Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-25 / 42. szám
14 TÜMHDKki ■ <tVAR-H IRIíAl? 1938 DECEMBER 25. VASÁRNAP Karácsonyi üzenet a magyargazdáknak „Nem azért dolgoztunk 20 éven át, hogj jobb gazdasági helyzetbe kerüljünk“ — üzeni Szilassy dr. államtitkár lapunk hasábjain a visszacsatolt Felvidék magyar gazdatársadalmának, de egyben hozzáteszi, hogy „fél éven bélül kiküszöbölődnek a Felvidék gazdasági életéből az átmeneti zavarok“. Szükség van ezekre a szavakra s olyan férfi küldi az üze netet, aki a cseh megszállás keserves évei alatt az élen állott a magyar gazdatársadalom jogainak kiharcolásában, a magyar gazdatársadalmat sorvasztó cseh-agrárpolitika elleni küzdelemben, akit nem csak a cseh elnyomatás alatt végzett munkája legitimál erre, hanem a felszabadulás utáni — az anyaországban is sokak által követendő példát adó — magatartása. Ö volt az, aki az elsők között ajánlotta fel 1300 holdas dunavecsei birtokát kisbérietek alakítására s aki elsők között jelentette ki, hogy a földreform során ai csehek által elvett s idegeneknek adott földjeit osszák ki a magyar földigénylőknek, sí aki köntörfalazás nélkül leszögezte a legilletékesebbek előtt, hogy a keresztény népi Magyarország újjászervezésénél, nem kerülhető el az eddigi földbirtokpolitika irányelvének megváltoztatása, tehát az örömteljesén megváltozott viszonyok között sem vetette le a felvidéki szellemiség habitusát, de bebizonyította, hogy van ennek a sokat körülvitatott és sokak által tagadott vagy rosszul értelmezett fogalomnak gyakorlati vonatkozása is. Éppen ezért nemcsak erkölcsi legitimációja van üzenni a magyar gazdatársada- iomnak, de igényt tarthat arra, hogy szavát meg is hallják. ,;Nem azért dolgoztunk,... hanem azért, hogy fölszabaduljunk a cseh járom alól“ s nincsen talán egy sem a Felvidék magyarsága között, aki ne érteno egyet a Felvidék államtitkárának szavaival és mégis szükség van erre az üzenetre, mert a magyarság érdekei ellen dolgozó egyedek által terjesztett suttogó propaganda az átme neti nehézségeket arra igyekszik fölhasználni, hogy megingassa a magyar gazdatársadalom hitét, bizalmát. Mert erről van szó, csak átmeneti nehézségekről, amelyeket máról-holnapra kiküszöbölni nem lehet, de amit a magyar kormány céltudatos intézkedésekkel fél éven belül képes lesz teljes mértékben eltüntetni. Joggal állíthatjuk ezt, mert jószándékának már eddig is ta- nujelét adta többek között azzal is, hogy a Félvidék nyakig eladósodott gazdatársadalmának érdekeit szem előtt tartva, olyan átváltási árfolyamot állapított meg, amely lényegesen könnyíteni fog a gazdák terhein s egy lépéssel közelebbjuttatja a gazdatársadalom tehermentesítésének kérdését a megoldáshoz, amit a csehek 20 év alatt toldozott-toldozott gazda- kényszeregyezségi rendeletekkel, amelyek azonban a gyakorlatban mit sem értik, nem voltak képesek dűlőre vinni s ma az anyaországhoz visszakerült gazdatársjidalom szintű fuldoklik a terhek alatt. De ugyanezt a jószándékot lát- jük a búza árának az anyaországénál maga- sábbban történt megállapításában s abban, hogy a gazda a megállapított árra bizton számolhat is s nincs kitéve a rosszemlékű gabonamonopólium bizományosai ált rl különféle címeken eszközölt levonásainak azon felül, hogy jobbminöségű búzájáért az igazságtalan prágai paritás fenntartásával 10-15 koronával kevesebbet kapott s ráadásul olyan közterheket róttak nyakába, súlyosbítva a pusztulásra ítélt er- szág államvédelmi adójával, amely párját ritkítja. Egész sereg olyan intézkedés van előkészítés alatt a kormány nagyarányú gazdasági és szociális programján kívül, amely a Felvidék gazdasági életére is áldásos