Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-16 / 34. szám
•feisVIDEKi i^G&ARHIRME 1938 DECEMBER 16. PÉNTEK H2 „Ha van amely igényi lámasziíjaí Tuniszra, altkor az csakis Olaszország lettel" Teljes az olasz-német szolidaritás — Németország hű marad a tengelypolitikához Bőiméi éles beszéde az olasz követelések ellen Páris, december 15. Bonnet francia külügyminiszter tegn ap este a külügyi bizottság előtt az fij olasz követelésekről szólva, igen erélyes kijelentéseket tett. Hangoztatta, hogy Franciaország sohasem volna hajlandó egyetlen négyzetméternyi területet is átengedni birodalmából és ha olasz részről ilyen törekvés megvalósítását kísérelnék meg, a fegyveres összetűzés elkerülhetetlenné válnék:. Másfelől Bonnet kijelentette, hogy ameny- nyiben Angliát indokolatlan támadás érné, Franciaország a maga részéről tüstént egész szárazföldi, tengeri és légi haderejével megtámadott szövetségesének segítségére sietne. Bonnet hangoztatta, hogy Olaszország eddigelé hivatalos formában semminemű követelést sem közölt a francia kormánnyal. Francia részről hivatalosan továbbra is úgy vélik, hogy az 1935. évi francia- olasz egyezmény érvényben van. A francia kormány az Olaszországban lezajlott tüntetés ügyével kapcsolatban megtette a szükséges lépéseket Bonnet a párisi olasz nagykövettől, Francois- Poncet római francia nagykövet pedig Ciano gróftól és Mussolinitól kért felvilágosításokat. Az olasz kormány elutasított magától mindennemű felelősséget a tüntetésekért és Mussolini biztosította a nagykövetet arról, hogy mindent el fog követni hasonló tüntetések megismétlődésének elhárítása céljából. A külügyi bizottságban lefolyt vita során Bonnet külügyminiszter az egyik szocialista bizottsági tagnak válaszolva kijelentette, hogy Ribbentrop párisi Iá togatása alkalmával az olasz tüntetések kérdése szóbakerült. Ribbentrop a maga részéről kijelentette, hogy Németország továbbra is hű marad a tengelypolitikához, viszont Németországot semminő érdek sem fűzi a Földközi-tengerhez. A spanyol kérdésről szólva, Bonnet kijelentette, hogy Ribbentrop látogatása során ez az ügy is szőnyegre került. Ribbentrop közölte, hogy a német kormány a londoni egyezmények szigorú végrehajtásához ragaszkodik, másfelől pedig hangoztatta, hogy a nemzeti Spanyolországban immár csak mintegy háromezer német tartózkodik. Az Oeuvre jelentése szerint Bonnet kijelentette, hogy jelen pillanatban nincs szó Franco hadviselési jogának megadásáról. A francia-szovjet és a francia-lengyel egyezményről szólva Bonnet hangoztatta, hogy a francia-német megegyezés semmiben sem módosította Francia- ország kétoldali kölcsönös segélynyuj tási egyezményeinek kérdését. A vita végén Keryllis jobboldali képviselő a maga részéről sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a képviselőháznak nincs alkalma megvitatni a külpolitikai kérdéseket. Bonnet kijelentette, hogy hajlandó a képviselöházban is részletes felvilágosításokat nyújtani a külpolitikai kérdésekről, mihelyt mód lesz arra, hogy ezt a kérdést napirendre tűzzék. Rönnet szerint ezidöszerint nincs ukrán kérdés A kamara külügyi bizottságának szerdai üléséről kiszivárgott hírek szerint Bonnet külügyminiszter az ukrán kérdésről is nyilatkozott expozéjában és kijelentette, hogy az ukrán problémát erősen eltúlozzák. A független ukrán állam kikiáltásáról terjesztett hírek részben hamisak, részben túlzottak. Az ukrán probléma egyáltalán nem időszerű és nem is olyan súlyos, mint ahogyan állítják. Gyakorlatilag ezidőszerint nincs ukrán kérdés. Bonnet külügyminiszter mindenesetre szükségesnek találta leszögezni, hogy ha az ukrán kérdés mégis felmerülne, Franciaországnak teljesítenie kell a francia-lengyel és az orosz-francia szerződésből folyó kötelezettségeit. Flandin volt miniszterelnök, az ismert jobboldali politikus a külügyminiszternek ezzel