Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
1938 DECEMBER 18. VASARNAP 15 Félmílliárd pengővel csökkent 1931 óta a mezőgazdasag adósságterhe Budapest, december 17. Varga István dr. egyetemi magántanár, a Magyar Gazdaság kutató Intézet igazgatójának előszavával jelent meg a Magyar Gazdaságkutató Intézet 15. számú kiilönkiadváuya. „A magyar nemzetgazdaság fejlődésére vonatkozó adatok 3924/25—1937/38“ címmel. A most közzétett adatsorok részben az intézet korábbi ktilöu- kiadványaiban már napvilágot láttak, az irántuk megnyilvánuló nagy érdeklődés azonban arra késztette az intézetet, hogy újabb kutatásainak eredményeivel együtt, ezeket is egészen a most lezárult 1937/38. gazdasági évre vonatkozókkal kiegészítve, ismét nyilvánosságra hozza. A rendkívül gazdag tanulmány hét fejezetre 'tagozódik: 1. A magyar nemzeti jövedelem. 2. A közgazdaság áruforgalma. 3. A pénz forgási sebessége. 4. A gyáripari tőke hozn- ’dókkoefficiensének változásai. 5. A gyáripar technikai haladása és racionalizálása. 6. Népélelmezési adatok. 7. A mezőgazdaság adósság- és kamatterhe. A szakkörökben bizonyára flagy méltányo- lásra találó statisztikai módszerek ismertetésére nem térünk ki, csupán néhány, a gaz idasági élet szempontjából döntő fontosságú Bdat ismertetésére szorítkozunk. A nemzeti jövedelem 35°lo‘kal javult 1933134 óta Magyarország nemzed jövedelme az 1937/38 gazdasági évben 4J milliárd pengőt tett a i 35%-kai volt már nagyobb, mint 1933/34- ben, Be még mindig 20%-kal kisebb, mint 1928/29- ben. Ezzel szemben a nemzeti jövedelem „vo lumené“ — az árváltozásokat figyelmen kívül hagyó, úgyszólván mennyiségi adata — 1933/38-bán már 15%-kaI nagyobb volt, mint az előző konjunktúra Teli cndü lés csúcspontján. válság kitörése előtti mértéket. Ugyanakkor azonban a gyáripar kapacitásának emelkedése a válság előtthöz képest igen számottevőnek minősíthető. Ez az emelkedés nagyarányú volt, mig a tőkeszolgálat ellátására fennmaradó összeg 3937-ben még mindig kisebb volt, mint jS29-ben, főként azért, mert a közterhek ó^kzfege időközben több, mint kétszeresére .emelkedett. A iá és rossz konjunktúra összehasonlítása szempontjából a kamatszínvonal figyelembevétele mindenesetre elkerülhetetlen. 1929-ben a kamatszínvonal lényegesen maga sabb volt, mint 1937-ben. így tehát adott nagyságú tőkeszükséglettel járó új befektetéseknek a rentabilitása csak magasabb nyereség mellett látszott biztosítottnak, mint 1937-ben, márpedig a konjunktúra jó, vagy tossz volta elsősorban azon múlik, hogy az új befektetések rentabilitása biztosítottnak látszik-e, mig a régi befektetések rentabiltásá- nak kérdése kevősbbé fontos. Ez a magyarázata annak, hogy az 1937. évi konjunktúra is jó volt. Rendkívül tanulságosak a gyáripar technikai haladására és racionalizálására vonatkozó számítások is. Így megtudjuk többek közhit azt, hogy az egy munkaórára eső teljesítmény a gyáriparban 1937-ben 20%-ka! nagyobb volt, mint 10 évvel korábban. A népélelmezésre vonatkozó vizsgálatoknak legkiemelkedőbb tnlajdosága az, hogy az élelmiszertermelés növekedésének jelenlegi, az élelmiszerfogyasztás növekedésénél lassúbb emelkedése mellett azzal kell számolni, hogy a magyar élelmiszerkivltel újabb 15—20 év múlva esetleg még akkor is megszűnik, ha a fogyasztási fejliányadok változatlanok maradnak. A népélelmezési átlagoknak megjavn- lása pádig ezt a folyamatot még meggyorsítaná. Az igen tartalmas füzet utolsó fejezetéből többék között kitűnik, hogy a mezőgazdaság adósságterhe jelenleg 1.6(10 millió pengőt tesz, az 1931. év végén mutatkozó 2.100 millió pengős teherrel szemben, !A piaéra került mezőgazdasági termékék értéke 1937/38*bau 960 millió pengőt tett és egy ú. n. „előzetes becslés“ szerint 1938/39-ben 3-080 millió pengőt fog tenni. A nemzeti jövedelem névleges értékének tőkévé merevedő része, . az ű. u. reáltőkeakkuinuláció 1936/37- beu 200 millió pengőt tett. A magyar közgazdaság áruforgalma 1936/37- ben 10.2 milliárd pengőt ért el, már 30%-kal volt nagyobb, niiDt 1932/33-ban, 1928/29-es ér lékénél azonban még mindig 25%-knl voll kisebb. Ezzel szemben a „volumenadat“ itt is júj csúcspontot ért el. A kiskereskedelem föllendülése Korábbi vizsgálatai során az intézet csupán a nagy- és kiskereskedelem együttes forgal mát állapította meg, most külön felbecsülte mind a nagykereskedelem, mind a kiskerésko delem forgalmának értékét. A nagykereskedelmi forgalom értéké 1936/37-ben 2.9 milliárd pengőt tett és bár 20%-kal nagyobb volt már, mint 1932/H3-ban még mindig 40%-kal alacsonyabb, mint 192829-ben. A kiskereskedelmi forgalom 1956/37-ben 2.2 milliárd pengőt tett, az emelkedés aránya a válság mélyéhez képest 35%-os, a hanyatlás mértéke az előző konjunktüracsúcslloz képest pedle 25% -os volt. A nagykereskedelmi forgalom volumene csak 7%-kal kisebb, mint a megelőző csúcs idején, a kiskereskedelemé pedig meghaladja az előző konjunktnrafellendlllésben elért legmagasabb értéket. Teljesen újszerűek az intézetnek a pénz forgási sebességére Vonatkozó Vizsgálatai. Mig korábban csupán a forgási sebesség változásainak nagyságát jelző indexszámokat tett közzé, addig most konkrét adatok felbecslésére jut el arra nézve, hogy mekkora a készpénz forgási sebessége, vagyis hogy átlago 6an egy-egy pengő egy év folyamán hányszoi cserél gazdát és hogy a fölyóstámlabetétek hányszor iratnak át, fordulnak meg egy év során. A készpénz forgási sebessége az utolsó 10 évben 15 és 20 között, a folyószámlabető- tékö pedig 6 és 9 között ingadozott. A gyáripari tőke „közgazdasági rentabilitására“ vonatkozó fejtegetései és számításai alapján az intézet arra a konklúzióra jut, hogy a gyáripari termelés rentabilitása a mélyponthoz képest ugvan jelentőién megjavult, azonban még Alvóiról senjr érte el a RuHi$019 Crémanf Transylvania Batthyány 8ruí a mézőgazdaság évenkinti kamatterhe pedig jelenleg csupán 75 millió pengő, az 1931. évi 225 millió pengővel szemben. Mezőgazdasági gépkezelő tanfolyamot rendez az OMGE Budapest, december 17. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a m. kir. földiníve- '.ésügyi miniszter megbízásából mezőgazdasági gépkezelő tanfolyamot rendez. A tanfolyam célja, bogy a résztvevők az okszerű talajművelés és a géperejű szántás alapvető ismereteit, vaimint a motor és a traktor szorkezetét, működését., kezelését, karbantartását és leggazdaságosabb kihasználását megismerhessék. A tanfolyamon ismertetni fogják a cséplőgépek üzemi karbontartását, a veszteségmentes cséplés előfeltételeit, a Vetőmagtlsztitó gépek kezelését és az első segélynyújtásra vonatkozó tudnivalókat. A tanfolyam 1939 januái 3-án reggel 9 órakor kezdődik a M. kir. Állami Felsőipariskolán (Budapest, VIII., Nép- színház-ntca 8. sz.). A tanfolyam időtartama 20 tanítási nap, egésznapi oktatással. Az oktatás előadásokból és gyakorlatokból áll. A tanfolyam végeztével a résztvevők vizsgát tehetnek, akik sikerrel vizsgáztak, bizonyítványt kapnak. A tanfolyam hallgatója lehet minden 18. életévét betöltött egyén, aki a traktorok kezelésével vagy vezetésével kíván foglalkozni. A hallgatók lakásról és ellátásról maguk gondoskodnak. A jelentkezések levél formájában az OMGE titkári hivatalához (Budapest, IX., Köztelek-utca 8. sz.) intézen- dők. A jelentkezés alkalmával 15 pengő be- Iralási és tandíj küldendő az OMGE pénztárába. A jelentkezőket a felvételről a jelentkezési határidő lejártával értesítik. A bizonyítvány kiállítási dija 210 penső, amely a vizsga alkalmával fizetendő. Jelentkezési batáridő 1938 december 22. A résztvevők száma korlátozva van. (—) Átadják a forgalomnak az Erdélyt Bukovinával összekötő új vasútvonalat. Bukarestből jelentik:. Vasárnap ünnepélyes keretek közölt felavatják azt a vasútvonalat, amely Erdélyt összeköti Bukovinával. Az új Vasút vonal' Kisilviy és Dórnavatra között épült. 62 küóAéter bqgszú. Az aránylag rövid vasút- ym/lnn 40 nagyobb és 107 kisebb híd épült, tmmbfcá k*no alagút és öt viadukt. Az építési ifyinyilatokat 1924-ben kezdték meg. (—) Német szakmunkásokkal veszik fel a kárpátaljai fakitermelést. Rusziuszkóból érkezett megbízható értesülés szerint a Volosin- kormány és német kereskedelmi érdekeltségek között megállapodás jött létre a ruszinszkói fakitermelés tekintetében és rövidesen német szakmunkások érkeznek Ruszinszkóba. Ruszin politikai körökben kijelentették, hogy a tutajozás Ruszinföldről egyelőre bizonytalan ideig szünetelni fog. Kivonat a * Párisi Nagy Áruház karácsonyi ksái iításáről s (Földszint) Kötöttáru (úri divat) Női, férfi- és gyermek- puiHHerck és kabátok. Harisnyák és zoknik. Lábszárvédő és trikók. Női háló és kombinék. Kötött- és bőrkesztyűk. Kötött gyermeknadrág. Méteráru Férfi In Nadrágtartó, gynemU. és kalup^ nyakkendő Női divatä Varrókés Gumi- Csipkúf és zsebkendők. jeiyemszalágok. ézimunjíák. tsipKhK es aezimunn.iK. Női gallér, Izsaho, sálak. Női fcjkeniV'í, kötények. Fűző és harisnynfarták. Kötények, babuicrlcngyc. Asztalterítő, törülközők.-----------------J---------(IV. és V. emelet. Lift) Szaloncukor kiló szkhes csomag®- , iásban, tiszta súlyban 1 dobo drb csők. karáesonyfa függelék fé- . tfM nyegjf-álum, csomagolva ovi? (II. emelet) Gyermekföték Beszélő és alvó babák. Rababutor, babaedény. Fin katonafelszerelés. Társasjáték, szerszámkészl. Felhúzó sincs vasutak. Szikrázó felhúzható játék. Hintaló, bicikli, roller. Babakocsi, ródli és autók. Saőnspeg-íSígssöny Paplan, ágyteritő, takaró. Gyermekkocsi, vendégágy. Matracok és csillárok. Viaszos vásznak, lábtörlők. ni. CS ■*Vf emelet) (I. emelet) Illatszerek Szappan és Illatszerek. Fésű, maniktlr, kefekészl. Szappanok, szépltöszerek. Dohányzó, borotvakészlet. Fogkefe és fogkrémek. Kefe- és tnkaritőkészlctek. Kézápoló cikkek. 25 filléres egységárak. Női confeclio Nőt ruhák és kabátok. Női és gyermekkalap. Pongyola, blúz és atj. Leányka és fiuruhák. Művirág és dlsfetollak. Szőrmeáru és mnfL óz, 6# drb csők. ka- áosouyfa függelék fényes, 8atnes alum. es. Doboza kivágható és p'fcláliiiható szines, f Bcthleheiul képekkel *-------I----.96 25 deka Vegyes cukorka “»42 25 deka Nápolyi szelet •. »i44 10 dk csokoládés perecke “»SS 10 dk j, patience »«3© 25 deka Keksz .... “o2(S 25 deka csemege 50 deka Kék mák . 50 deka Mazsola . 10 deka Mandulabél 25 deka Mogyoróbél 50 deka Aszalt szilva 50 deka Kákaó . . 50 deka Etcsokoládé 10 deka Pörköltkávé Dióból 1»®6 .-.53 . -.44 .1.0© .-.60 .-.78 .1.20 .-.76 és konyhaygUTTclcs Forccllán tea-, étkészletek. Víz-, bor-, likörkészlctek. Üvegkorsó, pohár, vázák. Zománcedény, passzirozökv Alpakka evőeszközök. Házi és kerti szerszámok. Dísztárgyak, írókészletek. Papíráru Képeskönyvek, ifj. iratok. Bélyeg-alb., festékpalelta. Levélpapírok díszdobozból. Tréfás és farsangi cikkek. 1 dob. Orlov-tea n. 8 dk 1.18 (V. emelet) BőrcíiszmCíáru Utazócikkek és bőröndök. Erszény, levél-, cig.-tárcák. Iskolatáskák és mappák. Retikül és manikűr. VI. emelet: Fényképészeti műterem VII. emelet: Tetöterrasz-kllólás | Képes karácsonyi nagy árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve MAGYAR A MAGYARÉRT! A fővárosi magánüzemek isadjanak állást a kenyértelen felvidékieknek! Budapest, december 17. Komoly kereskedelmi körök mondják, szállodások dicsekszenek vele, éttermek cs kávéházak érzik, hogy megkezdődött a felszabadult millió magyar gazdasági és kereskedelmi gravitációja Budapest, felé. Akik tavaly Pozsonyba ráiulultak el, hogy karácsonyi bevásárlásaikat elvégezzék, vagy prágai árjegyzékek fölött gondolkodtak, azok most a felszabadulás uagy lelki boldogságával látogatják meg Budapestüket, mely lelkileg mindig az övék volt, amit soha sem tudott pótolni az aranyosnak nevezett, de a magyarok számára sem aranyat, sem más értéket nem jelentő Prága. És Budapesten készítik elő kará csonynkat, itt végzik bevásárlásaikat. Aki a felvidéki nagy magyar családból került fel ide. az ezekben a napokban léptón-nyoinon találkozik testvéreivel, felvidékiekkel s a találkozás során megnyílnak a szívek, megindul a húsz év utáni öröm szóáradata és a végén a tanáeskérés, merre, hol, kinél lehetne ezt vagy amazt megvenni. Szóval a Felvidék bekapcsolódott a főváros kereskedelmi életkeringésébe és ez a folyamat el fog mélyülni, ki fog szélesedni s a felvidéki magyar értelmiség, kereskedelmi világ, iparos és gazdaközönség a budapesti kereskedelmi életnek nagy fogyasztója. ió vásárlója lesz. Ugyanakkor azonban egyre gyakrabban akadnak utunkba fel vidékiek, akik gondokkal teljesen igve kéznek Budapesten a lét nagy probléma iát megoldani, kenyeret, munkát és bol dpgulást találni. Sokan, a legtöbbfen bő •'iilük nem a magyar felszabadulás foly tán kerülték ide, de a nagy történelmi esemény következményeként kialakult és a kisebbségi jogi helyzetet erőszako sán megoldó csehszlovákiai kormányzat) intézkedések révén. A szlovák hatóságok, mint ismeretes, a felszabadult területen illetőséggel vagy születési hellyel bíró magyarokat — nem várva be az állam közi megegyezést — rendszerint a leg rövidebb időt megszabva kiutasítják a átteszik a határon. Ezeknek nagy része Budapest felé veszi úját, mert részben tókoni összeköttetések fűzik a főváros hóz, másrészt évtizedek távolléte folytán elvesztették minden kapcsolatukat azzal a várossal, vagy községgel, ahol szülét tek. Ezeknek az áldozatoknak első segélyezéséről a „Magyar a magyarért“ mozgalom van hivatva gondoskodni s mint közöltük, ez a nagyfontosságú szervezet nagyszerűen végzi munkáját. Ezeknek az embereknek azonban nem csupán pillanatnyi segély és a magyar testvériség érzésének meleg áradása kell, de sürgős munkaalkalom, műhely, íróasztal, hér, fizetés s ezek a húsz évi elnyomatás alatt fel- gyiilemlet magyar érzésüket mint produktív munkaenergiát akarják a magyar élet .és a saját egzisztenciájuk szolgálatába állítani. Szép lenne, nemes lenne, a magyar tudat és kötelesség szent teljesítése lenne, ha ma minden budapesti vállalkozó, kereskedő, üzemtulajdonos, aki már érzi, hogy a felvidékiek vesznek, forgalmat hoznak, pénzt visznek bele az üzemmenetbe, a vállalatában levő üres munkahelyre felvidéki munkaerőt állítana. Ezzel új magyar ekzisztenciúkat állítana talpra, ezzel momentán segítést adna azoknak, akik erre rászorulnak, ezzel teljesítene kötelességét azzal a Felvidékkel szemben, amelytől gazdaságilag saját gazdaságába új erőt kíván kapni. Érdemes lenne a budapesti kereskedelmi és ipari világnak, ezek érdekképviseleti testületéinek e tárgyban tanácskozást kezdeniök a felvidéki' magyarság képviseleteivel. Érdemes lenne erre nézve kezdeményezést tenni, rendszerbe organizálni ezt az akciót, külön szervet vagy irodát létesíteni, mely összehozná a rnunkát kínálókat és a munkát keresőket s odáig- építené ki a magyar összefogásnak ezt az új szervezetét, hogy a Budapestre jövő vidéki és felvidéki vásárló már az üzletek kirakataiban elhelyezett tábláról tudomást szerezhetne arról, hol nyert felvidéki magyar testvére elhelyezést, hol kapott kenyefet és ezeket az üzleteket támogatná bevásárlásai alkalmával. A kezdeményezést etekintetben a budapesti magángazdasági életnek kell megtennie. Az újságíró csak látja a jelenségeket, lerögzíti, eszmét dob fel, de sem ereje, sem ideje nincs ahhoz, hogy az eszméből szervezetet kovácsoljon ki.
