Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-23 / 40. szám

1S3S DECEMBER 23. PÉNTEK

Nh kivan a felvidéki molnárság?

“CmitöküzararHi/os, december 22. Húsz évig a felvidéki molnárság- is nyögte a cseh m-ákxm magyarság-sorvasztó politikáját, a gabonamonopólium „áldásait“, mely gúzsbaköteftte a ■malomipart, különösen akkor, amikor a malmok őrlését kontingentálták és

a TeLvidókí magyar malomipar uagy- réaaét > niegfosztották ezáltal attól, hogy kapar-itások csak kis részét is kihasználhassák. A felvidéki magyar kis- és középmalmok • úgyszólván, csak tengődhettek,

ményszállítmányokat . kísér-» szállító jegy“-gyel nem rendelkeznek, mivel ott még e rendelet nőin. lépett hatályba és így azt részükre aZ illetékes hivatal bt sem adja. De.

nincs tisztázva az a-kérdés sem, hogy mi történik a felvidék! malmokban tárolt és még cseh időkből származó gabonából őrölt malomi termékek adójával, illetve megadóztatásával.

A helyzet ugyanis az,' hogy a cseh időből származó Mtöa -a Télvidéki amlínoknak nagy általánosságban máíSánkint Sómért nem kapták meg az őket jogosan megillető kontingenst, s így kénytelenek voltak üzemüket a végsőkig korlátozni, vagy beszüntetni. De itt nem a múltban elszenvedett sérelmekkel akarunk foglalkozni, hanem szeretnénk az illetékesek figyelmét egyes égető és a magyar nemzet -szempontjából sem közömbös problémára : ráirányítani, melyek megoldása egyaránt fontos a -malomipar, a fogyasztó és a Termelő szempontjából is.

A felvidéki malomipar Legégetőbb cs legsürgősebben megoldandó problémája a már hosszú hónapok óta leraktározott lisztkészletcnek eladása. A cseh megszállás utolsó három hónapjában ugyanis a felvidéki magyar malmok őrleményeket alig szállíthattak azelőtti piacaikra, mivel a «Heh összeomlás már akkor előre- vetettó árnyékát és nem akartuk, hogy a visszacsatoláskor, tőkénk idegenben maradjon, amelyet aztán csak hosszú idő, múltával kaphattunk volna meg. Inkább az árut tartottuk, hogy így megment-' hessük vagyonúnkat. A visszacsatolás óta el voltunk’ vágva nemcsak eddigi piacainktól, hanem az anyaországtól is. A Felvidék ugyan fogyasztott ezidőben lisztet, de — mint ismeretes —

a túlméretezett felvidéki malmoknak legalább ötször akkorra fogyasztó* területre lett válna szükségük, hegy iwemnket Vmatari hassák, mint a

visszacsatolt rész.

pengőben van, tehát ugyanannyiban,' mint az anyaország- malmainak a már megadózott búza. Nem is beszélve a rozs- gól, amely 18 pengőbe került.

Igen fontos tehát, hogy ezen cseh időből származó és mór egyszer megadózott őrleményeket a visszacsatolt malmok újabb adóztatás nélkül ad* hassák el, mivel különben mérhetetlen veszteséget kellene elviselniük.

Ä visszacsatolt malmok remélik, hogy <e kívánságukat az illetékesek méltánytd- ják és nem lógják ez adót á meglevő készleteikre kiróni.

A másik fontos probléma, mely éppen úgy érdekli az anyaország malmait, mint a felvidékieket, az, hogy a kormány lehetőleg törölje a liszt- válságadót.

Ez érdeke — nézetem szerint — elsősorban a fogyasztó szegény néprétegeknek, érdeke a termelőnek és malomnak, mivel ezáltal a fogyasztás lényeges megnövekedése feltétlen bekövetkezik. A malniok szempontjából nem is annyira maga az adózás a legfájóbb, hanem az ezzel járó szigorú ellenőrzés. A gazdatársadalom érdekeinek megvédése érdekében indokoltnak és helyesnek tartjuk,! ha a vám és portás nagysága törvényesen maximálva lesz és azt ellenőrzik, de lehetetlennek tartjuk a ma érvényben levő állapot fenntartását.

Esért készleteik felhalmozódtak és ma az a helyzet, hogy a legtöbb visszacsa tolt malonr annyi pénzre., sem, tud szert., teanii készletói eladásából, hogy rezsi költségeit Fedezni tudja.'

Szükséges tehát, hogy készleteiknek értékesítését az anyaország területére is kiterjeszthessék.

Ennek ma azonban igen nagy akadálya van. Ugyanis az anyaországban érvényes őrlési rendelet 40. §-ában előírt „őrleA felvidéki magyarság jól ismeri Ja* rpss minisztert, tudja, hogy mennyire 1 lelkén viseli a szegén ysőfsú magyar- ji sag sorsát és tudják,, hogy mlnáyn ; erejével azért küzd, hbgy .a;mágyár-': ság széles néprétegeit felemelje és .minden magyarnak kenyeret jnítas- sim. Ezért hízunk abban, hogy a liszt- forgalmi váltságnak eltörlése ügyében fel fogja emelni szavát.

PRÁOAY ISTVÁN * 2

Nem olvad be a Hanza a Hangyába, csupán messzemenő együttműködésről van szú

Budapest, december 22. Több fővárosi lap a Hanza és a Hangya között létesített egyezményt olyan színben tüntette föl, mintha a felvidéki Hanza kiválóan kiépített, szövetkezeti hálózatával fenntartás nélkül olvadna a Hangyába, ami egyet jelentene önállósága feladásával. Illetékes Hanza-vczetőkjől származó értesülésünk szerint

ez a beállítás korántsem fedi a valóságot. Beolvadásról egyáltalában nincs szó, hanem messzemenő kooperációt létesítenek a

' i I.... II ■■■IIIU« >

Ezeröfszáz munkást fog alkalmazni a komáromi dohánybeváltó

Komárom, december 22. A komáromi munkásság nagyrésze még- karáoso-ny előtt keresethez jut. Elsősorban a hajógyárban kezdik meg a munkát, ahol egyelőre 60 munkás elhelyezéséről van szó. A komáromi hajógyárból a, csehek minden megmozgat,ható gépet és eszközt elvittek és ezért a munka nehezen indulhatott mag. Most elsősorban javítási munkákat végeznek. Megkezdte a munkások alkalmazását a dohánybeváltó hivatal is. Hatvanas- csoportokban veszik fel a munkásokat és a terv szerint a régi, 1500-as munikáslétszámot kívánják elérni. A kisalföldi gazdák dohánytermésének beváltása is megindul.

A komáromi népkonyha a munkanél- küliekuek naponta 300 ebédet oszt ki.

Hanza és a Hangya között.

A Hangyánál a Hanza egy igazgatósági tagságot kap, a Hangya vállalatainál pedig szintén 1—1 igazgatósági tagságot. Ezenkívül a. Hangya felügyelőbizottságában szintén égy helyet kap a Hanza. Ezek szerint összesen öt Hanza-ember kerül a Hangya vezetőségébe. Ezzel szemben a Hangya 2 igazgatósági tagol küld a Habzóhoz éspedig azért kettőt, hogy az egyik esetleges akadályoztatása esetén a másik képviselhesse a Hangyát. >

(—) Medvénél épill fel az új csallóközi híd.

A Csallóközön létesítendő új Dunahíd építésének helyét megállapították. A híd Medvénél fog felépülni. Az új híd, amely a Csallóköz és az anyaország közötti forgalom zavartalan lebonyolítását lesz hivatva elősegíteni, 550 méter hosszá lesz s az eddigi számítások szerint, körülbelül 6—6.5 millió pengőbe fog kerülni. A helyszíni technikai felvételi munkálatok folynak. Ezek befejezése után kerül sor a tervek kidolgozására, valamint a munkálatoknak nyilvános •Versenytárgyalásokon való kiadására. A híd építésé Valószínűleg

2 évig fog tartani.

(—) Százezer cseh és szlovák munkást fog foglalkoztatni a német nehézipart Prágából

jelentik: A News Cronicle prágai levelezője szerint, a német kormány közölte Cseh-Szlo- vábiával, hogy hájlaftdó. százezer cseh és szlovák: munkást jó munkabér ellenében, a német .nehéziparban foglakoztatni. A tárgyalások ebben az ügyben már meg is indultak, bár úgy tudják, hogy ez az ajánlat! inkább Szlovákiának szól, amennyibenÜt foglalkoztatandó cseh munkások száma korlátozott, a szlovákoké korlátozatlan.

11

.' feXfJftntiár t-én lép életbe, az általános forgalmiadó adóvá It.ság és forgalmiadó megtérítéséről szóló új rendelet. A Budapesti Közlöny^ pénteki szárba közli a pénzügyminiszter 1938. évi 155.800. számú ren'delhtet. a belTöldSn előállított Ós‘külországokba kivitt árukat terhelő általános forgalmiadé (adóváltság) és a fényűzési forgíílmiadp megtérítése ^tárgyú-, ban. A rendelet a tíz év óta érvényben volt 1928. 'évi 146.000. számú pénzügyminiszteri rendeletet és annak időközi módosítása és kiegészítése tárgyában étidig nagyszámban kiadott rendeleteket foglalja rendszerbe, hogy a jogkereső közönség és u rendeletét alkalmazó hatóságok tájékozását megkönnyítse. Az új rendelet az adómegtórítést több olyan "árura is kiterjeszti, amelyre eddig- adó-megtérítési kulcs megállapítva nem-volt, egyes árúknál pedig a korábbi adómegtérítési küles megváltoztatásával intézkedik aziránt,- hogy a külföldre kiszállított árukat igazoltan terhelő for- galmiadók teljes összegükben megtéríttessenek, Az általános, forgalmiadó adóváltság és fényűzési forgalmiadó megtérítéséről szóló új rendelet 1939 január elsején lép életbe. Ezzel együtt az említett 1928. évi 146.00.0, számú pénzügyminiszteri rendelet, valamint az ezt módo sító és kiegészítő rendelkezések a fent ismertetett új rendelet 7. §-ának hetedik bekezdésében foglalt áruk forgalmiadé jának megtérítésére vonatkozó, vala mint az új rendelet mellékletében külön megjelölt áruk adómegtérítésére vonatkozó intézkedések kivételével hatályukat vesztik.

A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai

Sertésvásár

A ferencvárosi sertésvásár csütörtöki össz- felhajtúsa 8601 darab volt. Vásári állományból angol hússertésfelhájtás 1452. Az irányzói: vr*l~ tozatlan. '— ó/rnfc.-^sedettseotés Jte.95—97, ki-r vétel esen 98. SfcedeÚseetés 111.- 842-88, angol sonkasertés II. 86—93, márkázott exportzsír 150 fillér kilogrammonkint. ,

Marhavásár A csütörtöki3-ferenevárosi -mnrhavásárrci 288 darab marhát hajtottak; fel., Áz élénkebb irányr hátban "az' ál'ak-'á.ttalában 4’ fillérrel emelkedtek. — Árak: ökör T. 75—78, II. 53—73, III. 40—49, bika T. 59- 62. II.. 50-59, III. 40-47, tehén IJ 64-70, II. 4564, III. 37-43 fillér.

Hús vásár

Készlet: nagymarha 7 (elkelt -.7), borjúi 68$ (538), juh 71 (51), bárány 116 (86), lehúzott sertés 297 (217)* szalonnái? ,444 (394), süldp %..(8), nialac 8S (88). — Arak: csontoznivaló marha 64, borjú bőrben I. 140—144, II. 120-138, juh lekörözött II. 50—60, bárány bőrben 100—140, lehúzott félsertés 124—144, szalonnás 110—126, süldő 104—138. malac 145—180, sertészsiger 00— 100 fillér kg-kint. A vásár iránya®la ■ lanyha volt. •;

Lóvásár

A csütörtöki ferencvárosi lóvásár Összes felhajtása 223 volt. Eladtak 127-et, eladatlan maradt 116. Főváros vágóra nem vásárolt, vidék 20-at vásárolt. Arák- igás Jtoesiló, nehéz 'nyű- » gáti faj 375—600, könnyű 310—450,■ alárendelt- 40—300, vágó 25—200 pengő dacibonkint. A vásár irányzata lanyha volt;.' .

Lisztárak

A budapesti lisitárjeggzőbizcttsáfr di'jéi sei (az 1988. évi gabonából készült őilfeihényckli. búZUlisat: dara 37.50- 38.75, Ogg - 36.50—37.75, dg

86.50— 37,75, Of 36.30—37.75, 2gg 35.50—36.75, 2g"

85.50— 36.75. 2f 35.50—36.75, 4-ps 34—35. 5-ös 32.30 . -*33.50,'6-os .39—80,®k 7-«s ,20,75— 2^.50; io.zs^isZ(;r 0-ás 29-29.75, Öles 26.25-27, 1-es 21.50—22.25, 2-es 19—20.75.

Valuták: Angól.íoht ,15.90—16.10, Belgíi 57.53-58.15, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 71.05— 71.85. Dinár 6.—7.50 ( 500 és 1000 din. címletek kivételével), USA dől. 340.90—344.90; Kanadái doll- 332—337, francia ír. 8.95—9.15, Holl. írt

185.50—187.50, Lengyel zl. 60.-61.40, Leu 2.40—

3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek ki vételivel, Német márka —, Nörv. kor. 79.95—80.85, Svájci ff. 77,0»- 77.95, Svéd kor. 81.95—82.85

Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.90—

187.50, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.73—58.17, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.25—71.85, London 15.95—16.10, Milánó 17.66—17.8864, Newyork J42.Í0-344.90, Oslo 80.lT5-8O.873. Pária 9.-110, rága 11.79—11.93, Szófiai :4-ll 4,1» Stockholm

Budapesti .értéktőzsdei egyenetlen

Ki* forgalom,,üslettelfnség jellemezte a mai értéktőzsdét. A nyitási árfolyamok általában a tegnapi színvonal alatt mozogtak s az ár folyamlemorzsolódás a, tőzsdeidő későbbi folyamán folytatódott. Később a Visszavásárlások miatt az árfol.vumlemorzsolódási folyamat mCgállott. Kőszén 8.5, BäxiXit 4, Fegyver 2.25, Rima 1.65, (rumi, .Urikányi 1.5, Tröszt 1.25, Salgó, Nasici 1 pengővel olcsóbbodott. — Záró- árfolyamok: Nemzeti Bank 164.—, Ifungária- maloin 19;—, Bauxit. 169.5, Borsodi Síén 8.5, Cementia 85.25, Kohó 18.4, Aszfalt. 6—, Kőszén 260.—, Nagybátonyi 43.—, Salgó 26.4, Urikányi 32.—, Pallós 5.—, Fegyver 36.5, Ganz 15.8, Láng 29.5, Rima; 62.25: Ofa 14.—, Nasici. 53.—, Duna Száva 5.—, Nova 12.25, Tröszt 50.—, AUamvasüt 7.—, Délcukor 69.75, Magyar cukor 66.5. Georgia 17.9, Izzó 97.5, Gyapjúmosó .3.1, Magyar kender 11.—, Pamutipar 28.25, Műtrágya 40.—, Brassói 20.75, Papír 210.—, Gumi 51.—, Vasúti forg. 15.1, Telefon 8.3.

Budapesti gabonatőzsde? lanyhul

Gyönge forgalom, tartott irányzat jellemezte a mai gabonatőzsdét. A rozs-, zab- és kukoricaüzlet jelentéktelen, csupán sörárpii- bap .volt némi üzlet, bár itt is lanyhulás észlelhető. A búza és a zab 5, a takarmányárpa 10 fillérrel olcsóbbodott, a kukorica 5 fillérei drágult. A határidőspiac üzlettelen volt. A márciusi rozs 7, a májusi 5, a kukorica 3 fillérrel olcsóbbodott. . .

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki- 77 kg-ös 20.30—20.45, 78 kg-os 20.50—

20X5, 79 kg-os 20.70—20.85, 80 kg-os 20.80—20.95, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli .77 kg-ös 20.20—20.35, 78 kg-os 20.40—20.55, 79 kg-os 20.60 -20.75, 80 kg-os 20.70—20.85, fejérmegyei 77 kg-os 20.30—20.45, 78 kg-os 20.50—20.65. 79 kg-os 20.70—20.85, 80 kg-os 20.80—20.95. Rózsi pestvidéki 14.20—14.35, más származású 14.30—14.40. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.20, közép- minőségű 15.70—15.90. Sörárpa: kiváló 19:50—

20.00, príma 19.00—19.50; Zab: elsőrendű 18.35 -18.50, középminőségű 18.20—18.30. Kukorica:

tiszáíit'úli 12.65—12.75, 'egyéb áll. 12.65—12.75. Őrlemények: korpa-12.60—12.70, 8-as liszt 15.80

16.00. Árpa: 1250 min felvidéki 19.17l/,, 400

mm felvidéki 19.35, 200 mm 19.15 budapesti

paritásban. Zab: 150 mm 18.20 budapesti paritásban. Kukorica: 150 ina 12.70 budapesti paritásban. Lucerna: 18 mm 210.—, 2.5 min

175!—, 37 mm 285.—, 9 mm 85%-és 248.—, 3 mm 231.— Budapest. Lóhere: 25 mm német norma 125.—,.55 ram 90.— Budapest, 100 mm német norma,. 117.— állomás, 20 mm minta szerint 91.50, 3 mm minta szerint 94.— Budapest. '

Magpiítc ' í

Köles, fehér 18—22, vörös ,< 16.50—17, egyéb 16—16.5Ö, káposztarepce 23.5.0—23.75, tökmag,, .nagyszemű 27—28,. kisszemű 23—24, olaj; dohos, 20—21, kék mák 125—Í30, borsó Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19, lefteke aagyszeműr- sterilizált 36—43, közép* széihíi, sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált r 20—22, fehér szokványbab dnnai 25.50—26, du* i.ántúli 25—25.75, felsőmagyarországi 23.50—24,' gömbölyű fürjbnb 27—28,' hosszú fürjbab.. 26— 27, barnabab 27—27.50, lucernamag, nyers, araá- kás 205—250, fehérbárcás (20 q-nál több); 305^* 310, lőheremag nyers, arankás 80—95, fehér-1 báreús (20 q-nál több) 130—135, bükköny tavaszi 16,50—17.50, szösz.ös.34—36, csillagfürt fehér,,

2.175-82.875, Varsó 6&MÍÜ0, SJá-k '^.#^#|QI|,ioU^paSZel<5t' $-a0_W'

77.95, Isztanb'.ll 268—271. . , , .

