Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-06 / 26. szám

ifW DECEMBER 6. EEDD Tramraki -.ÄMskMHnrafflB 11 A Felvidék mezőgazdaságának .jöve­delmezősége a visszacsatolás után Irta; báró Malcomes Béla dr. (Budapest, december 5.) A visszacsatolás magas hullámokat verő örömmámora egy időre 'háttérbe szorította mindazokat a kérdé­seket, amelyek az impéri um változással az anyagi helyzetet érintik. De amikor a ma- *W a magyaral húsz év után ismét össze- ■ölelkezik, a viszontláss első örömei után fog­lalkoznunk kell rmokkal a gazdasági előíelté- tokkel, amelyek az elszakított részeken más életkörülményeket teremtettek. Elsősorban foglal kormunk kell a mezőgazdaság jövedel­mezőségének kérdésével. A visszatérő terület mezőgazdasági jellegű és számottevő agrárfelesleggel rendelkezik, tehát a esonkahaza agrárfeleslegét növeli. Ez •a felesleg szabta meg gazdasági politikánk irányát. Agrárfeleslegünk már eddig is jelen­tékeny volt s ez okozta, hogy agrártermé­nyeink egy része olcsóbb volt, mint az el­szakított Felvidékem, ahol a kenyérgabona magasabb áralakulására a cseh agrárpárt és a cseh gabonámon opólium is erős befolyást gyakorolt. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a visszatérő Felvidék mezőgazdasági jövedel­mezősége sokkal kedvezőbb volt, mint ami­lyen a Csonkahazában lesz. Eat a véleményt a visszacsatolás elleni oseh propaganda nagy mértékben. terjesztette s így valósággal köz­tudatba ment, hogy visszatérő gazdatestvé- reink a viszontlátás örömeit drágán fogják megfizetni. Szembe kell szállanom ezzel a nézettel, mert bár a statisztikai adatgyűjtés, melynek alap­ján a kérdés minden vonatkozásban elbírál­ható lesz, még nem fejeződött be, már az eddigi megállapításokból is kitűnik, hogy ez az aggodalom nem indokolt, mert egyes agrártermékek árdifferenciájából még nem lehet a mezőgazdaság egész jö­vedelmezőségére döntő következtetést vonni e mert utó végre mégis csak fontosabb az, hogy a ga#da mekkora nyereséggel zárja évi mérlegét;, mint az, hogy a búzáért, vagy rozsért egy pár pengővel magasabb árat ér el. Figyelembe kell vennünk, hogy a cseh korona értékcsökkenésével a magyar te­rület visszacsatolása nélkül is számítani kellett, hogy a köztársaságnak mezőgaz­dasági jellegűvé változása következtében az agrárolló nyilasa elkerülhetetlenné vált. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy még az összeomlás előtt szilárd csehkorona Árfolyama mellett sem volt minden mező- gazdasági termény ára alacsonyabb, mint a csonkahazában s hogy számos iparcikk, különösen olyanok, ame­lyek a mezőgazdasági termeléshez szük­ségesek, legkiváltképpen pedig azok az árúk, amelyek a terméshozamok emelé­sét mozdítják elő (műtrágya, crötakar- mány), a csonkahazában még a régi ko­rona-árfolyam mellett Is lényegesen ol­csóbbak voltak. így például; A traktor-petroleum (cseheknél nem adó­mentesen) kg-ára 30 fillér, minálunk 21.05 fillér, — BB hengerolaj, gyorsjáratú trakto­rokhoz kg-ára 1.83, minálunk 1.50—2.40 pengő volt. A kocsikenőcs (úszó) a cseheknél 41.50 fillér, minálunk 40 fillér volt. — A szójabab, ez a legkiválóbb erőtakarmány a cseheknél 31.60, minálunk 24 fillér. Igen feltűnő a műtrágyáknak alacso­nyabb árszínvonala a csonka hazában. Az árdifferencia a műtrágyáknál igen lénye­ges, ami nemosak a közvetlen megtakarítás szempontjából, hanem azért is -fontos, mert ez a cikk a mezőgazdasági többtermelés leg­főbb eszköze és olcsóbb beszerzése fokozottabb mértékű alkalmazását teszi lehetővé, ami viszont magasabb terméshozamokhoz és ezáltal a jövedelmezőség emeléséhez vezet. A szuperfoszfát métermázsája 6 Kcs = P 1.— kurzust számítva occát 10.85 pengőbe, mi- náíunk 8:95 pengőbe került. Az ostraui mész- salétrom kiló-percentje 136 fillérbe, míg az ezen minőségnek megfelelő magyar mész- salétrom (15.5%-os Péti só) kilo-percentje 91.7 fillérbe került. A kénsavasammóniák (20.5%) ára odaát métermázsánként 22.70 pengő, míg ellenben minálunk 19.80 pengő volt. Ezek a műtrágyaárak ab rendeltetési állomás értetődnek és ha a csehkorona mai 1:7 árfolyamát vesszük számításba, akkor az árkülönbözet szuperfoszfátnál 30%, salétrom nál csaknem 5ö°/0, ammóniáknál 20%. Nem csekély ez az árdifferencia a magyal műtrágya javára, különösen azért, mert ez a körülmény az alacsonyabb gabonaárak mel- lott is jövedelmezővé teszi a műtrágyák racionális alkalmazását. A mezőgazdaságban szükségelt egyéb anya gek és árucikkek sorában lényeges szerepet játszik a zsák és ponyva. A beszerzett ada­tok akt mutatják, hogy a zsák ára régi korona­árfolyam szerint itt és odaát körülbelül egy forma, míg ellenben a ponyva, amely a zsák mellett fontos szerepet játszik a mezőgazda­sági üzemben, a Csehszlovákjában drágább- A jövedelmezőség szempontjából fontos a ruházati cikkek ára is, bár korántsem any- nyira, hogy például a búza-csizma árarány­ból az egész mezőgazdasági üzem jövedelme- aőségére lehetne következtetni. Hiszen a fel­sorolt üzemanyagoknak alacsonyabb és egyes mezőgazdasági termények' magasabb ára bő­ven kárpótolhatja a gazdát azért a hátrá­nyért, hogy csizmáját és ruháját több kiló búzával kénytelen most megfizetni. A textiláruk minálunk kétségtelenül drá­gábbak, mint a cseheknél, azonban a vissza­térő egymillió fogyasztó a termelés emelke­dését és az Üzemek jobb kihasználását teszi lehetővé, ami kétségtelenül az árak leszállí­tásához fog vezetni. Egyébként a magyar kor­mány a szegényebb néposztály, különösen a mezőgazdasági munkások és a kisebb gazdák javára óvenkint szövot.akciót hajt végre, ami­kor a gyárak megfelelő és ellenőrzött minő­ségű szöveteket alacsonyabb- áron bocsátanak rendelkezésre. Volt év. amikor az ilyenmódon rendelkezésre bocsátott és igénybe vett szövet­mennyiség csaknem két és félmillió métert tett ki. Ami a lábbeli kérdését illeti, el kell ismerni, hogy a Felvidéken elterjedt Bata áruval ne­héz a Versenyt felvenni, bár nálunk is van­nak gyengébb minőségű olcsó tömegárut szol­gáltató cipőgyárak, amelyeknek árszabása nem lényegesen magasabb. A magyar csiz­madia-kisipar egyébként világhírű jó minő­ségű árut állít elő s a kisipar újabban az önállósítás! alappal és a szövetkezeti szerve­zéssel a jövőben bizonyára lényegesen olcsóbb áron fogja szállítani. Ami már most a mezőgazdasági termények eladáái árát, vagyis a jövedelmezőség másik fontos tényezőjét illeti, szintén nem olyan kedvezőtlen a helyzet, mint azt általában hiszik. E tekintetben következő összehasonlító adatokat közölhetem: búza Csehországban P 25—28, minálunk P 20—21, rozs ott P 20.30, minálunk P 15.40. A kenyérgabona tehát ott drágább volt. Ezzel szemben o takarmányárpa és a zqb ára csaknem egyenlő, míg ellenben a csövestengeri áránál lényegesen előnyösebb a csonkaországbéli gazda helyzete, mert itt a csövestengeri ára P 8.—, ellenben odaát P 6.60. A cukorrépa árszabása a Felvidéken 2.50—2.66 P, míg ellenben nálunk csak 2.15 P, de ez nem olyan különbség, hogy a jövedel­mezőséget lényegesen befolyásolná. Igaz, hogy a felvidéki gazdáknak 50°/o helyett 60% szelet- kompetenciájuk volt s hogy a szeletet franco állomás kapták, továbbá, hogy cuborkompe- tenciát is kaptak. Mint mér említettem, a hiteles adatok be­szerzése még folyamatban van s így minden részletkérdésre nem terjeszkedhetem ki, azon­ban már a felsorolt adatokból is láthatjuk, hogy felvidéki gazdatársaink a viszatérés ál­tal gazdasági hátrányt nem fognak szenvedni. Figyelembe kell venni azt is, hogy minálunk a közterhek körülbelül 30 szá­zalékkal és a gazdakamatok is jóval ala­csonyabbak. Figyelembe veendők még a magyar gazdavé­delmi intézkedések s az agrárértékesítés szer­vezettsége, továbbá az ár kormány biztos rend­szeres munkája, amely a magyarországi túl­zott ipari árak fokozatos leszállítására törek­szik. Mindezek a körülmények biztosítják fel­vidéki gazdatársainknak legalább is azt a jövedelmezőséget, amelyet a cseh ura­lom alatt élveztek. A magyar gazdaságpolitika első és legfőbb gondja a mezőgazdaság boldogulásának elő­segítése, a mezőgazdasági jövedelmezőség emelése s ebben csak a termelési ágak egyen­súlyára s a szociális helyzet javítására való törekvés szab határt. A mezőgazdasági mun­kásság keresményének emelése az üzemnek az egész világon növekvő tehertétele, az ipari termelés jövedelmezőségének arányosítása pe­dig a magasabb ipari munkabéreken keresz­tül a mezőgazdasági termények magasabb ár­szintjének megszilárdítását teszi lehetővé. Egyelőre a mezőgazdaság jövedelmezőségé­nek a tényleges árhelyzetből levezetett tájé­koztató képét kívántam a felvidéki gazdák szeme elé tárni. (—) Ipolyhídvégen tartották az első vá­sárt a visszacsatolt Felvidéken. A vissza csatolt területen először Ipolyhídvégen tartottak vásárt. Mivel a cseh mozgósítás óta a vásárok szüneteltek vagy nagyon megcsappantak, az ipolyhídvégi vásár rendkívül élénk volt. Csupán a lóvásár volt jelentéktelen, mivel még nagyon 6ok lovat nem kaptak vissza a gazdák a cseh katonai hatóságoktól. (—) Vidéki fogyasztópiacokra is fuvardíj- kedvezményt kér az Országos Mezőgazdasági Kamara. Az idei nagy káposztatermés érté­kesítésének nehézsége arra indította az Or­szágos Mezőgazdasági Kamarát, hogy a MÁV figyelmét felhívja arra, hogy amíg Buda­pesten a nagy felhozatal miatt eladhatatlan a káposzta, vidéki városokban, a fuvardíj nagysága miatt szinte áruhiány van. Meg­felelő fuvardijtételekkel a káposzta értékesí­tését elő lehetne mozdítani. Az Országos Mezőgazdasági Kamara azt a javaslatot tette, hogy a Budapest-Nagyvásártelepre szóló legnagyobb fuvardíjkedvezményt a vi­déki fogyasztópiacokat jelentő városokra is terjesszék ki, mégpedig nemcsak a káposzta, hanem a többi zöldségfélék tekintetében is (—) A román búza szállítása Angliába. Lon­donból jelentik: Oliver Stanley kereskedelmi miniszter bejelentette az alsóházban, hogy az angol kormány tizennégy görög és egy jugo­szláv hajót bérelt a Romániában vásárolt búza elszállítására. (MTI) Kedvezményes utazás az OMGE közgyűlése és a gazdanapok alkalmából Budapest, december 5. A m. kir. kereske­delemügyi minisztérium az OMGE közgyű­lése, a GEOSz nagygyűlése és a velük kap­csolatos gazdanapok alkalmából a MÁV és a kezelésében lévő helyiérdekű vasutak vona­lain, bármely vonatnem és kocsosztály hasz­nálatánál mintegy 30%-ot kitevő azt az uta­zási kedvezményt engedélyezte a december 5-től december 15-ig terjedő időben, hogy az illető vonatnem alacsonyabb kocsiosztályára váltott menetjeggyel a következő magasabb kocsiosztályon, illetve III. osztályon való uta­zásnál az illető vonatnem II. osztályára vál­tott féljeggyel lehet utazni. A kedvezmény a felutazásra december 5-től december 15-én déli 12 óráig, a visszautazásra december 6- án déli 12 órától december 15-ig bezárólag ér­vényes. Az utazási kedvezmény az OMGE titkári hivatalánál beszerezhető igazolvá­nyok alapján vehető igénybe. Az igazolvá­nyokat minden OMGE tagnak, valamint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége tagjai által a GEOSz nagygyűlésére kikül­dött képviselőknek, továbbá a közgyűléssel kapcsolatos gazdasági előadásokra és gyűlé­sekre felutazó gazdáknak megküldik, ameny- nyiben eziránt az OMGE titkárságát (Buda­pest, IX., Közteiek-utca 8. sz.) megkeresik és levelükhöz egyidejűén az igazolvány dija és költségei fejében személyenkint 1 pengőt pénzben vagy postai értékjegyekben mellé­kelnek. A megkeresésben az igazolványt igénybevenni óhajtó nevét és azt is közölni kell, hogy az illető mely állomásról kivan Budapestre utazni. Az igazolványokat Buda­pestre érkezés után az OMGE bélyegzőjével le kell bélyegeztetni, mert különben vissza­utazásra nem használhatók. (—) Nem őrölhetnek és nem készithetnek ki paprikát a paprikanagykereskedők. A keres­kedelemügyi miniszter a földművelésügyi mi­niszterrel. való egyetértésben úgy intézkedett, hogy a belföldön és külföldön paprika eladá­sával foglalkozó nagykereskedők a paprika­kikészítést és a paprikaőrlést, vagy a fogyasz­tók részére a paprika-árúsítást nem gyako­rolhatják. Az intézkedés vonatkozik a keres­kedők házastársára is. Tovább javul Magyarország- ipari termelése Budapest, december 5. Magyarország ipari termelése az 1938. év harmadik negyedében — az iparfelügyelők jelentése szerint — ör­vendetes fejlődésen ment keresztül. A vas- és fémipart, a bőr és ruházati ipart valósággal elárasztották megrendelésekkel s ez iparágak foglalkoztatottsága különösen szeptember hó­naptól kezdve ugrásszerűen emelkedett, s nemcsak hogy a régi munkáslétszámot elér­ték, de újabb munkásokat is fogadtak föl. A jelentés szerint a fa- és építőiparban a fel­lendülés nem volt nagy intenzitású, de ezek­ben az iparágakban is javulás észlelhető. Budapesti értéktőzsde: lan.t ha A hételeji értéktőzsde nyitásakor lebonyo­lításokat eszközöltek s az árfolyamok gyön­gültek. A tőzsdeidő későbbi folyamán az egzekuoiós eladások folytán az árfolyamle­morzsolódás folytatódott. A piacnyitástól- zárlatig kedvetlen volt. Rima 2.75, a Bauxit 5, a Cementia 3.5, a Kőszéu 8, Délcukor 2, Magyar cukor 2.50, Nasici 2 pengővel olcsób­bodott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 165, Bauxit 175, Borsodi szén 9.5, Cementia 85, Kohó 19, Magnezit 135, Kőszén 276, Nagybátonyi 41, Salgó 27.9, Urikányi 32,6, Fegyver 39.5, Ganz 17.15, Acél 25, Győri Vágón 35, Rima 67, Ofa 15, Nasiei 55, Nova 13, Tröszt 53.25, Állam­vasút 7, Délcnkor 66.5, Magyar Cukor 74.5, Izzó 115, Pamutipar 28, Szegedi kender 43, Felten 165, Gumi 58.75, Vasúti forg, 15.5, Tele­fon 8.5. Budappsti gabonatőzsde- tartott A gabonatőzsde a hét elején sem élénkült meg. A forgalom búzában csekély volt, rozsban semmi. Árpában volt élónkebb üzlet s tartott árakon2750 q, nagyobbára felvidéki árpa cse­rélt gazdát. A búza, árpa és a zab ára nem változott, a rozs 10, kukorica 5 fillérrel ol­csóbbodott. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza tísza- vidéki 77 kg-os 20.10—20.25, 78 kg-os 20.30—20.45, 79 kg-os 20.50—20.65, 80 kg-os 20.60—20.75, felső­tiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.40— 20.55, 90 kg-os 20.50—20.65, fejérmegyei 77 kg-os 20.10—20.25, 78 kg-os 20.30—20.45, 79 kg-os 20.50— 20.65, 80 kg-os 20.60—20.75. Rozs: pestvidéki 14.15 14.25, más származású 14.30—14.40. Takarmány- árpa: elsőrendű 1780—18.00, középminőségű 17.25 17.50. Sörárpa: kiváló 20.50—31.00. prima 19.50— 20.00. sörárpa 18.75—19.25. Zab: elsőrendű 19.10 —19.25, középminőségű 19.00—19.10. Tengeri: tiszántúli 13.05—13.15, egyéb áll. 13.05—13.15. Őrlemények: korpa 12.70—12.90, 8-as liszt 15.80 —16.00. Zab: 150 mm 19.05 budapesti paritásban. Árpa: 450 mm felvidéki 20.25. 850 mm felvi­déki 20.50, 700 mm felvidéki 20.50. 150 mm 19.25. 15 mm 20.00, 450 mm felvidéki 20.25 budapesti paritásban. Tengeri: 300 mm Szolnokon át 13.10 budapesti paritásban. Lucerna: 1K mm 210.—, 11 mm 230.—, 11 mm 182.— állomás. Lóhere: 50 mm 83.— Mátészalka, 10 mm 85.—, 15 mm 95.—, 15 mm 99.—, 3 mm 85.— illőmé«. iv jFőrflácN. S/k Tel. 291-34Z zállnttmd^n 't főiedéiből szállít ipfajtp ijpspálinkát. — Likőr-, rum- és borparlatgyártmányai legkiválóbbak A Magyar Nemzeti BÍank árfolyamai Valuták: Angol font G5.90—16.10. Belgát 5740-57.70. Cseh korona 7.50—10.—. Dán kor. 70.95—71.75. Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 dinároa kivételével). USA dollár 338.90—342.90. Kana­dai dollár 832.-837.—. Francia fr. 8.90—9.10. Holl. frt. Í84.50—186.50. Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40—3.45. Leva 3.—3.60. Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 liras bankjegyek kivételével). Német márka —.—. Norv. kor. 79.90—80.80. Svájci fr. 76.90-77.80. Svéd kor. 81.95—82.85, Külföldi kifizetések: Amsterdam 184.90— 186.50. Athén 3.025—3.055. Belgrád 7.82—7.88. Berlin 135.70—136.70. Brüsszel 57.28—57.72. Bu­karest 3.41—3.44. Kopenbága 71.175—71.775, London 15.935—16.085. Milánó 17.66—178864. Mewyork 340.30—342.90. Oslo 80.10—80.80. Pá­rizs 8.96—9.06. Prága 11.79-11.93. Szófia 4.11—. 4.15. Stockholm 82.15—82.85. Varsó 64.—64.50, Zürich 77.10—77.80. Isztanbul 268—271. Á budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Marhahús: rostélyos, felsál kg. 160—240, le­veshús 182—200. Borjúhús: comb 280—320, vé­sés 180—240. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—140. Sertéshús; karaj 190—240, tarja, comb, lapocka 166—200, oldalas 160—180, sza­lonna, zsírnak való 144—160, háj 156—172, zsír; 160—170. Élőbaromfi: csirke drb. 100—280. tyúk 220—350. Tisztított baromfi: csirke q 130 —180,. csirke 160—280, lúd 120—160, ruca 130—1 160. Tojás: tea drb. 11—12. kilója 200—210, főző és apró 9—10, kilója 180—200. Halak: élő­ponty 120—180, jegelt 100—140. Tej literje 30, tejfel 100—120. teavaj 320—340, pasztőrözött: 340—360. tehéntúró 60—80. Kenyér: fehér 42—- 46, félfehér 34—38, félbarna 32—36, barna 20 - 22. Szárazfőzelék: bab 36 —52: borsó 40 -56, lenese 44—96. Zöldségfélék: burgonya gülbaha 10—12, nyári rózsa 11—14, őszi rózsa 10—11, Ella 8—10, kifli 18—24, vöröshagyma 13—16, fokhagyma 24—40, fejeskáposzta 6—10, kel 6—14, savanyúkáposzta 24—30, vegyes zöld­ség 16—20, kalarábé 12—20, sóska 44—60, paraj 20—28, tök 16—20, karfiol 12-30, sütőtök 10—* 14. Gyümölcs: alma, nemes 60—140, közönsé­ges 48—76, körte, nemes 80—160, narancs, sár- gabélű 76—120, szőlő, kötözött 70—140, gesz­tenye 60—120, mandarin 110—140. A forgalom' lanyha. Sertésvásár A hétfői ferencvárosi sertésvásárra 3524 darab sertést és 50 darab süldőt hajtottak fel. Az állományból 860 darab angol hússertés volt. A vásár irányzata élénk. Árak: I. sze­dett 95—98, II. 82—84, angol sonkasertés 92—1 96, exportzsír márkázott 150 fillér kilogra- monkint. Húsvásár Készlet: borjú 263 (elkelt 113), nagy marba 4 (—), bárány 10 (5), félsertés, lehúzott 90 (70), szalonnás 322 (272), süldő 28 (28). Árak; csontoznivaló 50, borjú bőrben I. 130—132, II. 100—128, bárány bőrben 80, sertés lehúzott 116—120, szalonnás 120—128, süldő 100—110 fil­lér. A vásár layha volt. Lisztárak A budapesti lisztárjegyzőbizottság árjegy­zései (az 1938. évi gabonából készült őrlemé­nyek): búzaliszt: dara 37.75—38.75, Ogg 36.75-* 37.75, Og 36.75—37.75, Of 36.75—37.75, 2gg 35.75­36.75, 2g 35.75—36.75, 2f 85.75—36.75, 4-es 34—35, 5-ös 32.75-34, 6-os 29.25-30.75, 7-es 20.75—22.50} rozsliszt: 0-ás 29—30.50, 01-es 26.25—27.75, 1-eS 21.50—22.50, 2-es 19—21. Magpiac Magvak és hüvelyesek: Köles fehér 18—22, vörös 16.75—17.25, egyéb 16—16.50, káposzta­repce 23.50—23.75, tökmag nagyszemű 28—30, kisszemű 25—26, ólai dobos 22—23, kék mák 132—136, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemü sterilizált 22— 27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokvány­bab dunai 26—26 50, dunántúli 25—25.50, felső­magyarországi 25—25 59. gömbölyű íürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27— 27.50, lucernamag nyers, arankás 205—250^-40—-_ hérbárcás (20 q-nál több) 305—310, lóbeferaag ; nyers, arankás 85—100, fehérbárcáa>f2() o-nái / több) 130—135, bükköny tavasz»-17.50, szöszös 34—35, csillagfiirlcaTéJfér lapos 11^* 11.50, szárított repaszt}i^9.5(iÄ0. £ LEMCrfVÍ $ épben, vi^ojfTcI adatnak. Árai zsákkal együtt, má­zsás téteJ5fcif§l alt Miskolc, vágón tételeknél franco le- fidóálloamé: 4/0-$ 27.50 P, 6/0ps35.— P, 8/0-és 45—P. Ppftnlif Uitiálif*' termén vkereemedó. Miskolc. Telefoni I#vUi|m4 mlllajff &-—04. Táv. cíq: Selector Miskolc-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents