Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-25 / 42. szám
r 19$ DECEMBER 25. VAjtfíRNAP TEIsPIBE'Kl RHIRMR 15 azonban előbb-utóbb el fognak múlni. Ennek kapcsán csak rá akarok mutatni arra, hogy a cseh megszállás után majdnem két esztendőbe telt, amíg a gazdasági viszonyok úgy alakultak, hogy normális gazdasági életmenetről lehetett beszélni. Remélem azonban, hogy a Magyarországhoz való visszacsatlakozás után egy félév elteltével már el is fogjuk f felejteni az átmeneti nehézségeket. Igaz, a mezőgazdasági és ipari áruk ára között nagyobb a különbség, mint volt Csehszlovákiában. Azonban az anyaország gazdatársadalma el tudta ezt viselni és meggyőződésem, hogy el fogja tudni viselni a visszacsatolt Felvidék gazdatársadalma is, hiszen, aki ügyeimmel kíséri a magyar kormány gazdavédelmi politikáját, meggyőződhetett arról, hogy a kormánynak minden törekvése a mezőgazdasági tér melós jövedelmezőbbé tételére irányul, ami már eddig is nagy eredményekkel járt. Tény, hogy a Felvidék gazdatársa- dalma segítségre szorul. Amit a magyar kormány segíteni tud, azt' nyújtani is fogja, azonban a segítségnek a lehetősége is korlátozott, mert nem szabad elfelejtenünk azt, hogy gazdag országból szegény államba kerültünk, amely még ma is érzi a 20 év előtti megcsonkítás súlyos gazdasági következményeit és a segítség iránti igényeinket is ehhez kell szabnunk. Ne felejtsük el, hogy húszéves küzdelmünk során nem az a materialista cél vezetett bennünket, hogy máról holnapra jobb gazdasági viszonyok közé kerüljünk, hanem az, hogy fölszabaduljunk a cseh elnyomatás alól és bízzunk abban, hogy fölszabadulásunk után a megnagyobbodott országban céltudatos munkával el fogja érni a magyar gazdatársadalom is, jobb gazdasági helyzetének bekövetkezését. — Ezt üzenem a fölszabadulás első karácsonyán a Felvidék magyar gazdatársadalmának. Polyánszky I. Zoltán. A Baross Szövetségnek különleges kötelességei vannak a Felvidéken Karácsonyi beszélgetés Ilovszky János kormányfőtanácsossal, a Baross Szövetség elnökével Budapest, december. Most, amikor az egész Magyarország közvéleményét egyre intenzívebben foglalkoztatja a keresztény magyar gazdasági front kialakításának kérdése, kívánatosnak látszott a visszacsatolt Felvidék magyar lakossága, keresztény iparos- és keres kedőtársadalma előtt legalább nagy vonásokban ismertetni a Baross Szövetséget, melynek célja a magyar kereskedelem és ipar érdekeinek ápolása, az üzleti tisztesség védelme, a magyar kéz munkáját hirdető hazai iparcikkek fogyasztásának fokozott előmozdítása. Ezért fölkerestük Iloyszky János kormányfőtanácsost, a Baross Szövetség elnökét, hogy nagy vonalakban vázolja a Baross Szövetségnek a visszacsatolt Felvidékkel kapcsolatos terveit. Ilovszky kormányfőtauácsos, a Baross Szövetség elnöke a Szövetség székházé ban, a Múzeum-utcai Károlyi-palota történelmi légkört lehelő dolgozószobájában fogadott. A székház ablakából az olasz követség palotájának hóval fedett hatalmas udvarára, kertjére látunk, amely a nyári hónapokban dalos madarak, s az épületben lakó • gyermekek kedvenc helye. A természet téli álmát alussza Mindent szűzi hólepel borít. A visszacsatolás érzését széppé, gyönyörűvé kell tenni Ilovszky kormányfőtanácsos kérésemre, hogy a Baross Szövetség terveit