Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-24 / 41. szám
Ma: rádiómellé Ára: 10 fillér m mit ) I. évfolyam 41. szám. Budapest, 1938 december 24. Szombat Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 'illér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP ^ Szerkesztőség V, Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal >/ Budapest, Vili., József-kőrút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály ’-444-00 Benyújtották a zsidótörvényt a képviselöházban Imrédy Béla miniszterelnök a 33-as bizottság létszámának felemeléséről szóló törvényjavaslatot terjesztette be — Formális ülést tartott a Ház és január 12-ig karácsonyi szünetre ment A zsidójavaslat részletes szövege és indokolása a mi sszem Un el Amikor a magyar törvényhozás elé került a második zsidótörvényj avaslat, szükséges, hogy a visszatért magyarság is kétséget kizáró módon kifejtse ebbeli álláspontját. Ehelyütt nem bocsátkozunk a törvényjavaslat általános, vagy részletes megvitatásába. Az egész zsidókérdéssel úgy kívánunk foglalkozni, mint ahogy a kisebbségi sorsban élt magyarság húszéves tapasztalatai erről a kérdésről határozott felfogást alakítottak ki bennünk. Sine ira et studio nyúlunk a problémához, szinte történelmi tényeket állapítunk meg és ez a ténymegállapítás nagyon könnyű, mert húsz esztendő alatt a zsidóság, mint kollektivum és egyedeiben is állást foglalt a magyarsághoz való viszonyában. Ezek a megállapítások, amik alább következnek, tulajdonképpen nem csupán a kisebbségi sorsban élj: magyarság érzéséből és ítéletéből fakadnak, hanem azoknak a zsidóknak nyíltan és többször kifejezett álláspontját is fedik, akik szóban és írásban mondottak ítéletet a zsidóság egyes rétegeinek magatartása -fölött. ' A zsidóság szomorú történeti sorsának, a goluthnak természetszerű következménye az, hogy ez a gyökértelen népelem igyekszik a vendéglátó nép külső életviszonyaihoz hozzáidomulni a külsőségekben, németté válik Németországban, francia lesz Franciaországban, nagyrésze csehvó vált Csehországban és igyekezett magyarrá válni a régi Magyarországban, anélkül, hogy zsidó faji vonásait — Ahasvérusnak ezt a rettentő örökségét — levetkené magáról. Ez a külsőségekben a vendéglátó néphez való idomulás tulajdonképpen nem érdem, hanem egyszerű gyakorlati értékű viselkedés és így történelem nagy pillanataiban, amikor az események sodra népek és egyének lelkületében szinte a választóvíz erejével hal, a csupán külsőségekben felöltőit mez sokszor leválik. Az össze omláskor, amikor a történelmi Magyarországot dirib-darabra szabdalták, a zsidóság elé meredt az a probléma, hogy az újonnan berendezkedő uralmakkal szemben mikép kell viselkednie. A magyar zsidóság Csehszlovákiában is ez elé a kérdés elé került Meg kell állapítanunk, hogy a nagy próbát a zsidóság nagy tömegében nem állotta ki, mint ahogy nem is állhatta ki. Nagy része mintegy valláserkölcsi törvénnyel igyekezett ezt az elpártolást lelkiismereíe előtt és a külvilág előtt indokolni, amikor egyszerűen azt vallotta, hogy minden uralom Istentől van s papjainak egy része azt hirdette, hogy a zsidóságnak vallási törvény előírta kői el essége a hatalomnak behódolni. Az újonnan berendezkedő hatalom a magyarság számának csökkentése céljából a zsidóság egy részének leválasztását úgy hajtotta végre, hogy a zsidóságot statisztikailag megfogható nemzetiséggé deklarálta. Már az 1921-ben végrehajtott első népszámlálás alkalmával százezren felül volt azoknak a száma, akiket a cseh statisztika mint szlovákiai és kárpátaljai zsidó nemzetbelieket csoportosított. Hogy ez a statisztikai művelet több esetben egyes zsidó egyének kifejezett akaraA képviselőház pénteken délelőtt tizenegy órakor rövid formális ülést tartott, melyen Tasnádi Nagy András igazság- ügyminiszter benyújtotta a zsidótörvény- javaslatot. Szinnyei -Morse Jenő elnök felolvasta a felsőház üzenetét a letárgyalt törvény- javaslatokról. Imrédy Béla miniszterelnök nyújtotta be ezután a 33-as bizottság tagjai létszáI mának felemeléséről szóló törvényjavaslatot, majd pedig Tasnádi Nagy András A Felvidéki Magyar Hírlap a Nemzeti Egység Pártjának tegnap esti értekezlete után rövid kivonatban közölte a zsidó törvényjavaslat