Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-17 / 13. szám
1*31 JANUÁR 17. KEDD TEITOÍKI JímVm*-hiri>ai> 5 közben Kossuth kormánybiztosa Moson megyében iés néhány évet töltött az emigrációban is. Ezt csak azért mondottam el, mert legújabban azt terjesztik rólam, hogy labanc vagyok. Ez a nagyapám feleségül vette sárosfai Bittó Júliát, akinek a fivére Bittó István a 70-es években magyar miniszterelnök is volt. Ennek az Imrédy Lipótnak és Bittó Júliának a fia volt Kálmán, az édesapám, aki feleségül vette Vajkay Karolinát, aki szeredi Vajkay Károlyna, a budapesti ítélőtábla elnökének volt a gyermeke és ebből a házasságból származtam én. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Birtokomban van dédapám és dédanyám házassági bizonyítványa a bajai plébániáról, mely szerint a római katolikus vallást követtek. Ezek után az anyai ágon igyekeztek belém harapni. A zsebemben van egy röpcédula, amelynek egy példányát éppen a fiam kezébe nyomták az utcán. E szerint Vajkay Károly, Vajkay Karo- lin édesapja szeredi zsidó orvos fia. Nagyapám 1848-ban magyarosította a nevét, apja valóban Szereden volt orvos, Zeuger János Györgynek hívták és a Pfalzból származott. Nagyapámnak, — áki a röpcédula szerint zsidó orvos fia lett volna — keresztlevele szintén a kezemben van. A keresztlevél Béosből való, mert ott született. A keresztlevélből kitűnik, hogy születése napján keresztelték, hogy nagyatyámnak atyja és nagy- atyja is katolikus volt, sőt a keresztlevélen rajta van a hivatalos megjegyzés: Gültig nur zum, Nachweis der arischen Abstammung“ (Derültség.) Most még hátra van az a vád, amely anyai nagyanyámmal kapcsolatos. Anyai nagyapám 1848-ban honvédtiszt volt, ami újabb támpontja tehát a labanc voltomnak. Amikor elfogták, mint annyi má>s társát, közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahol később tisztté küzdötte fel magát és ezredével valahol a német—cseh vidéken állomásozott. Ott ismerkedett meg nagyanyámmal, aki egy ottani deutsch-böhm polgári családból származó leány volt és elvette öt feleségül. Az ő keresztlevele szintén a birtokomban van. Ennek a felírása az, hogy Arier-Geburt- schein. Anyai nagyanyám állítólag egy zsidónak lett volna a lánya, akit Jakabnak hívtak. Ez nem igaz; Móricnak hívták, ami ugyan szintén gyanúra adhatna talán okot. Szerencsére keresztlevelébe bele van írva nagyatyja keresztneve is: Ncpomuki János■ E névvel pedig mást, mint katolikust, nem lehet elképzelni. Kénytelen voltam elmondani ezt az unalmas családi történetet. Hozzáteszem, hogy az iratok megtekinthetők titkári hivatalomban. Mindezt azért hoztam fel, mert a következő történt Budapesten. Legalá >b 10—12 jóindulatú ember futott hozzám azzal a hírrel, hogy mi lesz a parlament összeülésének napján, hogy példátlan botrány készül és ez vagy az a képviselő azzal áll majd elő, hogy 37 és fél százalékban zsidó származású vagyok és ezért nincs erkölcsi jogom a zsidótörvényt be nyújtani. Ezt a kérdést nem feszegetem. Nagyon m el tudom képzelni, hogy vannak Magyarországon negyedrészben vagy annái nagyobb százalékban zsidó vért maguk ban hordozó egyédek, akik eléggé magyarok annak felismerésére, hogy szükség van a zsidókérdés megoldására, Szűnjék meg a tűrhetetlen politikai harcmodor Rá kellett azonban mutatnom: erre a harcmodorra, amely elhíresztelte, hogy a parlamentben leleplezés és botrány készül. Voltak is olyan teli karzatok a Házban, hogy bármely színház megirigyelhette volna. A botrány azonban nem pattant ki, mert nem pattanhatott ki, de 12 vagy 14 nap állott rendelkezésre és ez alatt szerte lehetett szórni az országban ezt a mérget. Én nem kutatom, hogy ki tette, ki csinálta, melyik oldalról jött, csak egy konkrét példán fel akartam tárni és meg akartam bélyegezni ezt a tűrhetetlen politikai harcmodort. Most hasonló dolog készül, nem ellenem, kormányom egyik tagja ellen, aki éppen itt ül az asztalnál és aki ma délben, egy nagyon kedves felszólalásában szerénye munkatársamnak nevezte magát. Közérdekből és nem valami finom kodási szándékból vagy kényességből kérem, Sőt követelem azt, hogy inost már szűnjék meg ez a harcmodor. (Viharos taps.) Elismerem, hogy van kifogásolni való a sajtó hangjában is, és olyan stílus kezdődött jobbról-balróL-középrői egyaránt, amely — sajnos — nem fog jóra vezetni. Hajlandó vagyok ennek a stílusnak tisztességes mederbe való terelésére minden intézkedést megtenni, ha ellenoldalról ugyanez történik és ha megszűnik az a bizonyos sorok között való sejtetés, rágalmazás, gyanusít- gatás, destruálás, amelyet némely sajtó- orgánumok egészen a tökéletességig fejlesztettek. Egész politikai pályámon soha senkit személyében nem támadtam, harcot nem indítottam, csak elvi alapon. Mégis szükségesnek tartom itt Baján leszögezni azt, hogy a magam részéről hajlandó és kész vagyok mindent megtenni, ami rajtam áll, hogy ez a harcmodor a régi magyar, úri harcmodorrá váljék. — Mert harc lesz. Azok a reformok, amelyeket meg akarunk valósítani, harcot igényelnek, amelyekben sebeket fogunk osztani és sebeket fogunk kapni, de a harcot állni kell, bárhogyan fordul is a sors kereke, mert úgy, ahogy a dolgok ma vannak, bármily nyugodtaknak látszanak is, nem maradhatnak tovább. Ennek a magyar sorsnak sok baja, sok gondja van,-Nagyon jól tudom ezt és néha késő este, ha hazatérek és feleségem feljön a „Magyar a magyarért“ irodájából, akkor egy kicsit nekibúsulunk a magyar.- sorson, de csak azért, hogy másnap ann frissebb erővel és energiával folytaink a munkát és küzdelmet. Mit akar a Magyar Élet Mozgalom? mot, tehát keresztény erkölcsöt és keresztény összetartást, harcos evangéliumi szeretetet, egyszerűséget, áldozatosságot. Akar egy társadalmi reformot, a szociális igazság jegyében való országépítést, szabadpályát minden magyarnak, legyen az bármely kunyhónak vagy palotának a szülötte és egyetlen társadalmi értékmérőt és rangadót: a nemzetnek tett szolgálatnak a hasznosságát. Gazdasági reformot akar: magyarnak a magyar földet. Nem zárjuk ki ebből a régi itt élő német, szlovák, sokáé, bunyevác és egyéb testvéreinket. Akarunk mindenkinek munkát és a munkának megbecsülését. Akarunk harcot a szegénység Lőttvadat minden mennyiségben legmagasabb napi áron vásárol Magyar Gazdák Állat-és Termény Szövetkezet. > főttvad mennyiséget kórunk ecetes’árajánlat'nélkül is bizalommal teher - áyuként „EKE" lőttvadtolep Pápa, Eötvös mca őJeXmte küldeni. Az ára beérkezései utál / * az „EKE“ értékesítő S; Kisebb ___ fiinak' ellenértékét legelönyöseo ban péstafordultaval megküldjük. Nagyobb lőttvad mennyiséget sAkem^ereijüt’ a helyszínen azonnal, kószjynz- fizétós'mellett vesznek át. Kérjen írásban vagy telefonon árajánlatot: „EKE“ lőttvadtelep Vápa. Eötvösjfitca 5. Tel. 11 — 37 vagy „EKE“ Ma^Br Gazdák Állat- és Terményértékesítő Szöv^rkezet Budapest, V-, Bank-utca 6. Teljen : 11.4—203, 120 - 280, 125—533. után olás— Ebben a küzdelemben segítőtársakra van szükségem. A mi, politikai pártban tömörült erőinken kívül szüksége van ennek a magyar megújhodásnak egyéb erőkre is. Ezért indultam el a Magyar Élet Mozgalmával. Ezért indultam egy tízegynéhány mondattal, amely megmutatja, hogy mit akar ez a mozgalom — Mit akar a Magyar Élet Mozgalma? — Magyar megújhodást akar, új Magyarországot. Nacionalista társadalmat. Katonai szellemet, faji öntudatot és fajvédelmet! Akar egy lelki reforleküzdésére, a profitéhség letöréséi akarjuk és a közéleti tisztaságot s mindennek megvalósítására egy mindent lenyűgöző, egységes magyar akaratot. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök beszéde után percekig zúgott a taps és az éljenzes. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter szólalt fel. A miniszterelnök feleségével és Madarassy Pál miniszteri tanácsossal háromnegyed tíz óra tájban hajtatott ki a bajai állomásra és visszautazott a fővárosba. JMROSS MM POR: Húsz éven áf idegen Imperium alatt a csodaszarvast űztük s rohantunk a magyar fövő felé... Debrecen és a Tiszántúl népe tombolva ünnepelte Jaross Andort, aki Debrecenben bontotta ki a Magyar Élet Mozgalom zászlaját Debrecen, január 16. A Magyar Élet Mozgalom vasárnap Debrecenben tartotta tisztántúli zászlóbontó nagygyűlését. Ez alkalomból a városba érkezett Jaross Andor miniszter, hogy ismertesse a mozgalom jelentőségét. A minisztert a pályaudvaron Lossonczy István főispán, Kölcsey Sándor dr. polgármester és Lám Dezső rendőrfőkapitány- helyettes fogadta. Egy Turul ifjúsági díszszázad is megjelent a miniszter fogadásánál és az ifjúság szónokának Jaross Andor hálásan köszönte meg a tisztelgést. A miniszterrel együtt érkeztek Debrecenbe vitéz Ujfalussy Gábor, Konkoly-Thege Kálmán, vitéz Kenyeres János és Füssy Kálmán országgyűlési képviselők, Vajay Károly és Borbély György főispánok, továbbá Padányi Gulyás Jenő, János Áron és Mészár Oszkár miniszteri titkár. A nagygyűlésen megjelent Tusnádi Nagy András igazságügyminiszter is, aki a tegnap este megtartott jubiláris jogászbál fpvédnöke volt, Ott volt Péchy Szabolcs szatmári, vitéz Jékey Ferenc szabolcsi főispán, Szohor Pál nyíregyházi, Márton Gábor hajduszoboszlói polgármester, Streicher Andor dr. szatmár- megyei, Nadányi János bihari, Rásó István hajdumegyei alispánok, Kölcsey István országgyűlési képviselő, a NÉP alelnöke, Megay-Meissner Károly, Mól nár Imre képviselők és a Tiszántúl köz életének számos vezető egyénisége. Az Aranybika-szálló dísztermét és lépesőházát és a szomszédos termeket zsúfolásig megtöltötte a közönség és többezer főnyi közönség foglalt helyet a főtéren felszerelt hangszórók előtt, hogy hallhassa a miniszter beszédét. A díszterem emelvényén magyarruhás lányok és a Magyar fiiét Mozgalom zsinóros magyar díszruhába öltözött tagjai áll tak sorfalat. A terembe lépő Jaross Andor minisztert a közönség felállva, szűnni nem akaró lelkes tapssal fogadta. A Szózat eléneklése után Jaross Andor lépett az emelvényre és elmondotta nagyhatású másfél órás beszédét. nem éreztük, hogy a. nagy örömnek, a; nagy felszabadulás örömének elmúltán jönnek a hétköznapok. Hétköznapok, amelyek tőlünk munkál, napi feladatokat és az új élet alkotását fogják kívánni, most már együttesen egy akarattal, egy erővel. Lesznek, akik nem tudnak megérteni Éreztük azt is, hogy amikor eljövünk ide a sanyarú körülmények között ki- kovúesolódott magyar lelkületűnkkel, akkor lesznek olyanok is, akik talán nem tudnak bennünket még ma megér teái, akik úgy gondolják, hogy a feszültség, amelyet a Felvidék ma gyár lelke hoz magával, és amely termékenyíteni, alkotni akar, talán kényelmetlen, talán szokatlan, talán olyan reformokat követel, amelyek megingatnak pozíciókat... (Égy van! Úgy van! Nagy éljenzés!) és lerántják a pókhálót a pókhálós kaszinói tükrökről. Jaross Andor beszéde — Úgy érzem, — mondotta a többi között — kettős feladatot teljesítek itt Debrecen városában. Az első feladat, — időrendben az első — annak a gondolatnak a,szűkreszabott magyar rónákon, a szűk éven át, amikor megkezdtük építeni ott, a szűkreszabott magyar rónákon aszúk magyar völgyekben, lankákon, hegyek alján a magyar élet horizontját, állandóan egy nagy mélységes nosztalgia élt a nagyobb magyar élet után. Nosztalgia élt bennünk a Nagy Magyar Alföld után. A Rima partján és a Sajó partján szántó-vető ember, a Csallóköz magyarja, a Bodrogköz magyarja, a Kassa város piacán élő magyar, a munkácsi vár magyarja epedő lélekkel vágyott a magyar élet után és most, amikor nekem' módomban van a Nagy Magyar Alföld egyik legnagyobb metropolisában kitárni ezt a magyar felvidéki lelket, húszéves elkötelezettséget, húszéves fo gadalmat teljesítek. Tudtuk: mi csak részei vagyunk a nagyobb magyar élet nek, egy csoportja a magyar nemzetnek. Tudtuk, hogy & mi testünk hasonló, a mi lelkünk azonosan formálódott és el kell, hogy jöjjön az ideje unnak, hogy ne csak fizikailag foghassunk egymással kezet, hanem hogy ez a Felvidék a maga tapasztalatai révén megacélozódott lel- kületével, a nehezebb környezetben is tanúsított élűiéikor ásóival és élnitudásá- val testvérré váljék a trianoni magyar állammal. Tisztában voltunk azzal is, hogy ez az összeforrás, ez az egymásba ölelkezés nemcsak lírai esemény lesz, haHogy hihetne valaki rólunk azt, mikor minden vágyunk, minden titkos gondolatunk a magyarságnak lelkeket, népeket, embereket óvó hatalma, amely után már húsz esztendő óta vágyakoztunk. Mi olyannak fogjuk fel ezt a magyar államot, mint egy nagy közös házat, amely minden rendű és rangú magyarnak egyA mi feladatunk annak a kérdésnek a megoldása, hogyan akarunk beleilleszkedni az új magyar élet ütembe? Hogyan akarunk úgy dolgozni, hogy munkaaka- r ásunk, cselekvő képességünk alkotó erejű legyen? Ha mi feszültséget hoztunk is magúnkkal, testvérek, ne higyjo senki, hogy ez a feszültség robbanékony, hogy ez a feszültség olyan, mint ar, ekrazit. amely hagyományaink épületének falait meg akarja repeszteni. fonna lakásviszonyukat ad. (Óriási éljen zés.) Nem vagyunk gondatlan kőművesek, mert nem, vagyunk szabadkőművesek, akik felületesen akarnak falakat rombolni, akik nem gondolnak arra, hogy a tetőszerkezet nem omlik-o össze? Mi alkotni akarunk, eselekedni akarunk azzal a lelkiismeretességgel. Alkotni akarunk, cselekedni lelkiismeretességgel
