Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-18 / 14. szám

09 JANUAR 18. SZERDA ■PEMHMÍta •. i'fafifevRHIRMffi 5 Megkezdte a képviselőház a nagyfontosságú honvédelmi javaslat tárgyalását Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nyilatkozata a csongrádi főispán ügyében — Harminchét interpelláció a szerdai ülésen Teleki Mihály gróf benyújtotta a földbirtokpolitikai javaslatot A képviselőház kedden nyugodt légkör­ben, a napirenden szereplő törvényjavas­lat fontosságához mért komolysággal' tárgyalta a keresethalmozási javaslatot, majd a reformjellegű honvédelmi tör­vényjavaslatot. Ezt azért emeljük ki, mert a legutóbbi pénteki ülésen olyan viharos jelenetek játszódtak le, és olyan elten tétek támadtak a jobb és baloldal között, amelyek e viharos jeleneteknek a keddi ülésen való folytatását Ígérték. A mai ülés elején azonban felállott Keresz- tes-Fischer Ferenc belügyminiszter és a csongrádi főispán kijelentései ügyében olyan méltányos nyilatkozatot tett, ame­lyet az ellenzék is elfogadott elégtétel gyanánt és így megindulhatott a Ház nyugodt munkája. Az ülés előtt a Nemzeti Egység Pártja rövid pártórtekezletet tartott, amelyen Bárczy Ferenc elnök bejelentette, hogy Brogly József, Egry Zoltán és Tomcsányi Vilmos Pál képviselő a Nemzeti Egység Pártjába beléptek, ugyancsak felvételre jelentkezett Illés József képviselő is. lmrédy Béla miniszterelnök a Ház pén­teken történt eseményei felett sajnálko­zását fejezte ki, majd bejelentette, hogy a belügyminiszter a mai ülésen rövid nyilatkozatot fog tenni és ezzel a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. Arra kérte a pártot, hogy a jövőben is igye­kezzék a parlamenti harcmodort olyan mederben tartani, amely a tradícióknak megfelel. Pécsi és bajai nyilatkozatai is ezt a célt szolgálták, de ez természetesen kölcsönösséget tételez fel. Az úri 1 arc modor lehet békülékeny, de nem a gyen geség jele, a párt a harcot ugyanolyan elvi határozottsággal folytatja, mint amilyennel eddig is vjvtak. Köszönetét mondott a pártnak, hogy a pénteki viha­ros ülésen megőrizte nyugodtságát és méltóságát Végül hangoztatta, hogy a Magyar Élet Mozgalmának megindításá­nál azokra a barátaira kíván támasz­kodni, akik hűségükről tanúságot tettek Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter szólalt fel, bejelentette, hogy az ülésen nyilatkozni kíván és ez meg A Kormányzó Űr Őfőméltósága^ mélynyomásu arcképe 63*95 cm. méretben P 1.4ö -b portóköltségért, valamiét a legújabban megjelent Ez a mi »Ieresztünk a mi vezérünk Ez a mi hazánk eliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: Ü JHfIUVKLK.KE.Kl KHIÓI Budapest, VI., Rózsa-utca Ili. sz. győződése szerint elegendő, lesz a hangú lat megbékítésére. A mai ülésen egyébként két rendkívül fontos momentumról számolhatunk be, az egyik a földbirtokpolitikai javaslat benyújtása, a másik a honvédelmi tör vényjavaslat vitájának megkezdése. Ez a két javaslat mutatja egyfelől, hogy a kormány a kitűzött reformot sürgősen megvalósítani kívánja, másfelől, hogy clyan szükségleteket akar kielégíteni, amelyek a mai haladó nacionalista és szociális reformkorszakban joggal álla­nak a népi politika előterébe. Különös nyomatékot ad a honvédelmi javaslat meginduló vitájának vitéz Csicsery Rónay István előadói beszéde továbbá Kenéz Béla felszólalása. Ezek a beszédek az emelkedett szellemnek, a nemzet történelmi múltjába való elmé lyedésuek, a nemzett hagyományok ápo lásáuak és a közfelfogás korszerű átala látásának szüliségessége mellett tettek bizonyságot és igazolták azt is, hogy a képviselőház e kérdésekben valódi nem zeti egységet mutat Holnap, szerdán, interpellációs nap lesz és a bejegyzett 37 interpelláció arra mu­tat, hogy hosszabb ülése lesz a Háznak. éppen ezért már délelőtt 11 órakor áttér r.ek az interpelláció meghallgatására. A keddi ülésről itt számolunk be. A belügyminiszter nyilatkozata Darányi Kálmán házeluök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések során megemlékezett a bihar- nagybajomi választókerület Létay Ernő halálával történt megüresedéséről s je­lentette, hogy az új választás iránt a belügyminisztert megkereste. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter állott fel szólásra ezután. El­mondta, hogy a legutóbbi pénteki ülésen kijelentette, hogy Ricsóy-U hlarik Béla csongrádi főispán kifogásolt installációs beszédéről tájékozódást fog beszerezni. Ez megtörtént, a főispán megjelent ‘ nála és bemutatta beszédének eredeti szöve­gét, egyben őszinte sajnálkozását fe­jezte ki, hogy beszédének kifogásolt részéhez olyan következtetéseket fűztek, amely tőle távol állott. A belügyminiszter ezt a sajnálkozást magáévá tette és most a Ház előtt ki­fejezésre juttatta. Megállapította a bel­ügyminiszter, hogy ez a kifogásolt rész valóban igen éles polemikus természetű politikai nyilatkozat volt, amely a főis- páni hivatalos funkció közben történt megnyilatkozások kereteivel nem egyez­tethetők össze. Erre figyelmeztette is a főispánt és ez úton figyelmezteti az ország ösz- szes főispánjait, hogy hasonló polé­miák kezdeményezésétől hivatalos funkció közben tartózkodjanak. (He­lyeslés.) — Én azt szeretném — fejezte be nyi­latkozatát a belügyminiszter —, ha ez a kijelentésem az ország súlyos kárára elmérgesedett parlamenti atmoszférának megnyugtatásához hozzájárulna. (Helyes lés és taps.) A kishaszonbérlefekrő! szóló föidbirtokpolltikai javaslat benyújtása Ezután általános érdeklődés közepette nyújtotta be Teleki Mihály gróf föld­művelésügyi miniszter a kishaszonbér- letek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló javaslatot (Helyeslés és taps.) A javas­latot kiadták az illetékes bizottságnak. A keresethalmozási javaslat Napirend szerint folytatták a kereset­tel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellá­tásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló ja vaslat általános vitáját. Yázsonyi János a családvédelmi gon­dolat szempontjából, továbbá általános ós egyetemes gazdasági, valamint nemzeti szempontból bírálta a javaslatot, melyet, bár nem fogad el, bár a bizottsági tár­gyalások során sokat javult. Ezzel az általános vita véget ért és Reményi - Schneller Lajos pénzügymi­niszter rövid felszólalásában kijelen­tette, hogy az összeférhetetlenségi tör­vényjavaslatot az igazságügyminiszter a közeljövőben be fogja terjeszteni. Meg­említette, bogy a tisztviselők anyagi helyzetének helyreállítására a kormány legutóbb is több intézkedést tett, de ezekkel sem tekinti befejezettnek a tiszt­viselői kar érdekében tett intézkedéseit, hanem megfelelő időben és módon tovább kíván menni ezen az úton. A Ház ezután általánosságban megsza­vazta a törvényjavaslatot, a benyújtott határozati javaslatokat pedig elvetették. A részletes vitában az előadó több lé­nyegtelen módosítást terjesztett elő, majd Payr Hugó és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter rövid felszólalása után a törvényjavaslatot részleteiben el­elfogadták. Benkő Géza előadó ismertette ezután a harminchármas bizottság létszámának harminchatra való felemeléséről szóló törvényjavaslatot, melyet a Ház vita nél­kül fogadott el, ugyancsak vita nélkül beadták el Somogyváry Gyula előadó felszólalása után a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését a képviselőház könyv­táráról. A Felvidék visszatérése a honvédelmi javaslat vitájában Ezután áttértek a honvédelmi javaslat tárgyalására. « Csicsery-Rónay István előadó: A ma­gyar képviselőház plénumában most tár­gyalásra kerülő honvédelmi törvényja­vaslat korszakalkotó a magyar alkotmány ezeréves történelmében. Mert ez a törvényjavaslat kifejezője an­nak, hogy a magyar nemzet vissza­nyerte önrendelkezési jogát, a Felvidék magyarlakta területének visz- szacsatolásával megnagyobbodott tria­noni hazában s szabadon, minden idegen befolyástól függetlenül intézkedik saját sorsa felett. A nemzet visszaszerezte az állami szuverénitás kifejezőjének, a hon­védségnek és a honvédelmi rend­szere megszervezésének szabadságát is. Húsz