Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-17 / 13. szám
T939 JANUAR 17. KEDD •rewiDEXi AímAarhiriíAE 7 „Munkács megmutatta, hogy magyar és soha többé biíoriék kezébe kerülni“ Munkács tiltakozó gyűlésén magyarok, ruszinok és németek együtt tettek hitvallást a magyar haza mellett — Határozati javaslatban kérik a kormányt, hogy követeljen teljes kártérítést és elégtételt ,áűsiem2$0» Magyarország kormányzójának, nagybányai Horthy Miklós főméltósa^' úrnak, Budapest. Munkács város magyar és magyarság gal testvér ruszin és német őslakos közönségének mai nagygyűlése hűséghódo- lattal köszönti a felszabaduló Magyar- ország kormányzóját. Fogadjuk, hogy hűségesek leszünk mindig a magyar hazához, Kárpálaljának önrendelkezési Jogot kért a gyűlés Munkács, január 15. A véres víz- keresztnapi események után alig egy héttel Munkács lakossága ismét megmozdult. Ezúttal nem a cseh betörök páneélkocsijai és gépfegyverei ellen állt ki, hanem, hogy tiltakozzék a gálád orvtámadás ellen. A tiltakozó nag5rgyűlés a városi moz- gófénykép színház zsúfolásig megtelt helyiségében folyt le, ahol mintegy 1300 ember szorongott, magyarok, ruszinok, németek, a város és a környező falvak lakosságának népe. A tömegnek csak egy kis töredéke juthatott be a cseh bombáktól házba. megrongált mozgófónykép színEzrek és ezrek az udvarra és a főtérre szorultak ki, ahová hangszórókon közvetítették a nagyteremben elhangzott beszédeket. A tiltakozó nagygyűlésen, amely délelőtt %11 órakor kezdődött, a magyar nemzeti szövetség Majoros István igazgatóval, a magyar revíziós liga pedig Fali Endre igazgatóval képviseltette magát. A nemzeti színekkel és a kormányzó arcképével díszített emelvényen a vendégek és a helyi hatóságok képviselői foglaltak helyet. Vozáryt Nem tűrjük o ka mégegyszer megismétlődik, Vereckéig visszük a magyar lobogói A páratlanul impozáns tiltakozó nagygyűlés a magyar Hiszekegy eléneklésével kezdődött. Ezután R. Vozáry Aladár, 1Munkács város országgyűlési képviselője szólalt fel, megemélkezve a Vízkereszt napján történt cseh orvtámadásról, emelkedett hangon jelentette ki: Belekiáltjuk a nagyvilágba, hogy nem tűrjük a galádságot és ha ez mégegyszer megismétlődnék, saját erőnkből, honvédségünk erejével Vereckéig visszük a magyar nemzeti lobogót. (A szavalókórus ütemesen kiáltja: Megtorlást! Megtorlást! Vereckéig előre!) Példátlanul áll az európai nemzetek és államok történetében folytatta Vozáry képviselő — az a gálád és hitvány orvtámadás, amellyel bennünket, ezt a várost és környékét a csehek január 6-án megtámadták, tudva azt, hogy a magyar kormány tiszteletben tartva a nemzetközi megállapodásokat, nem tart itt nagyobb fegyveres készültséget és nem készül támadásra. A gyávasághoz és futáshoz szokott csehek ezt a becsületes álláspontot akarták kihasználni, amikor megtámadták Oroszvéget és Munkácsot. (Elégtételt, elégtételt! — zúgja a tömeg.) Arra számítottak, hogy majd egy hazugsággal ismét becsaphatják a világot. De tévedtek. A támadás megtörtént, de vele járt a csehek csúfos kudarca, mert néhány honvéd, önkéntes, nemzetőr, határbiztosító és rendőr, egy maroknyi csapat kiverte és megfutamította a páncélkocsikkal, golyószórókkal támadó, többszörös túlerőben, lévő cseh katonákat (Nagy tags.) Munkács megmutatta, hogy magyar város és soha többé nem akar bitorlók kezébe kerülni. (A tömeg ütemesen kiáltja: Nem, nem, soha!) A január 6-iki magyar hősiességet az egész világ megcsodálta. Nekünk azonban ez a nap véráldozatot is jelentett, mert hősi halot- taink voltak. Vozáry képviselő kérésére a nagygyűlés felállással és egypercnyi néma gyásszal hódolt a hősök szent emlékének. — Munkács városának immár vastag könyvet kitevő történelmében — folytatta Vozáry képviselő — a november 2-a és 10-e közötti idő új fejezetet jelent. Am alig kezdtük meg az új és szabad életet, történelmünk lapjára január 6-án máris gyászkeret került. A gyászkeretben azonban a dicsőség és a hősiesség is meg van örökítve. Vozáry képviselő ezután megemlítette, hogy a két napig uMnkácson tárgyalt vegyesbizottság cseh tagjai mindenféle ürüggyel és kifogással próbálták