Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-18 / 36. szám

r 19» DECEMBER tó. VASÁRNAP

wmm Jfefi&R-fflitfiSfe

21

KÖNYV-KULTÚRA

Könyvek a magyar nevelés szolgálatában

(A hazafért felvidéki tanártársadalom figyelmébe!)

A szlovákiai magyarság húszéves életének szellemi téren legmaradandóbb eredményeit, ha józan szemmel tekintünk vissza, minden bizonnyal a pedagógiában találjuk meg. Által jutva a modern kísérleteken, megismerkedve a nyugati iskolák korszerű kérdéseivel, a reformok kezdték éreztetni hatásukat nálunk is, Pozsonytól Beregszászig, majd minden magyar iskolában volt néhány kiváló tanárunk, akik a kisebbségi élet hátrányai ellenére is lépést tudtak tartani a mo- d^rn pedagógia eredményeivel. A múlt év folyamán,

az érsekújvdri Krammer Jenő dr.

szerkesztésében megjelent Pedagógiai

Évkönyv, amelynek az anyaország pe- ! dagógusal körében rendkívül nagy 1 si’-ere volt, már Ízelítőt adott a szro- 1 váklai magyar tanárok színvonalas munkájáról.

övék az érdem, hogy tanuló ifjúságunk a csehszlovák nevelés amúgyis csábító szirénhangjai között megmaradt magyarnak és hogy harmonikusan alakult ki lelkében a magyar és az európai eszmény bölcs egysége. Amit a lefolvt húsz év alatt csak.a legnehezebb akadá’vo’mn át tudott elérni ez a nevelés, azt is érthetően sok-sok hiánnyal, kudarccal, — most már a Vfi-ös báréban, szabad nemzeti keretek közt többet képes alkotni és maradandóbbat.

Az aoyaorsrá" T>edas'ó"'ai téren is na«-*- mértékben fe’lűdöH a háború ó+s. Ki- szflVf''1yóin>tok. po^étok mT’ik a tanügyi reformok állandó megvalósítását

A manvnr iskola semmiben sem maradt el a nagy nyugati mintáktóL

Kezdve az e’emi iskoláktól fel a tanárképző intézetekig, kitűnő gárdája alakult ki n modern nemzetnevelésnek. Időnkén* hírt adnnk ereken a hasábokon a-rneo.-'-ar rrda-oesebb ^5*10 00V*P’ ’'Ől. E1*- úttal a feMdékd nevelő tá’*'::od»1'->mna1' be rn-p+a^nnk a n^r narnal A-n-lőtt n kAl-^pt.

isTnr-rtg+ett ..M',>rvar Irodrtnii pifVaeé frr,sorozat Titán P—y Tnáaik Ticda-Ó—’°" lri „ 'T^.ínvsorora+ot is. „A tanítás problé 1. emetn^t fgyanesnk

y~uf-A Tászló tanár szerkeszt a Királyi Magyar Favetnmi Nyomda gondozásában.

Még 1934 elején indult a vállalkozás, azzal a célkitűzéssel, hogy külön füzetekben mutassa be az iskolai tanítás legégetőbb kérdéseinek gyakorlati irodalmát, A magyar tanártársadalom egész sere01 kitűnősége dolgozik ebben a komoly vállalkozásban. Eddig több mint húsz füzet jel~nt meg belőle és felöleli a magyar nevelés időszerű problémáit. A sorozatot a szerkesztő Vajthó László munkáia indí- tota meg: ..A t-^^lék s^repe az irodalom tanításában.“ Vaithó fölvet benne eny érdekes gondolatot: meg kellene Írni a magyar nvelv és irodalom tanításának gyakorlati kézikönyvét.

A sorozat további kötetei közül me"- emh'Hmk nébáuyat: Biczó Ferenc: Az jroda’om tanítása a leányiskolában: Paop István: A magvar nvelvtan nevelö^reje- GMő Simon: Az irodalmi olvasmány a német nvelv tanításában: Prónay Lajos- A mn-ryar nvelvi olvasmányok módszeres táv'--*-glá «n T ^Y''T''^nT-i OfliVk; J -T - lom tanítás a középiskoláikban és a felső- keres’-ndelmi iskolákban: Srondy Gvör"v- A mo',-"*n isl-nla és p* ifjúság olvasménvai; V°i*bó Léi®-1"- Könyvn^’-ülieV; d^ JF., Lás^^éí JYór?--v»T«A$i fnÍ(ÍT>ai'.i ]?Í

y-n(Ti’’tás a Kénrni-n >f.--renroban: N-’r"'r- JfS-—-«Y* A. kö‘rén-sk^,"t éne^-^noí+és főbb p-—.’-iz-p*"- TfjsgTiAT VPmos; Az ének sTe ■j-f-r-a a j^ArÍA^Ti n vei vek tanításábari: L