vázolja a felvidéki kereskedő- és iparos- társadalom előtt, nyilatkozatát a következőkkel kezdte: — A magyar Felvidék sora az elmúlt húsz esztendő alatt olyan volt, mint amilyen ennek a kertnek téli sivársága. Egy dermedt, reménytelen politikai hótakaró alatti területnek látszott a Felvidék. Legalább is így akarták, így képzelték el Trianonban, hogy egyszer és mindenkorra a reménytelenség hótaka rója alá teszik a gyönyörű Felvidéket, amelynek történelme, élete, virágzása, egybe volt kötve az ezeresztendős szent- istváni birodalommal. — 1938 Karácsony. A természet hótakarója redi a magyar bérceket, völgyekéi, de alatta ott zsendül már a vetés, a mag, amely a lüktető élet virágába fogja borítani a Felvidék udvarait... — Nyíltan és őszintén, tömören szoktam véleményemet nyilvánítani. A Felvidék visszakerülésével, amelyet annyira hőn óhajtottunk és vágytunk a volt trianoni határon innen és túl, nem szabad olyan hótakarónak lenni, amely hosz- szan akadályozná az emberek munkálkodását. — A Felvidék egy húsz évig fennálló testtől szakadt el és az alaptesthez az anyaországhoz való visszakapcsolása és a gazdasági vérkeringésnek újbóli megindítása igen nagy emberi feladat. — Kassa visszacsatolásának ünnepén szerencsém volt részt venni. Amikor a Dómnak a küszöbét, amelyben Rákóczi hamvai nyugszanak, átléptem, a magyar megpróbáltatásnak keserves évszázadai és évtizedei a Dóm tartó oszlopai alatt emlékezetemben újból felszakadtak. Az ilyen megérzés, önmagunkba szállás rendkívüli jelentőségű. Ügy éreztem ott a Dómban, hogy nekünk, Baross Szövetségnek különös kötelességünk van a Felvidékkel kapcsolatban. Az anyaországhoz való visszacsatolás ünnepélyes érzését széppé, gyönyörűvé kell tenni azáltal, hogy az elkövetkező évtizedekben, a Felvidék a megpróbáltatások és a politikai elnyomatás minden keserűségétől megszabaduljon, de a legszegényebb ember kunyhójába is kenyeret kell varázsolni. — Varázsolni,..? Nem, munkával és megértéssel kell a kenyeret előteremteni. Mire tavasszal a hótakaró felenged, a magyar ólniakarásnak lüktető formájában kell jelentkeznie. Minden felvidéki magyar testvért a magyar királyi kormánynak és az ország magyarul érző, cselekvő és gondolkodó férflainak különösen kell támogatnia. Zászlót bont a Baross Szövetség a Felvidéken — Mi tervbe vettük, — folytatta nyilatkozatát, — hogy megelőzzük a természet tavaszának beköszöntését és az év első hónapjának végén a fenti célok megvalósíthatása érdekében megtartjuk a Baross Szövetség zászlóbontó nagygyűlését, Kassán, azért, mert a Dómban, az önmagunkba szállás, az ezer esztendős szentistváni birodalom történelmi hivatásának megérzése annyira megihlette a Ielkemet, hogy ezt legnagyobb kötelességnek tartom. — Csodákat csak Jézus, — akinek születését ünnepli ma a keresztény világ,— tudott tenni, de az emberi akarat és elhatározás valamilyen eélrtak közös akarattal való munkálása, a csodával határos eredményekét is megteremthet, — A Felvidéki Magyar Hírlapra etekintetben nagy feladat vár. Ez a lap, mint a Prágai Magyar Hirlap, 17 esztendőn keresztül ápolta és tartotta mint pillér a magyar reménynek sok helyen meggyengült oszlopait. Voltak sokan, akik szóval hirdették, hogy magyarok, de cselekedetükben nem voltak azok. Amikor Kassán a visszacsatolás ünnepének befejezte után a színház előtti téren elhangzottak a magyar himnusz utolsó akkordjai, egy messzebbi épületnek ablakában nem hozzánk tartozó, — fajilag a magyarságtól távolálló embernek feKARL UKŐRGYÁR 1653jen kalapot láttam! Talán ez fejezi ki azt, hogy amikor az „Isten áldd meg a magyart..