legfőbb intézkedéseit Pénteken délben Antal István igazságügyi államtitkár tájékoztatta a sajtót a javaslat rendelkezéseiről és részletes szövegéről. E tájékoztató alapján az alábbiakban ismertetjük a javaslatot: Ki tekintendő zsidónak? A javaslat első szakasza arról intézkedik, hogy a törvény rendelkezései szempontjából ki tekintendő zsidónak. Eszerint zsidónak kell tekinteni azt, aki 1. az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a tának meghamisításával történt és a népszámláló biztosok erőszakos ténykedésére vezethető vissza, az bizonyos, de a zsidó nemzetiségűeknek százezres száma erre a tényre vissza nem vezethető. Világos, hogy a zsidóság legnagyobb része kényelmi és utilitárius szempontból a népszámláló biztosok előtt minden lelki gátlás nélkül menekült ahhoz a kényelmes formulához, hogy zsidó nemzetiségűnek vallotta magát. A zsidóságnak ez a statisztikai leválása a magyarságról igen súlyos köigazságügyminiszter az új zsidójavaslatot. A baloldalon viharos közbekiáltásokkal és tiltakozással fogadták a javaslat benyújtását. Szinnyei Merse Jenő kihirdette, hogy a Ház leközelebbi ülését 1939 január 12-én délelőtt 10 órakor tartja s azon folytatják a> nyugdíjtörvény vitáját. Végül a házelnök kellemes ünnepeket kívánt a Ház tagjainak és ezzel a néhány perces ülés véget ért. törvény életbelépésekor annak tagja volt; 2. akinek szülői mindketten az izraelita hitfelekezet tagjai vagy tagjai voltak; 3. akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagja vagy tagja volt. Mindezeknek a törvény hatálybalépése után született ivadékai a törvény rendelkezései szempontjából zsidóknak tekintetnek. A törvény harmadik pontja aiá eső személyt nem lehet zsidónak tekinteni akkor, ha 1938 január elseje előtt kötött házasságból származik, feltéve, hogyha mind a két szülője már a házasság megkötésekor valamely keresztény hilfeleke- zet tagja volt és azon túl is keresztény hitfelekezet tagja maradt. A 2. szakasz kimondja, hogyha a tör I vény másképpen nem rendelkezik, akkor | vetkezményekkel járt, a magyar nyelvjogok tekintetében. Számok bizonyságával mutatható ki, hogy egyes városokban, mint például Kassán, Ungvá- rott és Pozsonyban is a magyarság létszámát csupán úgy lehetett a törvényben megkövetelt húszszázalékos arány alá szállítani, hogy a zsidóságot, mint külön nemzettestet szeparálták. Hogy ez az utilitárius felfogás a zsidóság széles rétegeiben élt, annak zsidóvezetők adtak határozott kifejezést, így például Reisz Gyula dr. pozsonyi ügyvéd és zsidó nemzeti párti képviselő a törvény rendelkez Veit nem kell alkalmazni a következőkre. 1. akit az 1914—18. évi háborúban ezüst vagy arany vitézsegi éremmel *ümet- tek ki. 2. Aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legalább két ízben kitüntetésben részesült. 3. Aki legalább ötvenszázalékos hadirokkant. Ezek az úgynevezett személyi mentességek ivadékokra nem vonatkoznak. A zsidó vállalatok A harmadik szakasz a zsidó vállalat fogalmát konstruálja meg. A jelen törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra. a vállalatra is, amelynek tulajdonosa, vezetője, elnöke, alelnöke, vezérigazgatója, ügyvezető igazgatója, illetőleg ezeknek többsége vagy az igazgatók többsége zsidó, avagy az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak száma a törvényben megengedett arányt túlhaladja. — A vezetőség többségének kell tehát zsidónak lenni ahhoz, — mondotta Antal államtitkár — hogy a vállalatot zsidónak tekintsék. Emellett azonban zsidóvállalat az is. amelyben az alkalmazottak száma túlhaladja a törvényben megállapított arány- számot. Ez az állapot mindaddig tart, a vállalat tehát mindaddig zsidónak tekinabban a hírhedt beszédében, amelyben egyenesen zsidó érdemnek és államhű cselekedetnek minősítette, hogy a zsidóságnak a magyarságtól való szeparálódása a magyar népelemet -Kassán és Pozsonyban a törvényes határ alá szorította. Nem akarunk itt abba a hibába esni, hogy egy ember törtetését, bűnét egy egész faj törtetésánek és bűnének tudjuk be, de sok ilyen Reisz Gyula agitált a fórumon anélkül, hogy a zsidóságnak levált rétegei ez ellen hangos szóval valaha is tiltakoztak volna. A zsidóságnak, mint kollektíA javaslat részletes szövege
