedtek arra, hogy a katonák imádkozzanak is s mikor a visszacsatolt Felvidékre a magyar katonaság bevonult, örömmel látta az imádkozó magyar katonát. A magyar nép harcos és bátor, de imádkozó katonát is akar, mert csak abban bízik, aki lélekben az Úristenhez fordul. (Éljenzés és taps.) Mentelmi bejelentés Htibay Kálmán mentelmi jogának megsértését jelentette be, azért, mert a nemzeti szocialista pártszervezettől eltávozó titkárnőjét, akinél magánlevelezései voltak, a rendőrségre bevitték, ott a leveleit felbontották. Ebben egyfelől lm-él ti tok megsértés, másfelől mentelmi jogának megsértését látja. Az elnök ezután napirend indítványt tett és eszerint a ház január 24-én kedden délelőtt folytatja a honvédelmi javaslat tárgyalását. Klein Antal szóvá tette, hogy Feste- tich Sándor gróf legutóbbi interpelláció* jában a magyarországi német kisebbség: sérelmeiről beszélt A maga részéről mintegy ilyen lakosú kerület képviselője felszólította az interpelláló Festeticset, hogy adjon részletes felvilágosítást ezekről a vádakról. Miután Festetics választ nem adott meg kell állapítania, hogy a vád alátámasztására konkrét adatai nincsenek, elítéli Festetics ténykedését arúely magyarország elleni izgatás és denuncíálás jellegével bír, kü- lönöéén akkor, amikor a magyar külügyminiszter Németországban a német- magyaT jóviszony ápolásán fáradozik* ( Helyeslés.) Pálffy-Daun József gróf válaszolt Klein Antalnak és visszautasította a de- nunciálás vádját A ház elfogadta az elnök napirendjét és ezzel az ülés 2 órakor véget ért »»^»^a^H^W^II^a^a^CHEan^aiaaNiAaiacaniAaiacaqcaiaamAaiaflNl^NaiNl^Nl^aflNt^g^aúNaiNtWMtl Emlékművet állítanak a munkácsi hősöknek A Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezete Illés József dr. egyetemi tanár, országgyűlési képviselő elnöklésével bensőséges ünnepségen hódolt a munkácsi hősök emlékének. Illés József kegyelete« szavakkal emlé kezett meg a munkácsi véres magyar Vízkereszt és a ruszin karácsony elesettjeiről, akiknek vére újból megpecsételte a magyar-ruszin testvériséget. Demkó Mihály volt tartománygyűlési képviselő, a ruszin nemzeti tanács alelnöke ruszin nyelven tolmáesolta Munkács város üd vözletét és mint szemtanú mondta el a cseh orvtámadás lefolyását Kiemelte PazuJtánics ruszin nemzetiségű rendőr hősiességét, aki az elfogott cseh tank gépfegyvereivel tüzelt a csehekre. Lintner Antal dr. mérnök, a szervezet titkára indítványt tett arra vonatkozóan hogy a szervezet indítson országos moz* galmat a munkácsi hősök emlékművének felállítására. Az emlékbizottságot azonnal meg is alakították. Haluskay Sándop mérnök, alelnök, száz pengőt ajánlott fel az emlékműre, a többi jelenlévő is csatlakozott adományával. Dóry Béla gépész- mérnök azt fejtegette, hogy a hősök emlékét a legméltóbban a vérükkel megszentelt föld felvirágoztatásával ápolhatjuk. Szikszay Sándor ny. rendőrtiszt egy költeményét szavalta el, majd Egán Imre ny, főispán fia, Egán Ede szólalt fel és fogadalmat tett, hogy azt a zászlót, amelyet édesatyja kezéből kiütöttek, minden erejével szolgálni fogja. Az ünnepség a Himnusz hangjaival éri véget. áldozathozatal nélkül nincsen haza- szeretet, ninesen társadalmi rend. Megemlíti ezután, hogy a prágai par lamentben Füssy szenátor, Jaross és Szüllő képviselő állandóan harcolt 1936-ban és 1937-ben a cseh államvédelmi törvény ellen, akkor is tömérdek közbe szólás volt, olyan fajta, mint itt a múlt pénteken. De állták a harcot, mert nem szavazhattak volna meg olyan javaslatot, a cseh parlament olyan államvédelmi törvényét, amely több fegyvert és muníciót gyárt Csonka-Magyarország ellen. (Taps.) Ezután több kívánságot terjeszt elő, a többiek között azt, hogy a katonai szolgálatra behívóitok családtagjai állami támogatásban részesüljenek, hogy az aratási időben a földműves katonák szabadságot kapjanak, továbbá, hogy helyezzenek nogy súlyt a katonaság és ifjúság — ■ ' —mm* Megtartja önállóságát a„Hansa“ Budapest, január 20. Jelentettük, hogy a Hangya január 33-án közgyűlést tart annak megünneplésére, hogy tagszövetkezeteinek száma a felvidéki szövetkezetek csatlakozásával körülbelül négyszázzal emelkedik és így ez a hatalmas szervezet ma már köze) kétezer szövetkezetre támaszkodik. A közgyűlésen találkoznak először az itthoni és a visszatért szövetkezetek, amelyek a felszabadulás pillanatában nyújtottak egymásnak kezet, közösen végezték a felszabadult területek élelmezését és a Magyar a magyarért-zkció kiszolgálását. * A visszatérő szövetkezetek nagyié«« Hanza-szövetkezetEzek a megszállás alatt magyar központot alakítottak és visszatérésük után Is megtartják önállóságukat, de egész szoros együttműködésbe lépnek V Hangya szövetkezeti táborral s ennek aa együttműködésnek elveit rögzíti le a januág 23-ikl közgyűlés. ' a Magyar Felvidéki Hírlap cinci SZERKESZTŐSÉG: V„ HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-301 KIADÓHIVATAL: VIII., József-körút 5. Telefon: 144-i0f 4
