Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-18 / 14. szám

6 TTTOTntVi AtaoVíRHIMfM? 193!» JANUÁR 18. SZERDA ez a hang nem változik meg, addig az ellenzék is azt a hangot fogja használni, amit velük szemben a kormánylapok használnak. Makkai János felszólalásában" megál­lapította, hogy a belügyminiszter kije­lentései az ellenzék kívánságainak első részét kielégítették és a főispáni kérdést végleg elintézték. Ami a kormánypárti sajtó hangját illeti, az a véleménye, hogy a sajtó és általában az újságíró nt­kán szokott olyan sértő kifejezéseket használni, mint a politikusok, akik szenvedélyükben néha elvakultak. Reméli, hogy a közélet hangja meg fog szelídülni és megszépül, ha az ellenzék ugyanazt a hangot használja, mint a kormánysajtó, egyébként az elnöki napi­rendet elfogadja. (Helyeslés és taps.) A Ház az elnöki napirendet elfogadta, majd felolvasták az interpcllációs köny­vet, mely szerint a szerdai ülésre harminchét interpel­lációt jegyeztek be, és éppen ezért elhatározták, hogy az in­terpellációk meghallgatására 11 órakor térnek át. Az ülés negyodháromkor ért véget, RENDELET a felvidéki pénzintézetekről A hivatalos lap mai száma közli a kormány 360—1939. M. E. számú rendele tét, amely a Pénzintézeti Központról szóló egyes jogszabályoknak és a Pénz­intézeti Központ alapszabályának hatá­lyát. kiterjeszti a visszacsatolt felvidéki területekre és az ezzel kapcsolatos át­meneti rendelkezéseket is tartalmazza. Ezzel a rendelettel a jogegységesítés a hitelszervezet működésének körébe eső te­rületre terjed ki és önérthetőleg az erre a jogkörre még érvényben lévő csehszlo­vák jogszabályok ott hatályukat vesztik. A hitelszövetkezetek tekintetében a leg­utóbb már kibocsátott 400—1939. M. E. számú rendelet külön jogszabályokat lép tetett életbe. A hatályban álló pénzinté­zeti jogunk egyik leglényegesebb sza­bálya, hogy takarékbetéteket betét­könyvre csak a Pénzintézeti Központ tagjai fogadhatna,k cl. A rendelet meg­adja a lehetőséget arra, hogy a felvidéki önálló pénzintézetek a Pénzintézeti Köz­pont tagintózeteként újra bekapcsolódja­nak az ország hitelszervezetébe. A visz szaosatolt felvidéken azonban még sok olyan hitelintézet is működik, amely cseh-szlovák pénzintézet fiókja és ame lyeknek végleges sorsa még egyelőre nem dőlt el. Ezeket a Pénzintézeti Közponl nem veheti fel tagjai sorába, a pénzügy­miniszter felhívására azonban náluk vizsgálatot tarthat. A korábban már megjelent 9710—1938 M. E. számú rendelet ezeknek az intéze teknek felügyelők útján történő ellenőr zését is lehetővé teszi addig is, amíg sor suk véglegesen eldőlt. Különös tekintet tel arra a nagyfontosságú érdekre, amely a hitelszervezet zavartalan tovúbb- müködé,sóhoz fűződik, biztosítja a rende­let ezeknek az intézeteknek is azt a jo got, hogy noha a Pénzintézeti Központ nak nem tagjai, egyelőre, betétkönyvre befizetéseket továbbra is elfogadhassanak. Ezzel kapcsolatban azonban felhatal mázzá a rendelet a pénzügyminisztert, hogy ezeknek az intézeteknek a betét elfogadási jogát, ha a pénzintézet az el lene elrendelt felülvizsgálatot megakadá­lyozná, vagy ha annál szabálytalansá gok kövottetnének el, elvonja. Utal a rendelet arra is, hogy a pénzintézeted kényszer fel számolására vonatkozó ren delkezéseket a 9700—1938. M. E. számú rendelet már a felvidéken is hatályba léptette. A havi mérlegek elkészítése a rendelet szerint a visszacsatolt területen működő hitelintézetekre is kötelezőve válik. Természetes, hogy azok a cseh-szlovák rendelkezések, amelyek a pénzintézeteket arra kötelezték, hogy betétjeik után, il­letőleg az általuk kifizetett kamatok után különféle alapokba befizetéseket teljesít: senek, az állami főhatalom megváltozta­tása folytán már nem nyernek alkal­mazást. ——BBza^gauMu'.Jiaam—————» Harmadik osztályon Egyszerre váltjuk meg jegyeinket s egy vonatra .szállunk föl. Akkor de­rül ki, hogy ő második osztályon fog utazni, mi csak harmadikon, szeré­nyen. „Ne tüntessen! — mondta ő — ez is egyik kinövése a maguk felvi­déki szellemének, ez a harmadik osz­tályon való utazgatás, mintha ezzel domborítanák ki á maguk különleges demokráciáját!“ Szólt és bevonult a puhaülésű fülkébe. Utánamentcm, megkockáztatva a büntetést, és a kö­vetkezőket mondottam neki: — A harmadik osztályon való uta­zással semmiféle különös tüntetést nem akarunk. Rászoktunk, megszok­tuk, mint a szükséges rosszat. Kezdet­ben elvből nem utaztunk másodikon, s azt hoztuk fel okul, hogy nem gaz­dagítjuk a cseh államot. De ezt az indokot csak a romantikusok emle­gették, mert az igazi ok abban rej­lett, hogy egyre kevesebb pénzünk volt. S mikor már leszorultunk a fa­padokra, különös Változáson mentünk át. A vonat, a fapadokon, mindenkit összébbrázott, egymáshoz szorított, előkelő úriembert, kubikust, csendőrt és utazót. Foglalkozási ágak, nemzeti­ségek, felekezetek s társadalmi osztá­lyok barátkoztak össze a vonatban, tárulkoztak ki egymásnak, ismerték meg egymás örömét s baját. A harma­dik osztályban megkaptuk a kisebb­ségi magyarság egész keresztmetsze­tét. Kezdetben szégyeltük a harmadik osztályt, később pirulva mentegettük magunkat, ha néha mégis másodikon utaztunk. Ez a harmadik osztály nem kényszerű tüntetés volt, hanem ma­gatartás, nem „csekélységi érzetből“ fakadó visszavonulás, hanem nyílt vallomás a magyar . életközösség, a. magyar népi egység mellett s ami kimondatlanul, megnevezellenül e harmadosztályú utazgatás mögött volt, az jelentette az egész magyar éle­tet: szerényebben, de jobban egymás mellett élni. Ez a harmadik osztály még a nagyszerű szervczőtehctségéről ismert grófnőnél vagy a nagyon nép­szerű grófunknál sem volt keresett­ség, hanem magától értetődő vonás. A magyar kisebbség lejebb szorult egy fokkal, útját külsőbb vágányokon járta, de mind együtt maradt az út végén, s akár hiszi, akár nem, valóban nem ismert különbséget egymás kö­zött s a címzésekben is az egyszerű­ségre törekedett. Mosolygott a cím­kórságon s utálta a klikkeket, hiszen szeme előtt látta egy egészen új klikk­nek, a várost elfoglaló szlováknak s a közéleten terpeszkedő csehnek las­san fejlődő klikkjét. Nagyon jó ta­pasztalás volt ez a harmadik, osztály, senki sem tudja, hogy a vonatok fa- padjain mennyi aktatáska nyílt meg, mennyi életrevaló eszme született s a harmadik osztály barátságos, közvet­len hangulata hány embert hozott ne­vezőre. S jó volt a harmadik osztály azért is, hogy el ne puhuljunk: kissé kényelmetlen volt tálán, de emlékezte­tett mindig arra, hogy erősnek s ed­zettnek kell lenni a fáradalmakkal szemben, hogy mindig résen kell len­nünk, a különféle európai s hazai lég­vonatokra ügyeljünk, s hogy átjáró­háza vagyunk sok eszmének, itt, a Duma-vidéken. Nem bántuk meg ezt a harmadik osztályt: nem illúziókon ringtunk s nem puha pamlagról néztük az elfutó életet. S amit ezeken a kemény fa­padokon tanultunk, amit crrpl a ki­egyenlítő harmadik osztályról ma­gunkkal hoztunk, azzal csak