magyarázni a történteket, de a magyar területen elfogott cseh páncélkocsit kimagyarázni, letagadni nem nem lehet. — Azt kívántátok — foytatta Vozáry képviselő — hogy összehívjuk east a tiltakozó nagygyűlést. Összehívtuk és a magyar kormányhoz eljuttatjuk kívánságaink és akaratunk kifejezését, hogy a nagygyűlésen• hozandó határozatokat hozzák tudomásukra nagy barátainknak. (A tömeg zúgó lelkesedéssel kiáltja: Igazságot, igazságot! Duce, Duce!, majd Ciano! Ciano! Hitler, Hitler!) Elégtételt! Megtorlása Vozáry képviselő ezután nagy taps közepette üdvözölte a vendégeket, a magyar nemzeti szövetség és a magyar revíziós liga kópvislőit, majd Munkács közönségét, amely az ágyuk és gólyószórók tüzében is higgadtan, fegyelmezetten és oly példaadóan viselkedett. Rákóczi magyarjai után köszönet azoknak, — folytatta — akikkel mindig testvéri együttérzésben éltünk együtt és védtük a magyar földet, a magyar hazát; a ruszin és a német őslakosoknak. — De köszönet jár elsősorban honvédségünk tagjainak (a hallgatóság lelkesen élteti a honvédséget) továbbá a rendőrségnek, amelynek tagjai pár héttel ezelőtt jöttek csak ide, de akik ja nuar 6-án azonnal megtalálták a helyű két, hogy hol kell védeniük ezt a várost. Köszönetét mondunk az önkénteseknek, akik vérüket hullatták és a postások nak, vasutasoknak, akik katonákhoz méltó magatartással teljesítették őrszolgálatukat! Testvéreim! — folytatta Vozáry képviselő — Munkács magyar város volt és lesz. (A tömeg kórusban kiáltja: Voltunk és maradunk!) Váró sunk megérdemli, hogy hídjának a hegyek felé néző legfelső peremén világító betűk hirdessék: Ne bántsd a magyart!) (A tömeg zúgva ismétli: Ne bántsd a magyart!) — A világba kiáltjuk, — fejezte be beszédét Vozáry képviselő, — hogy a január 6-ihoz hasonló még egy aljas támadást nem tűrünk, de ha ezt meg mernék cselekedni, lássák mi fog történni. (A tömeg egy emberként kiáltja: Fel Vereckéig, fel Vereckéig!) A hallgatóság Vozáry képviselő beszédét lelkes tapssal fogadta és a beszéd alatt többször kiáltotta: Elégtételt! Megtorlást! Népszavazási Ruszinföldön Ezután Majoros István, a magyar nemzeti szövetség igazgatója mondott beszédet. . A szövetség nevében mély háláját tolmácsolta Munkács város lakosságának Vízkereszt napján tanúsított hősies magatartásáért. Hódolattal emlékezett meg a hősi halottakról, valamint a munkácsiak lánglelkű papjáról, akit a csehek utasítottak ki annakidején, Szabó Lajosról. Beszédét így fejezte be: Isten éltesse, Isten áldja, Isten segítse Munkácsot és annak minden hazafiason érző lakosát. Fali Endre dr., a magyar revíziós liga igazgatója, mélységes hálával emlékezett meg a munkácsi hősökről. Ostorozta a cseh állam benesi szellemét. Kiemelte, hogy az európai béke érdekében is diadalra kell juttatni a megcsúfolt igazságot: meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a Ruszinföld népszavazással dönthessen sorsáról. A tömeg eközben sűrűn kiáltja: Mindent vissza! Vesszen Prága! Szabadon Bródyt!, majd Mussolinit és Hitlert éltette. A Revíziós Liga — jelentette ki Fali Endre dr. — ebből a tiltakozó nagygyűlésből hirdeti harcát a szlovák és ruszin nép teljes felszabadulásáért és függetlenségéért (Nagy tags és éljenzés.), mert addig nem lesz béke Középeurópdban, amíg a cseh zsarnokság népeket tart igájában. Mi ebből a tiltakozó gyűlésből arra kérjük a világ közvéleményét, hogy állítsa vissza oltárára az igazságot, de gyorsan, mert ha nem teszik meg. másik erőnkkel, a karddal fogunk harcolni. Ezután Szántó László, a nyolc évvel ezelőtt Munkácsról kiutasított magyarpárti főtitkár szólt az eseményekről, majd Demkó Mihály a ruszinság egyik vezére ruszin nyelven a magyar-ruszin ősi testvériségről beszélt, hangsúlyozva, hogy ha megengedtél« volna a csehek a népszavazást, a ruszin nép 90 t-ázaléka a Magyarországhoz való visszatérés mellett nyilatkozott volna meg. Ha a jövőben cseh részről hasonló támadás érné a magyarságot és ruszinságot, ismét közösen verik vissza az ellent, de most már a lengyel határig. A Ruszinföld ruszin volt s marad és soha sem lesz a cseheké. A Magyar Revíziós Liga jelszavával magyarul