Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-28 / 43. szám
im DECEMBER 28. SZERDA ■rawiDEin -Mm&ARHIRIíAR 5 „A Magyarországában élő népcsoportok itthon vannak ebben a hazában“ Imrédy Béla miniszterelnök nyilatkozata a magyarországi népcsoportokról — A német népcsoportra vonatkozó kijelentések a szlovákokra is vonatkoznak Budapest, december 27. A Pester Lloyd egyik munkatársa előtt vitéz Imrédy Béla miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozatot tett a Magyarországban élő kisebbségek helyzetéről. A németnyelvű lap munkatársát elsősorban a német kisebbség ügye érdekelte, de a miniszterelnök megjegyezte, hogy a német kisebbségre vonatkozó megállapításai — természetszerűleg a viszonyok mérlegelésével — a többi kisebbségre is, így a német .melljett legnagyobb lélekszámú szlovák kisebbségre is érvényesek, A kisebbségek tragikus sorsa — A Trianonban megcsonkított Ma gyarországnak egyik legégetőbb gondja az — mondotta a miniszterelnök —, amellyel az ezeréves hazától elszakított honfitársaink sorsát kíséri, akik a rájuknézve teljesen idegen államokban kisebbségekké váltak. Az egész magyar nemzet, mint egy ember érezte és érzi most is, milyen tragikus sors az, ha embereket, akiket nemcsak a vér köteléke, hanem egy ezeréves közös múltban megedzett cs a történelem számtalan viharában kipróbált akarat együttélésre kovácsolt egybe, egyszerűen megkérdezésük nélkül, sőt egyenesen akaratuk ellenére idegen államokba kebeleznek be, államokba, amelyekben nemcsupán a számukra nyelv és faj tekintetében idegen uralkodó nép nyomását érzik, hanem maga az állam is, annak történelme és állameszméje idegen rájuk nézve, sőt irányukban és fajtájuk iránt tanúsított politikája is gyakran ellenséges. Ezt a nagy nemzeti tragédiát bizonyos mértékig enyhítheti a kisebbségi jogoknak nevezett követelések többé-kevésbbé tökéletes végrehajtása, de azért nem küszöböli ki, mert ezeknek lényege éppen az idegen államtestben való erőszakos meggyöke- resítés ténye. németség anyanyelvén érintkezhessen a helyi hatóságokkal. A kormány gondoskodni kíván arról, hogy a német lakosság lelkészei már a papnevelő intézetekben megfelelő német kiképzésben' részesüljenek. Az újság- és egyesületalbotás kérdését meleg megértéssel fogja kezelni a magyar kormány, annak sem lesz akadálya, hogy a hazai németség intézményei számára saját körében gyűjtéseket rendezzen. Egy pillanatig sem állítjuk, hogy kulturális téren már minden kisebbségi kérdést megoldottunk, de évröl-évre tovább haladunk, mégpedig a saját jószántunkból. Nem üres, színlelt megoldásokat keresünk, hanem maradandó intézményeket alkotunk, a jövőre pedig azt tervezzük, hogy kormánybiztosi intézményt létesítünk a kisebbségi ügyek gyors és megfelelő intézésére. Német kommentár Berlin, december 27. A Deutsche Allgci meine Zeitung rövid kommentárt fűz Imrédy Béla miniszterelnöknek a magyari országi nemzetiségi kérdésről tett karácsonyi nyilatkozatához és azt írja, hogy ez a nyilatkozat rendkívül kedvező kilátásokat nyújt a jövőre nézve. A miniszterelnök nyilatkozatában körvonalazott nemzetiségi politikát úgy a magyarországi német népcsoport és az egész németség, mint a többi népcsoport is a legnagyobb örömmel üdvözli. II I ——I A dunai sorsközösség otthont teremtett — Mennyivel szerencsésebbek azok, akik nyelvileg és fajilag nem tartoznak ugyan az állam többségi népéhez, de mert az ezeréves hazában megtalálták a szó legszorosabb értelmében vett igazi otthonukat. A Ku-Klux-Klan harcot kezd kommunisták ellen ezzel és magával az állammal is a legerősebb kötelék által, a sorsközösséggel vannak egybefűzve, amelyet hosszú évek közös élete s az együttélés akarata erősített meg. — A magyar hazában élő,'nem magyarul beszélő lakosság — akár a kisebbség, akár a népcsoport elnevezését alkalmazzuk rájuk — nagy szerencséjére, ehhez a kategóriához tartozik. Szerencséjére, mert tagjai itt nem idegenek, mert itt otthon vannak, mert ez az ország az ő hazájuk. Az ittélő kisebbségek itt nem érzik magukat kisebbségeknek. Közös célok és érdekek — Megcsonkított hazánkban nagyobb számban és kompakt tömegekben laknak német nyelven beszélő polgártársaink, akiket a magyar állam nem csupán abból a belső kényszerből gondoz szeretettel, amely megakadályozza, hogy ez a nemzet valaha is elnyomó nemzet legyen, hanem meggyőződésből is, mert a magyarság nemzeti céljai egyben az ő céljaik is és az ő jólfelfogott érdekeik megfelelnek a magyarság érdekeinek. Washington, december 27. Az Egyesült Államok legnagyobb titkos Szövetsége, a híres Ku-Klux-Klan, amely az utóbbi években nem nagyon hallatott magáról, a közeljövőben úgy látszik, ismét fokozni akarja tevékenységét. Az amerikai lapok jelentése szerint a Ku-Klux-Klan, amely a múltban főleg a négerek ellen harcolt, most a Lewis-féle kommunista szakszervezetek ellen hirdet késhegyig menő küzdelmet azzal az indo*------ ——■»» kolással, hogy ez a kommunistajellegíi szakszervezet legújabban nagy sikereket ért el a négerek körében és ellenállásra tüzeli őket a fehérek ellen. A Ku-Klux-Klan -szervezet tagjai legnagyobbrészt a déli államok nagybirtokosainak soraiból kerülnek ki, s a Lewist féle kommunista szakszervezet propagandája főleg azért nyugtalanítja őket, mert gyapotültetvényeiken úgyszólván kizárólag négerek dolgoznak.-+mmmmrn\i n ■ Tanügyi és kulturális egyenjogúság ielé Salter angol képviselő Angol-Guayanában akarja letelepíteni a kivándorolt zsidókat — Ebből a felfogásból kiindulva, a magyar kormányok egyre szélesebb teret nyitottak a német nyelv tanításának az elemi iskolákban és a mostani kormány a legsúlyosabb külpolitikai kérdések ellenére is lehetőséget talált rá, hogy a német kisebbségi iskolákban egységessé tegye a német nyelv tanítását. A magyar kormány a legnagyobb gonddal kezeli ezt a kérdést és az esetek 80—85 százalékában már meg is oldotta, a többiekben pedig megtette a kellő előkészületeket. Híven követi azt az elvet, hogy a németajkú gyermekeknek német iskolába kell járulok, és gondoskodik arról, hogy ez az elv már az óvodákban is érvényesüljön. A kívánatos eredményt azonban csak úgy lehet elérni, ha megfelelő tanítószervezet áll rendelkezésre. A kormány ezért évek óta külön tanfolyamokat rendez a német tanerők részére és előkészületeket tett egy külön német tanítóképző intézet felállítására. A német polgári iskola és a német középiskola kérdésével is behatóan foglalkozik a kormány, úgyszintén azzal is, hogy a túlnyomó részben földmívelő német népcsoportnak széles keretekben mezőgazdasági oktatást nyújtson. — A magyar kormány szabályozta a kisebbség anyanyelvének használatát a hatóságokkal, főleg a helyi hatóságokkal való érintkezésben. Különösen nagy gondja lesz a kormánynak a kisebbségi kérdés legfontosabb részének megoldására, hogy a hazai London, december 27. A zsidó menekültek elhelyezésének kérdése egyre fokozódó mértékben foglalkoztatja az angol sajtót. A Times kedden reggel két cikkben is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Sir Arthur Salter alsóházi képviselő, aki az oxfordi egyetemen a politikai tanszéken ad elő, külön vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, lehetséges-e a tengerentúli angol gyarmatokon zsidókat csoportosan letelepíteni. A professzor visszatér arra a tervre, hogy Angol-Guayana gyarmaton telepítsenek le tömegesen zsidókat. A cikkíró a tervet megvalósíthatónak tartja és azt reméli, hogy az angol világbirodalom egy új domíniummal gyarapodna. Sir Arthur Salter különböző számításokat is végez cikkében. Számításai szerint Németországból félmillió zsidó és félmillió félvér-zsidó lesz kénytelen kivándorolni, Lengyelországból 3 millió zsidó és 2 millió zsidó Magyar- országból, Romániából, Cseh-Szlová- kiából és Litvániából. Összesen tehát 6 millió zsidó kivándorlásával kell számolni. Ilyen körülmények között nem lehet sző arról, hogy ezt az óriási tömeget egyé- nenkinti letelepedéssel helyezzék el. Salter szerint új zárt közösségeket kell alapítani és ezzel kapcsolatban példaképen rámutat arra, hogy a görög-török háború után egymillió görög menekült el Kisázsiából az anyaországba. A Népszövetség akkoriban bizottságot; küldött ki, amely előteremtette a menekültek letelepítéséhez szükséges pénzösszegeket. Mint emlékezetes, a nagy pénzösszegeket nemzetközi kölcsön útján hozták össze. Sir Arthur Salter végül azt javasolja, hogy a kormány külön felhatalmazásokkal lássa el Harlech lord volt gyarmal- ügyi minisztert, vagy pedig Samuel lordot és bízza meg egyiküket a súlyos kérdés megoldásával. A Times azonkívül közli I. H. Richardson egyetemi tanár levelét, amelyet a lap kiadójához intézett s amelyben azt javasolja, hogy a németországi zsidók kivándorlásának kérdését kapcsolják össze egy angol-német általános kereskedelmi egyezmény megkötésével. A / Felvidéki Magyar Hírlap címei ) Szerkesztőség: HC1tY€(~'Uff8 19» 1 Telefon: 125-35 Kiadóhivatal: Vili., József-körút is Telefon: 144-400