a kijelentésével kapcsolatban megjegyezte, hogy sem a lengyel-francia, sem az oroszfrancia szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek beavatkozásra kényszeríthetnék Franciaországot abban az esetben, ha az ukrán nép abban az irányban érvényesítené önrendelkezési jogát, hogy függetleníti magát azoktól az államoktól, amelyeknek keretébe ezidőszerint tartozik. Páris as angol-trancia egy Útim tíködlésr öl Bonnet külügyminiszter beszédét a franciá lapok feltűnő beállításban köz- lik. Elsősorban a külügyminiszternek azt a kijelentését emelik ki, hogy Francia- ország egyetlen talpalatnyi földet sem enged át Olaszországnak és feltétlenül fegyveres bonyodalomra vezetne minden olyan lépés, amelyet ebben az irányban megkísérelnének. A lapok a külügyminiszter expozéjá val kapcsolatban idézik Delbos volt külügyminiszter 1936 december 4-én tett kijelentését, amelyet Bonnet expozéjában is megemlített. Delbos kijelentette ugyanis, hogy nem provokált támadás esetén Anglia azonnal Franciaország segítségére siet. Nem mulasztják el a francia lapok ezzel kapcsolatban idézni Chamberlain legutóbbi kijelentését sem, amely szerint az angol-olasz egyezmény Tuniszra is vonatkozik. Anglia és Franciaország tehát a legszorosabb szövetségben van a Földközi tengeren — állapítják meg a lapok. A Jour így ír: Anglia és Francia ország nemet mondott. Anglia és Franciaország álláspontja még soha nem ju tott világosabban kifejezésre és még sohasem volt példa arra, hogy ilyen összhangban nyilvánultak volna meg diplomáciai lépések, amelyekhez hozzájárul még, hogy úgy az angol, mint a francia nép érzelmei is kifejezésre jutottak mind ezekben a megnyilvánulásokban. Teljes német-olasz szolidaritás Róma, december 15. A Stefáni Iroda diplomáciai tudósítója írja: A Földközi tengeri és afrikai olasz követelések kérdése további kommentárokra ad alkalmat a nemzetközi sajtóban. Németország teljes szolidaritását megerősítik a német lapok, amelyek kifejtik, hogy olasz életérdekek tekintetében Németország teljesen ugyanazt a magatartást tanúsítja, mint Mussolini tette akkor, amikor Németország életérdekeiről volt szó. A megértés jelei kezdenek mutatkozni az amerikai sajtóban is. Menchen író egy baltimorei lap hasábjain teljesen az olasz jogos álláspont mellett száll síkra. Fejtegetései szerint az olaszok csendes, szívós munkával Tunisz homokos földjét rendkívül értékes, termékeny földdé dolgoztak ki. Ha van ország, amely igényt támaszthat Tuniszra, akkor ez csakis Olaszország lehet. A franciák betola- kodottak Tuniszban. A franciák agyúkat helyeznek állásba az olaszok ellen és egyetlen céljuk annak megakadalyozása, hogy Olaszország ellenőrizhesse az olasz vizeket. Nem lesz külügyi vita a francia kamarában Páris, december 15. Az 1939. évi francia költségvetés sima megszavazása biztosítottnak látszik. A kamara elnöke, Herriot A képviselőház közjogi, közigazgatás' és véderőbizottságának alakuló ülést! után a véderő, közjogi, közigazgatási, közgazdasági, közlekedésügyi és igazságügyi bizottsága Rátz Jenő elnöklésével csütörtökön délután öt órakor együttes ülésen megkezdte a honvédelmi törvény- javaslat tárgyalását. A bizottsági .tagok a Ház delegáció termében gyülekeztek s a kormány részéről Imrédy Béla miniszterelnök és Bartha Károly honvédelmi miniszter vett részt az ülésen. Az egyesített bizottságok elnöke, Rátz Jenő köszönetét mondott a bizottságnak a személye iránt megnyilvánuló bizalomért és hangsúlyozta, hogy működése során a bizalmat tartani törekszik. Felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy a sors különös szeszélye, egyszersmind komoly intése az a körülmény, hogy az együttes bizottság a független Magyarország nemzeti haderejének törvényes alapjait az új honvédelmi törvényben most ebben a teremben rakja le, ahol hosszú éveken keresztül a Monarchia hadseregének