Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
20 teisütdékt 1938 DECEMBER 18. VASÁRNAP A friss életkedv, vállalkozó szellem és a felvidéki magyarság szellemi, politikai, gazdasági központja legyen Kassa! Kassa középkori díszítő jelzője ez volt: Civitas superioris Hungáriáé primaria — A bécsi Magyarország északi kapujában teremtő gondolatoknak kell éleire kelniök Budapest, — Kassa városának tudnia, éreznie kell, hogy nagyon sokan vannak az anyaországnak elnevezett trianoni osonkahazában olyanok, akik húsz esztendőn át állandó nagy szeretettel, .vágyakozással, gondoltak feledhetetlen .városukra ós akik most is meg nem szűnő szeretettel foglalkoznak az ügyeivel. Szeretnének segiteni rajta, elóre- 'vinni az ügyét, szeretnék azt, hogy ha ez a történelmi magyar város hittel és bizalommal kezdené meg uj életét nj földrajzi és történelmi helyzetében. Ha tudnák Kassán, hogy mostanában menynyi szeretetteljes szó hangzik el róla Budapesten és szerte az országban mindenütt! Ha tudnák, éreznék, hogy hány lelkes ember szövöget terveket, életrevaló eszméket mind csak azért, hogy a szeretett városnak a sorsán lendítsen, azt előre vigye. A Felvidéki Magyar Hírlap hasábjain nemrégiben közöltük a város egyik jeles szülöttének és máig is rajongó fiának, az európai nevű Ge- revich professzornak igazán életrevaló és feltétlenül megvalósítandó gondolatait, amelyek mind azt eélozták, hogy Kassa kulturális életében a fejlődés új lehetőségeit jelöljék meg. Azóta is na gyón sok életrevaló eszme és terv elhangzott már, nagyon sok hozzászólást (kaptunk a nagy közönség, a névtelenek köréből, úgy, hogy Kassa ügye ma a legaktuálisabb magyar várospolitikai kérdéssé vált. Éppen ezért ebben a cikkben vetjük fel az eszmét, hogy a lehető legsürgősebben egybe kell hívni Kassa falai közé azt az ankétet, amelyen Kassa városának összes aktuális kérdéseit inog lehetne vitatni. Kassa barátainak társasága ' Ügy gondoljuk, hogy ezen az ankétem alakulhat meg Kassa barátainak társasága az az egyesülés, amelynek egyéb eélja sem lenne, minta váro3 fejlesztésének propagálása. Szerte az országban Kassának nagyon sok jeles fia él, akiknek az összefogásából sok hasznos eredmény származhatnék a sokat szenvedett város javára. Nem egy olyan ogyesü letre gondolnak azok, akik erről az eszméről beszélgettek, amely egyesület baráti összejöveteleket tartana, vacsorákon ápolná a kassai szellemet és — ezzel be- tőltöttnek véné hivatását. Hanem azoknak a tevékeny kas fai embereknek egyesülését kívánják az eszme fölvetői megvalósítani, akik hajlandók dolgozni Kassa városa föllendítésének érdekében, akik kötelességüknek tartanák, hogy hírlapokban, folyóiratokban, gyűléseken, összejöveteleken állandóan felszínen tartsák Kassa nagy problémáit és gyakorlati részletmunkát végeznének Kassa városának érdekében Lehetne ez az egyesülés külön akeióbizottsága a kassaiak addigi bndapest szövetségének is, mert hiszen nem a keret a fontos és nem arról van szó, hogy egyesiiletosdit játszunk, hanem, hogy dolgozzunk Kassa érdekében. Tudomásunk szerint Gerevich Tibor professzor kész örömmel vállalja azt a nemes, nagy és súlyos gonddal járó feladatot, hogy egy ilyen akció élére áljon. annak irányítója, vezetője legyen. Nála alkalmasabb személyt erre S vezetőszerepre nem igen találhatunk. A mesterségesen felduzzasztott város Legyünk nyíltak és őszinték: sokan aggodalommal néznek Kassa legközelebbi sorsa felé, mert a magyar nemzet követelésének, igényeinek, a föld szent parancsának következtében beállott nagy változás bizonyos természetszerű visszahatással járt, ami a város lakosságának csökkenésében nyilvánul meg elsősorban. Ne feledjük, hogy Kassa olyan város volt, amelyet