fejezte be beszédét: Nem, nem, soha! Marton Ferenc palánkai német tanító a németajkú őslakosság nevében hangoztatta, hogy a cseh orvtámadás alkalmával a németajkú őslakosság egy emberként állt fel, követelt fegyvert a rabló csehek ellen és váll-váll mellett harcolt a magyarokkal és ruszinokkal. Végül hogy Távirat a kormányzóhoz R. Vozáry Aladár szóvátette, Imrédy Béla miniszterelnök és kormánya Munkács város megfelelő támogatását helyezte kilátásba, majd határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet a tiltakozó nagygyűlés tomboló lelkesedéssel fogadott el. A határozati javaslat kimondja, hogy a kormányt felkérik, hozza a világ tudomására az orvtámadást, követeljen teljes kártérítést és elégtételt azzal, hogyha a jövőben hasonló eset megismétlődnék, maga veszi kezébe a megtorlást. Kimondja a tiltakozó nagygyűlés, hogy nem lehet béke a Kárpátok medencéjében mindaddig, amíg annak minden nemzetisége nem maga határozza el, hova akar tartozni. R. Vozáry Aladár javaslatára ezután a tiltakozó nagygyűlés a következő táviratokat küldötte eh mint voltunk a rabság húsz éve alatt, hogy megvódjük ősi jusson felszabaduló városunkat a jövőben is, mint azt január 6-án tettük. Könyörgiink az Egek Urához, adja meg mielőbb minden még rab magyar szabadulását és áldja meg a teljes felszabadulás szent örömével azt, aki a trianoni sorsban olyan biztosan és bölcsen kormányozza Magyarországot a szabad magyar jövő felé. A munkácsi tiltakozó nagygyűlés nevében R. Vozáry Aladár. Hz európai béke érdekében... Magyarország miniszterelnökének, vitéz Imrédy Béla őnagyméltóságának, Bu- dapest. A felszabadult Munkács város egésze egybesereglett, 1 hogy tiltakozzék azon példátlan orvtámadás ellen, amely a bé- késen alvó várost január 6-án hajnalban érte, és hogy megköszönje Nagyméltó- ságod elismerését, amelyet a város kötelességszerű hazafias magatartásáért' fejezett ki. Munkács kéri Nagyméltóságodat és az egész magyar kormányt, hogy az orvtámadásért teljes elégtételt és kártérítést követeljen nemzetközileg is s hogy engedje meg és rendelje el a fegyveres visszautasítását a békét gáládul veszélyeztető esetleges további orvtámadásnak. Kérjük Nagyméltóságodat és a magyar kormányt, tétessék ifjabb kezdeményező lépés annak érdekében, hogy a trianoni békediktátum teljes egészében felülvizsgálat és módosítás alá vétessék és ennek révén mindazon területek visszaadassanak Magyarországnak, amelyek ősi jusson megilletik, amelyeken többségben magyarok élnek és amely területekre Magyarországnak saját maga biztonsága és az európai béko érdekében feltétlenül szüksége van. Kárpátalja cseh. megszállás alatt maradt részein népszavazás íarlassék Benito Mussolini kormányelnök úr őnagyméltóságának, Olaszország újjá- teremtőjének, az olasz nép vezérének, Róma. Munkács város közönsége nagygyűlést tart, hogy tiltakozzék a város és környéke ellen január 6-án történt cseh katonai orvtámadás miatt. E gyűlés hódoló tisztelettel üdvözli Olaszország újjáteremtő jót, aki elsőnek emelte fel szavát a trianoni igazságtalanság ellen a magyar igazság érdekében. Köszöntjük azt, aki kipróbaltan nagy barátja a magyar nemzetnek, aki külügyminiszterével, Ciano gróffal november 2-án Bécs- ben baráti szavát tettel peesétoltette meg. Kérjük Excellenciádat, tartsa meg jóindulatát Magyarország és a magyarság iránt továbbra is, hogy támogassa a magyar igazság további érvényesülhe- tését. A már felszabadult Munkács közvetlen környéke még cseh megszállás alatt van, ott maradtak még erdeink, szőlőink, temetőnk, nincs vasútvonalunk. A város környékén levő ruszinság és a még fel nem szabadult Kárpátalja olyan idegen uralom alatt szenved, amelynek e területhez, a ruszin nép kormányzásához semmi jogcíme nincs. A még cseh megszállás alatt levő többségben magyar lakosságú városok, tisztán magyar nagyközségek, valamint a Munkács környékén lévő 127 ruszin község nevében, amely november 3-ika és 10-ike között Magyarországhoz való visszacsatolását szóban és írásban kérte, kérjük Excellenciádat, hogy az európai béke biz- 'osítása és az igazság érdekében tegyen újabb kezdeményezést, hogy