ünnepi akkordjai szálltak az ég felé, amikor minden magyar a lelke mélyén érezte, a visszacsatolás tör ténelmi pillanatának jelentőségét, nagyságát, a keresztény nemzeti állam kiépítésének mérhetetlen magasságú gondolatát, akkor akadt olyan, akinek a magyar sorsközösség, nagyszerű himnu sza nem érintette a lelkét, aki fedett fővel hallgatta az imádságot... Ne felejtsétek el magyar testvérek és est nem mondom, nem kiáltom, hanem belerikoltom minden felvidéki testvéremnek a fülébe, keresztény magyar ember sohasem gáncsolja a másikat, keresztény magyar ember ne legyen türelmetlen, keresztény magyar ember higyjen abban, hogy amiként ma a Szent Estén kunyhóban és palotában egyaránt összeülnek a természet által hóborította hegyek és völgyek falvaiban és városaiban a magyar családok, hogy a Szent Estének mély, gyönyörűséges reménységet sugárzó sze reletet hirdető hangulatában egymásnak éljenek, — hogy el fog olvadni, el fog tűnni mind az a pillanatnyilag mutatkozó szakadozottság, amely a magyarságot teljes mértékben összeforrasztja! Ezért a Baross Szövetségnek és minden jóérzésű magyar embernek munkálkodni kell. — Ezeket a gondolatokat, névjegyként juttatom felvidéki testvéreim élé a karácsonyi Szent Estén! E névjegy, remélem, el fog jutni minden otthonba, ahol magyar testvér lakik, mert mi a keresztény és nemzeti világnézetnek és keresztény állami és gazdasági vezetésnek vagyunk harcosai. Mi nem felejtjük el, hogy feltett kalapot láttunk a Himnusz szent akkordjai alatt, de nem felejtjük el azt sem, hogy a húszesztendős szenvedés, amely a Felvidéket annyi megpróbáltatásokon vezette keresztül, abból származott, hogy 1918-ban a magyarság idegen befolyás, idegen szellem hatása alatt megtagadta önmagát és elfelejtette pillanatnyilag hivatásának fontosságát a középemrópai medencében! Minél több önálló keresztény egzisztenciát! — S most szólok tömören, világosan, a Baross Szövetség célkitűzéséről. — A Baross Szövetség célja a magyar kereskedelem, ipar és őstermelés érdekeinek ápolása, a nemzeti érdekek szolgálata, az üzleti tisztesség hagyományainak megőrzése, a magyar kéz munkájából eredő hazai iparcikkek fokozott megbecsülésének előmozdítása. Ebből a célból egy táborba tömöríti a kereskedőket, iparosokat, rokonszakmabelieket, termelőket és magánosokat, mindazokat, akik a nemzeti célokat szolgálják a keresztény gazdasági etika szellemében. A keresztény etika azt diktálja nekünk, hogy a, felvidéki kereskedelmet, ipart erősíteni, segíteni és minél több önálló keresztény egzisztenciát teremteni számunkra elsőrendű feladat. Azt akarjuk, hogy a műhelyekben a munka zenéje zsongjon, azt akarjuk, hogy keresztény kézből keresztény kézbe menjen a pénz, azt akarjuk, hogy erős keresztény társadalom éljen a magyar földön és azt akarjuk, hogy a keresztény ipar és kereskedelem olyqn erős legyen, hogy irányító legyen ebbem. az országban. Akik ezt a névjegyünket elfogadják, azok tartsanak velünk, azok jöjjenek a sok-sok ezer Baross-testvér közé, hogy az egymásrautaltság jegyében eredményesen dolgozhassunk azért, hogy még azok is, akik ma még a határon túl élnek, velünk tudjanak egyesülni a beteljesülés nagy magyar karácsonyára! — fejezte be nyilatkozatát Ilovszky kormányfőtanácsos. (—) Tárgyalások a Felvidék textilárukkal való ellátásáról. Az árkormánybiztosság, amely már egész sereg közszükségleti cikk árát mérsékelte, a napokban a textilkereskedelemmel tárgyalt, a textiláruk árának leszállítása ügyében. A tárgyalásokon szóba- keriilt a Felvidék textiláruellátásának kedvező föltételek mellett való biztosítása. Értesülésünk szerint, a kérdésben még nem jött létre megállapodás. (—) Rövidesen megkezdődik a lekötött lengyel fa leszállítása. 3000 vagon lengyel tűzifa behozatalát kötötték le még a nyáron, de a leszállítás a külpolitikai viszonyok miatt elmaradt. Hír szerint, a közeljövőben megtörténik a lekötött famennyiség lehívása s arról is szó van, hogy további famennyiséget vásárolunk Lengyelországban. (—) A fülek! zománcgyár tizemfelvételéről. A füleki zománcgyár igazgatója tanácskozásokat folytatott a Pesti Magyar Bank igazgatóságával, a gyár teljes üzemének mielőbbi felvétele ügyében. A tárgyalások eddigi ered ményeképpen kilátás van rá, hogy a horganyzott és csiszolt árukat, valamint a jóminőségű zománcedényeket előállító gyárüzemet, amely a közelmúltban történt tűzvész után harmadára korlátozott üzemmel dolgozik, a. közeljövőben sikerülni fog teljesen üzembe helyezni. Egyes verziók szerint, már folynak a tárgyalások a kartellbe való belépésről is, bár olyan hírek is vannak, hogy a gyár kartellen kívül marad. (—) December 28-ig be kell jelenteni a né- metbirodalmi és a szudétanémetvidéki jbF- gekkel kötött üzleteket. Kassáról jelentik: A kassai kerületi kereskedelmi és iparkamara körlevélben kiértesítette az érdekelteket aí^ól, / hogy a Magyar Nemzeti Bank rendelete szerint a felvidéki cégek a németbirodalmi cégekkel és a szudétanémetvidéki cégekkel 3938 november 2-ig kötött üzleteiket december 28-án dóiig kötelesek bejelenteni a Külkereskedelmi Hivatalnál (Budapest, V-, Széchenyi rakpart 6.) A németbirodalmi és a szudétanémetvidéki kötések külön jegyzéken tüntetendők fel. (—) Megjelent a Külkereskedelmi Hivatal 1939. évi exportnaptára. A Külkereskedelmi Hivatal megalakulása óta feladatául tűzte ki a nagyarányú külföldi propaganda megszervezését. Ennek a propagandatevékenységnek egyik megnyilvánulása az évről-évre megjelenő exportnaplár. Az ezévi naptár úgy kiállítás, mint tartalom szempontjából messze felülmúlja az eddigieket. 52 képben mutatja be az ország mezőgazdasági és ipari termelésének eredményeit. A naptár külön érdekessége, hogy a képek színes fényképfelvételek nyomán készültek a legmodernebb nyomdatechnikai eljárással. A naptár a magyar nyomdaművészet remeke. A Külkereskedelmi Hivatal exportnaptára a világ minden tájára eljut. A külföldi magyar követségek és a Hivatal kirendeltségei osztják szét külföldön az öt nyelven megjelent naptárt, amely belföldön a könyv- kereskedői forgalomban is kapható. RNA^I&LATA S Ú ArfLXL ifiVÉNYTÁ R S A SÁG B U D A P E S T, V, Gr. Tisza. István-utca 18 köszönti a visszacsatolt területeken működő vevőit. Egyben közli, hogy áruszükségleteiket nálunk továbbra is beszerezhetik.