nem a természetes fejlődés útján, hanem mesterségesen duzzasztottak fel húsz esztendő alatt. Minden olyan fejlesztési folyamatra, amely nem természetes gyökerekből táplálkozik, visszahatásnak kell következni. Ez a visszaható* meg fog mutatkozni a trianoni Csehszlovákia egyéb felfújt vá- Tostoonstrumaiban fő, elsősorban Praha fővárosban, amelynek kétszer annyi lakos« van most, mint amennyinek a természetes fejlődés útján ott helye lenne. Amikor 1918 végén az államfordniat bekövetkezett, Kassának mintegy 48.000 lakosa lehetett, mert az 1910-es népszámlálás 44.211 lakost mutatott ki — katonai személyekkel együtt, vagyis mintegy 40.000 kassai törzslakót vehetünk alapul. Az új politikai viszonyok következtében nagyon sok kassainak kellett elhagynia városát, hiszen csak 1919 márciusában annyi magyart hajszolt ki a Székács—Muttnyánszky éra, hogy három tele vonatot inditotak dél felé a kassai pályaudvarról. A 70.9 százaléknyi kassai magyarság ekkor szenvedte legnagyobb vérveszteségét, do a város népességének állományában ez a veszteség nem mutatkozott. A csehek ugyanis kétszer annyit telepítettek le, mint ahány magyart kiüldöztek. Az 1921-es népszámlálás szerint Kassa lakósságának száma jóval meghaladta az ötvenezret: 52.898 volt a benesi szellemű statistzika szerint eből csupán 12 019, vagyis ?2.1 százalék a magyar. Az 1930-as népszámlálás szerint a város lakossága már 70.232 volt. ami az 1921-es népességi állománnyal szemben 17-334 főnyi szaporulat. Ez évi 1926 főnyi szaporulatot jelentett, holott a természetes szaporulat átlaga csupán 634-e tehetett volna ki, vagyis a csehek 1921 és 1930 között éránként átlagosan 1300 embert telepítettek le Kassán. Nem tudjuk megállapítani ebben a pillanatban pontosan, hogy mennyi volt Kassának állandó lakósa a bécsi döntés napján, do ha a fejlődés előbbi arányait vesszük tekintetbe, legalább tízezerrel kellett töbnek lennie, mint az 19f0-es népszámlálás alkalmával volt cs az több mint MM lakást jelent Vagyis Kassa lakosságának a száma a csehek, húsz éves uralma alatt megkétszereződött Nem kell hosszasabban fejtegetnünk, hogy ez a megduzzasztás nem volt egészséges folyamat, nem a város őslakosságának, hanem csupán a betelepedet kolnistáknak érdekeit szolgálta. Amikor a változás bekövetkezett, minden hatósági intézkedés nélkül nagyfokú apadásnak kellett mutatkoznia a város lakósságának létszámában. Mind azok eltávoztak, akiknek semmi gyökerük nem volt a városban, akiket egyedül az íróasztal, vagy a nekik juttatott kereskedelmi vagy ipari kedvezés fűzött az ősi magyar városhoz. Éppen így kotródtak a husziták is Kassa városából és más felvidéki helységekből amikor a zsebrákizmus korszakának vége szakadt. Ötvenötezer lakos? Csak azt az elemet veszítette el tehát Kassa, amely nem volt gyökeres ós — valljuk meg — mindig gyűlölt idegen nek tekintettük őket. Szerintünk legalább huszonnégyezer esek és csehszlovák hagyta el Kassát és most 55.000 állandó lakosa lehet a városnak, körülbelül annyi, mint amennyi természetes fejlődés útján 1926 táján élt volna benne, ha Kassa állandóan magyar uralom alatt élt volna. Szükséges és kívánatos a gyors nép számlálás, amelyet a magyar statisztikai hivatal már a közeli napokra elő is készít, mert nagyon so kkérdésre kell feleletet kapnunk. Elsősorban tudnunk kell, hogy hány lakosa is van a felszabadult városoknak? A nagy szaladás következtében természetesen nagyon sok lakás maradt üresen és ez a város külső képében éjs belső életében bizonyos ekdvezőtlen vonást je lent. Gondoskodnunk kell arról, hogy hamarosan meginduljon egy belső vándorlás folyamata Kassa felé és ha nem is megrobanás útján, de a természetes fejlődésnél mégis valamivel gyorsabb ütemben növekedjék Kasa« lakossága. Kassa legyen a magyar Grác Kaesa város lelkes és agilis polgármestere rögtön egy nfigj’on életrevaló eszmét pendített meg, aminek nagy visszhangot kell támasztanunk, mert a KIK. század második felében a város fejlődése úgy indult, hogy Kassa papi, katonai és hivatalnok várossá lesz. Ez adta meg fokozott kulturális jelentőségét és most is elsőrendű fontosságú, hogy a magyar középosztályt, az intelligenciát erősítsük meg Kassán elsősorban, mert ez az osztály nemzeti szempontból is igen nagy szerepre hivatott ott az ország északi kapujában. Erős magyar szellemiségű, de a más nemzethetlek szükségleteivel szemben megértést és méltánylást tanúsító magyar mentalitást kell Kassán kifejleszteni, Ezzel csak nemes örökséget támasztunk fel, hiszen ne feledjük, hogy a tizonhotedik század folyamán szinma- gyarrá vált Kassában a csekély számú német és szlovák híveknek prédikátoruk volt és szlovák meg német istentiszteleteket tartottak a Mihály-emplomban, illetve a dómban. A magyar tisztviselő- és nyugdíjas osztály, meg az iskola, a papság és hadsereg megadja Kassa magyar/ szellemiségének biztos alapját. Ezért nemcsak városfejlesztési, hanem nemzetpolitikai szempontból is a legnagyobb jelentőségűnek kell felfognunk Tqst polgármester igazán nagyvonalú kezdeményezését. Porta septemírionalis Eperjesnek volt a jelzője a középkoron át. hogy északi kapu volt, ma Kassának van ez a — szerejük hinni ideiglenesen - geopolitikai és történelmi szeropo, hogy északi kapu legyen. Ha a Szlovákia földjével való egészséges gazdasági forgalom megindul, főleg pedig- ha a város geográfiái vonzásterületén végrehajtják azokat a múlhatatlanul szükséges korrekciókat, amelyek nélkül els&orhan a Kassát övező szlovák népességű falvak létérdekei sorvadnak el, Kassa ezt a kapuszerepét saját fejlődé>séuek szempontjából is nagyszerűen érvényesítheti. Ipari gócpont legyen Kassa Ez a magyar kormányzati programúi is, ahogy Kunder Antal miniszter megnyilatkozásában hallottuk. A magyar gyáriparnak elsőrendű feladata, hogy abban a három északjceleti városban, amely eddigi geográfiai, vonzdsterületét elvesztette és így egész gazdasági struktúrája megváltozott, új és életlcépes ipari ágak meggyökereztetésével kenyeret adjon a munkástömegeknek, Kassán ma is van életképes ipar, amely átvészelte a húsz esztendőt, de nagyon sok olyan ipari üzem van, amely meggyengült, vagy teljesen megsemmisült, mert a cseh ipar ki bírható tían versenye nehezedett rá. A kihűlt gyárkémények alá újból be kell fűteni. Sportközpont és téli idegenforgalmi terület Sok ismerősöm rdeklődött nálam, hogy téli pihenőjét, a karácsonyi szabadidőt a felszabadított Felvidék melyik pontján tölthetné el. Számítanunk kell azzal, hogy a közeljövőben pihenni vágyók, természetrajongók, sportolók érdeklődése egyre fokozottabb mértékben irányul a Felvidékre. Erre el kell készítenünk azokat a vidékeket, amelyek az idegenforgalom szempontjából számításba jönnek. Kassa a téli sportnak magyarországi központja lehet: a magyar Svájc. A legutóbbi években egyre s másra épültek a kassai havasokban, elsősorban Kassa tündéri szépségű kirándulóhelyein, a Bankón, a modren idegenforgalom céljainak megfelelő turistaszállók. Jgy » régi bankói kioszk helyébe Kassa városa 1935-ben gyönyörű kétemeletes szállodát építtetett, amely modern kényelemmel van berendezve s 200 vendég befogadására alkalmas. Ennek tőszomszédságában az iparosok szállodája 60—100 vendéget fogadhat be- A Bankótól húsz percnyire van a természetbarátok üdülőtelepe mintegy 100 férőhellyel. Ez kellemes nyári üdülőhely stranddal felszerelve. A Bankótól 7 km-nyire van az Ottilia-menház 700 m. tengerszíp feletti magasságban. Ez is modern kényelemmel van berendezve, gyönyörű turistautak vezetnek ide, a legpompásabb téli és nyári sportterület. De Kassa idegenforgalmának fokozása s a téli sportélet teljes kifejlesztése szempontjából felmérhetetlen jelentőségű volna, ha a határkiigazítás során Magyarország területéhez csatolnák a Bankótól az 1248 m. magas Kojsova hola-hoz vezető teljes gerincűtek Ezt a 28 km. hosszúságú pompás sl- utat most a 900 m-es magassági ponton kettészakítja a határ. Az elválasztás úgy történt, hogy a Kar- pathen-Vérein pompás menháza, a Lajos- ház, amely a feledhetetlen emlékű Kon- rády Lajos emlékét őrzi, már a haláron túlra esik a kilátó toronnyal egyptt, amelyről derült időben látni a Tátrát' is. A Kojsova hola lenne az új Magyarország legmagasabb pontja, a legszebb gerinc-futás kiinduló helye, a magyar Svájc oentruma. Mindent el kell követni, hogy újból a mienk legyen az 1248 m. magaslati pont. A turisztika szempontjából ugyanilyen fontosságú a máris hírhedté vált meccn- zéfi határ kiigazítása. Stósznak visszacsatolása ideális magaslati gyógyhelyet juttatna birtokunkba. A tornai karszt hírességei: a szádallői és áji-völgy, a túlsó oldalon pedig a jászol paradicsom, az ősi, premontrei monostorral s az utóbbi húsz esztendőben megbővült és járhatóvá tett csodálatos szépségű, cseppkőbarlanggal a magyar turisztikának keresett célpontjai lesznek. Idegenforgalmi propagandát Kassának! Ez elsőrendűen fontos feladat Hernádparti Athén De Kassa nemcsak fejlett városi életével, nagyszerű kultúrájává}, gyönyörű épületeivel, ötvösművészetével, országokra terjedő kereskedelmével biztosította ezt a büszke címet: Civitas superioris Hungáriáé primaria, Felsö- magyarország fővárosa, — hanem elsősorban kultúrájának fejlettségével, szellemi életmegnyilatkozásaival. A humanista Kassa éppenúgy vezető helyen állott a magyar kultúrában Bocatiue János uramnak, Felscmagyarország nagy preceptorának korában, miutahogy a rokokó Kassája az ország legkiválóbb szellemit, Kazinczyt, Barótit, Baosányit, Simáit egy időben látta Kassán. Ne feledjük, hogy a török hódoltság másfél évszázada alatt a Brassó ós Pozsony között elhelyezkedett magyarság ezel'emi központtá Kassa volt. Itt prédikált Al- vinczy Péter és itt tanították ós írták tudományos müveiket a legnagyobb magyar jezsuiták. Az első és legfontosabb feladat tehát Kassa magyar szellemi életének teljes restaurálása, sőt a lehető legmesszebbmenő kifejlesztése. Ahogy Gerevich professzor hirdeti, Kassára tudományegyetem kell. Kassára művész iskola kell, uj múzeum keli, itt kell megvalósítani a húsz éves keserves múlt emlékeinek múzeumát, szabadtéri játékokat kell rendszeresíteni, a Kazinczy Társaság mellett meg ke’l szervezni a kassai történelmi, művészeti társaságokat is. vagy pedig a Kazinczy Társaság munkáját szélesebb alarokra kell kiépíteni. Be a politikai életben is meg kell adni Kassának azt a szerepet, ami megilleti. Legyen továbbra is a felvidéki magyarság keleti tömbjének irányítója', teremtő politikai eszméknek, húsz év áldozatos magyarságában edzett politikai akaratnak nagyszerű maqífeszációja. Legyen újból: Cjvitas superioris Hungáriáé primaria. Wcsey Zoltán 5588—1938. sz, Hirdetmény Fülek fyözs<& tanácsa ezennel kőzhfryó teszi, miszerint bérbeadja a . község tulajdonát j képező ^yiffu.dóí-'dfercsma- és vendóglőlhelyíséget 3,989. évi jan. 1-től számítót^ hattévreí Az erre vonatkozó nyilvánoÉ árverés 'j.939. évi dec. 28-án d. u. 3 ómkor lesz megtartva a községháza 2. si szobijában. Az árvarési 1 feltételek megtekinthetők Füleken, a községi hivatalban, a hivatalos órákyilatt. Fülelőn, 1938. évi december hó 11-én. Szoták Pár Kovács József yez. jegyző. közs. bíró.
