Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-06 / 26. szám

12 TEBVIDEta •J'fekfitÄRHIRIiÄE 1938 DECEMBER (. KEDD Újabb vasgárdista merénylet Romániában Nyílt utcán lelőtték a csernovici hadbíróság elnökét Bukarest, december 5. Ügylátszik, a Vasgárdát nem félemlítették meg a leg­utóbbi napokban végrehajtott sorozatos vasgárdista agyonlövetések. Hétfőn újabb vakmerő merénylet történt. A me­rényletet vasgárdisták követték el. Cris- tescu ezredes, a csernovici hadbíróság ellen. Két fiatalember hétfőn délben rálőtt Csernovitz egyik útvonalán az ezre­desre, amint az lakására tartott. A merénylők négy lövést adtak le, az ezredes azonban csak könnyebb sérü­lést szenvedett. Az egyik merénylőt sike­rült elfogni, a másik azonban megszö­Cristescu ezredes néhány nappal ez­előtt fenyegető levelet kapott a Halál­brigádtól, amelyben közölték vele, hogy a Vasgárda nemzeti törvény­széke halálraítélté őt s az ítéletet január 1. és 15-ike között hajtják majd végre. Az ünnepség alatt a város lakossága nagy tömegben gyűlt össze a városháza előtti téren és a rossz idő ellenére mind fokozódó számban tüntetett Horthy Miklós kormányzó, a baráti államok, Hitler kancellár, Mussolini mi­niszterelnök és Beck külügyminiszter mellett. Az újságírók végül megjelentek a vá­rosháza erkélyén és megköszönték a la^ kosságnak a páratlanul meleg ünnep­lést. Az ukrán terroristák garázdálkodásai Munkács, december 5. Bárdházán a cseh és ukrán terroristák megtámadták Király Mihály német nemzetiségű taní­tót s a magyar érzelmei miatt eszmélet­lenre verték. A cseh-ukrán terrorhullám kött. Chamberlain m i /I« /I w % r i /« romai utjatol varjak az olasz-francia feszült­Vozáry Aladár miniszteri biztos beszé­det mondott, amelyben bejelentette, hogy november 2.-a és lO.-e között 127 kárpátorosz község bírája szemé­lyesen jelent meg a község pecsétjé­vel a munkácsi városháza nagyter­mében és kérte a községek Magyar- országhoz való csatolását. áldozatainak száma egyre szaporodik. Fanosikán egy Sittka nevű idős embert megkínoztak és több emberrel együtt le­tartóztatták. A csehek Fancsika mellett legutóbb 11 embert tettek át a határon. Ezek elmondották, hogy a letartóztatá­sok a magyar és a ruszin nép körében egymást érik. ség enyhülését London, december 5. Chamberlain mi­niszterelnök és Halifax lord külügymit- niszter római útja időpontjának hivata­los közzététele és az újabban támadt olasz­francia feszültség az angol sajtót vezető helyen foglalkoztatja. Az angol államférfiak római uta­zása, az angol lapok véleménye sze­rint, hozzájárulhat az olasz-francia viszály tisztázásához és a feszültség enyhítéséhez. Valamennyi lap han- ogztatja, hogy Anglia a maga részé­ről mindent elkövet majd, hogy kö­zeledést hozzon létre Franicaország és Olaszország között. Az angol lapok abban is bíznak, hogy Ribbentrop birodalmi külügyminiszter párisi látogatása szintén azzal az ered­ménnyel jár majd, hogy Németország is érvényesíti befolyását Rómában, hogy tegyenek engedményeket Franciaország irányában. Angol politikai körökben általában nem hiszik, hogy az angol államférfiak római utazása elé most már akadályok gördülje­nek, tekintettel arra, hogy Ciano gróf ki­elégítő felvilágosításokat adott úgy a ró­mai francia, mint az angol nagykövet­nek az olasz kamarában legutóbb lefolyt franciaellenes tüntetésekről. Az angol-losz parlamenti bizottság Sir Patrick Hannon képviselő elnöklésével tartott ülésén egyhangú határozatot hozott, amely