hatáa al lesz, amelyek nemcsak hogy alkalmasak le .nek az átmeneti nehézségek kiküszöbölésére, de orvosolni fogják azokat a sebeket is, amelyeket a Felvidék gazdasági élete a 20 éves kiuzsorázó cseh gazdasági politika eredményeként elszenvedett.. Ezen dolgoznak, ennek megkönnyítésén fáradoznak a felvidéki minisztérium s a felvidéki magyarság törvényhozói a kormánnyal egyetértésben. Uj, keresztény. népi Magyarország van kiépülőben. Gyakorlati és nemzetépítő munka következik reánk. A magyar gazdasági életnek a liberálizmus magyar fajt sorvasztó relációinak kiküszöbölésével méltó rangjához jut az ország létalapját képező mezőgazdaság is. Az építés nemcsak munkával, de áldozatátvállalással is jár s ezt az áldozatot annál szívesebben vállalja és kell vállalnia a Felvidék magyar gazdatársadalmának, mert tudatában van annak, hogy saját hazáját, Szent István országát építi, nem pedig a trianoni hazugsággal összetákolt szörnyszüleményt, melynek minden ténykedése fajtánk gazdasági tönkretételére irányult. Ezek». véssük jól agyunkba 1938 karácsonyán, a húsz év óta kpnny/s munka közben várt karácsonyon s ne' feledjük el,, hogy ha semmit nem kaptunk /volna fölszabadulásunkon kívül, csupán estért érdemes lőtt volna ítán fezért, hogy: a Szent több magyar borulhasson a feemztfbtóaládj szerény Polyánszkjy I. Zoltán. rom kaka# ts esfUúHÉiSégyár Bud a fest. ÍJC, Tűzoltó-utca 79. szám Kérjen, árjtgyzihet küzdeni, harcolni, Estén egy millióvalj össze testvéri ölelésf karácsonyfája alatj Fél év alatt kiküszöbölődnek a Felvidék gazdasági életéből az átmeneti nehézségek Szilassy Béla dr. államtitkár nyilatkozata a FMH számára Budapest, december. Valóra vált a húszéves álom, meghozta eredményeit a húszévi ideget tépő, erőt apasztó, lankadatlan nemzeti munka, amit törvényhozóink s közéleti férfiaink a cseh elnyomatás keserves évei alatt minden fórumon vívtak s a boldog fölszabadulás örömteli pillanatai után eljött 20 év után az első igazi karácsony, magyar karácsony. A fölszabadulás nemcsak politikai, de gazdasági vonatkozásokban is új föladatok, új célok elé állította a Felvidék magyar lakosságát Üj munka vár mindnyájunkra, minden magyarnak a trianoni határon innen és túl szerepet kell vállalnia a keresztény népi alapon kiépítendő, boldog erős Magyarország megteremtése érdekében. Nehéz lenne sokrétű gazdasági problémáink mindegyikére választ adni egy hírlapi cikk keretében, ezért néhány időszerű kérdést ragadtunk ki s ezekre vonatkozóan kérdést intéztünk dr. Szilassy Béla államtitkárhoz, a felvidéki gazdatársadalom helyzetének egyik legkitűnőbb ismerőjéhez, a felvidéki gazdaérdekeknek a volt cseh törvényhozás házában egyik legszakavatottabb, leghiva- tottabb védelmezőjéhez, aki tudatában van annak, hogy a Felvidék gazdatársadalma munkát vár tőle s ezért vállalta a számára nem címet és rangot, de munkát, építő munkát jelentő államtitkári pozíciót. Reggeltől késő éjszakáig folyik a munka a felvidéki minisztériumban e pihenést nem ismerő elfoglaltsága közepette, egy késő esti órán volt alkalmunk dr. Szilassy államtitkártól nyilatkozatot kérni a FMH olvasói számára az egyes időszerű kérdésekről, melyet a feltett kérdések sorrendjében az alábbiakban adunk vissza: F enntartandók a felvidéki gazdasági egyesületek Milyen jövő vár a Felvidéken a cseh uralom alatt megalakított magyar gazdasági érdekvédelmi testületekre? — A gazdasági egyesületekre vonatkozóan azt mondhatom, hogy azok keretei az örömteljes megváltozott viszonyok között is fenntartandók, mert a felvidéki gazdasági egyesületek az utóbbi évek során példátadó működést fejtettek ki az itteni gazdasági egyesületek szempontjából is, amelyek egyáltalán nem állanak olyan mértékben a gazdaközönség szolgálatában, mint ahogy az a felvidéki gazdasági egyesületeknél tapasztalható. — A Felvidéki Gazdasági Egyesületek Szövetségének elnöke, Fodor Jenő, akinek a felvidéki gazdasági egyesületek életrehozásában oroszlánszerep jutott, tárgyalásokat folytat az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel avégett, hogy az anyaországi gazdasági egyesületek a mieinkhez hasonlókká alakuljanak át s főcéljukat a kisgazdatársadalom megszervezésében lássák, mert bebizonyosodott az, hogy csakis ilyen testületek és gazdasági érdekvédelmi szervek tudnak a gazdák és ezzel együtt az ország érdekében erőt kifejteni, úgyhogy bizton állíthatók be úgy a képviselt réteg érdekszolgálatára, mint a nem forradalmi úton való gazdaságpolitikai reformtervek megvalósításának szolgálatába. Politikai támogatás a gazdasági érdekképviseleti szerveknek Milyen kapcsolat lesz az Egyesült Magyar Párt és a mezőgazdasági termények piacát megszervező szövetkezeti rendszer között? — Az Egyesült Magyar Párt politikai téren fejt ki tevékenységet, a mezőgazdasági termények piacát megszervező szövetkezeti rendszerrel való kapcsolat kiépítése és fenntartása a gazdaérdekek szem előtt tartásával a gazdasági érdek- védelmi testületek föladatát képezi. Ter^ mészetesen a pártszervezetnek is kötelessége az olyan gazdaságpolitikai kérdések megtárgyalása, amelyeket a gazdasági szervezetek is fölvetnek, de az nem jelenti azt, hogy a kettő közölt a ma fennálló kapcsolatot szorosabbra kellene fűzni, mert köztudomású, hogy a Felvidéken a gazdáérdekképviseleti szervekben szintén helyet foglalnak az Egyesült Párt emberei. A gazdasági érdekképviseleti szervek élik a maguk külön életét, emellett azonban a pártnál politikai támogatást nyerhetnek bizonyos gazdasági természetű kérdéseknek parlamenti elintézése során, de a párt mint olyan, csupán bizonyos mértékig tart fenn kapcsolatot ez érdek- védelmi szervekkel. Egyéb látható kapcsolat a párt és a gazdasági érdekvédelmi szervek között a múltban sem volt s a jövőben sem lesz, annál is inkább, mivel meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben a gazdaérdekek védelmében aránytalanul kisebb küzdelmet kell kifejtenünk, mint a cseh törvényhozásban, ahol a magyar gazdasági érdekek ellen törő cseh agrárpolitika fondorlataival is meg kellett birkóznunk. Nincs szükség gabonamonopólíumra Mi a véleménye Államtitkár úrnak arról, hogy a gabonamonopólium egy nemzeti állam keretében nem alkalmas eszköz-e a gazdák védelmére, egyrészt az élősdi közvetítő kereskedelemmel szemben, másrészt nem lenne-e előnyös a honvédelem szempontjából is? — A gabonamonopólium megvalósítáMiben látja Méltóságod a különbséget a Felvidéken a cseh uralom alatt végrehajtott földreform és az anyaországban tervezett birtokpolitika között? — A Felvidéken a csehek által keresztülvitt földbirtokreformnak a lényege abban áll, hogy a birtokosoktól a földet forgalmi értéken aluli áron váltották meg. Túlnyomórészt össze volt kapcsolva a vagyondézsmakötelezettséggel is. Amikor a cseh állam alakulásakor általános vagyondézsmát vetettek ki, ezt a földreform révén a földek árába betudták, más szóval a forgalmi árnál alacsonyabb árat állapítottak meg a föld megváltására és azt az alacsony árat a vagyonváltság letör- lesztésére tudták be, azaz a földtulajdonosnak alig fizettek valamit. — Á magyar földbirtokpolitikai elgondolás lényege viszont az, hogy arra törekszik, hogy a földbirtok tulajdonosát a földek teljes értékéhez juttassa, vagyis, hogy a föld forgalmi értékét lehetőleg a tulajdonképpen, ez a leglényegesebb kü- tulajdonképpen, ez a leglényegsebb különbség. Minthogy egy ilyen földbirtokpolitika megvalósítása az én véleményem szerint nem lehetséges, tekintettel arra, hogy olyan tőkéket kellene mozgósítani, amellyel az állam ma nem rendelkezik, ezért nyúltak a kisbérleti rendszerhez, amikor is a földtulajdont meghagyják a jelenlegi tulajdonosoknak, csupán a földek hasznosítását bízzák a kisemberekre. És ebben igazuk is van. Átmenetileg használhatónak látszik ez a megoldás, azonbán előbb-utóbb felmerül az a kérdés, bogy a nagygazdálkodási rendszerhez, hogyan idomulhat hozzá a kisgazdálkodási rendszer anélkül, hogy a termelés folyamatosságában zavar be ne álljon, mert nézetem szerint a magyar kormány sem zárkózhat el attól, hogy a földnek a megváltási árát a forgalmi áron alul szabja meg sát a gyakorlatban csak a csehknél láttuk. Az a benyomásom, hogy a gabonamonopólium bevezetésének csupán abban az államban van meg a természetes előföltétele, amely gabonaimportra szorul, nem pedig gabonát exportáló államban, mert az a célja, hogy a termelést szabályozza és emellett a mezőgazdasági termelést az ipari export érdekében háttérbe szorítsa. Gabonát exportáló államban a monopólium bevezetése tudtommal eddig sikerre sehol sem vezetett, annál is inkább, mert olyan mértékű tőkemozgósítást igényelne az állam részéről, amellyel az állami apparátus erre a célra aligha rendelkezhet. Kétségtelen annak a törekvésnek a megnyilvánulása, hogy a gabona- exportot egykéz-rendszer bonyolítsa le, amely azonban korántsem jelent gabonamonopóliumot olyan értelemben, amint azt a Felvidéken a cseh megszállás alatt láttuk, a belföldi gabonaforgalom lebonyolítása azonban szabad és az exportállamban a jelen körülmények között másként nem is képzelhető el. A monopólium annyira megterhelné az államot, hogy arra megfelelő szervezetet létesíteni adottságaink között nem lenne célszerű és nem is szükséges, mert a gabonaforgalomnak szövetkezeti alapon eszközlendő szabályozása már folyamatban van s ez a jelenlegi viszonyok között kielégítőnek látszik és alkalmas az élősdi közvetítő kereskedelem megfelelő mértékben való háttérbe szorítására s ha kell, további fejlesztéssel teljes kikapcsolására. Nézetem szerint olyan gabonaexport államban, mint Magyarország, honvédelmi szempontok sem indokolnák a gabonamonopólium bevezetését. egy, a kérdés végleges reudezséét hozó földbirtokpolitikai terv végrehajtása kapcsán. Magyar kézbe az idegeneknek futtatott földeket! Szükségesnek lát-e Méltóságod a Felvidéken a csehek által végrehajtott földreformon felül további földbirtokpolitikai intézkedéseket? — Erre a kérdésre azzal válaszolhatok, hogy a csehek által végrehajtott földbirtokreformnak a Felvidéken való további folytatása abban a törekvésben kell, hogy megnyilvánuljon, hogy a csehek által idegeneknek juttatott földeket magyar kisgazdák kezére juttassuk és hogy a maradékbirtokokat föl kell darabolni a kisbirtokosok részére. Erre azonban akkor kerülhet sor, amikor tiszta képet nyerünk az egész helyzetről. Elképzelhetetlen, hogy maradékbirtok a magyar etnikum területén fönn- tartassék, mert ez maga után vonná a magyar kis- birtokosság elszlovákosodását. Üzenet a Felvidék gazdatársadalmának Mit üzen Méltóságod a felszabadult Felvidék magyar gazdáinak — kérdeztük végül dr. Szilassy államtitkártól. — Azt üzenem — felelte —, hogy a változás következtében előállott gazda' őri zökkenéseket nem szabad tragikusan venni. Több vonatkozásban előállar nak bizonyos nehézségek, amelyekéi a gazdákak épúgy, mint más társadalmi osztályhoz tartozóknak, el kell viselniök! Mindenkinek vannak nehézségei, esek Földbírtokreform, földbírtokpolítíka
