Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-06 / 26. szám
'ppMWWrtrr • 1938 DECEMBER «* KEDD' Ne (egy szállio kásra gondja: k a Metrop óléba! >;elut,es zenóvoVpvárja lsedv^ a Rfik#?zi-uton. Focidéi f Jj / 1 kkfSPayíkáshírd kony\).iáv«L remek eigáijy- I’endéijaít a Metropole «»áfloda és éttermei, ek külön áreug-ediuen?1.1 1 ■""" Kunder Antal miniszter esztergomi programbeszédé ben ismertette a kormány gazdasági politikáját Esztergom, december -í. Kunder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter vasárnap délelőtt mondotta el pro- gyamnibeszcdct Esztergomban. Esztergom város szólón díszes diadalkapunál Glatz Gyula itolgármester üdvözölte a minisztert, Esztergom város egyedüli képviselőjelöltjét, akit a decemher 11-iki választáson egyhangúlag választanak Esztergom képviselőjévé* Utána Hegedűs Balázs, a párkányi egyesült magyar párt főtitkára a visszacsatolt Felvidék Üdvözletét tolmácsolta a miniszter előtt. Kunder Antal miniszter az üdvözléseket megkötőn ve, köszönetét mondott a megnyilvánult egyhangú bizalomért ig. —r Ez a bizalom — mondotta — Imrédy Béla miniszterelnök politikája iránt nyilvánult meg, saját személyem iránt pedig azért, mert az ő kormányában vagyok. A diadalkapuuúl összegyűlt közönség lelkesen megéljenezte a minisztereket, majd a kocsisor folytatta útját a fürdő szállóhoz, ahol a programmbeszédet o miniszter elmondotta. A gyűlést dr. Marczell Árpád, a NÉP esztergomi szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Rcményi-Schneller Bajos pénzügyminiszter mondott §g«§jjm, - 4 — Hosszú 'es küzdelmes diplomáciai 'Sarc és rövid belpolitikai válság után először nyílik alkalom arra, hogy feleletet kérjünk arra a kérdésre: helyes volt-e az a külpolitika és az a belpolitika, amelyet a kormány követett s helyes-p az a reformpolitika, amelyet a kormány meg akar valósítani! Nehéz diplomáciai harc után vagyunk, amelyben — nyugodt szívvel állíthatjuk — nagy eredményeket értünk el, mert egy millió piagyar került vissza az anyaországhoz. Ezt az eredményt elsősorban a felvidéki magyarságnak köszönhetjük. Az apáknak, akik minden üldöztetés és szenvedés között kitartottak magyarságuk mellett s az anyáknak, akik magyarnak nevelték gyermekeiket. Nekik köszönhetjük, hogy olyan magvar gyermekek nőttek fél’"a trianoni határokon túl, akikben talán még izzóbh a magyar haza- szeretet, hiszen ez a nemzet mindig ösz- cze tudott fogni, ha elnyomatás alatt yplt, ha sorscsapások érték, köszönhet,jiik azonban az eredményt azoknak a baráti hatalmaknak is, amelyek mellettünk kitartottak, síkraszálltak és értünk harcol lak: Németországnak, Olaszországnak és Lengyelországnak. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Az o közreműködésüknek s az ottélő magyarság kitartásának köszönhetjük, hogy vér nélkül visszaszereztük azpkát a területeket, amelyeken a magyarság többségben van. Maradtak azonban magyarok a határon túl is. Feléjük száll a mi szeretetünk. s kívánjuk, hogy ők is őrizzék ■ meg magyarságukat továbbra is s érezzék, hogy’ testvérek vagyunk. A pénzügyminiszter égutak a belpoli tikái helyzetről szólt. s Rámutatott arra. hogy a legutóbbi események következtében egységes nemzeti, féresztény közvélemény alakult ki.’ jr . I ’ Korlátok közé az egyéni hasznot j1 A'pénzügyimi ídott beszéde úti ítrtifyéc kaftej dplem- és közlekedésügyi miniszter mondotta el nagy érdeklődéssel várt pro- g ramm buszé. dét. Gazdaságpolitikánk sarkalatos tételp az — mondotta többek közj —, hogy szembeíordulunk a régi liberális felizgassál, amely azt hirdette, hogy minden gazejsági tevékenység egyedüli jogosult célja az egyéni haszon elérése é.s mindenkit engedni kell, hogy ezt a hasznot a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legmagasabbra emelje. Mi szembefordultunk ezzel a világnézettel és uzt valljuk, hogy a haszonra valp törekvést, ezt az egyébként nagyon is természetes emberi tulajdonságot, korlátok közé kell szorítanunk úgy, hpgy a közösség a széles nép- rétegek boldogulása- biztosítható legyen — Mi sohasem fogjuk megengedni, hogy a magyar mezőgazdaság önköltség alatti árakat kapjon ternielvényeiért, mert mi a búzában és a magyar föld többi termésében nemcsak árut látunk, amelyet adni-venni lehet, amellyel spekulálni lehet, amelyet ott kell venni, ahol olcsón kapjuk, hanem látjuk benne sokmiliió derék magyar egész évi verejtékez ;, munkájúnak gytimölbsét “és élet-; fenníartásának egyetlen alapját. Kunder Antal a továbbiakban a kereskedelemmel kapcsolatos gazdaságpolitikai "célkitűzéseket ismertette. Igazán nem Iahet azzal vádolni gazdaságpolitikánkat — mondotta többek között, — hpsy a kereskedelem fontos funkcióit nem Ismerjük fel. De nem engedhetünk gbból a felfogásunkból, hogy a kér Xí'skedelmi tevékenység nem öncél, hanem mint minden más gazdasági tévé krttység, végső fokon a társadalom, a nemzet érdekeit köteles szolgálni. Ezért a kereskedelem partikuláris érdekei feltétlenül alárendeltín dők a nemzetgazda ság magasabb érdekeinek. — Közhellyé koptatott megállapítás, hogy a kereskedelem éltető eleme a teljes szabadság. Ezt nem is vitathatjuk, de a szabadságra irányuló követelményt nem tekintjük megdönthetetlen dogmának s ott, ahol kell, inkább feláldozunk vala mit a kereskedelem szabadságából, hogy a nemzetgazdaság magasab brendű érdekeit mogmgntsük. — Hasonlóképpen kell megítélni mondottá ezután — azokat a sokat tárna dott kormányintézkedéseket, amelyek i külkereskedelemben az „egykg^-retidszer' néven ismert korlátozásokat léptették életbe. Ezek amellett, hogy égy-egy kévés számú, de a közéletben és a sajtóban rndkívnl hangos csoport túlzott nyereségeit alaposan méSbyiphálták, lónyegéhen hatalmas segítséget jelentettek a gazda társadalomnak, mert lehetővé tették, hogy a külföldi értékesítésből eredő esetleges kedvezőbb helyzeteket száz százalékig maguk a gazdáik élvezhessék. Az ilyen korlátozásokat nem a magyar gazdasági élet belső tényezői, hanem a külföld gaz duságpoliiikájáhgz való kényszerű alkat vwzkgdás szabja meg. A külföldi orszá gok által fenntartott kontingens-rendszo- rek gyakran léhefŐyé teszik, hogy a kivitt ám viszonylag kedvező áron évve nyesiilbet. — Valójábap azonban csak az történik, hogy a kereskedelem tevékenységét él hasznát a maga természetes területére szorítjuk vissza és neip engedjük, hogy 3 kikerülhetetlen megkötöttségeknek a kereskedelem lőhessen a haszonélvezője ps olyan kerpsptre teltessen szert, amely nem a normális kereskedői ípuokáhó! hanem a külföldi kötöttségek által terem-: tett kivételes helyzetből származik. Utalt ezután Kunder miniszter arra, hogy a kormány gazdaságpolitikája nemcsak a termelők és a fogyasztók, ha nem egyidejűleg mindenkor a kereskedők jól felfogott érdekeit is védiSzociális törekvések Ezután a miniszter az ipar szempontjából világította meg a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit. »' *ÍEr- » “ •Ji ■ . Megállapította, hogy az iparnak az a nagyarányú kifejlődése, ameb- az utols® 15, és alatt Magyarpszágori _To^t'sáödott, ~-nA az állam beavatkozásával, állami kedyezlltés.*igji segítségével volt elérhet?- Óvatosságra intett azonban azzal a felfogással szemben,-amely azt vallja, hogy Magyarországon & ipar kifejlődésének természetes alapjai hiányoznak és elhibázott mindén gazdaságpolitika, amely az Ipart fejleszti, mert egyidejűleg árt a mezőgazdaságnak. Nem szabad elfelejteni, hogy állami támogatás nélkül mezőgazdasági termelés sem lehetne Mágyarorszá- gon. — Az észszerű iparfejlesztés követelménye nem az, — folytatta a miniszter — hogy az illető iparág el legyen látva hazai nyersanyaggal. Az első követelmény az, hogy az ipar állal termeit áru belföldi fogyasztópiaca elég nagy legyen. Nem szabad szem elől téveszteni a kis- egzisztenciák megvédéséi. Nem szabad f élrevezc.ttetn 1 magunkat azoktól a meggondolásoktól, amelyek azt mondják, hogy a nagyipar olcsóbban tud termelni, mint a kisipar s ezért a, kézműipart halálra kell ítélni. Nemzeti szempontból nem közömbös, hogy az árut ki állítja elő. A magyar kézműiparosság a maga közel 200.000 főnyi tömegével^ körülbelül ugyanennyi számú segédiéoek és tanoncú- val, olyan értéket jelem: a nemzeti élet számára, amelyet nem engedhetünk veszélyeztetni. Éppen, ezért szükség van a magyg? kézműves lp.n?9.sság védelmére, a? iparosok megfelelő oktatására, szakmai és értelmiségi színvonaluk emelésére, termelési eszközökkel, nyersanyagokkal és hitellel való ellátásuk meg- Uöunyítéséjj-e. Az ipar árpolitikájának hatósági ellenőrzése tekintetében a miniszter utalt arra, hogy az árszabályozást világszerte maguk az iparvállalatok kezdték meg amikor egymás között megállapodásokat kartelleket létesítettek. Iíá az iparnak jogában áll a szabad áralakulást befolyásolni, sokkal inkább jogában áll ez as államhatalomnak, amely nem egyes vál lalkozók, hanem a nagy fpgyasztóközön ség érdekét tartja szem előtt. — A kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit — mondotta a miniszter a továbbiakban — mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari téren egyaránt szociális törekvések jellemzik. Ezeket a célkitűzéseket szociális tekin tetben még kiegészítik azok az intézkedő sek, amelyek az alkalmazottak és mun kások érdekeit vannak hivatva megvá deni. — A szociális intézkedéseknek erről a; Útjáról — mondotta Kunder minister neip hagyjuk magunkat eltéríteni azzal a bizonyos oldalról sokat hangoztatott okoskodással, hogy ezek a szociális intézkedések tvjlnagy terhet hárítanak a munkaadókra és ezzel megbénítják a termelést, úgyhogy, a munkások számára A szociális intézményekből rájpkhárómlő haszon ismét élvész, mivel a megbénított termelés nem tudja őket foglalkoztatni. Babonának bizonyult az az aggoűgluias- kodás, hogy a szociális terhek hatása alatt az ipari termelés össze fog zyugo- i-ö{Íni. Éppen az ellenkezője következett be. A keresztény magyarság számaránya — A keresztény nétpíéti, jobboldali és szociális irányzat hányas célkitűzéséből a gazdaságpolitikának <\zek az inté^ke- dóséi szolgálják a szociális vonatkozáso-> bat, de ugyanakkor a nemzeti célkitűzéseket is. A gazdaságpolitika azonban ugyanakkor a keresztény irányzatot is szolgálja. Ezt az irányzatot szolgáljuk akkor — mondotta Kuuder miniszter —, amikor arra törekszünk, hogy a gazda-, sági élet minden egyes legapróbb vonatkozásában a keresztény erkölcs foglalja el az irányító szerepet. — Ez pedig csak úgy érhető el — folytatta a miniszter — ha megfékezzük tízt m szellemet, amely a kereszténységtől és a magyarságtól egyaránt idegen és amely eddig a magyar gazdagsági élet arculatát megadta. A kormánynak ez a törekvése nyer kifejezést a keresztény magyarság számarányának a gazdasági életben való biztosításában. Ismeretes, bogy az erre vonatkozó törvényes szabályozás revíziója a kormány és a parlament őszi munkarendjén szerepel. (Helyeslés.) Beszédének befejezésében arra utalt Kunder Antal, hogy az ismertetett nagyszabású keresztény, nemzeti és szociális program megvalósítása természetszerűen nem következhetett be egyik napról a másikra. Kegyelettel emlékezett meg Gömbös Gyuláról, aki ezeknek a reform-. terveknek nagy részben kezdeményező io volt és piéltatta utódának:. Dardaj/i Kálmánnak -s/xíóa hnrédy láttak, érdemeik Végű1 ezeket mondotta: Felszólítok mindenkit, támogasson bennünket éhben a küzdelemben, egyesüljünk mindnyájan abban a nagy táborban, amely mindnyájunk vezérének, Magyarország főméltó- ságú kormányzójának (Hosszantartó éljenzés) bölcs vezetése alatt akar harcolni egy nagyobb, boldogabb és szociálisabb Magyarországért. (Percekig tartó lelkes taps és éljenzés). Gróf Teleki Mihály a földproblémákról Percekig zúgott az éljen, majd Erős István kisgazda, NÉP körzeti elnök üdvözlő szayái után gróf (teleki Mihály földmívelésügyi miniszter szólalt fel, hangsúlyozva, hogy mint gazda gazda- érclekckről kÍYáű. szálúi* 4 kormány föld- biftókpóhtikájanak az "a gerince, — mondotta, — hogy a magyar földön magyar legyen az ük Host a kormány olyan elgondolássá} járul a törvényhozás elé, amely moggyüpaftia. a telepítés ütemét s kishasZoub érietek teremtésével lehetővé teszi az önálló gazdálkodást olyanoknak is, akik nem reodplkéznek a földvásárlásra szükséges pénzösszeggel. Ilyen kisbérietek céljaira elsősorban a nem magyar kézen levő birtokokat, a részvénytársasági vagy bankkézen levő birtokokat vesszük igénybe. A kormány g'oudos|odui fog arról is, Üogy minden magyarnak egészséges lakóháza legyén.' — Régi kívánsága a gazdatársadalomnak — folytatta ezután a földmívelésügyi miniszter, — bogy neesak a mezőgazdasági munkavállalók, hanem özvegyeik ** részesüljenek öregségi biztosításban. Rövidesen törvényjavaslatot nyújt be ebben a vonatkozásban is. Ezt a föÍdbirto?pQii- tjkát csak úgy lehet megvalósítani, ha gondoskodunk arról is, hogy a termelés mennyisége minél kisebb csökkenést sztm: védjen." A magyar mezőgazdaság kivitele ugyanis az egész gazdasági élet ütőere, belőle táplálkozik igen sok iparvállalat is. A mezőgazdasági kivitelnek tehát nem szabad csökkennie s hpgy- ezt elkerüljük, a kisemberek körében minél nagyobb fokú mezőgazdasági kultúrát kell terem tenünk. Gróf Teleki Mihály ezután a kis termelési ágak, a baromfitenyésztés, a gyümölcs- és szöllőtevmelés fellendítéséről éy megfelelő színvonalra emeléséről szólott, Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság stabil árakat kíván s a kormánynak az a célkitűzése hogy ezt az árpolitikát minden tekintetben megvalósítsa. Szólt a sajpkazai báró R ad vánszky-birtokról, amelynek 3000 holdjából csak 50-et művelt meg a tulajdonos, a többit pedig a gaz verte fel. X kormány most rendet teremtett e körül a birtok körül s gondoskor dőlt arról, hogy ez a föld a kisgazdák kezébe kerüljön megművelésre. A földmívelésügyi miniszter nagy éljenzés és taps követte. szavait Gimnázium és kereskedelmi iskola nyílik meg Szencen és Dunaszerdahelyen Érsekújvár, december l. A magyarlakta Felvidék visszacsato'ásával azok a gimnazisták és kereskedelmi iskolások, akik a csehek alatt Pozsonyban végezték tanulmányaikat ps a Csallóköz vidékéről jártak be Pozsonyba, iskolák nélkül maradtak, mert távolesnek úgy Győrtől, miut Érsekújvártól. Főleg Felső Csallóköz, fizette és Gnlánta vidékének iskolásai azok, akik a*visszacsatolás után kénytelenek voltak naponta órákon át utazni, míg' eljutottak a legközelebbi várpsba. Épp ezért az illetékes hatóságok elhatározták, hogy az említett vidék részére ‘ átmenetileg kisegítő gimnáziumot és kereskedelmi iskolát nyitnak meg Szencen és Dunaszerdahelyen. Az új iskolákban má? a legközelpbbi napokban megkezdődne* az előadások és az iskolai év végéig tartanak, pug rendeződnek az iskolai viszonycÁ.