A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai

Kielégítő felhozatal, közepes forgalojp niél* lett, a következő árakat jegyezték: Marhahús, rostélyos és félsál 128—180,• leveshús ;■ (fartő, tarja; szegye) 128—ICO, borjúhús comb 280— 310, vésés 180—240, pörkölt 180, juhhús, hátulja 15Q—180,. eleje 100—150, sertéshús, karaj 120—140, tarja, comb Í66—20U, oldalaá 150r-lffi, zsírszalonna 154—166, sertésháj 165—175, seí- tésíslr, budapesti 160—165. Baromfi: Élő: tyüjc 1 kg 130—135, csirke, rántaniytúó. 1 Ilrb, 100Á- 240, T. kg 145—155, sütnlvaló 1 kg Í30—14Ó, kacsa, hízott 1 kg 125—135? lúd, hízott?! kg 120—130, pujka, hízott l'kg lfO—135. Vágott: tyúk 1-a 1 kg-130—150, . II a 1 kg ^00—láOj. csirke, ráulanivaló I-a 1 kg 17.0—220', IÍ á l-r kg 100—170, kacsa, hízott 1-a 1 kg.'’.Í25?—135)' Il-a 1 kg 1Í0—f25, lúd, hizött I-a .1 k^llt)—; * 120, Il-a 1 kg 90—110; pujka 1-a'ÍOO—Í5Ö, Íl-áív 60—100. Tojás: Tea tojás válogatott "drlr. ll—K,;- kg 195—210, ládaárú • 160—170,- kösár.árú1-172,. iiütőházi tojás 150, meszestojás 135—128, főző-' és aprótojás drb 9—10. Halak: Ponty, élő 129 -180, szeletelt 50—140. Tejtermék: Tejföl .80— 90, teavaj, tömbben 260, márkázott' 320,'.pasztőrözött 360, sovánj- tehéntúró 40—50, trap* pista, hazai 120—170. Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű 32, nagyszemü 36—40, ; Színes •' 30—36, borsó, hántolt, feles 30—86, -lencsét hazai 32—60. Zöldségfélék: Petrezselyem I-a Ti..

16, Il-a 10—12, zöldje 10—22, sárgarépa, ka- . rótta 6—8, sárgarépa I-a 8—14 (6—8), Il-a 4— ( 6, vegyes zöldség, zöldjével 16—22 ' (11—13)7 •. zeller I-a 24—28, 11-a 14—16, cékla T-a 12—14, v Il-a 8—12, kalarábé kg 12—20 (6—12), kapor,l-'- csomó 12—30, karfiol, ■ hazai, levéllel 10—28, tisztított 14—45, vöröshagyma, érett makói 14 —16 (9.5^—Í0.5), közönséges 9—10, pirps 14—16, fokhagyma I-a 24—36 (22—24), 11-a 12—^2, feketegyökér 40—50. Káposztafélék: ■ Féjósltá- poszta I-a 5—7, Il-a 3—5, kelkáposzta 1-a Í5— 18, Il-a 10—15, kelbimbó 40—60, vöröskáposzta 10—14, fejeSSáláta I-a 20—30, Il-a 10—20, er-" divia saláta 12—20. Burgonya: Gíilbaba 19— ’ 14 (9.5—11), nyári rózsa 12—14 (10—10.5), Őszi ’ rózsa 8.5—9.5, kifli 17—20, Ella 7.5—8. Főzelékfélék: Főzeléktök 18—34 (16—24), sütőtök 10- 16 (6—9), csiperkegomba 130—23Q, paraj, tisztított 50—100 (20—40), sóska, közönséges* 60— 120 (60—100). Gyümölcs: Alma, nemesfaj 1-a 60—110, Il-a 50—70, közönséges válogatott 85 —45, körte, nemesfaj I-a 80—160 (70—110), Il-a 55—60, naspolya, hazai" 40—55, aszaltfeáilVh, hazai. 110—140, szilvaíz 120, ..szőlő,; csemege, kötözött.,.'50—100, .dió, kemenyhéjú llO^lYo, dióbél .380—420, mogyoró 160—240, manduíalíe!', • hazai 380—500. Déli'gyümÖícs: Gekztehy'e, külföldi 56—94, hazai 64—120 (50—70), Jiaránés, vÖEÖsbélü 85—105, sárgabélű 76—120 (56—7§), grape fruit 16—35, narancs, Jaffa 55—56, man- ' larin 60—94, citrom T-a' 5—8, Il-a 3—5,"' fügej' koszorús 65—72, zsákos .72—128." ,,