Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
16 temhihOu 1938 DECEMBER 18. VASÁRNAP Súly os értékesítési probléma elé altítéítfa a Felvidék dohánytermelése a magyar dohányfövedéket Budapest, december 17. A közelmúltban az Országos Mezí\gazcLaságA Kamara adatai alapján foglalkoznánk a visszacsatolt magyarlakta Felvidék területének mező" gazdasági művelési ágak szerinti meg oszlásával s rámatatitunk arra, hogy a kerek számban 2 millió katasztrális holdra tehető visszacsatolt Felvidéken az egyes művelési ágak aránya bár jelentős eltérést mutat, annak ellenére ez a megnagyobbodott ország művelésiág-meg- oszlásában lényeges eltolódást nem fog okozni, mivel a visszacsatolt Felvidék az anyaország területének mindössze 12.5 százaléka. Ez a megállapítás vonatkozott a gabonafélék, hüvelyesek, kapások, kereskedelmi növények és szálas takarmányok vetésterületének százalékos megoszlására, hiányzottak azonban a pontos adatok az ipari növények pontos vetés- területét illetően. Az adatok terrgészete- sen csak megközelítelek, amennyiben a régi magyar, valamint az 1930. »évi nem egészen megbízható cseh statisztikai adatokra támaszkodtak s a pontos új adatok fölvétele után természetesen kisebb- nagyobb korrektúrákéra lehet számítani. Alábbi cikkünkben az egyik igen fontos mezőgazdasági termelési ág, a dohány- termelés viszonyaival kívánunk foglalkozni. Aránytalanul megnövekedeti vetésteriibet Az anyaországban 1938-ban a djbhány vetésterülete 24.500 katasztrális holdat tett ki. Az időközben beszerzett (adatok alapján megállapítható az, hogy a magyarlakta Felvidék visszacsiatoláisával 13.500 katasztrális hold dohányvetésterület került vissiza. A számadatok szembeállításával mindjárt az első pillantásra kiviláglik az a hatalmas aránytalanság, amely e fontos ipari növény termelésében — tekintetbe véve az anyaország és a visszacsatolt |*4íyidék lakosságának aránvát, — be- ÍJlőtt. A helyzet ugyanis az, hogy az anyaországhoz aránytalanul nagyobb dohánytermőterület csatoltatok vissza, mint amennyivel növekedett a dohánytermékek fogyasztóközönsége. Ebből önként következik az, hogy a dohánytúltermelés olyan aifányú növekedésével kell számítani, aínely nehéz problémák elé állítja a magyar dohány- jövedéket, amely semmivel sem kisebb amikor is az anyaország dohányvetésterületét a dohánytúltermelés miatt 43 katasztrális holdról kellett leredukálni fokozatosan az idei 24.500 katasztrális holdra. A túltermeléssel kapcsolatosan súlyos ér tőkésítési probléma áll elő, mert a visszacsatolt X elvidéken főképpen a sötét színű tiszai és debreceni dohányfajokat termesztik, amelyek kevésbbé alkalmasak a fő- fogyasztás tárgyát képező szivarkák gyártására. s inkábl csak pipadohányok készítésére használhatók feL A c«e!i aularlda vétke: kiszorították a linóm kerti fajokat Itt rá kell mutatnunk arra, hogy a visszacsatolt Felvidéken a cseh megszállás előtt lényegesen kisebb volt a dohány vetésterülete, amelynek ilyen arányúvá való megnövekedése korántsem a dohánytermelésre alkalmas talaj és éghajlati viszonyok figyelembevételével történt, hanem a Cseh-Szlovákiában egyre jobban tért hódító autarkiás törekvésekre vezethető vissza, amely cél érdekében igen sokszor figyelmen kívül hagyták a két irányt- adó szempontot s emellett a dohánytermelés fokozásában a cseh dohányjövedéki központ, valamint Csehszlovákia külkereskedelmi kapcsolatainak és kötelezettségeinek szemelőtt tartásával mindinkább háttérbe szorították a finomabb kerti dohányfajok termelését, úgyhogy például Érsekújvár környékén, ahol a háború és a cseh megszállás előtt főképpen finomabb kerti fajokat termeltek, ma e faj alig található föl, illetve csak aránytalanul kis százalékát képezi a dohánytermésnek. Ezenkívül pedig több olyan vidéken is meghonosították a dohány termesztését, amely vidékek talaj és éghajlati viszonyai e termelési ág meghonosítását nem teszik indokolttá. Köztudomású, hogy már a cseh dohány- jövedék is rájött arra, hogy autarkiás törekvéseibe^ túllőtt a célon s ennek tudható be, hogy az utóbbi évek során szintén súlyos értékesítési nehézségekkel küzdött s hozzáfogott a dohány vetésterületének csökkentéséhez, amit tervszerűen akart végrehajtani. A fentiekből kétségtelenül kiviláglik az, hogy a visszacsatolás folytán tán súlyosabbá vált dohánytúltermelési probléma megoldása érdekében a magyar dohányjövedék kénytelen lesz a dohányvetésterületek csökkentéséhez fogni annál is inkább, mivel a környező államok önellátási törekvéseikben odáig fokozták dohánytermelésüket* hogy e dohányfajtákból, amelyekből most Magyarországon ismét nagy túltermeléssel kell számítani felvevőképességük lényegesen csökkent, hogy csak Ausztriára utaljunk, amelynek Magyarország a. közelmúltban nagyobb tételű dohányt termesztett, most, Németországhoz való csatolása következtében lényegesen kevesebb mennyiségű dohányt fog tőlünk fölvenni. De az értékesítési politika szempontjából ugyanez a helyzet Németországgal és Lengyelországgal is. Az áfáVííás elvei Az illetékes tényezőket intenzíven foglalkoztatja tehát az ilyen módon súlyossá vált értékesítési probléma megoldása kapcsán a túltermelés csökkentésének olyan megoldási lehetősége, hogy úgy a dohánytermelők, mint a magyar dohányjövedék érdekei összeegyeztethetők legyenek. Annakidején az anyaországban a dohányvetés területének csökkentése során két főszempontot vettek figyelembe. Elsősorban is tekintettel voltak arra, hogy a dohánytermelőnek van-e kellő fölszerelése, mert természetesen a csökkentés és más mezőgazdasági termék termelésére való átállítás könnyebben s a termelő érdekeinek kisebb károsodásával volt végrehajtható ott, ahol a gazda nem rendelkezett megfelelő pajtával és egyéb fölszereléssel. A csökkentés során figyelemmel voltak arra, hogy dohányt lehetőleg olyan talajon termeljenek, amely a megejtett talaj- vizsgálat során a dohánytermelésre kétségtelenül alkalmasnak találtatott. Azokon a helyeken, ahol a talajvizsgálat és az éghajlati viszonyok nem indokolták a dohánytermelést, a vetésterület csökkentését azokban az esetekben, amikor a termelő megfelelő fölszereléssel, pajtával és egyéb berendezéssel rendelkezett, olyan módon foganatosították, hogy a dohányjövedék központi igazgatósága az átállítás terheinek részbeni csökkentéséhez katasztrális holdan- kint 110 pengővel járult hozzá. így remény van arra, hogy amennyiben a visszacsatolt Felvidék bizonyos területein szükségessé válik a dohány vetés- területének csökkentése, úgy ez az anyaországban követett elvek és szempontok alkalmazásával fog történni. Konkrét terveket a dohányjövedék köz ponti igazgatósága e kérdésben még nem dolgozott ki, de annak a megállapítása, hogy a vetésterületnek milyen mérvű csökkentése válik- szükségessé, függ töb bek között attól is, hogy a cseh telepesek által otthagyott területeken milyen mértékben folyt a dohánytermelés, mert e területeken a dohány vetésterület már automatikusan csökkenni fog a nélkül, hogy abból a magyar dohány- termelőknek káruk származna. Természetesen ott, ahol a dohánytermelés alapföltételei adva vannak, a vetés- terület csökkentése aligha jöhet számításba Szakértőkkel lefolytatott megbeszélésünk során alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy e kényes probléma megoldásához rendkívül óvatosan fognak hozzányúlni . s az elengedhetetlenül szükségessé váló vetésterületcsökkentést olyan módon fogják végrehajtani, hogy a gazdák jogos érdekei lényegesebb károsodást ne szenvedjenek. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy a visszacsatolt Felvidéken azokon a helyeken is, ahol a dohányvetésterület csökkentésére nem fog sor kerülni, kívánatos, hogy a gazdák térjenek át a dohányjövedék illetékes szerveinek útmutatásai alapján az értékesebb kerti fajok termesztésére, amelyek értékesítése nagyobb hasznot biztosít a termelőnek, a felhasználás szempontjából pedig könnyebbséget a magyar dohány j övedéknek. (p. z.) (—) Megszakadtak a francia—román gazdasági tárgyalások. Bukarestből jelentik: A kormány gazdasági tanácsa ratifikálta a Németországgal és Olaszországgal megkötött kereskedelmi és fizetési egyezményeket. A francia-román gazdasági tárgyalásokat még nem tudták befejezni, mert különböző nehézségek merültek fel. A francia tárgyalóküldöttség tagjai a karácsonyi szünetre Párisba utaztak, lehetséges, hogy a tárgyalásokat diplomáciai úton folytatják. (_) Csch-Szlovákiában meghosszabbították a pénzintézetalapítási tilalmat. Cseh-Szlovákiában a pénzintézetalapítási és fiókalapítási tilalmi törvény ez év végén lejár. A csehek a tilalmat bizonytalan időre meghosszabbították, tehát továbbra is tilos pénzintézetek és fiókok alapítása. Nagyrészben elvégezték a Felvidéken az őszi vetési munkálatokat Budapest, december 17. A mezőgazdaság helyzetéről és a vetések állásáról ma adta ki a földmívelésügyi miniszter legújabb jelentését. A legutóbbi jelentés közzététele óta eltelt 4 héten szokatlanul enyhe volt az időjárás. A csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén kevesebb volt az átlagosnál. Az időjárás igen kedvező volt a még elmaradt őszi vetések bevégzésére, azonkívül az őszi mélyszántások és egyéb mezei munkák folytatására. Az őszi vetések állása a kedvező időjárás következtében az egész országban általában jónak mondható. A korai vetésű őszi búza és rozs jól bok- rosodik, sőt helyenkint annyira bujá, hogy legeltetésük vagy kaszálásuk válik szükségessé. A késői vetések a legtöbb vidéken jól megerősödtek és bokrosodnak. A repcevetés szép sűrű, erősen fejlődik, néhol túl buja. Egyes vidékeken a vetésekben kisebb mérvű egér és futrinka kár észlelhető. A jószág egészségi állapota az ország legtöbb vidékén mólóban levő és enyhe lefolyású száj- és .körömfájástól, valamint a helyenkint elszórva fellépő sertéspestistől és sertésorbáne- tól eltekintve, általában kielégítőnek mondható. A takarmánykészlet kellő beosztással a ’e'-föbb vidéken elee-endőnek mutatkozik. A visszacsatolt területeken az érkezett jelentések szerint a legtöbb helyen az ősziek vetését legnagyobb részben pótolni tudták. Ugyancsak nagvrészben elvégezték az őszi mélvszán- tási munkálatokat is. Az őszi vetések közül a korai veéésű búza és rozs jól hokrocodva és megerősödve meo-v a tétbe. -Tói főnödnek, sőt hélyenkint már bokrosodnak a későbbi veté- qedr ia. A jószág ps.ó.oaaági állanotn Itt is ki- fllpeftő. az eeves vidékeken még mindig tartó száj- és körömfájástól eltekintve. A takír- mánvkészlet kellő és gondos beosztással a ki- releltetéshez elegendőnek látszik. A Magyar Nemzeti Bank ar ö yamai Valuták: Angol font 15.95—16.15. Belga 57.40 —58.—. Cseh kor.' 7.50—10.—. Dán kor. 71.10 - 71.90. Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével). USA doll. 340.70—344.70. Kanadai doll. 332—337. Francia fr. 8.95—9.15. Holl. frt. 185.40—187.40. Lengyel zl. 60.—61.40. Leu 2 403.45. Leva 3.—3.60. Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével). Német márka —.—. Norv. kor. 80.—80 90. Svájci frank 77.10—78.—. Svéd kor. 82.—82.90. Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.80 - 187.40, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.59—58 03. Bu karest 3.41—3.44, Kopenhága 71.275—71 875, London 15 955—16.105. Milánó 17.66—17 8864. Newyork 34210—344.70, Oslo 80.20—80 90. Párizs 8 98—9 08, Prága 1179—11 93, Szófia 411— 4.15, Stockholm 82 20—82 90 Varsó 64.—64.50. Zürich 77.30—78.—, Isztanbul 268—271. Budapesti értéktőzsde: •lám ha Üzáettelenség jellemezte a mai értéktőzsdét s az árfolyamok gyöngültek. A fedezetlen eladások miatt az árfolyamlemorzsolódás fokozódott zárlatkor a legtöbb érték a napi legalacsonyabb jegyzéssel hagyta el a tőzsdét. A legmagasabb árfolyamveszteség 5—6 százalékot tett ki. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 165.—, Bauxit 175.5, Borsodi szén 9.25, Cementia 86.—, Kohó 20.5, Magnezit 155.—, Aszfalt 6.5, Kőszén 274.—, Nagybátonyi 42 75, Salgó 28.5, Urikányi 35.—, Fegyver 39.5, Ganz 17.45, Acél 23 —, Győri vágón 31.—•. Bírna 67.9, Ofal5.—, Nasici 55.5, Nova 12.25, Tröszt 51.5, Délcukor 70.5, Magyar cukor 71.5, Georgia 17.75, Izzó 100.—, Gyapjúmosó 3.3, Magyar Kender 12.9, Pamutipar 28.—, Szikra 180.—, Vasúti forg. 16.5. Telefon 9.—. Budapesti gabonatőzsde: élénk A mai gabonatőzsdén a bűzakínálat nem volt túl nagy s az áru könnyű elhelyezésre talált. A malmok raktárra vásárolnak. Elsőrendű búzáért ma szívesen fizettek 21 pengőt. Rozs- és zabkínálat nincs. Az árpakínálat erős. Ma 3150 q felvidéki árpa cserélt gazdát. A tengerikereslet élénk, a kínálat nő. A határidőpiacon szilárd irányzat mellett a márciusi rozs 6 fillérrel drágult, a kukorica 9 fijlérrel lett drágább. — Rozs: márciusra 14.97, 14.90, zárlat 14.90—14.92. — Kukorica: májusra 15.10,. 15, zárlat 10.01—1503. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.30—20.45, 78 kg-os 20.50- 20.65, "9 kg-os 20.70—20.85 80 kg-os 20.80—20.95, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.20 20.35, 78 kg-os 20.40—20.55, 79 kg-os 20.60—20.75. 80 kg-os 20.70—20.85, fejérmegyoi 77 kg-os 20.30 -20.45, 78 kg-os 20.50-20.G5, 79 kg-os 20.70—20.85, 80 kg-os 20.80—21.00. — Rozs: pcstvidéki 14.25— 14.35, más származású 14.35—14.50. — Takarmányárpa: elsőrendű 16.10—16.30. középminőségű 15.80—16.00. — Sörárpa: kiváló 19.50—20.00, prima 19.CO—19.50. — Zab: elsőrendű 18.50— 18.70, középininőségü 18.40—18.50. — Kukoricái tiszántúli 12.85—13.00, egyéb áll. 12.80—12.95. — Őrlemények: korpa 12 60—12.80, 8-as liszt 15.80 16.00. — Árpa: 300 q felvidéki 19.60, 300 q felvidéki 19.00, 300 q felvidéki 19.00, 900 q felvidéki 19.00, 150 q felvidéki 19.10. 300 q felvidéki 19.25, 600 q felvidéki 19.00 300 q felvidéki 19.65 budapesti paritásban. — Kukorica: 150 q Szolnokon út január 13.15, 150 q Szolnokon át 13.10, 150 q január 13.10, 13.10, 150 q január 13.10, 150 q január 13.10 150 q január 13.05, 300 q felsőíiszai 12 90 budapesti paritásban. — Lucerna: 48 q 227.50, 11 q 227.50, 16 q 225.—. 3q 205.— Budapest, 15 q 245.— állomás, 6 q' 260.—, 15 q 212.50, 6 216.— Budapest, 4 q 212.— állomás, 8 q 248.—, 4 q 230.— Budapest. — Biborhere: 100 q 96 százalékos 73.— Győr. — Lóhere: 16 q fehérháreás ó 122.—, 300 q minta szerint 87.50, 18 q 90.50 Budapest. Zürichi árfolyamok Zürich, december 17. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.62)4, London 20.64%, New-York 442.25, Brüsszel 74.45, Milánó 23.27, Amszterdam 240.30, Berlin 177.30, Szófia 5.40, Prága 15.10, Varsó 83.25, Belgrád 10.—, Athén 3.95, Isztambul 3.50, Bukarest 3.25. Sertésv * sár A szombati ferencvárosi sertésvásárra felhajtottak 1033 darab sertést, köztük 194 darab angol hússertést. Eladtak 452 darabot. A vásár irányzata változatlan volt. Árak: I. szedett 88—92, II. 83—86, silány 74—82, I. angol tőko- sertés 91, II. 86 fillér élősúlyban kg-kint. Lisztárak A budapesti lisztárjegyzőbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlo- mények): búza liszt: dara 37.50—38.75, Ogg 36.50— 37.75, Og 36.50—37.75, Of 36.50—37.75, 2gg 35.50— 36.75, 2g 35.50—36.75, 2f 35.50-36.75, 4-es 34—35, 5-ös 32.50—33.50 6-os 29-30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 29—29 75, 01-es 26.25 —27, 1-es 21.50—22.25, 2-es 19-20.75. Magfpinc Köles fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16—16.50, káposztarepce 23.50—23.75, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23-24, olaj, dohod 20—21, kék mák 130—134, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (evpress) sterilizált 18— 19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, közép- szemű sterilizált 22—27. kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 25.50—26. dunántúli 25—26, felsőmagynrországi 23.50—24, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26 — 27, barnabab 27—27.50, lucernamag nyers aran- kús 205—250, fehérbárcás (20 q-nál több) 305— 310, lóheremag nyers arankás 80—95, fehérbárcás (20 q-nál több) 125—130, bükköny tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—36, csillagfürt fabér lapos 11—11.30, szárított répaszelet 8.50—Irt, A budaoe«ti vásárcsarnok kiskeres* kede'mi ára* Marhahús: rostélyos, felsál kg 160—240, leveshúsok (tarja, csontos oldalas, szegye) 128— 200. — Borjúhús: comb (szeletelve) 280—320; borjúvesés 180—240. — Juhhús: hátulja 140— 160, eleje 100—140. — Sertéshiís: karaj (hosszú, rövid) 190—240, tarja, comb, lapocka 164—200, oldalas 148—176, szalonna, zsírnak való 140—160, háj 156—170, zsír 160—170. —Élőbaromfi: tyúk 220—350. csirke 100—250. — Tisztított baromfi: tyúk 130—180, csirke 150—260, lúd. hízott 110— 150, ruca, hízott 120—160. — Tojás: tea 10 darabig 10-12, tea 11 darabtól 190—210, főző és apró 10 darabig 8—10, főző és apró 10 darabtól 180—190. — Halak: ponty, élő. nagyság szerint 120—180, ponty, jegelt és nem élő 100—140. — Tej és tejtermékek: teljes tej (kannatej) —.30, tejföl 100—120, teavaj, édes tejszínből (tömb) 340, teavaj, pasztőrözött tejszínből (tömb) 360, tehéntúró, sovány 60—80. — Kenyér: fehér 42— 46, félfehér 34—38 félbarna 32—?6, barna 20—22. — Szárazfőzelékek: lenese 44—96, borsó 40—56, bab, fehér, aprószemű 36—52. — Zöldségfélék: burgonya, Gülbaba 11—13. nyári rózsa 12—14, őszi rózsa 10—12, Ella 9—10, kifli 20—24. vöröshagyma makói 13—16, fokhagyma 24—40, fejeskáposzta, hazai 6—10, kelkáposzta 10—16, savanyúkáposzta 18—20, petrezselyem és sárgarépa vegyesen 16—20. kalarábé 12—20, sóska 48—80, paraj 24—50. tök. főző 12—28. karfiol tisztított 16—36. sütőtök 10—14. — Gyümölcs: alma, nemes faj 68—140, almá, közönséges, válogatott 48—76. körte, nemes faj 80—160. narancs sárgsbé'ű 64—120. szőlő, kötözött 64—140, gesztenye 64—120, mandarin 88—130. A forgalom a piacokon és a vásárcsarnokokban, lanyha volt
