Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-28 / 43. szám
•ppiíBTM'Vl • 1938 DECEMBER 28. SJHERDA Zöld gyertya égett a szlovákiai magyarok karácsonyfáján, megható szimbólumként az árvaságra, keményebb,sorsra jutott lélek reménykedésének. Egy évvél ezelőtt még mi is velük együtt ünnepeltünk, ott állottunk a Család szent karácsonyfája körül, ád venti hangulatban várva az igazi Betlehemi Csillag felragyogását szomorú ágiinkon. Ama fényes csillag azóta fel is világolt a Tátra szelídebb lejtői fő lőtt, de a jászolhoz mégsem zarándolcól hatott el az egész szlovákiai magyarság, kétszázezer testvérünk a bécsi dön tés folytán még ma is távolmaradt és szivükben a reménység lángját továbbra is a zöld gyertya táplálja. Boldogabb ünnepünkön, mi, visszatért felvidékiek nem feledkeztünk meg róluk. Mióta a búcsúzásnál elváltunk egymástól, pillanatra sem szűntünk meg sorsukkal törődni. Éppen felvidéki szellemiségünkből következik, hogy hazatérve a megnagyobbodott otthonba állandóan igyekezzünk olyképpen befolyásolni a magyar politika belső és külső vonal- vezetését, hogy az kedvező legyen a határon till maradt magyar népcsoportok életére is. Ez az állandó magatartás továbbra is megerősíti a velük való lelki közösségünket. Hiísz évig élt ki sebbségi sorsunk szüntelen erre a sorsközösségre kötelez. Tisztában vagyunk azzal, hogy szlovákiai magyar néptestvéreink küzdőtere az új viszonyok folg, tán veszélyesen megszükült. Messzire- hangzóan emelkedik ki a karácsonyi cikkek tengeréből Jaross Andor miniszterünknek amaz írása, amelyben — az XJj Hírek hasábjain keresztül — üzenetet leüld a határon túlmaradt bajtársaknak. „Minket húsz esztendő közös szenvedése, «— írja Jaross Andor, — rengeteg megpróbáltatása, mindennapos küzdelme forrasztott egybe és ezért a mi lelki közösségünk ma már bonthatatlan. Mi csak azzal a lélekkel tudunk gondolkodni és cselekedni, mely közös kisebbségi sorsunk hétköznapjai során, állandó harc és küzdelem Jcözcpette alakult ki. És ezzel a lélekkel gondolunk rájuk. Itt érezzük magunk mellett őket, az ő örömük a mi örömünk is és az 6 fájdalmukat mi is érezzük. Mi egyek vagyunk; mi lélekben, szellemben össze- forrottunk: minket a húszesztendős közös szenvedés egy testté egy élekké kovácsolt össze és ezt a húsz esztendőt nem lehet megtagadni.“ A fevidékl mi niszter szavai figyelmeztessenek minden visszatért magyart húsz év nehéz ha delmeiben megszerzett örökségre, ügy építsünk az új haza sáncain, azzal a tudattál és felelősséggel, hogy odaát az eddiginél sokkal súlyosabb kisebbségi sorban maradtak magyar népcsoportok. Népi és szociális lelkületűnk végezzen az anyaország meggyorsuló vérkeringésében tisztító munkát, hogy az mindenkor erősítőén hasson a határontúliakra is. Az ő nemzeti öntudatuk, kultúrájuk mindenkor az összmagyarság fókuszából kapja az éltető sugarakat, nos, a mi kötelességünk, hogy ez a kisugárzás minél erőteljesebb legyen és elérje a szórvány-magyarság legkietlenebb szigeteit is. Dunavölgyének komor csillagoltó éjszakájában a szlovákiai zöld gyer- t'yácskák didergő fényükkel hozzánk is átvilágítanak és a húszéves szenvedésből eredő lelki közösség parancsaira in tenek, arra többek közt, hogy az öröksé get, két évtizedes múltúnkat és odaát maradt testvéreinket nem tagadhatjuk meg. Kétszázezer magyar figyeli észak felől a visszatértek első lépéseit a közös hazában..,-**) te Összehívják a református zsinatot A komáromi református egyházmegye közgyűlése, Komárom, december 27. A komáromi református egyházmegye most tartotta Komáromban évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen megjelent Medgyasszay Vince, a dunántúli református egyházmegye püspöke is. A közgyűlést Soós Karoly esperes imája vezette be, majd Nagy Nándor egyházmegyei gondnok tartotta meg beszédét. Hálával emlékezett meg azokról, akiknek kitartó munkája lehetővé tette, hogy a komáromi református egyházmegye ismét visszakerülhetett