Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-08 / 28. szám

4 telvideKi -Mä!öfetRHIIUfAE 1938 DECEMBER 8. CSÜTÖRTÖK Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat / Budapest, V., szállít tatai és dörög­Dzo ín-u. 2-4. (Telefon: 129*560) ' bányásztaiból ipari célokra kif sú, kifcunc|en beval^\ tata!- és dorog-iokodi szenei generájprüfeme küf* gá|íartajmú tatéi genetáiprszenet, mezőgazdasági munkála^akhoi-féndkk'iil el^nyöpen felhasználható tatai tojás- és téjglabr kettet, fűtési célokra, kályha tüze 1 é s re $ és központi fűtésekhez tatai toiásbrikettpt, kokszbrikettet ét szenet MAGYAR A MAGYARÉRT - POZSONYBAN IRTA: VASS LÁSZLÓ Még számon tartjuk a napokat, amik új életünket jelzik a húszéves kisebbségi küzdelem szerencsés befejezése óta. Alig egyhónaposak vagyunk, még frissen ver bennünket a felszabadulás lázas öröme, és ha tétovázó léptekkel is, egyre világo­sodó tekintettel már az új hazaépítés sán­cain állunk. Képviselőink pár nap óta bevonultak a magyar törvényhozás há­zába, Határtalan az örömünk, jólesik végre a közös haza újjáépítő munkájába bekapcsolódni, ám idegeinkben még ott bénít a.z elmúlt hónapok feszültsége, oly­kor-olykor kiütközik rajtunk a kisebb­ségi gondolkodás. Hiába, nem lehet egy­könnyen elfelejteni a húsz esztendőt. Ma is élő szálak fűznek össze ezzel az idő­szakkal, hiszen testvéreink maradtak vissza, számottevő magyar népcsoportok, sorsuk nem iß olyan régen még a üdénk is volt, egyformán osztoztunk a ráftk mért csapásokban és kevéske örömben. Most, hogy elválasztanak tőlük az új ha tárok minden aggódásunk érettük van. Számoltunk azzal, hogy a bécsi döntés irtózatos hatással lesz a továbbra is ott maradt magyarokra, elcsüggednek, mun­kakedvük, hitük, reményük lehanyatlik. Érthető izgalommal figyelünk megne hezült életük további útjaira; minden hír, ami felőlük érkezik, bennünk éle9 visszhangot ver; szent áhítattal olvassuk meggyérült sajtójukat és örömmel álla­píthatjuk meg: a bécsi döntés után le­hanyatlott fejek újra felegyenesednek, a munkakedv, az önbizalom lassan meginl visszatér. A szétszórt tagok már hírt ad hak egymásnak. Pozsonyi hívásra újbó1 jelentkeznek; Nyitra, a zoboraljai szín- magyar községeik, a tátrai ködből a hű­séges cipszerek, új kedvre kapnak a sá- rO'Si magyarok, de félegyenesednek a magyar szivek kárpátalján is, Nagyszől- ■lős, Huszt, Técső és a színmagyar Visk községekben, ha erőtlenül is, de már föl­figyelnek a hívó szózatra. Most áldhat juk a sorsot, hogy a SzMKE-t és a PRMKE-et még idejében kiépítettük majd minden községben, mert ha a visz- szamaradt nemzetrészekben ma új élet mag kezd csírázni, az mindenütt ezeknek a művelődési intézményeknek köszön­hető. Folytatjuk a munkát, mert magya­rok vagyunk! — jelentette ki bízó szívvel a pozsonyi SzMKE elnöke a romokra épülő új munka kezdetén. Igen, ma az a tudat hajtja őket tenni, cselekedni: hogy magyarok! A nemzeti öntudat lángoló ereje hevíti az ottmaradt magyarság minden egyes tagiát. Mindnyájan az Egyesült Magyar Pártban tögtfőbültek. kivétel nélkül, ma már senkiß« húzódó zik az áldozatos munkától. Az elalélt keretek új élettel tanok meg. A szlovákiai magyar gyermekvédőiéin, amelynek raagvát még egy évgel ezelőtt Jaross Andorné vetette el, mfotr>újbSl megkezdte működését, mint az ^Éfcybsü] Magyar Párt szociális szakoszt; téli segélyakcióra teljes mértékl készült. Uj fiókszafrvégeteket afl^jítot- __ tak Nyitrán és a környéki magyar tekert, továbbá a Szepességben, Zólyom ban, Eperjesen és Kárpátalja magyar lakta vidékein. Külön levesosztó intézetet állítanak fel a sokgyermekes magyar családok részére! Aki ismerős átjön Po ' zsonyból, lelkendezve beszél arról a lan kadatlan munkáról, ami a központi iroda ventúrutcai helyiségeiben folyik. Újjá­alakultak a Szülői Társulatok is, ezután még felelősségteljesebb célkitűzéssel. Szinte csodálatos, mily gyors ütemben kél új életre a számban megcsappant szoválnai magyarság minden szervezete, sokszor olyan helyeken is, mint például Nagyszombatban, ahol eddig egyáltalán nem lehetett szervezett magyar életet élni. Ebben a szép, ódon városban ma «tár SzMKE szervezetet alakít az ottani magyarság, ugyancsak itt született meg a szlovák—magyar nép közötti barátság kiépítésével kapcsolatosan kitűzött pá lyadíj gondolata is. Megkezdték munka jukat a megmaradt főiskolás ’szervez»' tek, felkutatnak minden magyar diákot, hogy biztosítsák számára a szükséget- iskoláztatási lehetőségeket. Nem hagy nak egyetlen magyar lelket elveszteni Már dolgoznak a nemzeti kataszter kiépí­tésén, amely pontosan magában foglalná a Szlovákiában és Kárpátalján magyar szellemi, politikai és gazdasági erőket. A SzMKE vasárnapi kultúrünnepén először mutatkozott meg a bécsi döntés után a pozsonyi magyarság megújhodó óletakarata. Ha háromszor olyan nagy lett volna a Vigadó nagyterme, — olvas­suk az Uj Hírek beszámolójában, — ak­kor is csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudott volna helyet szorítani a rendező­ség az impozáns számban megjelent kö­zönségnek. Az első próba jólsikerült Kö vetkező vasárnap újabb mozgalom indul meg, amelyet mi, hazakerült felvidék! magyarok már jólismerünk. December 11-én megjelennek a pozsonyi utcákon az Egyesült Magyar Párt női és szociális szakosztályának hölgyei, persellyel a ke­zükben és a „Magyar a magyarért!“ jel« szóval arra fogják kérni a pozsonyi ma« gyarokat, hogy adakozzanak a magyar szegénysorsúak karácsonyi fölsegélyezé- sére. A „Magyar a magyarért“ jelszava, íme áthatolt a határokon túlra is, ott melegíti a fázós szíveket és megérteti a tehetősebb magyarokkal azt hogy csak egymás kezét fogva, egymás mellett fel« sorakozva és egymáson segítve mentbe« tik át magukat a boldogabb jövő Má­mára. A pozsonyi utcákon megjelenő perse­lyek halk osengettyűszava, kell, hogy minket, hazakerült magyarokat is figyel­meztessen valamire. Odaát maradt húsa évig közös sorstestvéreink egyrészt a gazdasági érdekvédelem, másrészt a kul­turális nevelőmunka bázisán építik fel jövőjüket Pozsonytól a nyitrai szigete­ken, a hűséges cipszerföldön, Sároson keresztül a kárpátaljai Vising minden egyes magyar lélekből élő organizmust kell teromtcniök a magyar nemzet szá­mára. ök maguk minden erejüket kifej­tik a nemzetmentés óriási munkájában, de egyedül mégse képesek mindenre. Mö­géjük kell állanunk, nekünk is, mint a rémet birodalom teszi a Cseh-Szlovákiá- ban maradt népcsoportjaival. Uj hősi életformára rendezkedik be a szlovákiai magyarság, és nekünk, felvidéki magya roknak, akik ugyancsak megtanultuk: mit jelent kisebbségi sorsban élni és ma­gyarnak maradni, — minden cselekvé­sünkkel oda kell hatnunk itt a közös ha­zában, hogy a határon túl mara dt testvé­reink számára ez a hősi életforma elvi­selhetőbb legyen. Egy magyar lélek el- kallódása bennünket is vádol, a révbe került magyarokat... WinAlV/üWlVÜiyYVtyyi“TyTlVTVTV‘*A**>**‘**>**>**>**‘**‘*A*^**‘*^*^*^*A**‘*A*A*A*A*********^*A*A*^* ******** A cseh csendőrség hadjárata Csonkakárpáíalja etíen Letartóztatták és gyüjtőtáborba hurcolták Bródy András betiltott lapjának szerkesztőjét — Ukrán uralom Huszton Újabb kiutasítások Félhotíra verték Bárdháza német lakosságát n" Pehely —, tartás \ gyapjú­pa^l^iiok László ^ptáügTár Budapest, Vili, 14. Ajánlja elsőrendű készítményeit Tvlbidéki testvéreinknek igen olcsó álban. Ajánlatokat, mintát Hívesen küld. — Ungvár, december 7. A határon túlról érkezett megbízható jelentések szerint a cseh csendőrség újabb felháborító módon zaklatja Csonkakárpáíalja lakosságát. Az Ungvár és Munkács közötti falvakban cseh csendőrök járnak házról-házra és aláírásokat gyűjtenek egy ívre, amelyen követelik, hogy Ungvári és Munkácsot csatolják vissza Csehországhoz. Akik az aláírást megtagadják, a csendőrök azonnal letartóztatják és elszállítják a községből. Csonkakár pótol jár ól érkező menekültek egyhangúan azt mondják, hogy ezek az eszközök a Révai—Foíosiw-féle cseh- ukrán kormány állandóan gyengülő hely­zetét igazolják. Csonkakárpátalja teljesen elvesztette összeköttetését azáltal, hogy elcsatolták Ungváriól és Munkácstól. A téli évszak beköszöntésével fokozottan sú­lyosbodó helyzetbe került és a Révay— Fofosiw-kormány minden elképzelhető eszközt felhasznál arra, hogy lelket ölt­sön a kárpátorosz népbe és valamiképen megnyugtassa az elkeseredett közvéle­ményt, amely növekvő aggodalommal látja Révay miniszter és a befolyása alatt álló Volosin miniszterelnök kapkodó po­litikáját. A Ruszinföldön levő cseh és morva ka­tonaság körében olyan nagy az elégedet­lenség, hogy a csehek kénytelenek voltak új ezre- deket hoznj^seh- és Morvaországból. A cseh jA morva katonák követelik le- szerelgjdíket és hangoztatják, hogy az ük­ért nem hajlandók tovább nélkü­A Volosin-kormány nemcsak a kárpát­oroszok vezetőit fogatja el, hogy azok helyét ukránokkal töltse be, hanem azon van, hogy a terrorjuk alatt álló város­káknak és falvaknak ukrán jelleget ad­jon. Huszton elrendelte valamennyi cég­tábla ukrán nyelvűre való kicserélé­sét ée új cégtábláknak kiakaeztáea előtt cenzúrára való bemutatását. A csehek letartóztatták lakóhelyén, Leányfalván Csekán Tamást, a Rusz- kaja Pravdának, Bródy András volt ruszin miniszterelnök betiltott lapjá­nak egykori szerkesztőjét és ismeretlen helyre vitték. Felesége ed­dig nem tudta megállapítani, hogy fér­jét melyik gyüjtőtáborba hurcolták és azt sem tudja, mi történt vele. A csehek minden felvilágosítást megtagadtak tőle. A oseh-ukrán kormány ígérete ellenőre újabb kiutasításokat hajtott végre. Ki­utasították Sidor Elek szilcei tanítót és tanító feleségét. Mindenüktől megfosztva Munkács mellett áttették őket a határon. Szilcóről még 30 embert akarnak kiuta­sítani, olyanokat, akik nem odavaló ille­tőségűek. A kiutasított Sidor-házaspár állását azonnal betöltötték Galíciából most érkezett ukránokkal. A cseh és ukrán terroristák erőszakos­kodásairól érkezett legújabb hírek szerint Bárdháza német lakosságának jó- része ágyban fekvő beteg a verések következtében. A terroristák a férfia­kat bántalmazták és elhurcolták a községből, mert rájöttek, hogy állandó mozgalom folyik a lakosság körében a Magyarországhoz való csatolás érde­kében és sok fegyver, gépfegyver és hadianyag eltűnt. Leányfalván három asszonyt és két férfit összevertek, niert megtudták, hogy tejet vittek eladni Munkácsra. A mun- kácskörnyéki német és ruszin lakosság igen elkeseredett hangulatban van. A Fölös in-kormány röpiratokkal árasz­totta el a Kárpátorosz-íöldet. Ezeken az ukránnyelvű, tehát a nép áltol nem ér­tett röpiratokon sokszázmilliós közmun­kát és kenyeret ígérnek, A terror miatt elkeseredett nép az ígéretekre semmit sem ad, hanem nyíltan elégedetlenkedik. Hír szerint már Rahó mellett is állítottak fel gyűjtő- tábort. Sok kárpátorosz, német, sőt zsidó is van a gyüjtőtáborokban. A röplap-propaganda mellett ukrán fel- írású cédulákat osztogatnak. „Ruszin“ címmel Prágában lapot indítottak a Mun­kácson megjelenő „Ruszin“ című Bródy- ofrti lap ellenenlvozására. Szlovákiában elrendelték a gázálarcok kötelező beszerzését Pozsony, december 7. (Tele fon jelenté­sünk.) Az Uj Uirek egyik legutóbbi szá­mában azt a hírt közölte, hogy Cseh­szlovákiában a gázálarcok kötelező be­szerzésére vonatkozó rendeletet ismét életbeléptetik és mindenki köteles lesz 1939 június 30-ig gázálarcot beszerezni. Értesülésünk szerint ezzel az akcióval kapcsolatosan új jogosít­ványok kiadására fog sor kerülni, mert a nyár folyamán jóformán kizáró­lag cseh és legionista cégek kapják a kon­cessziókat. A jogosítványok kiadásánál a szakképzettség nem játszott.--szerepet s így történt, hogy Pozsonyban égy nagy- trafikos kapott megbízást "arra, hogy a gázálarcokat árusítsa. Hír Ézerii|i a szlo­vák kormány csupán kipróbált« és újtí­pusú gázálarcokat akar ejnrusíllísra en­gedélyezni, mert kiderült,ghogy Vzok az álarcok, amiknek kötelező beszer­zését nyáron elrendeltél^ a csefi had- vezetőség által kiselejtezett ési hasz­nálhatatlannak bizoito-i« gyártmá­nyok vollw«! amelyek legfeljebb, másfél párára mente­sítették a gáVáftrc Viselőjét Stózok hatáss elől. SZŐNYI TURÁNI1 KUALÁKAT NV^GSZÖVÖTÖJL, Oft bst, n„ Fö-ntca

Next

/
Thumbnails
Contents