Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
22 TEOTIDEfcl J\X<AaR‘HIMXR 1938 DECEMBER 18. VASÁRNAP FELVIDÉKI SZEMMEL „Konfekciós" magyarok tálja. — Teller Frigyes a romanticizmus zenéjéről irt tanulmányt. Magyar Ut. — Vezetőhelyen köszönetét mondanak a Magyar Ut köré csoportosult fiatalok Szilassy Bélának, a felvidéki minisztérium új államtitkárának, az OMGE-közgyűlésen mondott nagyhatású beszédéért (a gyors földbirtokreformról). — Sziklay László kis írása válasz lehet arra, miért játszik a kassai színtársulat üres nézőtér előtti —Tóth Dénes „Haza- fiatlan művészet vagy művészietlen hazafisági“ címmel irt tanulmánya feltű- néstkeltő: „Nem a giccses, dagályos „hon- fibú“-versek, regények, filmek, álpateti- kus, rossz emlékművek jelzik a «magyar művészet útját, hanem a Bánk bán, Arany, Petőfi, Ady, Medgyesi, Borbereki szobrai, a Psalmus Hungaricus stb.“ Tükör■ A magyar Felvidék elevenedik meg a decemberi kiilönszámban, amely értékes tanulmányok, pompás fényképek és reprodukciók érdekes gyűjteményével mutatja be azt a mérhetetlen kincset, arait a Felvidék minden magyar számára jelent. Cs. Szabó László a felvidéki emberről, Ortutay Gyula a felvidéki magyar népről, Trócsányi Zoltán a felvidék régi kultúrális életéről, Gogolák Lajos a felvidéki városokról, Kampis Aptal Kassa művészetéről, Pukánszkyné Kádár Jolán a felvidéki népi játékszínről, Szabolcsi Bence a régi felvidéki muzsikáról írt ebbe az ünnepi számba. Zsindely Ferenc vadásztörténete, Németh László írása az 50—100 holdas magyar parasztosztályról, Jsguthy Erzsébet és Thurzó Gábor elbeszélései s a „Munkák és napok“ cim a!á foglalt szemlerovatok gazdagítja még a Tükör decemberi számát, amelyet a Budapesten legutóbb rendezett nemzetközi fényképkiállítás legszebb képei díszítenek. Hu'zmga' A középkor alkonya (Athenaeum-kiadás, 1938) Az Európai Kultúra történetéből ki írhatta volna meg különbül a középkor alkonyát, mint éppen a leideni professzor, S. Huizinga. Óriási színjáték függönyét lebbenti fel a nagy mű, megrendültén tárul elénk a Mester tökéletes elrendezésében minden felvonás. Kerepelő bélpoklo- sok, díszruhás szolgák kíséretében nagy urak, mesterlegények céhes jelvényeikkel, szerelmes lovagok és temetési körmenetek vonulnak át a komor háttérben és fölöttük zúg szüntelen a harangok harangja. A fény és sötétség e szédítő ellentéteiből bogozza ki Huizinga mesteri kézzel a kor arculatát. Költők dalától kezd hangos lenni az alkonyat, legszebb közöttük egy névtelen költemény: „Csontok vagyunk mi és szegény halottak, kiket egymásra mért halomba dobtak, törve, zúzva, nincs törvény, sem szabály.“ És halkan messziről, már beleosendül a középkori életbe a renaissance hangja: új pogányok jplennek meg a lovagi tornán Jézus és Mária nevével együtt pogányi isteneket emlegetnek. Európa az ókor kései napfényében búcsúzott el a középkortól. Népdalokban, zenében, tájképek hallásaiban és az arcképek komoly vonásai közt rejtőzik ez az izgató őszi fénysugár. amit Huizinga rávetít most bor- zongó földünkre... (vl.) rnrnrnrnrnrnrnrnrnmimmL^mmmm— Harc Kassáért — kilencven éve.. A történelem sonsfordillatai tói sokszor megpróbált Kassa most - kilencven esztendeje súlyos helyzetbe került- Pulszky Sándor honvédalezredes védte szabadságharc idején a várost, de a kassai hegygerincén csak gyenge sereggel rendelkezett. Napról-napra várta az erősítést, amely útban is volt Miskolc felől. Erősebb honvéd csapatok közeledtek, hogy biztosítsák a várost az osztrákok esetleges támadása ellen, de kémei útján Schlick császári altábornagy idő ben értesült, sőt kémei útján pontos információt szerzett Pulszky csapatáról. Ekkor Eperjes tájáról hadtestével elindult Kassa felé és erőltetett menetben, hogy a Miskolc felől közeledő erősebb honvédcsapatok elébe vágjon, átkelt Somostól délre a Tárcái folyón és két me netoszlopban nyomult Kassa felé. A honvédség ugyan a déli órákban bátran feltartóztatta az arcban támadó császári csapatok at és véres veszteséget okozott soraiba.n, de amikor a túlerőbei' levő ellenség mindkét szárnyát bekerí tette, Pulszky kénytelen volt elrendelni az általános visszavonulást. Schlick altábornagy csak késő dél után tudott bevonulni a védtelen Kassára. A Hernád folyón átvezető híd védelmében — meg kell említeni — különösen a szepesi nemzetőrök és lengyel legionis ták tüntették ki magukat. A pesti író, aki a sorozatos sikerek neurotikus marcangolása elől menekült vidékre, — aktuálisan a Felvidékre, — fáradtan tekintett ki a kassai kávéház ablakán: — Szörnyű. Itt minden ember olyan, mint a másik. A pesti író jobb hétig akart pihenni Kassán, de az első napon már csak több napra korlátozta tartózkodását. Én a második napon találkoztam vele, egy nappal elutazása előtt. Mint jólnevelt vidéki, illedelmesen igyekeztem idomulni a fővárosi spleenhez, ügyes válasszal: — Igen, itt csupa konfekció az élet. — Az emberek olyanok, mint a konfekció, — helyesbített a divatos író. És már rá is jöttem, hogy igaza van. íme, Kassán is konfekció-emberek élnek, nemcsak Prágában. Mindeddig, valahányszor visszatértem Prágából, úgy éreztem, hogy Kassa az egyéniségek városa a cseh fővároshoz képest. A pesti író szubtilis, unott megjegyzése döbbentett rá a megismerésre, hogy Kassa magyar lakossága is alaposan átidomult a húsz esztendő alatt. Enyhítően, mentegetőzve folytattam: — Most, hogy felszabadultunk, hamarosan megint olyan lesz a város, mint a háború előtt. Egyéni, finom és hallgatag. Néhány nappal e kávéházi beszélgetés után módom volt személyesen ellenőrizni az új megismerést. Az első napon, amelyen igazolvány nélkül lehetett utazni, már Pesten voltam és megfigyeléseket tettem a Váci-utcában. Semmi kétség, ez az egyéniségek igazi városa. Déli korzó idején egyéni vizsgálat alá vettem minden szemköztjövőt. Öltözködésben sem lehet szó konfekcióról, hát még magatartásban! A kisé kopottas ruházatú emberek voltak a legegyénibbek, néhány pere múlva az volt a benyomásom, hogy a kopottság hangsúlyozza az egyéniséget, egy kis kopottság Pesten ismérve és kelléke az egyéniségnek. Jó szabó készítette ruha, jó suszter szabta cipő, testre és egyénien szabva, egyénien viselve, egyénien koptatva. Az úri és egyéni kopottság az arckifejezésben kulminál. Megélt, gyűrött, az idegek viharában kúszált arcok, mint sziklás, fövenyes tengerpart vihar után. Valóban, hol vagyunk mindettől szegény kassaiak! Elmaradtunk és eltéve- lyedtünk a régi mintaképtől. Észrevétlenül konfekcióemberekké váltunk a ránk kényszerített életben. Egyik nap a másik után nem vettük észre a változást, nem hittük, hogy átalakíthat bennünket a ránk erőszakolt idegen életmód, azt hittük, hogy távol tartjuk magunkat tőle. Lélekben távol is voltunk mindvégig, de hétköznapi magatartásunk nem maradt mentes a hatás alól. Egyre többen viseltünk olcsó konfekciós ruhát, de valahogy azok is, akik még mérték szerint dolgoztattak, elveszítették külső habitusuk egyéni varázsát. A szabók változtak meg? Vagy mi ejtettük ki kezünkből a? irányítást? Most visszaemlékezem. hogy békében hosszas, szakszerű és bensőséges megbeszélések folytak a suszterrel minden cipőrendelésnél, ma pedig már alig van ember Kassán, aki mérték szerint rendeli a cipőjét. Bizonyos, hogy a szabók se tűrnek annyi beleszólást, mint régen. — ha az ember kissé utána gondol, rájön, hogy a jobb szabók nagyobbára csehek Kassán. Kár volna itt megint a Bata-cipőkről beszélni, bár kétségtelen, hogy a Bata- cipők szelleme — bárhogy is idegenkedtünk tőle — megtette hatását, óva és féltékenyen őrzött egyéniségünkre. Húsz év alatt, amíg a csehek éltek közöttünk, nem is igen figyelhettünk rá, — hogy lekopott egyéniségünk a vadonatúj konfekciós ruhában és Bata-cipőben. Most, hogy magunkra maradtunk a régi magyar városban és megkapjuk a figyelmeztetést egyéninek maradt testvéreinktől, döbbentünk rá a valóságra. De vigyázat: ennek a szellemnek semmi köze a megbélyegzett beuesi demokrácia szelleméhez. Sokkal inkább az ellenkezőjéhez: a kényszerű összefogás, védekezés, összehasonulás szelleméhez, amelyet a benesi politika mint ellenhatást váltott ki belőlünk. A demokratikus attitűd, amelyben megtámadtak bennünket, természetszerűen adta meg a védekezés hasonló attitűdjét, mint ahogy ököllel védekezik az ember, ha ököllel támadják. A védekezés alakított ót bennünket, nem a hozzáhasonulás. A védekezés kényszerű magatartása koptatta le egyéniségünket, tette egymáshoz hasonlóbbá, „konfekció- sabbá“ külsőnket és külső magatartásunkat. Mi valóban elsajátítottunk egy demokráciát, amiből a divatos pesti író csak a konfekciószerűséget látta meg, — ez a demokrácia a védekezés, szenvedés, elszegé nyedés természetes demokráciája, magya» rul: ősze fogás volt és maradt meg bennünk. Ezt a demokrácáit nem szégyeljük és nem is igyekszünk levetkőzni, még akkor se, ha a pesti kirándulók számára Budapest, december 17. Az egyik Jó- zsef-körúti s jó polgárinak nevezett étterem étlapján megjelent a felvidéki tyúkleves Újházi-módra s ezt az aranysárga levesíkülöinlege«ss*éget ráfizetésnélküli menüben adták. — Tyúkleves mmiűben? — csodálkozott egy törzsvendég. — Igen, menüben, mert felszabadult a Felvidék és a miénk lett ismét a csallóközi és mátyusföldi baromfitenyésztés — magyarázza a főúr. Ezzel a Felvidék bevonult a magyar és a fővárosi gasztronómiába s el lehetünk készülve arra, hogy a tyúklevesen kívül más ételkülönlegességek előtt is meg fog jelenni a felvidéki jelző, vagy valamilyen felvidéki vidék elnevezése. Nem kétséges, hogy a csemegeüzletek kirakataiban, de a vendéglői étlapokon is meg fog jelenni a valamikor híres kassai sonka és virstli, a liptói túrónál is kvalitásosabb krasznahorkai túró, amelynek túrószakértők véleménye szerint azért sincsen párja, mert sehol sem tenyésznek olyan buján azok a füvek, mint a váraljai hegyoldalon, amelyek a juhtej íze szempontjából döntően fontosak. De a lévai libafertály bevonulására is el lehetünk készülve, az agyagedényben különleges öntözési móddal sütött liba is felkapott Ínyencsége lesz a budapesti éttermi iparnak. Az élelmiszeripar terén várhatjuk a diószegi zöldségkonzervek és a rimaszombati gyümölcskonzerMegjelent Palásthy Marcell A csodák szigete cifflü, a kultuszminisztérium által kitüntetett ifjúsági regénye. Ara P3.50 >ostai szállítással együtt. Megrendelhető . Palásthy Marcellné Budapest, VÍI., Bethlen Cábor-u. 6. II. címen .végzetesen és véglegesen konfekcióvá teszi arcunkat. Ennek a demokráciának semmi köze a benesi demokráciához, még a cseh népi demokráciához sem, ez a demokrácia éppen így alakult volna közöttünk és bennünk, ha hottentotta elnyomatásban lett volna részünk. A nyomás alatt, az egészséges védekezésben forrtunk össze és ebben az össze forrásban kissé leolvadt rólunk híres egyéniségünk éles maszkja. Megtörtént, nem szégyeljük és nem sajnáljuk. A konfekciós tömegjelenség szerint magyarságunkból eltűntek a megkapó egyéni vonások, de mögötte az elmúlt harc edzettsége és ereje gyűl cm lett fel. Erre az edzettségre és erőre akarunk vigyázni, ebből az erőből akarnak juttatni azoknak a testvéreknek is, akik unatkoznak, ha kitekintenek ránk a kávéház ablakából és ma még sietve távoznak szerény körünkből. Reméljük, hogy hamarosan vissza fognak térni hozzánk. (s. i.) vek feltűnését s a prágai pácolásl technikát elsajátított és kifejlett érsekújvári hentesipar is hozhat számunkra valami újat, ízletesei.. A szegedi halászlé számára komoly riválist jelenthet a csallóközi halpaprikás és a nyárson sült hal, de a rozsnyói Drázusban tenyésző pisztrángot is új specialitásként szerepelhetnek az étlapon. A gyümölcspiacon meg fog jelenni a valódi gömöri nyakasszilva, az abmuji és gömöri fajalma, a rozsnyói hegyekben bőven tenyésző fekete és vörös áfonya s az érsekújvári vidéken erősen kifejlődött kajszínbarack, amelynek más a zamatja, mint a kecskemétié, mert a csemeték legnagyobbrészt a kisszebeni híres faiskolából származtak. A gombapiacon jön majd a híres gömöri „pencurák“, a keményhúsú, hófehér úrigomba s a fenyőméz is a hazai termékek közzé fog tartozni. És ha a felvidéki kérdést ebből a szempontból nézzük, megállapíthatjuk azt is, hogy a felvidéki magyar konyha húszesztendős idegen behatás alatt nem vesztett semmit magyar jellegéből. A felvidéki magyar asszonyok nem felejtettek el magyarosan főzni, sőt a felvidéki vendéglők sem csehesedtek el. A cseh ízlés asszimilálódott az ízes, fűszeres, minden kvalitást bőven az ételbeadó magyar konyhához, de a csak gyomrottöltő és minden kulimáris érdekesség nélküli knédliskoszt nem tudott talajd találni a felvidéki magyar és szlovák ízlésben. A magyar konyha és annak ízléstcsiklandozó jellege, a szomjasító tulajdonsága rászoktatta a Felvidéken élt cseheket a borivásra. s bizonyos, hogy akik húsz év alatt megszokták a magyar zamatú felvidéki kosztot, azt ezentúl is fogyasztani fogják azokat s a borexport számára fokozó körülmény lesz a Felvidék felszabadulása. De a csallóközi, délnógrádi és délgö- möri ételkülönlegességekhez hozzászoktak a szlovákok is. A szlovák konyha és a magyar konyha között sohasem volt lényeges ízlésbeli különbség. A' húsz év alatt a szlovák konyha is elmagyaroso- dott és a mi ezentúl hiányozni fog Szlovákiában, az a magyar konyhakertészeti és gyümölcsexport szempontjából lesz fontos külkereskedelmi aktívumot emelő tétel. la AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! Kézdi vásárhelyi BÉNKÖ FAI: A vadászat AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! című gyakorlati vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepítését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertipusait. Leírja a hatósági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl- ténykészités részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimentő ismertetésével együtt. Végül a lövés művészete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket Is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy í50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés Í'O fillérrel drágiija a könyvet Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvér«!«) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lefos-uca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. BmhvuU a Műidéit a (judapesvi $as2ét&ftáiniá&a felvidéki tíjúkteves UiUcuty-mádza — Jönnek a felvidéki éteisfteciaUtások — A ma^ac UwjUa 20 év alatt sem Hnédiiyedett ti
