Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

1939 JANUAR 10. KEDD . TEMJiDEkl ÄV&toiRHIRKlE 7 HITLER nagy beszédet mondott a német kancellári hivatal felavatásán Berlin, január 9. Hitler birodalmi ve­zér éis kancellár a kancellári hivatal ava­tási ünnepsége alkalmából a jelenlévő nyolcezer munkáshoz intézett beszédében rámutatott a német nép öntudatának je­lentős erősítésére. Ezért minden igyekezete az lesz, hogy az új Nagynémet Birodalom méltó fő­várost is kapjon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biro­dalom többi része hátraszorul, de fővá­rosának mindenesetre méltónak kell len­nie a nevéhez és kifejezésre kell juttat­nia egész nagyságában az ft'íam nagysá gát is. — Mint német néptárs — mondotta Hitler — ma is pontosan ugyanaz va­gyok, aki mindig voltam és nem is aka­rok több lenni. Magánlakásom ugyanaz, amely a hatalom átvétele előtt volt és az is marad. Itt azonban a német nép képviselője vagyok. És ha itt, a birodalmi kan­cellári hivatalban valakit fogadok, akkor az illetőt nem Hitler Adolf a magánember fogadja, hanem a német nemzet vezére. Nem én fogadom az illetőt, hanem rajtam keresztül -Németország. Továbbiakban a vezér elmondotta, hogy a multév kezdetén, amikor elhatá­rozta a nagynémet kérdés megoldását, megbízta Speer nagytehetségű fiatal épí­tészt azzal, hogy ennek a Nagynéniét Birodalomnak a munkájához és képvise­letéhez a legrövidebb időn belül teremt­sen más helyet. 1939 január 9-én Speer bejelentette, hogy a ház elkészült. — Én is az építési szakmából való va gyök és tudom, hogy ez mit jelent Erre az egyszeri teljesítményre min­denki büszke lehet, aki résztvett benne. Ez is mutatja a német nép teljesítőképességét. Ma mindnyájan büszkék és boldogok lehettek és örülök, hogy veletek, német munkásaim, részt vehetek az új biro dalmi kancellári hivatal befejezésének ünnepségén. Az 1938-as év túl a jd önképen csak az új kancellári hivatal megépítésé­vel zárult. Butadien hazaérkezett és jelentést tett Lebrun elnöknek A francia miniszterelnök rövid rádióbeszédet mondott Paris, január 9. Daladier miniszter- elnök vasárnap reggel visszaérkezett Földközi-tengeri útjáról a francia fővá­rosba. Daladier megérkezése után a pályaud­varon a következőket mondotta a rádió kiküldött munkatársának a mikrofon előtt. — Utazásom alatt örömmel állapítot­tam meg azt a mélységes ragaszkodást, amelyet az algíri és tuniszi őslakosság érez Franciaország iránt. Éppen ígv nagy megelégedéssel könyvelem el azt az óha jukat, hogy a franciák minél egysége­sebben dolgozzanak a rájukváró nagy feladatok megoldásán. A miniszterelnök a pályaudvarról egyenesen a hadügyminisztériumba haj­tatott. Kedden délelőtt minisztertanács lesz, amelyen Daladier beszámol útjáról. Ked­den ül össze a kamara is. Daladier miniszterelnök röviddel visz- ezaérkezése után, az Elysée-palotába meut, ahol kihallgatáson jelent meg Lebrun köztársasági elnöknél, akinek be­számolt korzikai és tuniszi útjáról. „ROOSEVELT néhai Wilson elnök külpolitikáját folytatja...“ Coughlin páter éles bírálata Roosevelt veszedelmes politikájáról Detroit, január 9. A rádióbeszédei ré­vén amerikaszerte ismert Coughlin lel­kész legújabb rádióelőadásában Roose­velt elnök újévi kongresszusi beszédével szemben foglalt állást. Szerinte Roosevelt néhai Willson elnök kül­politikáját folytatja, amely Ameri­kát egyszer már világháborúba vitte. A munkanélküliek tízmilliós serege itt bent Amerikában nagyobb veszedelmet jelent, mint egy tízmilliós ellenséges hadsereg. Coughlin a legnagyobb aggodalommal kíséri annak a húszmillió szegény ember­nek a sorsát, akik a kormány alamizs­náiból élnek. Ez a kérdés sokkal jobban nyugta- anítja őt, mint az európai diktáto­rok harci ereje. A történelem arra tanít, hogy Amerika beavatkozása az európai ügyekbe egész­ségtelen belpolitikai következményekkel szokott járni. Olasz válasz Roosevelt üzenetére Róma, január 9. Ciano külügyminisz­ter fogadta az Egyesült Államok római nagykövetét es ismertette vele a Roose- velt-üzenetnek a zsidókivándorlás kérdé­sevei foglalkozó részére vonatkozó olasz állásfoglalást. „A Roosevelf-klikk háborúra uszít" Berlin, január 9. A német lapok most ugyanolyan élesen támadják Pittman szenátort legutóbbi beszédéért, mint a múlt napokban Rooseveltet. Pittman, akit külpolitikai beszédei miatt „külügyi szenátornak“ neveznek, legutóbbi be­széde során azt javasolta, hogy Német­országot ki kell éheztetui. „Miért lőjjünk le valakit, h^ halálra is éheztethetjük?“ — vetette fel a kérdést az amerikai sze­nátor. A „Völkischer Beobachter“ Pittman szenátor beszédét „a washingtoni képmutatók önlelep­lezésének“ nevezi és leszögezi, hogy a Roosevelt-klikk szemérmetlen nyílt­sággal uszít a háborúra. Erre a háborúra azonban sem az euró­pai, sem az amerikai népeknek nincs szükségük, ezt csak a bolsevisták és a nemzetközi zsidók óhajtják. A német lap rámutat arra, hogy az ilyen kijelentések abból a szellemből fa­kadnak, amelynek mar egyszer tényleg sikerült a blokád segítségével a német asszonyok és gyermekek ezreit éhhalálba kergetnie, most azonban nem fog még egyszer sikerülni ez a gálád irtóhadjárat Németország el­len. „Adja Isten — teszi hozzá a lap , hogy az amerikai munkanélküliek nyomorban élő milliói se essenek éhhalálnak áldo­zatul mostani kormányuk alatt“. Végül azt a véleményét fejezi ki a né­met félhivatalos lap, hogy meg kell várni, vájjon mit szol az amerikai par­lament Roosevelt és Pittman németelle­nes agitációjához. Emelkedik a magyar széntermelés és fogyasztás Megkétszereződött lö dgázterme esünk zsát termeltek, 719.541 métermázsával többet, mint az előző évben. Budapest, január 9. Az iparügyi mi­nisztérium ma hozta nyilvánosságra a multév november havi és az elmúlt esz­tendő 11 havi szén- és koksztermelési, illetve fogyasztási adatait. Széntermelésünk novemberben to­vábbi jelentős emelkedést ért el. A novemberi széntermelés 9,650.000 mé- termázsa volt, amiből közel 8.2 millió métermázsát tett ki a barnaszén, 934.000 métermázsát a feketeszén és 524.000 mé­termázsát a lignit. A múlt esztendő 11 hónapjában, november végéig bezáróan, barnaszénből 69,390.490 metermázsát ter­meltünk, feketeszénből 9,484.866 metermá­zsát, míg lignitből 5,142.615 métermázsa volt termelésünk. A novemberi széntermelés az előző év hasonló időszakával szemben 2.7 százalékos emelkedésnek felel meg. A szénbányák novemberben 39.866 mun­kást foglalkoztattak. Az előző évvel össze­hasonlítva a tavalyi széntermelés 3,252.183 mé- termázsával, azaz négyszázalékkal emelkedett. A szénbányák novemberben több mint 9.5 millió métermázsa szenet szállítottak, ami 6.1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának szénszállítási mennyiségét, évi átlagban a szállítási többlet 3.7 százalékot tesz ki. A fogyasztócsoportokat vizsgálva, meg állapítható, hogy különösen az iparnál emelkedik a szénfogyasztás, mégpedig gépiparnál, a vegyiiparnál, a papír- és cellulóze-iparnál, a cement, mész- és téglaiparnál, ellenben csökkent a textil-, bőr- és gummi-ipar fogyasz tása. A közlekedési vállalatok közül a magánvasutaknál némileg emelkedett,^ a hajózásnál, általánosan csökkent a szén fogyasztás. Tetemesen növekedett a mező gazdaság és a villanytelepek Bzénfo gyasztása. A háztartásuk szénszükség lele szintén növekedett az előző évvel szemben. A szénbányák november végén több mint hárommillió mázsa szénkész­lettel rendelkeztek. Szénkivitelünk e hó napban 448.430 métermázsa volt, ami közel 100.000 métermázsával haladja meg az előző havi és 145.000 méter- mázsával az előző év novemberi szén- kivitelét. Ugyanekkor 183.365 métermázsa szenet és 154.790 métermázsa kokszot importáltunk külföldről. Gáz- és kokszműveiuk az elmúlt év 11 hónapjának több mint 2.2 millió méter­mázsa kokszot termeltek, ami 200.000 mc termázsával haladja meg az előző évi forgalmat. Az új adatokban már bennfoglaHat- nak a visszacsatolt kassai, komáromi ©s érsekújvári gázgyárak termelési adatai is. Kedvezően alakul egyéb bányászati termelésünk is. Magyarország vasérc bányái a múlt év 11 hónapjában 2,755.680 métermázsa vasércet termeltek, 137.693 métermázsával többet, mint az előző évben. Vasércbehozatalunk ugyanekkor 4,036.701 métermázsa volt, 462.328 métermázsával kevesebb, mint az előző évben. Nai ■mértékben csökkent azonban vaskiwfte- lünk is, amennyiben 1938-ban csak 63:150 métermázsa vasércet exportáltunk, 495.400 métermázsával kevesebbet, mint a meg,, előző esztendőben. Vaskohóink nyersvi termelése 3,071.883 métermázsát tett^ 189.058 métermázsával kevesebbet, min/ az előző évben. Csökkent nyersvasbebö zatalunk is, ami mindössze 52,352 méíer/ mázsa volt, 133.636 métermázsával sebb, mint egy évvel ezelőtt. Bauxit bányáink 4,763.653 m Mangán-ércbányáink termelése 203,480 métermászával kevesebb. Különböző ás­ványolajokból 366.305 métermázsát ter­meltünk. Az ország földgáztermelése megdup­lázódott egy esztendő alatt. A múlt év 11 hónapjában 6,621.995 köb­méter földgázt termeltünk, ami 3,513.685 köbméterrel haladja meg az előző évi termelést. Háromszor mellbelőtte magát Budapesten egy idegbeteg tanár Budapesten a Baross-utca 84. számú házban lévő lakásán hétfőn hajnalban mellbelőtte magát Rapszky Béla negyvennégyéves tanár, aki az egyik fővárosi gimnáziumban adott elő földrajzot és természetrajzot. Rapszky Béla az utóbbi hetekben rend­kívül idegbajos volt. Idegorvoshoz ment, aki megállapította, hogy súlyosan idegbajos. , Azóta rendszeres orvosi kezelés alatt ál­lott. A tanár hétfőre virradó éjszaka el­búcsúzott édesanyjától azzal, hogy el­megy. Ezután bement dolgozószobájába és ott re­volverével háromszor mellbelőtte ma­gát. A revolver-dörrenéseket meghallották a házbeliek és berohantak a tanár szobá­jába. Rapszky Béla ekkor már nem volt eszméletnél. A mentőket hívták, akik a tanárt haldokolva szállították a Rókus- kórházba. A román Mrály és ól $u®osszláv jkormányszó~ §Gi'CGQ íanácsKoxúsai Bukarest, január 9. Károly király, aki szombaton Arad környékén vadászaton vett részt, vasárnap folyamán Bániakra érkezett, ahol húgának, Erzsébet volt gö­rög királynénak birtokán tartózkodik. Ugyanide érkezett Pál jugoszláv kormányzóherceg. Pál herceg és Károly király hétfő délben még Bániakon tartózkodott. Tárgyalá­saik tartalmáról ezideig nem- közöltek semmit a nyilvánossággal. Bukarestben még nem tudják, vájjon Károly király és Pál kor­mányzóherceg' találkozásának leges politikai jelentősége Minthogy a tervbevett vadászaton a hyt ti diplomáciai testőrét több tagja is reáztvesz, felteszik. Wogy a két államfő szokásos külpolitikán eszmecseréjéről va Itudapest. IV« Bécsi-utca1* Kxcluslv ! el városi iuiz, poigüri Arak­kal. Központi fűtés, folyó melegvíz Penzió rendszer is.

Next

/
Thumbnails
Contents