Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-07 / 27. szám
2 TEBWIMflU -J?ÄGfe\R*HTKKIß l&S DECEMBER 7. SZERDA' felszámoltak vele, mint a benesi múlt legátkosabb örökösével. Schulcz Ignác és társai nem a magyar munkástöme- gekleel a hátuk -mögött, hanem csupán néhányszáz főnyi érdekeltséggel, mint magyar szociáldemokrata párt csatlakoztak a cseh szociáldemokrata párthoz, s amikor „tömegeik“ még jobban összezsugorodtak, teljesen beolvadtak a cseh pártba, de ok maguk képviselő maadátumokat és busásan jövedelmező pozíciókat szereztek és míg a magyar munkásság földig görnyedt a cseh „de- naékrácia“ áldása alatt, ők tátrai sza- Bróétiumokbati, fényes prágai szállodákban élvezték a proletárvezérek kiérdemelt bérét. Nos, bebizonyíthatóan ezek a Schulcz Ignácot voltak a magyarországi szo- ciáldemokrata „anyapárt“ felvidéki «afcveteégesei, fegyver-barátai, testvére. Neun a dolgozó magyar munkásság, amely megundorodott ezektől a Szédelgőktől, akik az első veszedelem fwvalatára a Derer úr egymilliójával zsebükben, még idejében megszöktek és Parisban várják az idők jobbrafor- dulását. A felvidéki magyar munkásság nyitott szemmel látta a Népszavának azokat a számait, amelyek igeu sűrűén jelentek meg és dicsőítették a cseh demokrácia áldásait, szociális jótéteményeit, munkásbarát és „magyarbarát“ politikáját. A magyar munkásság látta a Tamás-napokon megjelent Masary- kot dicsőitő cikkeket, amelyeket a budapesti napilap nem felejtett el sohasem Masaryk elnök nagyon jól sikerült fényképével illusztrálni, azokkal a fényképekkel, amelyekkel a benesi demokrácia külügyi sajtószolgálata látta el Párisiéi Buda]»estig a jóindulatú lapokat. A magyar munkásság a Felvidéken széliében és hosszában Benes budapesti fellegvárának nevezte a Népszava Conti-uccai székházát. A felvidéki magyar munkásság megfigyelte, hogy húsz esztendő alatt a Népszavának nem volt egyetlenegy olyan cikke sem, amelyben határozott elítélő állásfoglalás történt volna a kisebbségeket irtó cseh kormányzati politikával szemben. Ilyen cikket a Népszava nem tud’felmutatni, ellenben garmadával sorolhatunk fel olyan cikkeket, amelyek a cseh kormányzati rendszert dicsőítik. A felvidéki munkásság észrevette, hogy a esetiektől kiüldözött marxista vezérét, Burányi Lajost a magyar szociáldemokrata párt és a Népszava éveken át háttérbe állította, nem engedte szóhoz jutni, mert ennek a Snráüyi Lajosnak volt erkölcsi bátorsága hozzá, hogy röpiratokban bélyegezze meg a benesi demokrácia hazugságait. A magyar munkásság fel háborodottan volt kénytelen tűrni, hogy a magyarországi munkásvezéreli minden egyes prágai szociáldemokrata kongresszuson lojalitástól csöpögő nyilatkozatot lettek Soukup kegyelmes elvtAr.suk pártja felé. Húsz év keserves tapasztalatai után jogosan mondhatta Jaross Andor, hogy szék a s?coiáldemokraták, a Schulcz Ig- nácok és elvbarátai egyebet sem esi náltak, mint Prágában és Pozsonyban judásbérért a magyarság szent érdekeit árulták el. És a magyar munkásság annyira megundorodott tőlük, hogy amikor ebben az évben árulásuk még legszűkebb környezetük előtt is kétségtelenné vált, ez a kis maradék csapat is elmondotta a mea culpát és a nagy nyilvánosság előtt ismerve be tévedését, az Egységes Magyar Párthoz csatlakozott. Ezek dokumentumokkal bizonyítható történelmi tények. Jaross Andor, aki a frontról hazatérve, ahol két fivérét veszítette el, azon nyomban részt vett a kisebbségi munkában és tehetségével, szorgalmával, becsületes magyarságával az egyetemes magyarság szeretetét és bizalmát nyerte meg. valóban jogosan beszélhetett a felvidéki magyar munkásság nevében is, amelynek érdekeit százszor ég ezerszer bátor szívvel védte meg, nemcsak a csehekkel, hanem a Schulcz Tgnácok rontásaival szemben is. Ez a kis felvilágosító írás talán eléri azt, hogy a Népszava emberei kissé leszoknak a fölényeskedésről és oktató hangról, ha a felvidéki magyarság és benne a magyar munkásság kérdéseiről van szó. Leginkább őreá vonatkoznak Jaross szavai, a Felvidék elsősorban az 6 számukra tilalmas terület. Az orvvadászoknak ott nagyon alaposan a körmükre koppintanak. kező szavakkal köszöntötte a francia külügyminisztert: — Boldogan jöttem Franciaországba és nagyon örülök, kegy megismerhettem Önt. Ma délelőtt a legszebb Franciaország vonult el szemeim előtt a napos ég alatt. Ezután megtörténtek a kölcsönös bemutatkozások, majd Ribbentrop báró és felesége automobilon a Coneorde-téren fekvő Crt/ton-szállodába hajtatott. Az automobilokat kétoldalt motorkerékpáros rendőrök kísérték. Ribbentrop csak rövid időt töltött a 'Crillon-szállodában, majd az Elysée-palotaba ment, ahol Lebrun elnök fogadta öt. A kivonult díszszázad érkezéskor és távozáskor fegyverrel tisztelgett a német külügyminiszternek. Délután egy órakor dezsöné volt a hadügyminisztériumban, ahol Daladier miniszterelnök hivatali helyiségei vaunak. A dezsö- nét a francia miniszterelnök adta a német vendégek tiszteletére. A kedd déli párisi lapok szivélyes- ha.ngú cikkekben üdvöztik a német külügyminisztert és egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy párisi látogatásának igen nagy jelentősége van. A Paris Midi a következő szavakkal kezdi vezércikkét: ,.Felmeiégedett az éghajlat Németország és Franciaország között.“ Francia államtanács Kevés»I Ribbevitrop német külügyminiszter megérkezése előtt államtanács kezdődött &A Eh/xér-pa 1 otábaí>, amelyen Bonnet küliig.vminiszter részletes jelentést tett a külpolitikai helyzetről, valamint a német-francia viszony alakulásáról. Az államtanács egyúttal véglegesen döntött a parlament őszi ülésszakának összehívása ügyében is. Daladier miniszterelnök javaslatára elhatározták, hogy a parlament csütörtökön, december 8-án kezdi meg az új ülésszakot. Lebrun elnök már alá is úttá a Ház összehívásáról szóló rendeletet. A külpolitikai jelentés előadása után Bonnal külügyminiszter elhagyta az államtanácsot és az Invalidusok pálya udvarára hajtatott, ahol Ribbentrop német külügyminisztert fogadta. Fogadás az államfőnél, villásreggeli Daladiernél Ribbentrop külügyminiszter Lcbrun francia, köztársasági elnöknél tett látogatásáról az alábbi részleteket jelentik. Ribbentrop külügyminiszter díszegyenruhában 12 óra 15 perckor lépett ki a Crillon-szálló ajtaján és gépkocsiba szállt, hogy az Elyséc-palotába menjéü. Lebrun köztársasági elnök dolgozószobájában magánkihallgatáson fogadta Ribbentropot. A kihallgatáson, amely huszonöt percig tartott, jelen volt Welczek párizsi német nagykövét is. A német külügyminiszter és a nagykövet háromnegyed egykor hagyta el az E1 yséc-palotát Lozc meghatalmazott miniszter és Brossé ezredes, Paris katonai parancsnokának kíséretében. Ribbentrop külügyminiszter ezután a Crillon-szállóba hajtatott és egy óra öt perckor a M-atigmon-palotába ment, ahol Daladier miniszterelnök villásreg gfUi adott tiszteletére. A villásreggelin részt- vett Ribbentrop külügyminiszter és felesége, a német nagykövet és felesége, a nemet nagykövetség tisztikara, Cha.u- temps volt miniszterelnök, Bonnet külügyminiszter és még sok előkelőség. Délután 3 óra 42 perckor aláírták A Daladier által adott ebéd után Eibl/entrop és Bonnet külügyminiszter 15 óra 36 perckor érkezett meg a Quai d'Orsayra,. A külügyminisztereket a néniét küldöttség tagjai, továbbá von Welczek párisi német nagykövet kísérte. Megérkezéskor Loze protokoll-főnök üdvözölte Ribbentropot. Bonnet külügyminiszter pár perccel megelőzte német kollegáját. Nemsokára utána érkezett meg Leget, a külügyminisztérium vezér titkára. Kevéssel 15 óra előtt mindazok, akik résztvehettek a nyilatkozat aláírásán, így a sajtó tagjai is, az óraterem melletti teremben helyezkedtek el. A XVI. Lajos korabeli bútorzatú nagy órateremben a hatalmas kandalló előtt elhelyezett íróasztal mellett foglaltak helyet a miniszterek, hatalmas karszékekben. A külföldi követségek tagjai részére az íróasztallal szemben helyeztek el székeket. A terem nagy csillárait mind felgyújtották és a filmfelvevők fényszóróinak fényé tündéri csillogásba borította a falak és a mennyezet aranyos díszeit. Ribbentrop pár percet beszélgetett a francia miniszterekkel, majd 15 óra 44 perckor Bonnet és Ribbentrop, von Welczek párizsi német nagykövet, valamint Schmidt tolmács kíséretében beléptek az óra- terembe. 15 óra 42 perckor foglalt helyet Ribbentrop az asztal mellett és elsőnek ő irta alá a francia-német nyilatkozatot. Ezután Bonnet francia külügyminiszter irta alá az okmányt. Az aláírás ténye pontosan 15 óra 45 perckor ért véget. A minisztereik ekkor felálltak és átmen tok Bonnet dolgozószobájába. A német—francia békeegyezmény mű vészi kivitelű kézírással készült, csont- színű pergamenten. A szöveg egy oldalt tölt ki s vörös szegélybe van foglalva. A történelmi nevezetességű okmány két eredeti példányban készült: külön német nyelven és külön francia nyelven. Franciaország nevében Bonnet külügyminiszter, Németország nevében Ribbentrop külügyminiszter irta alá a két pergamen- tét. Az aláírás ünnepélyes szertartása a francia külügyminisztérium jegyzőkönyvvezetőjének, Lozetnak irányításával ment végbe. A francia példányt először Bonnet külügyminiszter írta alá, míg a német példányon Ribbentrop külügyminiszteré volt az első aláírás. Az aláírásé ünnepélyes szertartásának befejeztével a jelenlevő német és francia diplomaták, közöttük Daladier miniszterelnök is, átmentek a szomszédos körszalonterembe, ahol szakértők jelenlétében megkezdődött a két országot érdeklő részletkérdések megvitatása. Ribbentrop és Bonnet első megbeszélése A német—francia nyilatkozat, amely aláírásával érvénybe lépett, mint hang súlyozzák, jelentős lépés a világ tnegbé kélésének útján. A jószomszédság iránti őszinte kívánság és a közös határok vég legessége erős alapot teremt annak a bé kés légkörnek megteremtésére, amelyben <i két ország között felmerülő valamennyi kérdést tárgyalások útján intézik el. A két államférfi a német-francia nyilatkozat ntán folytatott megbeszélésén a két ország közös külpolitikai kérdéseiről volt szó. Ez a megbeszélés az első lépés volt a francia-német viszonynak az egyezmény szellemében való kialakítása felé A megbeszélésen nyíltan megvitatták a francia-német viszonyt érintő valameny- nyi kérdést. Szóba került az általános európai helyzet. Kifejezésre juttatta a két államférfi azt a kívánságát, hogy München szelte méhen a különböző etirópai népek érdekeinek kiegyensúlyozása útján elősegítsék Európa tartós megbékélését. A megbeszélés után a német és a francia külügyminiszter közösen fogadta az újságírókat és nyilatkozott a közös francia— német nyilatkozat szelleméről és jelentő eégéről és a nyilatkozat aláírását követő megbeszél ésről, Ribbentrop nyilatkozata Ribbentrop német külügyminiszter Parisba utazásakor a Paris Soir berlini munkatársával folytatott beszélgetése során hangsúlyozta, hogy már hosszú évek óta kívánta a Franciaországgal való megegyezést és régóta dolgozik c cél érdekében. A német frontharcosnak a francia katona iránti megbecsülése, axnely még a háborúból származik, termékeny talaját adja a megértésnek. Az utóbbi években senki sem dolgozott többet a megegyezés érdekében, mint a frontharcosok. — Biztos vagyok abban, — mondotta a külügyminiszter, — hogy nincsen olyan életbevágó kérdés Németország és Franciaország között, amelyet ne lehetne békés megegyezéssel rendezni. Egy kérdésben talán franciák más véleményen vannak, mint mi németek; ez a kérdés a bolsevizmus. Ez talán onnan származik. hogy mi hosszú és szfRnorú tapasztalaton kát szereztünk a bolsevizmusról. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy Hitler és Mussolini a bolsevizmus leverésével megmentette az európai kultúrát. A birodalmi külügyminiszter nem foglalt állást Franciaország belpolitikai) kérdéseiben, csak annyit monetútt, tudja, hogy a francia nép szereti a rendet é$ minden igaz francia, akt közelebbi .ismeretséget kötött a bolsevizmussal, nem lehet annak híve. Véleménye szeadnt a legutóbbi hetek eseményei is ezt mutatták. Németország csak örült ennek. &ib* bentrop közölte továbbá, hogy elsőízhen 1933-ban tárgyalt Daladier* vei a német-francia megértés szükségességéről, amikor Daladier miniszterelnök volt. örömének adott kifejezést, hogy Daladier kormányával és Bonnet külügyminiszterrel írhatja alá a Németország és Francia- ország szempontjából oly fontöS nyilatkozatot. Remélik, hogy a nyilatkozat új korszak megindulását jelenti a két állam között, Folyó ügyeket tárgyalt a minisxíertanács A kormány tagjai vitéz I m r é d y Béla miniszterelnök elnökletével kedden délután öt órakor minisztertanácsot tartót* tak. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és este hét órakor ért véget. Franciaország kivételével egész Európában meg- csappant az idegen- forgalom Budapest, december 8. Európa jelentősebb idegenforgalmú Országainak 1988. évj Idegen- forgalmi mérlege súlyos veszteséggel zárul. Svájcban , , a külföldi látogatók eltöltött éjszakájáét: száma 9.2 százalékkal esett vissza és a tú- rista.vasutak .ésökkeués 10.2 százalékos. * • ’ Németországban a belső forgalom fokozatosan emelkedő irányzatot mutat, de a külföldről származó forgalomban elég jelentős a visszaesés. A külföldi látogatók eltöltött éjszakái júliusban 31, auuusztusb.au 85 százalékkal csökkentek a múlt év azonos Időszakával való összehasonlításban. Még rosszabb a helyzet a volt Ausztriában, ahol a külföldiek eltöltött éjszakái júliusban 51, augusztusban 52 százalékkal csökkentek. Olaszországot sem kerülte el a külföldi forgalom lemorzsolódásának jelensége. Olaszország nem hozza ugyan nyilvánosságra idegenforgalmi statisztikáját, a külföldi turistaforgalom csökkenése azonban magából abból a tényből is megállapítható, hogy az olasz Riviéra külföldi Vendégforgalma az idén 23 százalékkal volt kisebb, mint tavaly. A belga idegenforgalom az 1937. évi rendkívül kedvezőtlen eredményeket sem tudta megtartani. Angliában is hónapról-hónapra rosszabbodott a helyzet. Franciaország az egyetlen ország, ahol az idén idegenforgalmi fellendülés volt. Az idegenforgalom nemcsak a tavalyi világkiállítási év eredményeit múlta felül, hanem elérte az 1927/28. évek konjunkturális jellegű forgalmát is. A tavaly még virágzó cseh idegenforgalom pedig a minimumra zsugorodott össze. 2 ößmMlhäpi mélynyomásé Ó3x?5 ém. méretben S 2 P t40/2£& i / megrendelhető: Stádium Sajtóvállalat Rt.-«« Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz.
