Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

8 T'FGMWft! v Mscfe®HiraiSfi 19S9 JANUÁR 17. KEDD Kárpátalja még a cseh megszállás alatt maradt részein népszavazás tartassák és hogy a területen a bitorló idegen uralom megszüntetésével az európai béke újabb veszélyeztetése megszűnjön. M ruszinság csak így találta meg éietiekeiőségeit Hitler Adolf vezér és kancellár Őexcel­lenciájának, a Németországra kovácsolt bilincsek letörőjének. Berlin. Excellenciád tudja, hogy a cseh had­sereg egyes kárpátaljai egységeinek pán- eélkocsis és technikailag felszerelt osz­tagai január 6-án orvtámadást intéztek Munkács és környéke ellen, amely no­vember 2-án a bécsi döntés alapján sza­badult fel és amely a Trianon előtti Magyarországnak több mint egy évezre­den mindig hű és elszakíthatatlan része volt A bécsi döntés azonban az új határ­vonalat Munkácstól alig pár száz lé­pésre állapította meg és ennek következ­tében történhetett meg az orvtámadás. A bécsi döntés nem adta vissza Munkács temetőjét, szőlőhegyét a város tulajdo­nát képező erdőket és megszüntette vas­úttal való megközelítését is. Cseh meg­szállás alatt van Kárpátalján még sok tiszta magyar lakosságú nagyközség és több, lakosságának többségében magyar város is van. Kárpátalja még cseh megszállás alatt levő területei ruszin lakosságá­nak akarata és életérdeke az, hogy Kárpátalja teljes egészben Magyar- országhoz tartozzék, mert a ruszin- ság csak így találja meg gazdasági és kenyérkereseti életlehetőségeit. November 3.-ika és 10.-ike között Mun kacs közvetlen közelében 127 ruszin köz ség kérte Magyarországhoz való csato­lását, tiltakozva az ellen, hogy idegen, cseh kommunista mentalitású emigrán sok uralkodjanak felette, olyanok, akik­nek e területhez és a ruszin néphez semmi közül nincs. Munkács közönsége a, január 6.-iki orvtámadás miatt ma nagygyűlést tartva mély tisztelettel üd­vözli Németország és a német nép nagy vezérét és kancellárját, háláját fejezve ki, hogy Benes Cseh-Szlovákiáját meg­semmisítette és a magyarság egy részé­nek felszabadulását lehetővé tette. Kér jük Excellenciádat, hogy jóindulatú újabb elhatározásával segítse a magyar­ságot, amely a német népnek a világ­háborúban mindvégig becsületesen ki­tartó fegyvertársa, a versaillesi és a trianoni megpróbáltatásban sorstársa volt, abban, hogy még cseh és idegen emigráns megszállás alatt levő Kárpát­alján népszavazás tétessék iehetővé és az módot adjon a ruszin népnek szabad akarata kife:ezhetésere. Európa érdeke a iengyei-magyar közős határ Beck külügyminiszterhez a következő táviratot intézte a nagygyűlés: Beck József külügyminiszter úr Őexcel­lenciájának, Varsó. Munkács város közönségének teljes egésze ma nagygyűlést tartott, hogy til­takozzék a Kárpátalján maradt cseh hadsereg Munkács elleni 1939 január 6-iki orvtámadása miatt. Ez a nagygyű­lés köszönti Excellenciádat, mint a ma­gyar nép nagy barátját és az igazságon alapuló magyar törekvések támogatóját. Kérjük, hogy a magyar igazság érvénye- sülhetése javára az európai béke biztosí­tása érdekében legyen segítségünkre, hogy Kárpát­aljának még cseh megszállás alatt maradt részein népszavazás tartas­sák s annak révén a ruszin nép szabadakara­tát kifejezhesse. Európa e részén, Len­gyelország és Magyarország között levő e területen