ügyeit tárgyalták meg mindig magasszin- vonalú vitákban. De az akkori körülmények folytán sokszor nem mindig abban a légkörben és formában, amelyet a haza védelmének minden egyébtől elvonatkoztatott, legszentebb ügye megkívánt volna. Bízik abban, hogy a nemzet teljes szuverenitásának birtokában nem esünk most is ebbe a hibába. (Zajos helyeslés.) Csicsery Rónay István az együttes bizottság előadója behatóan ismertette a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit és kiemelte annak a honvédség és a magyar társadalom szempontjából való nagy jelentőségét. Bárczy Ferenc szólalt fel ezután és felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a javaslat 17.-ik és 141.-ik szakasza félreér lésekre adhat alkalmat. Ezért azt kérte, hogy a 17-ik szakaszt töröljék, ugyancsak töröljék a 141-ik szakasz első részét is, mert tartalmilag megegyezik az 1912. évi 63-ik törvénycikk első paragrafusával. Esterházy Móricz gróf örömmel üdvözölte a javaslatot, de elvi kifogásokat hangoztatott Támogatta Bárczay Ferenc módosításait s ezenfelül a maga részéről csütörtökön pártközi értekezletre hívta össze a politikai pártok vezéreit és megállapodott velük abban, hogy a kamara nyolc nap alatt befejezi a költségvetési vitát s ezalatt az idő alatt semmiféle más kérdést nem tárgyal. A mezőgazdasági, közmunkaügyi, nemzet* védelmi és külügyi interpellációk megvitatását januárra halasztják. Bonnet külügyminiszter a költségvetési vita folyamán ugyan részletes külpolitikai expozét mond, a pártvezérek azonban hozzájárultak ahhoz, hogy az expozét vita nélkül tudomásul veszikA pártközi megegyezéshez a baloldali pártok vezérei is hozzájárultak. A költségvetési vita csütörtök délután kezdődött a kamarában s legkésőbb jövő pénteken. végetér. úgyhogy a szenátus még karácsony előtt szintén megkezdheti a költségvetési előirányzat tárgyalását Pénzbüntetéssel sújtják a tuniszi tüntetőket Páris, december 15. Tuniszból ideérkezett jelentés szerint a tuniszi rendőrbíróság megkezdte a néhány nappal ezelőtt lezajlott tüntetések során előállítottak ügyében a büntetések kiszabását Az előállított tüntetőket, majdnem kivétel nélkül olaszokat, pénzbüntetéssel sújtották. azt kérte, hogy a 81-ik szakaszt is hagyják ki. Imrédy Béla miniszterelnök szólalt fel és kijelentette, hogy a 17-ik, 141-ik és 81-ik szakasz kérdésében hajlandó a felhozott érvek mérlegelésével a változtatásokra, hajlandó a 17-ik szakasz elejtésére, a 81-ik és 141-ik szakaszok bevezető sorainak módosítására. Hajlandó megfontolni azt is, hogy az 1912. évi 63-ik törvénycikk kifejezés módját vegyék fel a törvénybe, de felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy ez nem nyújt minden esetben kielégítő megoldást. Ezért kérte a bizottságot, fontolja meg, vájjon nem volna-e helyes a javaslat és az 1912. évi 63-ik törvénycikk kifejezés módjainak egybevetésével egy harmadik áthidaló szöveget készíteni. Az általános vita további során Lázár Andor, Schandl Károly, Sulyok Dezső, Árvátfalvi Nagy István, Farkas Elemér és Szeder János szólalt fel. Ezzel a bizottság csütörtöki tárgyalása véget ért. A vitát pénteken délután folytatják. 125 millió lej pénzbünfés valutacsempészésérl Bukarest, december 15. Isvoranu testvérek, nagyiparosokat 125 millió lei pénzbüntetésre ítélték, mert 128 millió lei értékű valutát és aranyrudat akartak külföldre csempészni. A román-jugoszláv határon letartóztattak egy Friedmann nevű embert, aki többszázmillió értékű aranyrudat és vakítót akart átcsempészni. Felelős szerkesztős POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ A honvédelmi javaslat tárgyalását megkezdte a Ház egyesített bizottsága Imrédy Béla miniszterelnök hozzájárult a két módosításhoz STÁDIUM SAJTÓ VÁLLALAT RT, BUDAPEST, VUL, BÖKK SZILÁBD-UTCA L FELELŐS: GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ
