Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

TJ'MjmvVT • Ataf&mWtW&ß 1939 JANUÁR 10. KEDD Beszélgetés a kárpát'ukrajnai Élmények a n$zics"-ferror országéból — Az éhínség küszöbén —« Az ukrán víziók összeomlása előtt A csehek menekülnek Munkács, január 9. Kárpátaljáról ki­utasított tanító ül velem szemben. Utol­jára közvetlenül a bécsi döntés után lát­tam MunJeácson. Kissé megfogyott, de a szeme még élénkebb a szarukeretes szemüveg mögött. 24 éves. Szájmozdula­taiban, gesztusaiban egy új, megkorbá­csolt Szilvdnia néhányhetes naptalan történelme ijeszt. Történelem, mely éj- szakásabb egy Szent Bertalan-éjnél. Kér­dés nélkül is beszélni kezd: — Hát öregem, odaát teljes a káosz és a terror. Maguk az ukránok is azt sut­togják, hogy tavaszig nem bírják ki. Ma már senki sem megbízható és jó ukrán, csak a lengyelországi szökevény ukrá­nok, akik lígy özönlenek át a határon, mintha hazajönnének. — Beszélj valamit a te faludról. Revolverrel vagy korbáccsal fizetnek,., — Én egy Kerecke melletti kis faluban működtem. Bár' igen eldugott hely, né­hány nap múlva a bécsi döntés után oda is elérkezett a terrorhullám. Ott is meg­alakult a „S'eic.s“-gárda ukránhű elemek­ből, kiképzett galíciai terroristák veze­tése alatt. A gárda börtöntöltelékekből rekrutálódott össze. Ezek kék-sárga ingű egyenruhában járnak, az övükben revol­ver és úgynevezett „szics“, ostor lóg. In­nen a nevük is. Ablakbeverés, rablás, fosztogatás, megkorbácsolás jelzi az út­jukat, A kereskedőknek is revolverrel vagy korbáccsal fizetnek. — Hogy állanak ott közszükségletei cik­kekben? r — Sót, rizst, pipadohányt, petróleumot ,és benzint egyáltalán nem lehet kapni. Már hetek óta csak gyertyával világíta­nak. Ennélfogva nagyban virágzik az em­lített cikkek csempészete. Parasztok csem­pészik át Munkácsról és Vngvárról erdei ösvényeken, vízmosásokon, úttalan-uta- kon. Ötszörös áruk van a csempészett cik­keknek- Lisztet csak a román határsáv­ban lehet kapni. Egyébként Szalyván és Huszton szinte szovjet-méretű a lakás­ínség. Még a legrongyosabb putikokból is kidobják a lakosokat, hogy ukrán és cseh hivatalnokok helyhez jussanak. Meg lakják még az istállókat, ólakat is. A ki sebb falvakban a húszéves verhovinai po­kol még irtóztatóbb.. Szegényebb vidékek számos éhtifusz-esetet jelentenek. — Milyenek a közlekedési viszonyok? , — Az utak hasznavehetetlenek. A tél beálltáig lázas javítások folytak ugyan, de minden szakértelem nélkül, A javítá­sokat az első keményebb fagy tönkre­tette. Dolha és Kusnyica között egy fa- hidat például úgy erősítettek meg, hogy alá vertek még néhány deszkát és áz egészet kampósszegekkel fogták össze. A nehéz katonai teherkocsik alatt tel­jesen széjjelrongyolódott. Karambolok napirenden vannak. Az országút mentén annyi az árokbafordult autó, mint egy roham után a hullák. —- Szeretnék adatokat hallani az ős­lakosok üldöztetéséről. — Aki őslakó, senki sincs biztonság­ban. Hogy esetekkel szolgáljak néked: egy Olasz nevű miszín tanárt a „szics“-ek halálra vertek és titokban el is temették. Jira, a Féneik-gárda munkácsi szerve­zője szintén eltűnt, senki sem tudja hová. Azokat az oroszokat, akik mint cseh tisz­tek szolgáltak a volt trianoni határon, a rahói koncentrációs táborba szállítot­ták. Legenyhébb eset az, hogy húsz-har mine éve működő igazgató-tanítókat le­degradálnak tanítókká és 18 éves ukrán segédtanítókat tesznek föléjük igazgató- nak. Neveket is mondhatok néked: Dolhán Geletka, Ilosván Kövér igazgatókat fo kozták így le. Jegyzőknél hasonlóképpen van. Mikor Volosinék kerültek uralomra, tudták, hogy az Országos Hivatal meg szűnik, azért sok ruszint helyeztek oda. akik a hivatal megszűnésével kikerültek az utcára. Magyarul, oroszul mukkanni sem szabad, mert az illetőt viszik a tá­borba. A cégtáblákat mind át kellett fes­tetni sárga alapon kék betűkkel és ukrán fonetikával. Más felírást nem tűrnek el. Minden faluban van egy emigráns, ukrán megbízott, aki utasítást ad, hogy kell megfesteni a cégtáblákat és tíz cseh ko­ronát szed érte. „Papnak fúl kemény, dikfáfornak fúl puha" — Az iskolák működnek? — Az iskolaügyben tetőpontra hágott a zavar. Az elemikbe a gyermekek egyrésze a hideg miatt nem jár, a másik nagyobb részét a szülők nem engedik, mert ellene vannak az ukránnyelvű tanításnak. Az ukrán tanítók pedig isznak, dorbézolnak a szicsekkel és lázítanak. Csak nem taní­tanak. Dolhán létesítettek egy polgárit olykép, hogy rettenetes fenyegetések és terror után elértek egy egész minimális beiratkozási létszámot, Szolyván és Husz­ton a tanárok úgy járnak házról-házra, mint az ügynökök, hogy rábeszéljék a szülőket és diákokat a gimnáziumba való beiratkozásra. I)e úgylátszik, senki sem akar kötélnek állni, mert a tanítás még nem indult meg. — Milyen a viszony az ukránok és cse­hek között? — A kutya-macska, barátságnál is ku­tyább. Az ukránok már igen szeretnék rákötni a csehek talpára az útilaput- öt­ezer cseh hivatalnoknak már kész az el- bocsátó-levele. Prága válaszképpen rövi­desen beszünteti a fizetéseket. Sok cseh már elszökdösött Csehországba, a többiek is menekülnek. A megmarad ottak még ab­ban reménykednek, hogy Svatek tábornok és Volosin között egy szép napon kenyér- törésre kerül a dolog, Svatek a hadsereg segítségével átveszi az uralmat, szétveri a „Szios“-et és hazazavarja a galíciai ukránokat. Teára terítenek. A cukor láttára ismét beszélni kezd: — A cukor ára ma már hét koronára szökött, de így sem lehet kapni. A me­nekülő ""csehek megrekedtek, mert az egyetlen autóutat eltöriaszolta a tél. Az ultrának szeretnék Dollidra áttenni a fővárost, mert Huszton sok a magyar és a zsidó és Dolha kevésbé megközelít­hető. Az ukránok kétségbeesetten fan­taszták. Úgy vannak, mint az utolsó Hétfőn délelőtt tartották évnyitó tel­jes ülésüket a legfelsőbb bíróságok. A magyar királyi Kúria ülésén Töreky Géza dr. elnök mindenekelőtt jelentést tett arról, hogy tolmácsolta a Kúria újévi jókívánságait a Kormányzó előtt. Ismertette ezután az elmúlt évben kihir­detett törvényeket. Azt fejtegette, hogy a bírói gyakorlatnak abban az irányban való fejlődését tartja helyesnek, hogy a bíró az ítélkezés körül mennél inkább szabaduljon minden megkötöttség alól. Nagy elismeréssel emlékezett meg az ál­lami rend megbomlására irányuló törvé­nyekről, majd így folytatta: — örömmel emlékezem meg a visz- szacsaíolt felvidéki területeknek az ország igazságügyi szervezetébe tör­tént beillesztéséről, illetve visszahe­lyezéséről, a magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolt területen a polgári pörös eljárás szabályozásáról, vala­mint ugyané területen a magyar polgári büntetőbíráskodás működésé­nek megkezdése tárgyában kibocsá­tott rendelkezésekről. A budapesti királyi ítélőtábla évnyitó ülésén az elnök jelentette, hogy Zachár István dr. táblai tanácselnököt kinevez­ték a kassai tábla elnökévé. Méltatta Zachár István dr. nagyszerű bírói fel- készültségét. Láng-Miticzky Ernő dr. elnök elmondotta ezután ünnepi ~ beszé­dét, visszapillantást vetett az elmúlt év eseményeire, elsősorban a bécsi döntőbíróság ítéletére, a Fel­vidék és egymillió magyar testvér hazatérése. Ebben a történelmi ese­ményben Is konkrétizálódik — mon­dotta — a bírói hivatás erkölcsi ereje, fenséges és fontos volta. Az elnök beszélt ezután a bírói hiva­tásról, majd hanggoztatta, hogy az igaz ságügyi kormány korszakos feladatok előtt áll, hogy megszervezze a visszatért területek bírói alakulatait, összhangba hozza a személyzet alkalmazhatósági kö­rülményeit és egységesítse az anyaorszá­géval az életbeléptelhető anyagi és eljá­rási jogszabályokat. A közigazgatási bíróság ülésén a be­teg Puky Endre dr. elnök évnyitó beszé­dét Bothos Gyula dr. másodelnök olvasta fel. Az elnöki beszéd rávilágít a Felvidék visszacsatolásá­nak történelmi eseményére. Ez az esemény — fejti ki — nemcsak ma­gyar ünnep volt, hanem ünnepe a világ minden olyan halandójának, akinek lelkében az isteni örök igaz­ságban való hit nem szűnt meg lo­bogni. Ünnepe volt ez a világ vala­mennyi jogászának. A beszéd ismerteti ezután a Felvidék visszacsatolásának közjogi hátterét. Be számolt a Felvidék visszacsatolásának törvénybeiktatásáról és alkotmányjogi roncs-tüdejét kiköhögő beteg: a legszebb álmokat festik egy jövendő életről. — Még valamit a két főkolomposról: Volosin és Révairól. — Volosin jxipnak túl kemény, diktá­tornak túl puha. Az emigráns ukránok azzal áltatják, hogy Ő lesz a jövendő Nagy-Ukrajna miniszterelnöke. Ebben már senkisem hisz, csak Volosin, Révai a politikai iparlovag fajtája. Gyökérte- Itn ember. Tegnap Marxé, ma a fasiz­musé. A köpönyegforgatók józanságával gondolkozik: uralmon maradni, amíg le­het és mennél többet harácsolni össze, mert az ukrán lázálmoknak és az ukrán kalandnak nincs jövője. Különben aféle GPU-főnök szerepe van az egész véres kárpátaljai cirkuszban, A vége olyan Jag óda-féle vég lesz. Legyint, aztán folytatja: — A ruszin nép mai történelmében van: valami a leláncolt Gulliver-sorsból a tör­pék között. Ellepték az ukrán manók, míg a szabadságról, a fehér kenyérről álmodott, hozzáláncolták az anyaföldhöz, hogy a vér is kiserked a kötelek nyo­mán. De a kötélcsomók már engednek, oldódnak. Oldja őket a tél, a nyomor és az élni akaró nép szabadságvágya. Nem­sokára a villák, kaszák, szekeroók is elő­villannak. Akkor pedig nem tudom, mit fog papolni monsignor Volosin. Inkább pakkolni fog. Csak legyen hova. Czél Jenő. vonatkozásairól. A következőkben hossza san foglalkozott a történelmi esemény közigazgatási vonatkozásaival. Elmon­dotta, hogy a felvidéki területek vissza­térése a közigazgatási bíróság működé­sére is jelentős mértékben kihatással van. Puky elnök beszédének felolvasása után a közigazgatási bíróság teljes ülése megválasztotta az egyes tanácsok tagjait. A pestvidéki törvényszék évnyitó ülé­sén Mendelényi I.ászló dr. elnök mon­dotta a megnyitó beszédet. Beszéde során ő is elsősorban a Felvidék visszacsatolá­sával foglalkozott. A spanyol nemzeti csapatok újabb győzelmei Salamanca, január 9. Az aragoniai fronton Moscardo tábornok csapatai vasárnap este a Lerida és Balaguer közti szakaszon 72 kilométer szélességben mintegy 20 kilométert nyomultak előre. Az élőnyomulás iránya a balaguer— tarregai útvonalat követi. Garcia tábor­nok csapatai az Almenarage hegység lábától dél felé nyomulnak előre. Vasár­nap folyamán a következő helységeket foglalták el: Bellmunt, Penella, Castel- sera, Doldu, Fuliola, Liníola, Poal, Bell- vis és Pradell. A jobbszárnyon a lerida— borjas blancas—tarragonaí útvonal irá­nyában haladtak előre a nemzetiek csa­patai. Borjas Blancastól keletre a követ­kező községeket foglalták el: Torres, Omellons, Floresta és Mas Blancas, to­vábbá megszállták a Villanti helyet Fül- ládától nyugatra. A nemzeti csapatok előnyomulása bekerítéssel fenyegeti a Leridától ke­letre álló köztársasági csapatokat. A balszárnyon a nagy köd akadályozta a hadműveleteket, úgyhogy itt csak kisebb sikereket értek el. A Denavent és Lerida közti frontszakaszon az előnyo­mulás 106 kilométer szélességben történt. A nemzetiek hivatalos hadijelentése a következőkről számol be: A katalán harc­térről jelentett sikereken kívül a nemze­tiek elfoglalták Idar de ürgéit, Valber- tet, Alcoletget, Albacantet, Albatarrecht, Vimbedit és Valleclarat. Vasárnap fo­lyamán összesen 1050 foglyot ejtettek. A köztársasági csapatok mielőtt kivonul­tak volna a községekből, felgyújtották és felrobbantották az épületeket. Nemzeti repülők 4 ellenséges gépet lőttek le. Mssi !eíi>ii meg! olvasnia fie!i i • Most jeleli! meg! Őréi CIANO előszavával A Duce már tizenegy évvel ezelőtt- megjósolta, hogy 1935 és 1040 között’^ a mai kozépsurőpai határol:* meg fog­nak változni, ö volt az első, aki a ma­gyar-olasz barátsági £zerzöd|s megkö­tésével segítő kezet nyújtott; az elszi­getelt, kiuzsorázott és jogfosztott Ma­gyarország felé. Az újjárendézés érde­kében már 1933-ban sürgette egy négy­hatalmi egyezmény megkötését. A terv az idén meg is valésifit. Vitéz Jákfai Gömbös Gyúla, majd vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó római látogatása esik egyes állomásai a Duce cselekvő magyar barátságának, amely a müncheni egyezményben és azóta is legelső és legfon­tosabb tényezője lett a MAGYAR IGAZSÁG érvényesülésének. Ezekről a tettekről, ezekről*; a történelmi eseményekről és dokumentumokról *bM ez a könyv. £pa ]gem£ny kötésben P 1*50. Kapható: Sfáöhí!SaifévállalVfl.I.-nál BudapestVI.,Rózsa-u.Hl. És minden Jelt) könyvkereskedésben. (Vidékre bélyeg ellenében is.)-■ ■ ■ intim tt ««aBan—ii ■ " ■ A Felvidék visszacsatolásáról beszéltek a legfelsőbb bíróságok elnökei az évnyitó ütéseken

Next

/
Thumbnails
Contents