a béke csak úgy biztosítható, ha Kárpátalja megszállás alatt maradt részein megszűnik az e területhez semmi jussal nem bíró csehek, kommunista emi­gránsok uralma. • Európa érdeke a lengyel és magyar közös határ, . amely e területen valósítható meg a leg­könnyebben Európa érdekében- Éljen Lengyelország, éljen a lengyel—magyar ősi barátság. A munkácsi tiltakozó nagy­gyűlés nevében It. Vozáry Aladár. A nagygyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A sokezer főnyi közönség, amelynek egy része az utcán az esős hű­vös időjárás ellenére a gyűlés végéig ki­tartott, rendben, lelkes hangulatban osz­lott szét. A HAZÁÉRT MINDHALÁLIGI Hadnagyavatás a Ludovikán A magyar királyi honvédség fejlesztése és korszerű kiépítése folytán előállott na­gyobb tiszti szükséglet kielégítésére augusztus 20-ike helyett a világháború óta első alkalommal már január 15-én, va­sárnap délelőtt avatta fel a Ludovika. Akadémia legidősebb évfolyamát. Az ünnepélyes eskütétel — tisztavatás legszebb szertartása — az eddigi szokástól eltérően, vasárnap az Üllői-úti Ludovika Akadémia előtti téren a nagy nyilvános­ság előtt folyt le. Itt avatták fel a gyalo­gos, lovas és tüzér hadnagyokat. A nemzeti színekkel díszített patinás főépület előtt féltizenegy órára felsorako­zott a ludovikás zászlóalj, az avatandó hadnagyok és a hősök emléke mögött fel­állított emelvényeken összegyűlt a meg­hívott előkelőségek tömege, a felavatandó hadnagyok büszke, könnyező szemű hozzá­tartozói; sokezer főnyi közönség övezte az ünnepség színhelyét, ahonnan a beszéde­ket hangszórók közvetítették. A katonai előkelőségek sorában fog­lalt helyet vitéz Gömbös Gyuláné, akinek idősebbik fiát, vitéz Gömbös Ernőt is most avatták tüzérhad naggyá. Pontosan féltizenegy órakor kürtszó harsant, jelezve a kormányzó úr őfőmél- tósága képviselőjének, vitéz kistoronyi Denk Gusztáv lovassági tábornoknak, a honvédség főparancsnok-helyettesének megérkezését. A kormányzó képviselője a Himnusz hangjai mellett vonult el az aka­démikus gyalogzászlóalj, a lovas-szakasz és tüzérosztály előtt. A kormányzó képviselője helyet foglalt a díszetnelvényen, majd a felavatandó hadnagyok az akadémia parancsnokának vezényszavára az akadémikus zászlóalj előtt, szemben a kormányzó képviselőjé­vel állottak fel. Idehozták az akadémia feá »ászlóját i*. Vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc vezér­kari ezredes, a Ludovika Akadémia pa­rancsnoka, mondotta, el fanatikus ma­gyar hittel telített magasszárnyalású be­szédét Ezután a fiatal hadnagyok esküre emelt kézzel tették le az esküt a zászló előtt. Harsány, katonás hangon mondták az eskü fenséges szavait, majd Papp Ferenc, rangidős gyalogos hadnagy búcsiízott az ősi Alma Matertől és annak tisztikarától, köszönetét mondva a háromévi hivatásra nevelő, áldozatkész munkáért Beszédét így fejezte be: — Bajtársak! Mi a magyar tavasz és N agymagyarország katonái a szebb jö­vőbe vetett törhetetlen hittel, a magyar katona győzniakarásával, a rohamra in­duló honvéd elszántságával rántsunk kar­dot és egy szívvel egy lélekkel fogadjuk: „A hazáért mindhalálig!“ A téli napfény csillogott a magasba emelt fényes kardokon s mély megható- dottság lett úrrá a sokezer főnyi közön­ségen. Vitéz Denk Gusztáy lovassági tábornok a legfelsőbb hadúr, a Kormányzó Ur Öfő- méltósága nevében intézett ezután szóza­tot a felavatott hadnagyokhoz. Minden szava mély nyomot hagyott a lelkesedés­től telített ifjú szívekben. A gyönyörű és minden részében ma­gyar ünnepséget a ludovikás gyalog­zászlóalj, lovas-szakasz és tüzérosztály pompás díszmenete zárta be. A ludovikásinduló ütemeire vonul­tak el a főméltóságú úr képviselője, a megjelent katonai előkelőségek, az akadémia tisztikara és az új hadna­gyok előtt. A Ludovika Akadémia hűvösvölgyi 1L főcsoportja, ahol a repülő, műszaki. páncélos, híradó, vonatcsapatbeli és folyamőr tisztek kiképzése folyik, ugyan­csak vasárnap tartotta meg tisztavatási ünnepélyét. Háromnegyed tizenkét órakor kürtszó jelezte, a Kormányzó Ur Öfőméltósága- nak képviseletében megjelenő vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornoknak, a hon­védség főparancsnokának megérkezését, aki a Himnusz és a Rákóczi-induló hangjai mellett fogadta az akadémia parancsnokának jelentkezését, majd végigment a kivonult akadémikus zászló­alj, az akadémia tisztikara, valamint az avatásra kerülő hadnagyok arcvonala előtt és helyet foglalt a díszemelvényen. Az akadémia parancsnoka intézett ez­után búcsúbeszédet a felavatandó had­nagyokhoz, majd a felavatandó hadna­gyok ünnepélyesen letették az esküt, majd „A hazáért mindhalálig!“ felkiál­tással kardot rántottak. Vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábor­nok a legfelsőbb Hadúr nevében köszön­tötte fiatal baj társait. A kormányzó képviselőjének beszéde után a kivonult akadémikus zászlóalj a ludovikás induló hangjai mellett díszmenetben vonult ol a legfelsőbb Hadúr képviselője és a fel­avatott új hadnagyok előtt. Délamerikai feljelentésre letartóztattak Bécsben egy anyakínzó kereskedőt Bécs, január 16. A bécsi bűnügyi rendőrség feljelentő levelet kapott Trertka Edvárd délamerikai kereskedő­től, amelyben Bécsben élő öccsét vá­dolja. A rendőrségi nyomozás során va­lóban kiderült, hogy Trenka Frigyes a vele közös lakás­ban lakó édesanyját nap-nap után bántalmazta, kínozta, sőt egy ízben meg is akarta gyilkolni. A szerencsétlen anya a múlt nyáron már öngyilkosságot kísérelt meg, hogy fia kínzásaitól megszabaduljon, de meg­mentették. Amíg Trenkánét a kórház­ban ápolták, fia 7000 márka értékű meg­takarított pénzét eltulajdonította. Az el­vetemült fiút letartóztatták. Hatalmas tömegű bűnügy vár tárgyalásra a Felvidéken Közel másfélezer ügy, de csak 14 fogoly a kassal ügyész« ségen — Csütörtökön kezdődnek meg a bírósági tárgyalások Kassa. (Szerkesztőségünktől.) A bíró­ságok hivatalos átvétele óta lázas munka folyik valamennyi bírói hivatalban, fő­leg azonban az ügyészségen, ahol a tár­gyalásra kerülő büntető ügyeket készí­tik elő. Ennyi dolga még talán sohasem volt a kassai ügyészségnek, mint most. Közel másfélezer, pontosan 1349 bűn­ügyet készítenek elő tárgyalásra. Ezek között aránylag nagyon kevés a politikai bűncselekmény. A hatalmas tömeg oly ügyekből tevő­dött össze, amelyeket részben a csehek hagytak itt, részben a katonai közigaz­gatás ideje alatt merültek fel, részben pedig már a polgári közigazgatás beve­zetése óta érkeztek. Tudni kell, hogy új tárgyalásra kerül minden olyan bűnügy, amelyben már hoztak ítéle­tet, de a büntetést teljesen ki nem töltötték. Az első büntetőügyi tárgyalás január 19-én, csütörtökön lesz a kassai királyi törvényszéken. Je­lenleg összesen tizennégy fogoly ül az ügyészség fogházában, közöttük csak két elítélt. Ezek Svarny és Irimy, a halálraítélt hír­hedt rablógyilkosok, akik karácsony éjszakáján kitörtek a fogházból, de azóta mindkettőt sikerült elfogni. Most külön cellákban vannak elhe­lyezve szigorított felügyelet alatt. A többi elítéltet és vizsgálati foglyot, mint ismeretes, a csehek a kivonulás előtti napokban szélnek eresztették. A szabadonboesátást a fegyencek zen­dülése előzte meg. A foglyok szétrombolták a cellák zárait és kijutottak a folyosókra. Az akkor már gyérszámú fogházőrség tehetetlen volt velük szemben, rendőröket hívtak segít­ségül. akik gumibottal teremtettek ren­det. Tizenhét cella zárja még ma is hasznavehetetlen az akkori rombolás után, ezeket most javítják ki. Az új fegy- őrség megszervezése is most folyik. Ed­dig már tizenkét fegyőrt alkalmaztak — közülük tizet a régiekből vettek át — a normális fegyőrlétszám 26—28 ember. Az említett zendülés után a csehek mintegy hetven fegyencet bocsátottak szabadon, ezeknek újra való letartóztatására meg- * történt minden intézkedés, A hatóság munkáját nagyon megnehezíti az a kö­rülmény, hogy a csehek magukkal vit­ték a törzskönyveket és az iratok nagy­részét is. A csehek csak a megmaradt te­rületekre vonatkozó ügyiratokat akarták magukkal vinni, de a sebes munkában sok tévedés történt és így szükség lesz arra, hogy az iratokat mindkét részről újra osztályozzák és megfelelő módon kicseréljék. Igen sok ügyben megszüntető vég­zést hoz az ügyészség. A felsőbb hatóságok intézkedése értel­mében különösen a csehek állal ittha­gyott ügyeket intézik el ilyen rövid úton, amennyiben a közérdek nem kí­vánja az eljárás lefolytatását. A magyar bírsákodásban jelenleg esküdtszék! bíráskodás nincs. Az esküdtbíróságok működését tudva­lévőén még a háború alatt felfüggesztet­ték és azóta nem állították helyre. Min­den bűnügyben szakbíró,sá*- ítélkezik, súlyos politikai bűnügyekben az úgy­nevezett ötösbizottság, amelynek tagjait részben az ítélőtábla, részben a törvényszék bíráiból állítják össze. Alkalmunk volt beszélgetni Fülöp Dezső dr, ügyészségi elnökkel, aki a húsz év előtt elhagyott hivatalát vette át újból és helyettesével, a Debrecenből áthelyezett Altdorf fér István dr. kir. ügyésszel, aki szintén kassai származású és iskoláit is itt végezte. Utóbbi a poli­tikai természetű bűnügyeket intézi és az újabb magyar jogszokások itteni meghonosításnál fáradozik. Fülöp dr. el­nök kijelentette, hogy bármilyen meg­feszített munkával, de lel év alatt feldolgozzák a feltorló­dott hatalmas anyagot. Ha egyszer újból ajour leszek, úgy vég­leg megszűnik a restancia, ami állandó jelenség volt a cseh uralom alatt. Az említetteken kívül még Okályi Géza dr., a régi rezsimből átvett ügyész­ségi meghízott és Bukovinszky Géza ügyészségi fogalmazó vesznek részt a hatalmas munka feldolgozásában. A kassai ügyészség egyelőre a kassai já­rás és az egyesített torna-—szepsii járás bűnügyeiben illetékes. A magyar jogbiztonság helyreállt, a jogfolytonosság szabályos menete is biztosítva van, ha még hosszú hóna­pokra emberfeletti munkát is jelent az ügyészség és a bíróságok számára.

Next

/
Thumbnails
Contents