Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-07 / 27. szám
Ára: 10 fillér Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő Egyes szám ára 10 tillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V„ Honvéd utca 10. Kiadóhivatal Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadó- hivatal és hirdetési osztály 1-444-00. Történelmi perc: Aláírták a német-francia békenyilatkozatot Németország és Franciaország között nincs többé területi kérdés, a megvont határ végleges — Közösen tanácskoznak a két országot érintő nemzetközi problémákról A szerződés azonnal érvénybe lépett Al magyar n nevében. A magyar szociáldemokrata párt napilapja, a Népszava, amely a benesi „demokrácia“ jóvoltából aa elnyomatás két évtizede alatt állandó és zavartalan bebocsáj tatást és terjesztési jogot élvezett a megszállott területen, keddi számában kéthasátxos cikkben foglalkozik Jaross Andor felvidéki miniszter ipolysági politikai megnyilatkozásával. A marxista orgánumot érezhető riadalommal töltötte el az a nyilt, őszinte állásfoglalás, amelyben Jaross miniszter az Egyesült Magyar Pártnak a magyar munkásság kérdésében vallott álláspontját ismertette. Elhisszük, bogy a Népszavának fájtak a miniszter.határozott szavai: „Kiragadjuk a munkásságot annak a marxizmusnak karjaiból, amely el akarta hitetni, hogy munkás és munkaadó ellenségei egymásnak s hogy az egyik társadalmi osztálynak harcolnia kell a másik ellen. Hát csak álljanak félre a munkásmozgalomból azok az álpróféták, akiknek szellemi rokonai a prágai parlamentben és a pozsonyi tartománygyűlésen éppenúgy, mint minden más fórumon ellenünk, a magyar nép érdekei ellep dolgoztak az elmúlt húsz esztendő alatt. Tűnjenek el a közéletből és adják át a magyar munkásszervezeteket olyan vezetőknek, akik mindig hűek voltak nemzetükhöz.“ A Népszava cikke részben fölényeskedéssel, részben pedig ferdítéssel akarja a magyar munkústömegek előtt elerőtlení- teni ezeket a kétségtelenül súlyos szavakat. Fölényeskedésében Jaross politikai egyéniségével úgy foglalkozik, mintha valami újonccal állana szem- j ben, akit leckéztetni lehet és ki kell ta- ' nítani a politikai taktika és küzdelem módszereire. Szerinte Jaross politikai alakja még homályban és kétértelműségek között lebeg. Már pedig a valóság az, hogy Jaross Andor miniszternek és vele együtt a felvidéki magyarság többi vezetőinek politikai egyénisége a kisebbségi magyarság érdekében vívott húszévi szakadatlan és heroikus küzdelemben tökéletesen kiforrott. Ha a Népszava cikkírója valóban tájékozatlan Jaross politikai múltja és politikai egyénisége körül, úgy ez a tájékozatlansága is vétkes könnyelműséget és mulasztást árul el, teljes érdektelenséget és közömbösséget a felvidéki magyarság húszéves politikai múltja iránt. Mert ha kisebbségi életünk húsz esztendeiét figyelemmel kísérte volna, már az összemolás utáni első megmozdulásokban találkozott volna mindannak a tizenhét férfiúnak a nevével, akiket hétfőn olyan nagy szeretettel fogadott és ölelt magához a magyar törvényhozás. Ezek a férfiak kitárt mellel, rettenthetetlenül. minden egyéni érdeket és kényelmi szempontot félretéve küzdöttek a magyar kisebbség jogaiért, még pedig társadalmi különbség nélkül az egész kisebbségi magyarság jogaiért, kenyeréért és életlehetőségeiért. A Népszavának ismernie kellene azt a társadalmi fejlődést, amely húsz év alatt a kisebbségi magyarság életében a benesi „demokrácia“ nyomása alatt végbement. Megfigyelhette volna, hogy fiz a „demokrácia“ minden magyar P á r i s, december 6. A francia külügyminisztériumban kedden délután aláírt francia-német nyilatkozat szövege a következő: Ribbentrop Joachim, a Német Birodalom külügyminisztere és Bonnet György, Franciaország külügyminisztere 1938 december 6-i találkozásukkor kormányuk nevében és megbízásból a következőkben állapodtak meg: 1. A német és a francia kormány a legteljesebb módon meg van győződve arról, hogy a Németország és Franciaország közötti békés kapcsolatok és jószomszédi viszony az európai helyzet megszilárdulásának és az I általános béke fenntartásának egyik legfontosabb eleme. Következéskép a két kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy biztosítsa az országaik 1938 december 6. — a német-francia közös nyilatkozat aláírásának napja minden bizonnyal fontos dátuma a világtörténelemnek. A nyilatkozat aláírását természetesen hosszú diplomáciai kampány társadalmi osztállyal szemben eltipró szándékkal állott. Megsemmisítette a magyar földbirtokos osztályt, tönkretette a középosztályt, megbénította a kisgazdatársadalmat, a cseh ipar kibírhatatlan versenyével, tönkretette a magyar kereskedőosztályt szörnyű adórendszerével, a magyar földet messze idegenből hozott telepesek között osztotta szét és nincstelen kifosztottakká tette a magyar zselléreket, éhenha- lásra kárhoztatta a nyugdíjasokat, szóval a magyar társadalomban valóban megszüntetett minden osztálykülönbséget és a szegénység táborában hozott össze minden magyart. A magyar munkásság hamarosan felismerte a cseh demokráciának ezt a nemzetgyilközötti kapcsolatok ilyen módon való kialakulását. 2. A két kormány megállapítja, hogy országaik között nincs többé területi természetű függő kérdés és ünnepélyesen elismeri, hogy az országaik között megvont határ végleges. 3. A két kormány elhatározott szándéka, hogy harmadik hatalmakkal szemben fennálló különös kapcsolatai fenntartásával a két országot érintő valamennyi kérdésre vonatkozólag tanácskozásokat kezd, aineny- nyiben e kérdések jövőbeni fejleménye nemzetközi nehézségekre vezetne. Jelen szerződés azonnal érvénybe lép. A szerződés aláírása után a két külügyminiszter a tanácsterembe vonult vissza hosszabb megbeszélésre. előzte meg, de a közvetlen előzmények a keddi napon játszódtak le. Ezekről az eseményekről, a históriai fontosságú nap történetéről az alábbi táviratok számolnak be. fással szédelgő moszkvai prófétáknak volt némi hitelük, egy része a kommunista téveszmékhez szegődött, de amikor hamarosan azokban is csalódnia kellett, tömegestül tódult az Egyesült Magyar Párttal szövetségben lévő Magyar Nemzeti Munkáspártba és a Keresztényszocialista Párt munkásszervezeteibe s később az Egyesült Magyar Párt szakszervezeteibe. A magyar munkásság látta, hogy a cseh demokrácia jegyében teszik tönkre a felvidéki gyáripart, a még meglevő munkahelyekre a történelmi országokból hozzák be a cseh és morva munkásokat s a magyar proletárokat nemcsak kenyerüktől fosztják meg, hanem gátéi számára. Ribbentrop készséggel eleget tett a kérésnek és a fenti szavakkal válaszolt. Ribbentrop miniszter és kísérete a Nordexpress-szel érkezett reggel 8 óra 54 perckor a compiegnei pályaudvarra, ahol a két német különkocsit lekapcsolták és új mozdonnyal, • kü- lönvonatként irányították tovább Párizs felé. A compiegnei pályaudvaron ment végbe az első hivatalos üdvözlés. A francia rádió megbízottján kívül számos újságíró és fényképész várta a német vendégeket. A francia külügyminisztérium nevében a compiegnei alprefektus üdvözölte a német külügyminisztert. A két kocsiból álló különvonat délelőtt 11 óra 10 perckor futott be a párizsi Invalides pályaudvarra, amely a Quai d'Orsay közvetlen szomszédságában fekszik. Meleg, napos idő volt. Ribbentrop külügyminiszter és felesége üdvözlésére Bonnet külügyminiszter jelent meg ugyancsak felesége kíséretében a pályaudvaron. Ott volt a külügyminisztérium főtitkára, Léger, a minisztérium kabinetfőnöke, Rochat, Coulondre berlini francia nagykövet és még számos magas- rangú francia méltóság. A német nagy- követség egész személyzete kivonult Webesek gróf nagykövettel az élén. Nagyszámban jelent meg a párisi német kolónia is, igen sok újságíró és a párisi francia-német bizottság egész vezérkara. A kocsiból lelépő német külügyminisztert Bonnet külügyminiszter üdvözölte. Bonnet odasietett a német vendégek elé és szívélyesen megrázta Ribbentrop báró kezét. Ribbentrop a követanyanyelvüktől is, hogy az így szellemileg is tönkretett munkásosztály annál könnyebben váljon a cseh nagytőke zsákmányává. És még egyet figyelt meg a felvidéki magyar munkás. Látta, hogy 1925 után a többnyire Magyarországból nyomós büntetőjogi következmények elől menekülő marxista, szociáldemokrata munkásvezérek mind megtalálják Csehszlovákiában a könnyű érvényesülés tátját. Fegyverbarátságot kötnek Derer elvtárssal és bizalmi szolgálatokat teljesítenek a cseh szociáldemokrata pártnak, amely húsz éven át a legbiztosabb támasza a benesi rendszernek, olyannyira, hogy a megmaradt Csehországban és Szlovákiában is A történelmi jelentőségű nap eseményei „Azért jövök, hogy béke Eegyen“ Páris, december 6. „Asért jövök, hogy I pályaudvaron, amelynek környékén a vi- béke legyen Franciaorsság és Németor-1 lágháború éveiben az Aisne-front levére- sság között" — ez volt Ribbentrop német ■ sebb csatái dúltak, a francia rádió kikül- külügyminiszter első nyilatkozata a fran- I döttje várta a német külügyminisztert és cia közvélemény számára. A compiegnei | megkérte, hogy nyilatkozzék a rádió hallkos törekvését és amíg a világmegvál-