'Févárv T.oios- .A mai gyermek és *» kön-i-v; méfk Fái László: A Tv*or'dníolgr-Cikpi ébrózoláiSS; .TZ-qAf. A gím- nl-inmí latin tanítás vezérelvei;

Makkci László két kötetben az új magyar költők anthológláját szerkesztette iskolai használatra.

Az utóbbi kiadványok közül Belo- horszky Ferenc munkája (..Magyar problematika a közép:skolában“) keltett nagyobb feltűnést. A szerző hétéves működjének tapasztalatai alapján-meggyőződött arról, hogy a magyar nyelv tanításának eredményessége és határőzoít céljának megvalósítása csakis a magyar

problematikán keresztül az intnitív beleélés ólmónyalakításának módszerével valósítható meg. Hármas főproblémát;

népi, trianoni s az ezzel egybefüggő állampolgári nevelési problémát ad.

Meg kell ismertetni az iskolásgyermeket a nép jelenlegi helyzetével. „De nem könyvekből kizárólag s a kezdet kezdetén nem is könyvek tanulmányozásával. Hanem ki kell vinni a tanulókat a nép közé. . . . Mindezzel párhuzamosan meg fogja ismerni a nép helyzetének, nyomorúságának mély okait, gazdasági, szociális helyzetéi

Eszel közel került a magyarság legértékesebb rétegéhez,

meg fogja tudni becsülni azt a tevékenységet, amit oly sok verejtékkel végeznek s egyben meglátja azt is, hogy

ezért a rétegért kell elsősorban minden egyéni erőnket összpontosítani,

hogy a „puszták népén“ segíthessünk, hogy a „tardi helyzeteket“ elkerülhessük . . . Megjegyezzük, hogy a nevelésnek ezt a jelentős szociális szellemét már megtaláljuk a megreformált magyar tanrendben is.

Ugyancsak a „Tanítás problémái“ sorozatában jelent meg

egy úttörő munka, Baránszky-Jób Lászlótól: A magyar szépmróza története szemelvényekben.

Kitűnő példákon keresztül szemlélteti ez a hatalmas „olvasókönyv“ a magyar cl- beszélőmüvészet formai stíiustörténeti fejlődését: a Szent Ferenc-legendától egészen Móricz Zsigmondi,?. Másik ilyen úttörő munka

Fábián István: Magyar írók levelei (XV—XX. század.)

A szerkesztő gondos válogatásban, 174 irodalmi levélben bemutatja a levélstílns fejlődéséi

A vállalkozás eddigi sikere arra buzdítja a kiadót és a szerkesztőket, hogy most tervbevették ,.A magyar irodalom olvasókönyve“ című gyű’töményének többkötetes kiadását, A fe’vidéH magyar ♦anárok nagy ec’-Psóget kapnak ebben a sorozatban, amelyhez most már ők ma- vük is hozrőíárulbatnak mindeu^é’”'«’♦‘Oho'iv'lc'óívrv«; ftvc:,rAí'7*Anf}''| ínpac rrf íjlof «5L

kai és ú’abb terveikkel. Nevük, eddigi munkássáanjk nem ismeretlen az anyaországi tanártársak pTőth ben"ük a mo1-1 n T*n ° ee/tcri q "í | V>

‘’olv.’rt'—g.ft Tnurik-i—ó-'t-H kÖSZÖn*""”~k a hazatérés ünnepi heteiben. (V. L.)

Gagyi László :

A kiválasztottak

(Regény, Révai-kiadás 1938)

Erdélyi írónak, erdélyi környezetben játszódó regénye az új Révai-könyv és már ez is elóg az olvasónak, hogy fokozottabb érdeklődéssel vegye kezébe. Ahegyek közt vergődő erdélyi falu sötét tragédiáit villantja fel a szerző a humor és báj színeivel. Makacs, konok falusi szekták harcában bukdácsol egy eszes, vidám székely legényke, akit ugyan Aronkának hívnak, de még nem éri el „nagybácsijának“, Tamási Áronnak havasi csúcsokon lépkedő székelyeit. Mégis jólesik látni az — öntudatlan törekvést, mert Gagyi László, reméljük, más tájakra ér eh sajátosabb, eredetibb utakon. Bőgi mese, sűrű mai problémákkal. A nyomorban felnőtt Aronka beleszeret a földesúr szépséges leányába, de a társadalmi előítéletek sziklákat — erdélyi sziklákat... gördítenek a fiatalok útjába. Mint sötét végzet, ott súlyosodik fejük felett az ádventisták apokaliptikus időket ígérő jóslata, és ha Iái, balladai zuhanás zárja be a müvet, öreg Agnes komor alakja a legsikerültebb jellem. Második regénye ez a szerzőnek, látható a fejlődés és e könyv újabb emelkedéseket sejtet.

Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársujj

Budapest, V*./oltán~u. 2-4. (Telefon: 129-550)

szállít tatai-tokodi bányász ataiból. apari Célokra különböző osz- yozásii, lytűnöauixrváífc

ekhez magaA gáztartalmű ■/a**'*«*1 uiwi

mezőgazdasági i^Önkálatokhoz rendkívül elSnyö^Ä^felhasználható

tataiból«- és téglabrkettefT^fűtési célokra, kályhatüzelésre és központi fűtísakhez

tatai tojásbrikettet, kokszbrikettet ét szenet

Megjelent Szvatkó Pál könyve

a felvidéki magyarságról

Szvatkó Pál: A visszatért magyarok — Révai-kiadás

„A felvidéki ember visszatér“ — új hangot, új eszméket hoz és az ország bizalommal tekint ra; méltó lesz, méltónak kell lennie nagyszerű kovász-szerepéhez, az egész magyar élet megreformálásához. „Ijedten figyeljük önmagunkat és figyeljük környezetünket, vájjon el- képzelhető-e egyáltalán az, amit a könnyen hevülő nemzet túllelkes és némileg felületes hangulatában tőlünk vár, vájjon nem értenek-e félre és tud ják-e egyáltalán, miről van szói“ kérdi Szvatkó Pál. És felel is, a logméltóbb felelettel. „Az első feltétel megismerkedni. Megkísérlem, hogy fölvázoljam a húsz éves felvidéki múlt eseményeinek, mozgalmainak, eredményeinek és elveinek kópét.“

Számvetés ez, a könyv és bemutatkozás, lelkiismeretvizsgálat és vallomás. A kép pontos és hiteles. Ezek vagyunk, ilyenek vagyunk, ilyenné formált a kisebbségi sors és ilyenné formáltuk ki magunkat a kisebbségi sorsban. A fej lődés útja bonyolult és fordulatai sokszor meglepőek, míg heves világnézeti harcokban végre megszületett a felvi doki magyar egység, amelyben az eggyé kovácsol ódott nép elég erőssé vált tör ténelmi jogai érvényesítésére.

Az olvasó egyre határozottabban látja a viszatért magyarok sokban megelőzték az óhazaiakat. Valomásuk nemcsak dokumentum. hanem példa és bátor útmutatás is. Szvatkó Pál könyve félreértéseket oszlat el, igazságokra világít rá: a felvidéki magyarság igazi arcát mutatja meg, azt az „újarcú magyarságot“, amely

a szenvedésben edződött meg történőim! feladatai vallaására és végrehajtására.

„A visszatért magyarok“, a kiváló felvidéki publicista remek munkája politikai irodalmunk szenzációja, az egész magyar szellemi élet komoly eseményeként tegnap jelent meg a budapesti Kávai ki adónal.

Szvatkó Pál könyvével kapcsolatban a következőket mondotta:

— Alig érkeztem meg Prágából Budapestre, megkaptam a Révai-kiadó megtisztelő felszólítását, hogy írjak könyvöt a felvidéki magyarok húszéves életéről. De a könyvnek három hét alatt készen kell lennie, hogy kint lehesser a karácsonyi könyvpiacon. Nem vállaltam volna a nehéz feladatot, ha nem lett volna szívügyem a dolog, s nem kívántam volna gyorsan-gyorsan eloszlatni az esetleg rólunk rólunk elterjedő félreértéseket. Így született meg tizenkilenc nap alatt a könyv. Pedig nem szentelhettem egész időmet a műnek. A Felvidéki Magyar Hírlapot is szerkesztenem kellett. Nehéz munka volt az ismeretlen környezetben, minden előkészítés nélkül. Szerencsére, nagyszerű munkatársakra akadtam, akik megkönnyítetek a munkát. Könyvem így k'ssé hevenyészett lett. — de nem az utolsó szó, amit a Felvidékről mondok, örülök, hogy elvégezhettem a nehéz munkát, épnúgv. mint űrökké büszke leszek arra is, hogy i Prágai Magvar Hírlap egyetlen napig sem szünetelt és a’nmal átalakulhatott Felvidéki Magyar Hírlappá.

Uj Sven He dini

(Sven Hédin: A selyem útja. Franklln- kiadás, 1938)

A világhírű svéd utazónak minden könyve tudományos és irodalmi esemény, és éppen ezért van minden írásának méltó sikere a világ minden nyelvén- Könyvei nem csupán kalandokat és exo- tikumokat írnak le, hanem földrajzi és történelmi, valamint néprajzi és művelődéstörténeti eredményeikkel a tudomány történetében is számottevő alkotások. U.i könyve, „A selyemút“, azt a kutatóútját írja le, amelyet a kínai kormány megbí zásából tett, hogy végigjárja az ősrégi karavánutat Kínától Mongolián át Túr- kesztánig és vissza, s megállapítsa, mely vonalon volna megépíthető az Ázsia javarészét átszelő tervezett modern autóút. Míg egyrészt szivszorongva kisérjük Sven Hédin expedícióját éjen és jégen át, napégette sivatagokon és kiszáradt fo- lyammedreken keresztül, másrészt őszinte megkönnyebbüléssel lélegzüuk fel, mikor bántalmazások, fegyveres támadások, sőt fogság után szerencsés véget ér ez a nagyjelentőségű tudományos expedíciója. Ez a könyv valami csodálatos vegyfiléke a tudományos értelmezésnek és a kalandos regénynek; ezeket a különféle elemeket megnyugtató és gyönyörködtető egységbe foglalja Sven Hedinuek, az ípóöak^; mindig elegáns, sokszor lírika^T$tiyjr göző és művészi stílusa.

/£i m M StmÄfs melljfrj

IIJÚUÜdOÁC ------3*

V e ^ Gyártja; Gleser PezKS

folyCiratszemle

Nouvelle Revue de Hongrie* — Visszamenően emlékezzünk meg a novemberi számról is, amelvet a szerkesztőség a hazatért Felv'dék és a vajúdó ruszinszkó' kérdéseknek szentelt R. P. Pierre De- laitre francia iró lelkes cikkben köszöafí Magyarországot a Felvidék visszatérése alkalmából. — Louis de Ulme, volt budapesti francia követ Magyarországról készült könyvéből közöl egy részletet, amely hazánk feldarabolásának tragikus korszakát — Trianon! — idézi feL — Magyarország Ó3 Szlovákia viszonyáról ír Gogolák Lajos. — Ruszinszkó nehéz helyzetét Frey András világítja meg. — A Felvidék régi urbánus szelleméről kitűnő tanulmányt írt Passuth László. — Találó városképeket rajzó1 tak; Hegedűs Lóránt (Komárom), Márai Sándor (Kassa), és Pukánszky Béla (Pozsony). — A húsz év előtti francia politika és az Osztrák- Magyar Monarchia felosztásának történetét Szende Zoltán eleveníti föl. — A decemberi szám egységes tanulmányokban a magyar nép európai hivatásáról számol be (G. Goyáit, Brandenstein Béla, Eckhardt Sándor, Orlutay Gyula, stb.)

Magyar Kultúra. — A felvidéki új ma* gypjr szellem képét Rády Elemér találó fonásokkal rajzolta meg. — Rusz njjáU—' "Gyula a tájszemponti falukutatá^jn’5 oly időszerű iAladatait vizsgáiig meg. — Arqdi Z^dlt a betiltottalapokat kommen- ■nmtmmmmmmmmm

H-réfri»

•ixlm pin« mefrtr - ftÖ® Cíak - -jri/tjvIdéU tölgyek Is eet

Inni

1.9*

exW Budapesti V!., Király-utca 18. szánt,

\