az anyaországhoz. Indítványára a közgyűlés köszönőtáviratot küldött a Kormányzó Urnák, Jaross Andor felvidéki miniszter, nek és Szilassy Béla államtitkárnak, az egyházmegye főgondnokának. Medgyasz- szay Vince püspök kifejezte elismerését aj komáromi és barsi egyházmegyéknek, amelyek az elnyomatás idejében is meg tudták tartani hitüket s magyarságukat Az egységesítéssel kapcsolatban Med- gyasszay püspök kijelentette, hogy az előzetes megbeszélések alapján a közeljövőben összehívják a magyar- országi zsinatot, amelybe már a felvidéki egyházmegyéket is meghívják. A zsinati tagokat nemcsak az anyaország: presbitériumok választják, hanem a fel vidéki egyházközségek is. A zsinat dön teni fog a további teendők felől. Ezek után Soós Károly esperes tartotta meg évi beszámolóját. Párisban letartóztattak egy újpesti szélhámost Félmillió frankot gyűjtött a „spanyol polgárháború áldozatai és a menekült zsidók“ részére Páris, december 27. A rendőrség karácsony előtt letartóztatta az újpesti születésű Kolozs-Kohn Pál büntetett előéletű egyént, aki mintegy 10 különböző álnév alatt a csalások és szélhámosságok egész sorát követte el. Kolozs-Kohn, aki főleg a Binder, Keller, Weiler és Fröhlich álneveket használta, az utóbbi időben Párisban, Nancyban, Lyonban és máé városokban a munkásszakszervezetektől, valamint baloldali pártállású személyiségektől nagy összegeket csalt ki azzal az ürüggyel, hogy a spanyol polgárháború áldozatai s a Németországból menekült zsidók javára gyűjti. Az Oeuvre jelentése szerint a Kolozs Kohn által kicsalt segélyek összege mintegy 500.000 frankra rúg. A debreceni egyetemen pótféiévet rendeznek a felvidéki és a katonahallgatók számára A debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem rektora hirdetményt tett közzé, mely szerint a debreceni tudomány egyetem biztosítani kívánja a Felvidék visszacsatolásával az ott élő egyetemi ifjúság számára tanulmányainak nyugodt folytatását. Evégből a debreceni egyetemen a felvidéki hallgatók és a katonahallgatók részére január 2-től február 11-ig tudománykaronként és évfolyamonként pótfélévet rendez. A tanfolyamra január 2—7 között lehet beiratkozni, az előadások pedig január 9-én kezdődnek. A beiratkozni óhajtó felvidéki hallgatók kötelesek elsősorban a „Felvidéki Magyar Akadémikusok Szövetségé“-nők Józsefkörút 60. számú irodájában jelentkezni ér a szövetség által kiállított igazolványt a debreceni egyetemen bemutatni. Az egyetem második félévére február 20—28 között iratkozhatnak be a felvidéki hallgatók, úgy, hogy számukra a pótfélév a II. félévvel együtt egy egész tanévnek számít. Az egyetem tanácsa gondoskodott arról, hogy az arra rászoruló felvidéki Ifjak Debrecenben megfelelő ingyen, vagy igen jutányos lakáshoz és ellátáshoz jussanak. A teljes díjat fizetők lakás és élelmezési költsége havi 42.— pengő. A felvidéki hallgatók a debreceni egyetemen a leg nagyobb tandíj- és vizsgadíjkedvezmény ben részesülnek. 93 HALOTT, 142 SEBESÜLT A karácsonyi romániai vasúti katasztrófa meg* döbbentő mérlege Bukarest, december 27. A karáosonyesti vasúti szerencsétlenség halottjainak száma a kedden közzétett adatok szerint 93, a sebesülteké pedig 142. A halottak között van Gavrilescu tábornok, az ismaili tüzérdandár parancsnoka, egv ezredes és több alantas tiszt, továbbá egy megyeprefektus is. Az áldozatok közül eddig csak 52 halott személyazonosságát tudták megállapítani, míg a többi holttest any- nyira összeroncsolódott, hogy az áldozatokat lehetetlen felismerni. A mentési munkálatokat két miniszter irányítja a helyszínén: M&rinescu tábornok közegészségügyi miniszter és Ghelmegeanu közlekedésügyi miniszter. Ghelmegeanu már a vizsgálatot is le folytatta és megállapította, hogy a sze rencsétlenségért több vasúti tisztviselő közösen felelős. Az első hibát a galazi állomásfőnök helyettese követte el, aki azt az utasítást adta Etulca állomásfőnökének, hogy a két személyvonat a menetrendben előirt Frecatzei állomás helyett Etuleán keresztezze egymást. Ezt az intézkedést a galazi állomásfő nők is helybenhagyta, Etulea és Frecaf zei állomásfőnöke pedig minden to e"topl tiűfiman találkoztak vataha és most ismét az 9«! í s zos Id élne RT v*nbi nélkül tudomásul vette. Mind a négyüket letartóztatták és legszigorúbb fegyelmi és bűnvádi eljárást indították ellenük. Késze volt a katasztrófában an nak a körülménynek is, hogy a havazna miatt a vasúti telefon- és távíróvonalak nem működtek rendesen s időnként tel jesen szünetelt az érintkezés a vasútvo nal egyes állomásai között. Miután a te lefon- és távírpszolgálat még mindig nem működött rendesen. a román államvasutak Igazgatósága a további szerencsétlenségek megelőzése céljából elrendelte, hogy a tehervonatok közlekedését egyelőre teljesen szüneteltetni kell és a személyszállító vonatok közlekedését is korlátozzák. Az állandó havazások miatt több mint 700 kilométeres telefonvonal romlott el s egyelőre nincs kilátás arra, hogy pár napon belül helyreáll a normális tele fonforgalom. A külfölddel szombat dél után óta úgyszólván teljesen szünetelt a telefonösszeköttetés s így történt azután, hogy a besszarábiai katasztrófáról a külföld csak hétfőn délután értesült. Összeütközött a nagyváradi gyors a bukaresti személyvonattal Karácsonykor még egy súlyos vasúti szerencsétlenség történt Komániában. A Bukarestből jövő és Nagyvárad felé tartó gyorsvonat Karácsonyfáivá állomáson teljes sebességgel bélero- hant az ott veszteglő kolozsvár— bukaresti személyvonatba. * A karácsonyi ünnepekre való tekintettel mindkét vonat zsúfolásig telve -volt utasokkal. A személyvonathoz Karácsonyfáivá állomáson még négy újabb vasúti kocsit akartak csatolni. Ez hosszabb időt vett igénybe és addig a Bukarest felé eső állomás bejáratánál „tilosra“ állították a szemafort. A Bukarest felől jövő gyorsvonat vezetője nem vette észre a jelzést és belerobant a személyvonatba. A két mozdony kazánja felrobbant, több kocsi pedig egymásba fúródott. Ennek a szerencsétlenségnek hivatalos jelentés szerint három halottja és hat sebesültje —1 köztük több súlyos sebesült — van. Karel Capek meghalt A cseh irodalom legkiválóbb alakja, Karel Capek karácsony éjszakáján meghalt. Halálát influenza következtében fellépett vesegyulladás, majd tüdőgyulladás okozta. Capek 1890-ben született, filológiai és művészettörténeti tanulmányait Párisban végezte, majd hazatérve, Brünnben, a „Lidové Noviny“ cseh napilap irodalmi főmunkatársa lett. Politikai és filozófiai szellemű drámáival a külföldi színpadokon is szerepelt. Első jelentősebb színművét, „A rovarok életéből“ című komédiáját testvérével, Capek Józseffel írta. Fantasztikus társadalmi témát dolgozott fel a „R. U. R.“ című darabjában, amelyet évekkel ezelőtt a magyar főváros egyik színházában is bemutattak. Legutóbb írt színműve, a „Fehér kór“ sok tekintetben szinte prófétikus megérzéssel már előrevetítette a cseh köztársaság pár hónap múlva bekövetkezett összeomlását. Ezt a drámát, amelyet magyarul bemutattak a szlovákiai magyar színtársulatok Is, később filmre dolgozták és mint állam- védelmi propagandaművét terjesztettek az egész köztársaságban. Capek jelentős szerepet vitt a cseh közéletben is, Masaryk elnökkel való szívélyes barátsága alapján írta meg „Beszélgetések T. G. Masaryk- kal“ című művét. Elnöke volt a cseh írók P. E. N. klubjának. Francia írói körökben mozgalom indult meg, hogy az Irodalmi Nobel-díjat Karel Capek kapja meg. Mindvégig irodalmi főmunkatársa volt a „Prager Tagblatt“-nak is. A „Lidové Noviny“ hétfői kiadásában meg. jelent szatírái mindenkor nagy feltűnést keltettek. Utóbbi időben olyan hírek terjedtek el, hogy a „Lidové Noviny" publicistáival (Perontka, Ripka) együtt Capek is Pdrisba költözött. Ezt a hírt megcáfolták, Capek szellemi tanácsadója lett Batá- nak, a híres cseh cipőkirálynak. Ebben <* minőségben érte váratlanul a halál.