kimondja, hogy az angol-olasz barát­ság ápolása a világbéke ügyének fontos érdeke és hogy az angol-olasz egyezmény nagy­ban előmozdítja Anglia gazdasági érde­keit. Róma, december 5. A Chamberlain mi­niszterelnök és Halifax külgyminiszter római útjáról kiadott angol hivatalos je­lentés itteni körökben nagy megelége­dést keltett. A januári olasz-agol megbeszéléseken a következő pontok megtárgyalása jöhet szóba: az angol-olasz viszony összhang- bahozásából önként adódó kérdések, ezek között bizonyos gyarmati területi igé­nyek, gazdasági, hajózási kérdések, az arab helyzet; oly kérdések, amelyek Olaszországnak a tégelyben elfoglalt helyzetéből adódnak; a gyarmati kérdés egész általános­ságban, a Duna-medence és a Bal­kán-félsziget gazdaságpolitikája; vé­gül Olaszországnak, mint Földközi- tengeri hatalomnak helyzete francia vonatkozásban, elsősorban ami a spanyol kérdést illeti. Látogatás magyar Munkács temetőjénél — ahol cseh területen fekszenek a magyar halottak Munkács, december 4. A Kárpátalját beutazó magyar és külföldi újságírókból álló csoport Ung várról Munkácsra, a honfoglaló Árpád első pihentető váro­sába érkezett, ahol a fellobogózott utcá­kon nagy embertömeg várta az újságíró­kat hozó gépkocsisort. Villásreggeli után, amelyen R. Vozáry Aladár miniszteri biztos köszöntötte az újságírókat, a Verecke felé vezető or­szágúihoz autózott az újságírócsoport, hogy megtekintse Munkács sajátságos határviszonyait. Az újságírók kimentek a határt jelző vasúti sorompóhoz, amelynek másik oldala már cseh terület. A túlsó so­rompónál sok ember gyülekezett, hogy lássa a magyar területre érke­zett külföldi vendégeket. A határ egy másik pontjánál a csehek fasorompói éppen a temető előtt húzód­nak, úgy, hogy a halottakat csak a leg­szűkebb rokonság kisérheti a sírhoz, mert másokat a> katonaság nem enged át a temetőbe. Az ujságírócsoport jelen­létében haladt át a határon egy teme­tési menet, amelynek kevésszámú részt­vevőjét a csehek átengedték, de a gyá­szolókat vivő kocsiknak a határnál meg kellett fordulniok. Megtekintették az újságírók a határt Várkulcsánál is, ahol a falu egyes házai még magyarok, a többi cseh, majd úgy vonul a határ, hogy az országút baloldalán húzódó falurész magyar terület. A határ bejárása során a határszéli lakosoktól hallani, hogy szombaton a cseh határőrség úgynevezett beszélgetési engedélyt adott egy munkácsi lakosnak amikor azonban ez a semleges övezetben a cseh területről átjött emberrel beszél­getni kezdett, két cseh rendőr át akarta hurcolni és csak a határőrök erélyes közbelé­pésére engedték el a cseh rendőrök a magyar embert. A munkácsi temetőnél a cseh őrszemek a temető legszebb fejfáival tüzelnek. Minthogy igen sokan ragaszkodnak ah­hoz, hogy halottaikat kikísérjék a teme­tőbe, a város megnyitotta a húsz éve le­zárt régi katholikus temetőt. A sírlátoga­tást a cseh területre eső temetőben a cse­hek nem engedik meg. Az újságírók megtekintették a törté­nelmi nevezetességű munkácsi várat is, amelynek berendezését a csehek a ma­gyar honvédség bevonulása előtt vagy el­szállították, vagy leromboltak. A munkácsi városháza nagytermében ünnepély volt, amelyen a magyarok és a kárpátoroszok nevében köszöntötték az ujságírócsoportot. Megjelent az ünnep­ségen tizenhat csehországi kárpátorosz község képviselője is, akik az elmúlt éj­szaka szöktek át a határon Munkácsra. Ribbentrop hétfőn este elutazott Parisba Berlin, december 5. Ribbentrop biro­dalmi külügyminiszter