haszná­lunk a magyar közéletnek, azt öröm­mel fogadhatja tőlünk mindenki, még az is, aki a fapadok kényelmetlensé­gét nem ismerte soha. E fapadokon a címek s rangok eltűntek, nem volt sem rangosabb, sem hitványabb ma­gyar közöttünk, egyszerűek voltunk s barátságosak. S ha tetszik, ha nem, ezt az iskolát magunkkal hoztuk, mert jónak s hasznosnak tartjuk minden igaz magyarra nézve ma is. (sz. V.) Franco személyes vezetésével három oldalról vonulnak Barcelona felé a spanyol nemzeti csapatok A déli hadszíntéren visszaverték a köztársaságiak ellentámadását Paris, január 17. A nemzeti spanyol liadak három oldalról vonulnak előre Barcelona felé. A hadműveletek irányí­tását Franco tábornok személyesen vette át. A nemzeti hadak stratégiai helyzetét lényegesen megerősíti az a körülmény, hogy a katalán arcvonal az utóbbi na­pok győzelmei következtében mintegy kétharmad résszel megrövidült. A nem­zeti hadvezetőség így a harctér vala­mennyi fontos pontján megháromszo­rozhatja tüzérségét. A köztársasági hadak a Valis és Tar­ragona közt elvonuló és már hónapokkal ezelőtt kiépített védelmi vonalba vonul­nak vissza. Barcelonai jelentés szerint a köztársasági hadsereg összes rendelke­zésre álló tartalékcsapatát harcba veti. A Jour haditudósítója szerint igen két­séges, hogy a köztársasági hadak, ame­lyeknek a hangulata teljesen megren­dült, képesek lesznek-e erre az átcsopor­tosításra. Az Oeuvre jelentése szerint a katalán harctéren Franco tüzérsége na­ponta több mint hatvanezer lövést ad 1e. A nemzeti hadseregnek jelenleg nyolc- száz harci repülőgép áll rendelkezésére. igualada is elesett London, január 17. Franco tábornok haderejének katalómai győzelmes elő­nyomulásáról kedden reggel az angol fő­városba újabb jelentések érkeztek. A je­lentések azt mutatják, hogy a nemzeti haderő előnyomulása fel­tartózhatatlan és Barcelona sorsa is megpecsételődött. A beérkezett jelentések szerint a nem­zeti csapatok hétfőn a késő esti órákban elfoglalták a hadászati tag rendkívül fon­tos Igualada városát. A Leridából Bar­celona irányába előnyomuló vegyesdan­dár csapatai foglalták el a várost. Ezek a csapatok déli Irányban folytatták gyorsütemű előnyomulásukat. Az előnyomuíó csapatok Igualada el­foglalásával átjutottak a katalán hegyháton és most már a Rio Nova völgyébe ereszkednek le, hogy a part­vidék síkságán folytassák azután előnyomulásukat Barcelona felé. Az angol lapok jelentései szerint Igua­lada elfoglalásának hír határtalan örö­met keltett a nemzeti Spanyolországban. Vasárnap még azok a csapatok, amelyek hétfőn este elfoglalták Igualada városát, húsz kilométernyire álltak a várostól. Franco rádiószózafa Páris, január 17. Franco tábornok teg­nap este rádiószózatot intézett a katalán néphez és felszólította a katalánokat, vessenek véget a céltalan ellenállásnak. A tábornok hangoztatta, hogy minden további ellenállás most már teljesen hasztalan és csak felesleges vérontásra vezet. Yagus tábornok, a marokkói hadtest főparancsnoka, kijelentette újságírók előtt, hogy a köztársasági milíciának már csak néhány elszórt csapatteste fejt ki ellenállást, a köztársasági haderők 'zöme azonban menekül. A marokkói had­test a partvidék mentén északkeleti irányban nyomul előre Barcelona felé. A keddre virradó éjszaka újabb hadi­jelentést adtak ki, amely szerint a nemzeti csapatok az esti órákban is folytatták előnyomulásukat és az ellenség minden ellenállását megtör­ték. Raus városában a nemzetiek hétfőn 2000 foglyot szedtek össze. Hétfőn össze­sen 4000 foglyot ejtettek a nemzetiek. A nemzeti csapatok a délután folyamán/ még három falut foglaltak el. A hadijelentés beszámol arról is, hogy a köztársasági haderő a déli had­színtéren elkeseredett ellentámadá­sokba kezdett, hogy ellensúlyozza a nemzetiek kataló- niai sikerét. A támadásokat azonban a nemzetiek visszaverték és a, köztársa­ságiaknak rendkívül súlyos veszteségeket okoztak. A déli hadszíntéren a nemzetiek hétfőn 3G4 foglyot ejtettek és sok hadi­anyagot zsákmányoltak.--------- iMii I iimr n ilfflii—n Országzászlói avatott Losonc Losonc, január 17. Többezer főnyi közönség jelenlétében ünnepélyes keretek között adták át Losoncon az Országos Frontharcos Szövet­ség salgótarjáni főcsoportjának és Kaposvár városának országzászló ajándékát. Az ünnep­ség a Magyar Hiszekeggyel kezdődött, ame­lyet a salgótarjáni bányászzenekar játszott. Ezután vitéz Horváth Béla fővárosi főjegyző az Oiszágos Frontharcos Szövetség nevében mondott lelkes üdvözlő beszédet. Koltay Imre vitéz Somogyváry Gyulának „Kassa énekel“ című költeményét szavalta el nagy hatással. A salgótarjániak országzászlóját Horváth László városi tanácsos, a kaposvári országzászlót pedig Sipos Kálmán városi tanácsos adta át nagyhatású beszéd kíséretében. Losonc vezetősége nevében Csetneky Béla városbíró votte át a szászlót és meghatottan mondott kö­szönetét. Ezután a salgótarjáni és losonci frontharco­sok díszmenotben vonultak a honvédlaktanya elé, ahol a volt 25-ös losonci háziezred tisztjei és legénysége nevében Bacsó József mérnök, volt 25-ös főhadnagy lelkesítő beszédben emlé­kezett meg az egykori losonci háziezred dicső múltjáról és a Losoncon állomásozó határőr- zászlóaljnak a bajtársi együttérzés kifejezése- képen értékes zászlót nyújtott út. A zászlóalj nevében v. Orsovay alezredes köszönte meg a szép ajándékot. HaNfax Parisba és onnan Angliába uíazolt Páris, január 17. Bonnet és Halifax Géniből jövet kedden reggel Párisba ér­kezett Halifax azonnal az angol nagy­követségre sietett. Ezután tovább utazott Angliába. Halifax kedden délelőtt fél 12 óra tájban érkezett Calaisba. Az üdvöz­lések elhangzása után folytatta útját Daladier miniszterelnök kedden dél­előtt fogadta Bonnet külügyminisztert. Sztojadinovics Jugoszlávia bél­és külpolitikájáról Belgárd, január 17. A jugoszláv radi­kális unió pártülést tartott, amelynek során Sztojadinovics miniszterelnök be­szédet mondott — Belpolitikánk első követelménye — mondotta Sztojadinovics — az ország tel­jes nyugalma és törvényes rendje. Az a vágyunk, hogy horvát testvéreink épp­úgy szeressék a mi szép Jugoszláviánkat és éppen úgy érezzék itt magukat, mint mi magunk. Minden belpolitikai kérdést a nagy és oszthatatlan Jugoszlávia kere­tében akarunk megoldani, szigorúan szem előtt tartva a monarchikus eszmét, a Karagyorgyevics-dinasztiát, valamint az ország és az állam egységét. Külpoli­tikai programmunkban nincsen semmi­féle változás. Hivatalosan felkérték Mandzsúriát a kommunistaellenes szerződés aláírására Tokió, január 17. A Döméi Iroda je­lentése szerint Németország és Olasz­ország mandzsuriaí meghatalmazott mi­niszterei Hszinkingben együttesen fel­kérték a mandzsu miniszterelnököt, hogy írja alá a kommunistaellenes egyezményt. A mandzsu kormány, amely hétfőn elhatározta az egyezményhez való csatlakozást, valószinűleg február 15-e táján fogja hivatalosan megerősí­teni ezt az elhatározását.

Next

/
Thumbnails
Contents