hosszú keserves esztendő után végre hatályát veszítette a reánk erősza­kolt szégyen-békediktátum legmegalázóbb határozmánya, amely a területi amplitú­dó után örök védtelenségre vélte kárhoz­tatni a magyar nemzetet. Ennek a díszes palijának ragyogó falai között a trianoni követlétszám megfogyatkozott sorait' a visszacsatolt terület képviselői egészítik ki (Zajos éljenzés.) Az elszakított terület­ből visszakerült több mint 12 ezer négy­zetkilométer és egymilliónyi magyar test­vér. Ezután a legnagyobb elismerés hang­ján emlékezett meg a trianoni határokon! történt bevonulásról a honvédség kitűnő magatartásáról, az önkéntes jelentkezés­ről, amelyek mind a magyar vitézséget és a magyar hősies önfeláldozást hir­detik. Ezután hatalmas történelmi tanul­mányban ismertette a magyar katonai erények megnyilatkozását, Árpád korá­tól mind a mai napig, og-yben ismertette a történelem során megnyilatkozó kato­nai szervezési és katonapolitikai momen­tumokat, valamint azokat a fejlesztési törekvéseket, amelyek a honvédség és a magyar hadsereg történelmében kimu­tathatók. A Ház lelkes éljenzése és tapsa kö­zött emlékezett meg a Horthy Miklós íővezérletével Szegeden újjáalakított nemzeti hadseregről, majd a modern háborús hadseregek tech­nikai felkészültségéről, ismertette az egyes államok katonai felfegyverkezését, majd rátért a törvényjavaslat ismerteté­sére. A javaslat alapján megállapította, hogy mindazok a követelmények bizto­sítva vannak, melyeket a totális háború a nemzettel szemben támaszt és ezért letárgyalt és átszövegezett törvényjavas­latot a Ház fogadja el. (Hosszantartó éljenzés és taps. A szónokot számosán üdv özük.) Ujíalussy Gábor a legnagyobb elismo- rés hangján emlékezett meg az előadói nagyszabású beszédéről, örömmel állapí­totta meg, hogy a politikai és [>árthar­cok, mindig elcsendesednek, amikor leg­drágább kincsünkről, a honvédségről vari szó. Megemlékezett azokról az áldozatok­ról, amelyeket a javaslat a nemzet min­den tagjától megkövetelt ós reméli, hogy mindenki örömmel hozza meg az áldo­zatokat. Köszönetét mondott a javaslat elkészítőinek, a honvédelmi és igazság­ügyi miniszternek, ezután a javaslat egyes részleteivel foglalkozott. Mint maga is volt tényleges katona, több év­tized katonai tapasztalatát terjesztette elő, amidőn a honvédelmi tanácsról, a leventetoktatásról, majd a nők munka­szolgálatáról szólott s azt kérte, hogy nőket zárt testületek­ben, külön csoportokban alkalmaz­zák, továbbá kérte, hogy a női kiképzés al­kalmával felügyelőül az idősebb nőt ren­deljék ki. Kenéz Béla a magyar hadsereg törté­netének három korszakát sorolta fel, mély történelmi perspektíváját nyújtva •a magyar hadierényeknek és a vitézség­nek. Megállapította, hogy a magyar katona vitézségére, mint biztos fundamentumra építhet ez a javaslat. Párhuzamot vont Moltke és Zrínyi pá­ratlan katonapolitikai , zsenialitása kö­zött és a javaslat egyes részletkérdéseiről szólva, végül azt elfogadta. Napirendi vita a sajtó hangjáról Az elnök azt indítványozta ezután, hogy szerdán délelőtt 10 órakor folytas­sák a vitát, a inai törvényjavaslat tár­gyalásában­Eckhardt Tibor a napiredhez hozzá­szólva megállapította, hogy a belügyminiszter mai felszólalása a csongrádi főispán ügyében teljesen korrekt volt és szeretné, hogy a jövőben becsület dol­gában ne legyen a két oldal között kii lönbség. Kijelenti, hogy az ellenzék nem kívánta a parlamenti munkát felborí­tani. Mégis úgy látja, hogy a belügy­miniszter nyilatkozata a kérdést nem in­tézte el véglegesen és szerinte a főispánt fel kellene menteni. Annál inkább is, mert a főispán ma azt a kijelentést tette, amint a lapokban olvasható, hogy továbbra is így fog harcolni. De azért sincs a kérdés elintézve, mert a sajtóval szemben emelt kifogásokat eddig még nem reparálták. A miniszterelnök ugyan vasárnap kijelentette, hogy elítéli a sajtó személyeskedő hangját, erre azonban, hogy ez a hang megszűnjék, csak a mi­niszterelnöknek van ingcronciája. Amíg

Next

/
Thumbnails
Contents