hétfőn este uta­zott el Berlinből, hogy a francia kor­mány meghívásának eleget téve. néhány napot Párisban töltsön. A Párisba ér­kezés előestéjén beavatott német politi­kai körökben tudni vélik, hogy a biro­dalmi külügyminiszter a francia külügy­miniszterrel valamennyi időszerű euró­pai politikai kérdésről megbeszélést folytat. Ribbentrop külügyminisztert, aki este 8 óra 45 perckor utazott el a fővárosból a Varsó—Berlin—Páris expressz« 1, több diplomata és szerkesztő kísérte Párisba. •*—•< Daladier Korzikába és Tuniszba utazik Páris, december 5. Daladier miniszter­elnök rövidesen Korzikába és Tuniszba utazik. Hétfőn délután hivatalosan kö- ölték, hogy a miniszterelnök a januári parla­menti szünetet felhasználja arra, hogy Korzikába és Tuniszba utazzék. A közlemény felszólítja Tunisz és Kor­zika lakosságát, őrizze meg nyugalmát és hidegvérét s tartózkodjék minden olyan tüntetéstől, amely Franciaország méltóságának árthat. Olaszellenes tüntetések Tuniszban és Korzikában Róma, december 5. A Stefani-iroda beszámol arról, hogy Tuniszban vasár­nap olaszellenes tüntetések voltak. A je­lentés szerint vasárnap délelőtt kisebb, zsidókból álló tüntető csoportok vonul­tak végig a belvároson olaszellenes jel­szavakat kiabálva és közben kövekkel betörték egy olasz könyvkereskedés, s CIT olasz idegenforgalmi iroda, a Tirre- nia hajózási vállalat és az Union olasz újság ablakait, anélkül, hogy a rendőr­ség ebben megakadályozhatta volna őket. Azonkívül több olaszt bántalmaztak és megsebesítettek. A mohamedán lakosság nem vett részt az olaszellenes tüntetések­ben. Korzikában is tüntettek az olaszok el­len. Vasárnap Ajaccioban a városi ható­ságok tagjai is résztvettek a tüntetésben. Újabb nagy sztrájk tört ki a te havrei kikötőben Egyetlen nagyobb hajó sem hagyhatja el a kikötőt Páris, december 5. A le havrei kikötő matrózainak sztrájkja újabb izgalmat idézett fel az egész francia közvélemény­ben. A sztrájk következtében a nagy óceán jár ók nem tudnak kifutni a kikötő­ből. A francia kormány rekvirálási in­tézkedése, amellyel az egész kikötőt és a matrózokat, valamint a többi hajóalkal­mazottat is a katonai parncsnokságok alá helyezte, nem tudta megakadályozni a sztrájk kitörését. A sztrájk következtében a legnagyobb zavar a „Normandie“ óceánjáró gőzös kö­rül keletkezett. Az óriáshajónak szomba­ton délután kellett volna kifutnia Le Havreból, a hajó azonban nem indulha­tott eL Az újabb sztrájk amiatt lángolt fel, mert két szakszervezeti titkárnak megtiltották, hogy a Le havrei kikö­tőben horgonyzó „Ile de France“ és „Paris“ óceánjárók fedélzetére lépje­nek. Erre a két hajó legénysége sztrájkbalépett és nyomban csatlako­zott a sztrájkhoz a „Normandie“ le­génysége is. Érdekes, hogy a „Normandie“ fedélze­tén akart Amerikába utazni Eden volt angol külügyminiszter is, akinek Sou- thamptonban kellett volna a hajóra szállni. A „Normandie“ matrózainak sztrájkja miatt Eden Southamptonban a Cunard Line Nquitania“ nevű óceánjáró gőzösére szállt. Ugyancsak az angol óceán­járóval hajóztak át Amerikába a Nor­mandie“ következő érdekesebb utasai; Garry Cooper és felesége, ifj. Douglas Fairbanks és több más ismert filmszínész. A Normandie“ utasait három különvonat vitte Cherbourgba és ott szállottak az Nquitania“ fedélzetére. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVA LLAXAT BT„ BUDAPEST, VIII., BÖKK SZILÁRD-UTCA A - FELELŐS: GVORY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents